A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek a sajóbábonyi cigányokat, mint amit elkövettek. A jogvédő szervezet úgy véli: egyértelmű, hogy az elkövetőket nem magyarellenes előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy "féltek az általuk gárdistáknak véltek támadásától".
Mint korábban megírtuk: a Debreceni Ítélőtábla hétfőn helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely magyarok elleni rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a cigányokat, akik 2009 őszén többek között a magyarok kiirtásával fenyegetőztek, de konkrétan rá is támadtak egy magyar család autójára Sajóbábonyban.
A cigánycsürhe által megtámadt autó |
2009. november 15-én a Borsod megyei Sajóbábony település határában, a cigánysor közelében a cigányok karókkal, botokkal ütlegelni kezdtek egy autót, aminek utasait "gárdistáknak vélték". Az autó két utasa könnyebben megsérült. A településen előző nap konfliktus alakult ki a helyi cigányok és a Jobbik rendezvényét biztosító, gárdista egyenruhát viselők között, amiért a Jobbik helyi vezetője behívta az Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját. Ezért - fogalmaz a cigánymosdató HVG - "alappal tarthattak a romák" a Sajóbábonyba gépjárművekkel tartó "szélsőséges szimpatizánsok" erőszakos vagy megfélemlítő cselekményeitől.
A Miskolci Törvényszék 2013. május 9-i elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a cigányokat.
A Debreceni Ítélőtába hétfői döntésében az enyhe súlyosítás indokaként azt hozta fel, hogy "a fokozott rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására". Ez az érvelés a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint abszurd, hiszen a rendőrök eredetileg a "szélsőségesek" közeledte miatt voltak fokozottan jelen a település határában. "A közösség tagja elleni erőszak minősítése kapcsán a szóbeli indokolás igen alacsony színvonalú volt, nem tért ki a cselekmény indítékának elemzésére, és arra sem, hogy milyen alapon áll meg a magyarság elleni cselekmény" - írták közleményükben az ítélet után.
A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. "A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét" - írják. (Tehát, ha a cigány a "parasztot" meg akarja gyilkolni "Holnapra megölünk minden magyart!" felkiáltással, az nem számít gyűlölet-bűncselekménynek, csak ha a magyar pl. csúnyán néz a "rettegő romára" - a szerk.)
A rajvédő szervezet szerint az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem magyarellenes előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy "féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától", el akarták őket űzni a településükről. "A magyarországi roma közösségek ebben az időben a sorozatgyilkosság miatt traumatizált állapotban voltak, de a Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt" - folytatódik a mosdatás.
A TASZ kiemeli: miközben egyre több ügyben merül fel "romákkal" szemben a rasszizmus vádja, továbbra is azt látják, hogy "romákat érő rasszista megfélemlítés", erőszak esetében a hatóságok gyakran tétlenek vagy nem elég hatékonyan járnak el. Holott a gyűlölet-bűncselekmény tényállás a hátrányos helyzetű csoportok védelmét szolgálja.
"Mindez azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon a romák szítanák a gyűlöletet, és a nem romáknak lenne származásuk miatt félnivalójuk. Ez pedig a szélsőjobb retorikája, amitől a kormánynak és a jogalkalmazó szerveknek is el kellene határolódniuk" – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.
(HVG nyomán)
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése