A Fővárosi Közgyűlés Tormay Cécile-ügyben tanúsított tragikomikus meghátrálása után kiderült, hogy a döntőbírónak fölkért Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja a XX. század legnagyobb magyar írónőjéről szinte szóról szóra úgy vélekedik, ugyanazokat a vádakat hozza föl ellenérvként, mint korábban a Zsidó Világkongresszus, a Mazsihisz és azoknak álláspontját fölerősítő izraeli, illetve magyarországi sajtó.
Tormay Cécile |
Az antiszemitázgató, fasisztázgató, s Tormay Cécile esetében érdekes módon leszbikázgató magyarországi szoclib sajtó hozzáállását az ügyet figyelemmel kísérők jól ismerik, ám a nyelvi akadályok miatt kevésbé ismeretes az izraeli sajtó által nagy érdeklődéssel tálalt folyamat, amely végül is a Fővárosi Közgyűlés, személy szerint Tarlós István főpolgármester, de általánosságban a magyar nemzet újabb meghátráltatásához vezetett. Wass Albert és Nyirő József tiltása, az emlékük tisztelete miatti magyar közéleti személyiségek megalázása után a zsidók most Tormay Cécile-t kívánják végleg kiiktatni a magyarság tudatából. Igaz, a Bujdosó könyv írójának feledtetését eddig is sikerrel művelték.
De nézzük először azt, miként számoltak be néhány nappal ezelőtt az izraeli lapok a Fővárosi Közgyűlés megalkuvó döntéséről. Budapest lemondott korábbi tervéről, nem nevez el utcát egy antiszemita íróról címmel
közli elsőként az izraeli angol nyelvű The Times of Israel című hírportál Tarlós István főpolgármester és a fideszes városházi vezetés (a nemzettel eleve hadilábon álló szoclibek álláspontja előre borítékolható volt - H. J.) meghátráló, megalázkodó döntéséről szóló hírt. Az izraeliek számára magától értetődően örömteli hírt átvette az izraeli kormány és a Zsidó Ügynökség által támogatott Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Összehangolásának Fóruma (angol címének rövidítése: CFCA) című héber nyelvű politikai heccportál. Az egyértelműen zsidó parancsra történt budapesti visszakozást a CFCA a valóságnak jóval inkább megfelelően Meghátrált a budapesti Városháza, nem nevez el utcát az antiszemita írónőről címen
adja közzé.
Tormay Cécile 1945-ben lefejezett szobra Budapesten |
A fentebb említett The Times of Israel a Fővárosi Közgyűlés meghátrálásáról szóló hírhez magyarázatként hozzáfűzte: "A Mazsihisz közölte, hogy Tormay sok antiszemita gondolkodót és vezetőt 'inspirált' Magyarországon, köztük a nácibarát Horthy Miklóst, Magyarország második világháború alatti uralkodóját (sic!), amikor 400 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg". (Ez a 400 ezres szám jócskán eltér a "hivatalostól" - H. J.)
Tormay Cécile, pontosabban a fővárosi szándék ellen, hogy utcát nevezzenek el a XX. század legnagyobb magyar írónőjéről, egyik leghatásosabb közéleti személyiségéről és gondolkodójáról a magyarországi zsidó szervezetek már tavasszal értesítették az izraeli befolyásos köröket, illetve az ottani médiát. A május elején Budapesten provokatív ülést tartó Zsidó Világkongresszus angol nyelvű hírportálja (WJC)
számolt be 2013. június 3-án elsőként (majd nyomában az izraeli héber nyelvű sajtó is) arról, hogy a Zsidó Világkongresszus és a Mazsihisz tiltakozása nyomán Tarlós István főpolgármester megfontolásra, újragondolásra bocsátotta a közterület-elnevezésre vonatkozó korábbi javaslatot.
A fentebb már hivatkozott CFCA izraeli héber nyelvű kormányzati hírportál 2013. május 31-én a
következőt írja a Tarlós István "meggyőzésére" irányuló erőfeszítésekről: "Ron Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is fölszólította (sic!) Orbán miniszterelnököt, hogy utasítsa (sic!) a főpolgármestert, pártjának tagját, mondjon le azon szándékáról, hogy megörökítsék Tormay nevét."
A Zsidó Világkongresszus hírportálja már 2013. június 3-án, a Magyar Tudományos Akadémia véleményező "szakértői" csoportjának csak később, 2013. szeptember elején ismertté vált álláspontjával sok tekintetben megegyezően ezt írja: "Adolf Hitler náci diktátor szövetségese, Horthy idejében több zsidóellenes törvényt is hoztak, s ekkor kezdődött el a magyarországi zsidók deportálása is a náci haláltáborokba." A Zsidó Világkongresszus hírportálja ezután, jóval a Fővárosi Közgyűlés végleges meghátrálása előtt idézi a szervezet elnökét, Ronald S. Laudert: "Remélhetőleg a budapesti hatóságok tisztában vannak vele, hogy a Horthy és követői, mint például a Tormay Cécile kialakította légkör, a nyílt antiszemitizmus vezetett zsidók százezreinek a náci haláltáborokba történő deportálásához".
Tormay Cécile egyes zsidók szemében - azon kívül, hogy anyai és apai ágon egyaránt elmagyarosodott németek sarja volt - leginkább azért gyűlölendő, mert Bujdosó könyv című naplószerű művében merészelte megírni, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság úgynevezett proletár diktatúráját, a későbbi fehérterrort kiváltó vörösterrort szinte teljes egészében zsidóknak "köszönhetjük". Tormay Cécile antiszemitizmusával kapcsolatban a Bujdosó könyv állandóan szóba kerül, ám a vádaskodók azt sosem említik meg, hogy az írónő pontosan mit állít benne, s hogy az ott olvasható állítások tulajdonképpen történelmi tények. Legutóbb a magyarországi sajtóban megjelent egy olyan "tanulmány", amelynek szerzője azt kívánja bebizonyítani, hogy a Bujdosó könyv nem is napló, mert bizonyos részleteit Tormay Cécile csak később, a történelmi események jobb ismeretében vetette papírra. Mintha ez lenne a lényeg, és nem az, amit Kun Béla, Szamuely Tibor, Korvin Ottó és a többi bolsevik zsidó vezér, illetve a degenerált goj, Károlyi Mihály művelt a "dicsőséges 133 nap" alatt és előtt.
Napjaink harcos "antifasizmusa" a magyar fővárosban |
Nemrégiben kezünkbe került az izraeli Éli Bár-Návi főszerkesztésében, 1993-ban napvilágot látott Izrael népének története című könyv, amelynek a Magyarország zsidóságával foglalkozó részében többi között ez olvasható: "A magyarországi Tanácsköztársaság kormányának 29 tagja közül 19 zsidó volt, köztük Kun Béla", írja a történész szerző a kötet 249. oldalán, majd ugyanitt így folytatja: "Ha csak részben is, de az antiszemitizmusra magyarázatot ad a zsidók lelkes részvétele Kun Béla forradalmi rendszerében, s részvételük ebben a forradalomban a 'fehérterror' megjelenését eredményezte, amellyel kezdetét vette Horthy Miklós kormányzó konzervatív rendszerének időszaka". Ha a fentebb idézett megállapításokat például magyar nyelven, nem zsidó szerző veti papírra, az, akárcsak Tormay Cécile, gyűlölendő antiszemitává válik, akiről zsidók utasítására manapság nem szabad utcát elnevezni a magyarok fővárosában.
Az izraeli sajtóban tehát mindjárt a közterület-elnevezés tervének megismerése után elkezdték a propaganda-hadjáratot Tormay Cécile ellen. A Máárív című héber napilap 2012. június 2-án
azt közölte az olvasóival, hogy Tormay Cécile "eszmeiségét és gondolatait vezérlő elvként magukévá tették a magyar politikai élet kiemelkedő alakjai, s Tormay Cécile egyik legkedveltebb írója volt Magyarország második világháború alatti vezetőjének, Hitler közeli szövetségesének, Horthy Miklósnak". Néhány sorral feljebb pedig a Máárív fekete-fehéren leírja azt, amit mi is tudunk: "A zsidó szervezetek vezetői követelték (sic!) Tarlós István főpolgármestertől a döntés érvénytelenítését". Amint az néhány nappal ezelőtt világossá vált, a zsidó szervezetek ezúttal is eredményesen követelőztek.
A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi meghátráló döntéséről szeptember 4-én diadalittasan beszámoló CFCA kormányközeli izraeli hírportál kissé más megfogalmazásban, de valójában megismétli a korábbi izraeli, majd később a MTA "szakértői" által is hangoztatott megállapítást: "A Mazsihisz közölte, hogy Tormay Magyarországon 'ihletője' volt sok gondolkodónak és antiszemita vezetőnek, köztük az ország második világháború alatti nácibarát vezérének, Horthy Miklósnak, akinek idejében meggyilkoltak 400 ezer magyar zsidót."
Rétvári Bence Jeruzsálemben tett ígéretet a zsidóknak |
Idézzünk még a Zsidó Világkongresszus (JWC) hírportáljának 2013. június 3-i írásából: a lap ismerteti a Tarlós Istvánnak címzett, Zoltai Gusztáv nevével fémjelzett Mazsihisz-féle levelet. A Mazsihisz fölszólítja a főpolgármestert, hogy tartsa magát Orbán Viktornak a Zsidó Világkongresszuson elhangzott megnyilatkozásához, amelyben a miniszterelnök megígérte, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. A hírportál emlékeztet arra, hogy a budapesti kormány antiszemitizmus elleni küzdelmének eltökélt szándékát
Rétvári Bence is megismételte Jeruzsálemben az Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Globális Fórumán.
Végül is az Izraelből és Budapestről egyaránt érkező fenyegetések, történelmi és irodalomtörténeti fejtegetések jóvoltából a nemzetközi zsidóság, ahogyan az izraeli kormányzati hírportál is írja, meghátrálásra kényszerítette a budapesti városvezetést. Wass Albert és Nyirő József után - amiképpen az elmúlt hetven esztendő folyamán - Tormay Cécil-ről is csak azt szabad mondanunk, amit a zsidók megengednek, jónak látnak. Akárcsak Révai József, majd Aczél György idejében.
Hering József - Kuruc.info
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése