Tisztelt Szerkesztőség!
Olykor az emberi butaság és a világ érdektelensége írásra sarkall, hogy megosszam másokkal azt a képet, amit mindenütt tapasztalok.
Életemben számos helyen megfordultam, de valahogy mindig kívülállóként, szemlélődőként értékeltem a dolgokat. Akik ismernek, tudják, seregnyi helyen jártam, különféle országokban laktam a világban. Alkalmam volt megannyi csodát megtapasztalni, más népek életébe belekóstolni. Mondanám, hogy bármelyik helyet hazámnak éreztem, csupán pillanatra is, de csak szíven szúrnám magam. A tény tehát az, hogy bármely koordináta a Föld bolygón mindössze állomás, melyből még rám is vár számos, hogy tovább tapasztalhassak, de haza az csak egy van. Egy mindent felülmúló hon, ahol a szakrális tudat egyetlen helyen összpontosul. Ezek a számtalan, otthontól távol töltött évek juttattak el bizonyos felismeréshez. Elgondolkodva és már némileg az átlagosnál több ismerethez jutva kijelenthetem saját igazságomat, hogy a magyar nép és benne a magyar emberek a legcsodálatosabbak a földön.
Bizton állíthatom, a magyar öntudat, nyelv, logika, lelemény, tudásbázis és akarat minden népnél erősebbnek tart meg bennünket. A világ különböző pontjain olyan magyarokkal találkoztam, akik könnyen vagy nehezen, de elérték céljukat, extrém életpályát futottak be, magas hatáskörökkel bírtak, messze otthonról hagyományt őriztek, igen figyelemre méltó életutat járva élnek, éltek. Meglepően sokan kószálunk a világban. Rengeteg magyar él mindenütt, és ami a legfigyelemreméltóbb, hogy megtalálják egymást és összetartanak. Csak az alacsony intellektusú szidja saját honfitársát, kerüli tudatosan fajtáját külhonban.
Fenébe a turáni átokkal! Én tudatosan keresem, segítem a fajtám, akárhol vagyok. Boncolnám, hogy ez miért van, de nem teszem, mert magad is tudhatod. Más népekkel való együttélésemben azonban olyan következtetésekre jutottam, amik sok szempontból nem ennyire kellemes. A magyarság bárhol is van a földön, őszinte, erős, logikus, magabiztos és igen okos nép. Viszont akármerre jártam, más népekkel és saját fajtámmal szemben olyan különbségeket fedeztem fel, ami számomra egyre elfogadhatatlanabb és elviselhetetlenebb jelenséggé nőtte ki magát. A kanadai és amerikai ember logikátlan és érdektelen magatartása döbbentett meg, de életük minden kreativitást is mellőz. A mediterrán ember ill. összességében az olasz, arab, indiai, máltai pedig enyhén szólva is igénytelen környezete, ami nekem magyarként igen visszataszító. Számtalan felesleges funkciót erőltetve fontos tevékenységeket pedig mellőzve élnek. Nem restek egy adott problémát 3-4 alkalommal is rosszul orvosolni mire, végül a megfelelő módon megoldják. Az afroamerikai ember az előbb és utóbb említett fajtába keveredve pedig roppant felkészületlen és igénytelen, ami eléggé kellemetlenül ható jelenség, és mindezek felett semmiféle magánszféra, személyes aura nem létezik számukra, ami nekem megint csak elfogadhatatlan. Ez persze egy hozomány az afrikai lét, élet kultúrája lehet, mint a turbános rendőr is Amerikában. Ezeket összehasonlítva mégis azt kérdezem, színesíti ez a kultúrát, vagy megmérgezi?
Nem boncolom tovább, fájdalmas igazságoktól megkímélve magam. Persze mindegyik népben fellelhető az egészséges nacionalizmus és olykor éppen nálunk nem látszik ez eléggé, mégis azt mondom, bennünk van csak megfelelő mélységbe ásva ez a tudat. Mindezek után még levonnék egy megállapítást. Ezen nemzetek fiataljai oly módon elkorcsosultak, és ebbe sajnos sok európai ország is bele tartozik, ami elfogadhatatlan és szégyenteljes. Az elfogadott társadalmi normák hiánya, a tisztelet, a tolerancia, a kollektív tudat, a lovagiasság és tisztesség, hogy a becsületet már ne is említsem, eltűnni látszanak. Mindez aztán egy olyan masszát képez, ami nem jelenthet jövőképet az emberiség számára, akiknek a távlatokban elképesztő problémákkal kell szembenézniük, oly mértékben, hogy az még egy egészséges értékekkel bíró, kifinomult képességű, felkészült homo sapiensnek is megpróbáltatást jelent majd. Bizonyára a jövőben rejlő nagy problémák, a kapitalista világkép és a globális rendszerek éppen ezért képesek még mindig tartani magukat, de az embernek be kell látnia, hogy hamarosan - mint az már érzékelhető is- az ezekből való kihátrálása még soha nem volt ennyire sürgető és időszerű. Nem hagyhatjuk, hogy az emberiség - mely oly sokat vitatott módon jutott el erre a tudatszintre - ugyanezen eszméktől vezérelve pusztítsa el önmagát. Nos, ha ez mégis így lenne, akkor én szeretnék egy olyan kicsiny csoporthoz tartozni, mely képes felülemelkedni, tisztán látni és kiszakítani a világ érájából a neki szánt szerepet, hogy egy magasabb szintre jutva más értékrendet képviseljen. Sokfelé hallhatjátok a következő mondatot: „A jóslatok szerint Nimród népe ébred fel legelőször, ők térnek vissza legfeltűnőbben az ősi hagyományokhoz, az egykori aranykor tanításaihoz."
Legyünk hát méltók az ősökhöz és tiszteljük azt, amit tőlük kaptunk. A génszinten munkálkodó erőket nem lehet semmibe venni, benned vannak, ha akarod, ha nem. Mindannyian tudjuk, hogy a jövő csak egy olyan népnek jelent majd biztonságot, aki már tudja, holmi jelenlegi izmusok (kapitalizmus, liberalizmus, globalizmus stb…), rendszerek és gondolatiság nem helytálló, nem helyénvaló, de legfőképpen már nem is időszerű. Változásra éhes a világ és ezt már érezzük is. Fojtogató mivolta miatt sokan fordulnak el, mivel nem lehet mindenki élharcos, viszont lehet segítő. Az emberi létezésnek számtalan olyan területe van ami támogatja a változást. Nem hagyhatunk figyelmen kívül egyetlen területet sem, így aztán ki-ki a maga módján harcol, de van egy közös pont.
Megláttuk, hogy a jelenlegi világ beteg és már értjük, hogy a háttérben munkálkodó sötét erők önnön érdekeiktől vezérelve nem akarják, hogy lássunk. Én azonban megnyugtatok mindenkit, a "harmadik szem" már munkálkodik, érzékel és ért. Megállíthatatlanul közeledik valami új, valami több. Az, ami az embert egy következő tudatszintre emeli.
Tudd a célod, és megtalál az út! Ne csak felületes szemlélődésből alkoss véleményt! Lásd meg, aztán értsd is meg a folyamatokat! Az organizált világ kötelező keretei közé szorulva is meg tudod lelni azokat az információcsapokat, ahonnan már ömlik ránk az a nóvum, amely az intelligens létezés életre hívásáról szól. A fenntartható fejlődés fenntarthatatlansága, vagy átvitt értelemben újragondolása és ezáltal új fogalommal és tartalommal való áthidalása és annak megértése lehet csak a cél. Amíg hagyod, hogy az értelmed irányítottan lebutítsák, úgyszólván belegyezel a tudatlanságba, addig nem láthatsz túl egy olyan falon ami mögött egy másik világ vár.
Higgy, láss, gondolkozz és vond le a következtetést! A médiumokból ömlő szuggesztív információ tényeknek beállított, de egyáltalán nem tény. A saját nézeted dönti el, és a szélesebb körből behúzott információhalmaz, amiből kihámozva a valóságot már lehet egy homályosabb képed, de mindez csak individuális módon értékelhető. Leküzdve az egót, egy olyanfajta érdeklődést mutatva, ami mellőzi az egyéni érdekeidet az már egy szélesebb körű képet ad a világról.
Nem mutathatunk tovább érdektelenséget, mert minden számít, minden fontos épp úgy, ahogy a pillangóhatás. Minden megtörtént dolog, esemény, befolyásoló tényezője egy másiknak, létrehozva egy véget nem érő folyamatot és így közvetetten rád is hatást gyakorol. Ezért nem lehet vakként élni tovább, mert ha elfordulsz, felkészületlenül ér. Így lehetünk csak képesek felülkerekedni azokon a problémákon, amiket az anyagi világ, a materiális javakhoz való ragaszkodásunk eredményezett.
Bizonyára érezted már azt, hogy nem lehet csak ennyi az élet, a monotonitás, a taposómalom. A világ és benne te is sokkal többre vagy hivatott, mert minden élet értékes valami módon, persze ezt ezzel az aggyal még nem vagyunk képesek teljes mértékben megérteni, de erre a dimenziószintre is eljutunk majd, csak az még kicsit várat magára, de az odavezető út már tart, csak az a kérdés, hogy te is rajta vagy-e, vagy valahol még bóklászol a sötétben. Ha vetted a fáradtságot és elolvastad amit írtam, akkor elültettem benned egy magot. Ezt a magot nem lehet késsel kapargatni, magának kell kibújnia, és majd akkor látható miféle élő organizmus fejlődött ki belőle, de egy valami teljesen biztos: ez visszafordíthatatlanul megtörténik.
"SzM"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése