Az udvarhelyszéki Nagygalambfalván szeptember 28-án, életének 83. évében elhunyt Borbély Gábor nyugalmazott apostoli protonotárius, kanonok, nyugalmazott főesperes-plébános. Halálával Erdély ismét egy nagy római katolikus lelkipásztort veszített el, egyikét az utolsó jelentőseknek. Borbély Gábor már nyugalmazott lelkipásztorként kapott fölkérést 2007-ben, hogy mondja el a pünkösdszombati szentbeszédet a csíksomlyói búcsún, fönn a Nyeregben. Szólt a népességfogyásról, fölemlítette a XX. századi legnagyszerűbb példaképeinket. Élete alkonyán kápolnát szentelt, harangtornyot állíttatott a majdnem teljesen kálomista szülőfalujában, Nagygalambfalván.
Borbély Gábor |
Csíksomlyón, 2007-ben, fönn a Nyeregben a gyáva, a "román testvéreink" szeretetére fölszólító egyes katolikus papokkal szemben Borbély Gábor atya pünkösdszombati szentbeszédében mert szólni a nemzet védelmének, megtartásának szükségéről, nagy példaképeinkről: "Nagy küzdő férfiak jártak előttünk. Magyarország bíboros hercegprímása, Mindszenty József, amikor az ellenséges tankok romhalmazzá lövik Budapestet, az ő szívében a Gondviselésbe vetett bizalmában nem tudnak kárt tenni. Báró altorjai Apor Vilmos, a legnagyobb székelyek egyike, aki Segesváron született, ott, ahol 1562-ben a székelyeket megfosztották ősi jogaiktól. Isten nekünk ajándékozza Apor Vilmost, a későbbi vértanú püspököt. Puskacsövek, géppuskák elé áll, karjait kitárva, mint Jézus a kereszten, s úgy védi meg az édesanyákat, a lányokat, a nőket, hogy becsületükön ne essen folt", mondta a népi motívumokkal ékesített miseruhába öltözött Borbély Gábor atya 2007-ben Csíksomlyón.
Borbély Gábor Csíksomlyón, 2007-ben |
Borbély Gábor az udvarhelyszéki Nagygalambfalván született 1930. november 20-án. Akárcsak egy ideig Nyirő József, Borbély Gábor édesapja is molnár volt a Nagy-Küküllő menti színtiszta református faluban. A lelkész római katolikus szülei tehát a megélhetés végett máshonnan kerültek oda Nagygalambfalvára. Székelyek voltak, s ezt a kivételes, isteni adottságot Borbély atya élete végéig híven megőrizte. Borbély Gábor a középiskola elvégzése után - falubelije, Kányádi Sándor visszaemlékezése szerint - bekerült a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára, ahol a híres Márton Áron püspök úgynevezett nagyosztályába tartozott. Csakhogy Erdély püspökét a román kommunisták letartóztatták, s a harminckét tagú évfolyam otthagyta a teológiát. Borbély Gábor ekkortól vízvezeték-szerelőként kereste a kenyerét, majd munkaszolgálatos katona lett a román hadseregben. Amikor Márton Áron a börtönből házi őrizetbe került, a szétszéledt hallgatók fölkeresték és ismét elkezdték a másodévet, majd három esztendő múlva, 1957-ben a püspök Gyulafehérváron pappá szentelte őket, így Borbély Gábort is.
A végzett fiatal pap Jobbágyfalván két, majd Brassóban hat esztendőn keresztül segédlelkész, káplán. A megszálló hatóságok 1965-ben bevonják a lelkészi működési engedélyét, s egy évnyi szünet után visszaadják, ám azzal a föltétellel, hogy továbbra is csak segédlelkészként folytathatja a munkáját, és távoznia kell Brassóból. A kikötés értelmében 1966-1968 között segédlelkész Kézdivásárhelyen, majd a hatósági tilalom föloldása után Márton Áron kinevezi a kézdiszéki Altorja plébánosának. Csíkszeredába 1979-ben kerül plébánosnak, s rá egy esztendőre a Felcsíki Főesperesi Kerület főesperese lesz.
Borboly Csaba átadja Borbély Gábornak a Márton Áron-emlékérmet Kisgalambfalván |
Kányádi Sándor azt is meséli róla, hogy a 2000-ben nyugállományba vonult pap életének utolsó szakaszában visszament oda, ahol született, nevelkedett, Nagygalambfalvára. A Malomszer utcában megvett egy székely parasztházat, s a saját költségén átalakíttatta római katolikus kápolnává. Azért érezte szükségét 2006-ban a ház-kápolna kialakításának, mert Nagygalambfalván a Székelydobóról és máshonnan történt benősülések következtében ekkor már közel félszáz római katolikus élt. A kápolna titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet lett, mert a falu református templomában - amely a református térhódítás előtt természetesen katolikus volt - látható a magyar női szent igen régi és szép ábrázolása. A kápolna udvarára haranglábat állíttatott, s a benne lakó harangot is a plébánosi fizetéséből egy életen keresztül félrerakott pénzből vásárolta. Borbély Gábor az imaház falára márványtáblát helyeztetett Nagygalambfalva másik híres szülöttének, az Erdély leghíresebb ferencesének is mondott László Miklós Polikárp emlékének megörökítésére. A falu határában álló Keresztfa-dombon négy méter magas keresztet állíttatott a második világháború és a román kommunizmus magyar áldozatainak emlékére. A régi öregek elbeszélése szerint korábban, a reformáció térhódítása előtt és még utána is feszület állt a nagygalambfalvai Kereszt-dombon, s az atya ezért állíttatta pontosan erre a helyre. Borbély Gábornak életművének elismeréseként egy évvel ezelőtt Márton Áron-emlékérmet adományozott Kisgalambfalván Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borbély Gábor, nyugalmazott főesperes-plébános temetési szertartása szeptember 30-án, hétfőn 14 órakor kezdődik szülőfalujában, Nagygalambfalván az általa létesített Árpád-házi Szent Erzsébet kápolnában bemutatandó szentmisével, majd azt követően végső nyugalomra helyezik a falu régi temetőjében levő családi sírhelyen.
Lux perpetua luceat ei!
Hering József - Kuruc.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése