Hiába ígérte Barack Obama, hogy csütörtökön bemutatja azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolnák, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnök katonái vegyi fegyvert vetettek be Szíriában a civil lakosság ellen, az amerikai elnök erre később kerít sort – közölte a Reuters.
Obama csütörtökön Angela Merkellel telefonon tárgyalt a beavatkozásról, annak érdekében, hogy biztosítsa a minél szélesebb nemzetközi támogatást, aminek híján van, miután az ENSZ BT-ben távol állnak a felek a konszenzustól. A német kancellárral folytatott beszélgetésről nem árult el részleteket a Fehér Ház. Merkel ugyanakkor a francia elnökkel, Francois Hollande-dal korábban folytatott telefonbeszélgetése után egyetértett abban, hogy valamilyen válaszra szükség van a szíriai vegyifegyver-támadások után.
A Fehér Ház szóvivője rövid sajtótájékoztatón kijelentette: Obama a szíriai beavatkozással kapcsolatos döntését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek megfelelően fogja meghozni. (Az elnök korábban elmondta, hogy a Szíriában véghezvitt vegyifegyver-támadás sértette Washington érdekeit.) "Az Egyesült Államok önállóan alakítja külpolitikáját" – tette hozzá Josh Ernest, utalva arra, hogy a londoni parlamentben kemény vita alakult ki az esetleges beavatkozás ésszerűségéről.
"Elképzelhetetlen volna a katonai beavatkozás abban az esetben, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában elsöprő volna az ellenzék" – nyilatkozta csütörtökön a brit kormányfő, nem sokkal azután, hogy kormánya közölte álláspontját, amely nem fedte teljesen David Cameron szavait. A közlemény szerint ugyanis a vegyi fegyverek bevetéséről szóló "egyértelmű bizonyítékok" esetén akkor is lehetségesnek tartja London a beavatkozást Szíriában, ha az ENSZ BT – az intervenciót ellenző Moszkva és Peking vétója miatt – nem tud erről határozatot hozni. London szerint hivatkozási alapot a Szíriában kialakult humanitárius katasztrófa adhat és az a nemzetközi jogsértés, amit "a szíriai vezetés követett el" a vegyi fegyverek bevetésével. Ez az emberiség elleni bűncselekmény mindenképpen szükségessé teszi a humanitárius beavatkozást. Az intervencióról szóló újabb londoni szavazás kedden lesz.
Nem egyértelmű az sem, mit értett Cameron "elsöprő ellenzék" alatt. Beszédes az is, hogy nem használta a konszenzus kifejezést sem, noha Oroszország és Kína ellenzi a lépést. Ráadásul a kormányfő mindehhez azt is hozzátette, hogy nem csak a BT felhatalmazása szolgálhat jogalapot az intervencióra. Az óvatos sasszézás a BT fontosságának hangsúlyozása és a testület esetleges megkerülése között jelzi, hogy milyen súlyos következményei lehetnek a beavatkozásnak.
A csütörtöki londoni állásfoglalás előzménye, hogy a brit nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a Szíria elleni akció elindítását, de lázadozó konzervatív képviselők mellett a Munkáspárt is bekavart David Cameron miniszterelnök tervébe, és változtatott álláspontján. A brit kormány parlamenti vitára készített határozati javaslatából már az derül ki, hogy London addig nem kíván katonailag beavatkozni, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei nem közlik vizsgálataik eredményét.
Brit kormányzati források ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy Obama a britek nélkül, Franciaország támogatásával is belevág már kedd előtt az akcióba.
Könnyű elkezdeni egy katonai akciót, ám annál nehezebb befejezni – derült ki Jack Straw szavaiból. A csütörtöki vitanapon felszólalt munkáspárti politikus saját tapasztalatára utalt ezzel, hiszen az iraki invázió 2003-as kezdetekor ő volt a munkáspárti kormány külügyminisztere. Straw szerint nem világos Nagy-Britannia stratégiai célja sem a beavatkozással, amelyet hol a "humanitárius katasztrófa enyhítésének fontosságával, hol Aszad rezsimjének valamiféle megbüntetésével indokolnak". Részben egyetértett vele a konzervatívok korábbi védelmi minisztere. A tárcát 2010-től másfél évig irányító Liam Fox szerint egyáltalán nem biztos, hogy Londonnak egyáltalán állást kell foglalnia a polgárháborúban, amelynek eredményeképp Aszad után egy Európa- és keresztényellenes hatalom jöhet létre. "De mit üzenünk azzal, ha nem lépünk?" – tette fel a kérdést a konzervatív politikus. Szerinte Damaszkuszban ezt úgy értelmeznék, mint "a megbékélést a szörnyű rezsimmel és annak szörnyű tetteivel."
Foxszal ellentétben egy másik korábbi konzervatív külügyminiszter várna még a katonai beavatkozással. "Nem igazán értem, hogy néhány bombával és rakétával miként csökkenne a szíriaiak szenvedése. Ez inkább csak elmélyítené és kiszélesítené a háborút Szíriában" – idézte a BBC a parlamenti vitában felszólalt Douglas Hurdot, aki John Major kormányzása alatt, 1989-től 1995-ig irányította a külügyminisztériumot.
(MTI - Index nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése