Mindenekelőtt le a kalappal a két csapat szurkolói előtt, akik a szurkolókártya, rendőri vegzálások /a többiről már nem is beszélve/ ellenére is több mint huszonkétezren látogattak ki a Puskás Stadionba, és teremtetek pokoli hangulatot. Magyar bajnoki mérkőzésen talán utoljára még a kilencvenes évek végén voltak ennél többen. Ha emlékeim nem csalnak, akkor 1998-ban a Ferencváros győri vendégjátékát látták élőben huszonnyolcezren.
Azt viszont lehangolónak tartam, hogy az összeállítások szerint összesen 26 játékos lépett pályára hazánk legnagyobb rangadóján, és abból 17-en voltak külföldiek. Magyarország két legsikeresebb, legnépszerűbb klubja egyszerre a cserékkel együtt sem tudott kiállítani egy csapatra való magyar játékost.
Sajnálatosnak tartom, hogy az a két csapat, amelyben a hatvanas években még olyan ászok játszottak, mint Albert, Mátrai, Fenyvesi, Varga Zoli, Géczi, Dalnoki, Bene, Zámbó, Fazekas, Dunai II, Göröcs, Solymosi /vagy hogy ne menjek ennyire messzire, még a kilencvenes években is olyan legendák néztek egymással farkasszemet, mint Simon, Ifjabb Albert, Telek, Keller, Urbán, Szlezák, Véber, Kozma/, manapság Pesic, Ramajo, Jenner, Gerson, Somalia, Diallo, Ngawa, Suljic, Tshibuabua lép pályára. Arról nem is beszélve, hogy a Ferencváros vezetőedzője egy /nem idén barnult/ holland szakember...
Magyar játékosokat, fehér edzőket a magyar csapatokba!
Magyar Harcos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése