2017. április 24., hétfő

"Az első és legnagyobb vitát kiváltó javaslat a munkaidőkeret jelentős megemelése. Jelen pillanatban a munkaidőkeret maximum 4 hónap lehet de kollektív szerződés esetén 6-12 hónapra is lehet bővíteni. A javaslat 36 hónapra növelné ezt az időt." "A helyzetet a valóságban az enyhíti, hogy a dolgozók érdekérvényesítő képessége az általános munkaerőhiány miatt az utóbbi időben javult. Az elmúlt hónapok sztrájkjai és sztrájkfenyegetései is jelzik, hogy nem lehet mindent ilyen könnyen lenyomni a dolgozók torkán. Ha ezt a módosítást is átlátják, akkor várhatóan ez ellen is tiltakozni fognak."

"Nem fizetnek 16 órai munkabért, mert amikor nem lesz megrendelés, munka, akkor otthon marad a munkavállaló, s arra kapja meg az alapbérét - majd valamikor a 3 éves munkaidőkereten belül. Túlórapótlék nuku."

Szégyen ez a törvénytervezet, a fideszes kétszínűség és neoliberalizmus újabb bizonyítéka, az eddigi MT módosítások is mind a munkavállalók kárára történtek.. Mi is nemzet vagyunk ám, hé, gazdagék! Azért mert van soros, nem leszünk fideszes. Hiszen ugyanazt a vadkapitalista politikát csinálják ezek is, mint az mszp+szdsz előttük. Olcsóbb kevés embert halálba dolgoztatni, napi 10-12 órában + utazás, és ezek fizikai munkák, nem holmi parlamenti ücsörgések...

"Lehet csak jót akar a fidesz a munkavállalóknak...Ha nem napi 8 órát dolgozik, hanem 16-ot dupla fizut visz haza..Mindenki jól jár,a munkavállaló többet keres, a Nyugdíj intézetnek meg nem kell majd nyugdíjat fizetni a beszélő szerszámnak (Magyar munkavállalónak) mert az nem éri meg a nyugdíj korhatárt.."

ÉS a túlóra pénzzel SEM lehet helyrehozni a folyamatosan feszített túlmunka miatti egészségkárosodást. Nincs korkedvezmény, nincs egészségre káros veszélyes munkakör, köszönjük fidesz ezt is. Vagyis... Inkább ti dögöljetek már meg, ne a népet irtsátok alig burkolt aljas módszerekkel.

https://szakszervezetek.hu/hirek/9900-evekre-lenyelhetik-a-cegek-a-tulorapenzt

és

http://www.munkaugyiforum.hu/blogbejegyzesek/drasztikus-modositasok-johetnek-a-munka-torvenykonyveben

Szégyen, a kormány szégyene!!!!! Így hogy álljunk ki mellette? Sehogy.
De Jobbik sincs... nem igaz már a neve se.

MUNKÁSPÁRT ???? :3

Drasztikus módosítások jöhetnek a Munka törvénykönyvében

Készült: 2017. április 21. péntek, 14:05

Tiltakozást indulatokat, szakszervezetek érdekszövetségek és nem utolsó sorban a munkavállalók felháborodását váltotta ki a Munka törvénykönyvének új módosítási tervei.

A kormány a héten szerette volna szavazásra bocsájtani, de végül is úgy döntöttek, hogy elnapolják az új módosítások parlamenti szavazását. A hírek szerint jövőhéten a versenyszféra képviselői a szakszervezetek mondják el álláspontjukat a kormány konzultációs fórumán.

De lássuk, hogy munkaügyesként milyen változásokra kell felkészülni a tervek alapján.

Az első és legnagyobb vitát kiváltó javaslat a munkaidőkeret jelentős megemelése. Jelen pillanatban a munkaidőkeret maximum 4 hónap lehet de kollektív szerződés esetén 6-12 hónapra is lehet bővíteni. A javaslat 36 hónapra növelné ezt az időt.

A munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkáltató amennyiben a tevékenysége megkívánja az általában ismert munkarendtől eltérően rugalmas munkarendbe osztja be a dolgozóit. Aki munkaügyekben járatlan annak írom, hogy a hétvégi munkavégzések, idénymunkák, készenléti munkák, projekt munkák de akár üzemek speciális termelése is ezt a formát követeli meg. A lényege, hogy az elszámolás végén lehet a speciálisan beosztott munkavállalók pótlékait és extra jövedelmét kifizetni.

A tervezetben szereplő 36 hónap azt jelenti, hogy a túlórapénzeket, a változó munkarendből következő pótlékokat egyéb járandóságokat elviekben a munkavállaló 36 hónap múlva kaphatja meg. Azaz akár három évet is végig dolgozhat úgy valaki, hogy az extra járandóságait nem kapja meg.

A másik probléma az igen tetemes adminisztrálás egy 36 órás munkaidőkeret esetén. Aki most is alkalmazza a munkaidőkeretet az pontosan tudja miről beszélek. Nem véletlenül tartok munkaidőkeret képzést is.

A másik módosítási javaslat arról szól, hogy a munkavállaló jóváhagyásával módosíthatóvá válik a beosztása egy adott napra, ha olyan körülmény merül fel melyet előre nem lehetett látni és a munkáltató működéshez szükséges. Minden más esetben a beosztást minimum egy héttel előbb kell közölnie a munkáltatónak. Tehát ezután nagyobb szabadságot kap a munkáltató a beosztástervezést illetően a munkavállaló jóváhagyásával.

A tervezet havonta egy pihenőnap kiadását írja elő a munkáltató számára. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót hosszabb ideig lehet beosztani pihenőnap nélkül.

A szabadság kiadását is érinti a tervezet. Eddig a szabadságot a munkanapra kellett kiadni, amely a hét minden napja lehet kivétel a hivatalos munkaszüneti nap. A módosítással a munkaszüneti napok is munkanapnak számíthatnak ezáltal a szabadságot ki lehet írni erre a napra is.

A törvényjavaslat még számos kisebb nagyobb módosítást tartalmaz, amiből jónéhány biztosan megvalósul. Addig viszont még számos kerekasztal beszélgetés lesz az érintettek bevonásával. Ha meg van a végleges törvényjavaslat és születnek konkrétumok akkor itt a Fórumon azonnal beszámolunk róla.

A kormány lépett egyet hátra

Évekre lenyelhetik a cégek a túlórapénzt

2017.04.24. 12:32

Újabb szintet lépne a hazai „rabszolgatartás", de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban mégsem lesz könnyű keresztülvinni. A kormány máris lépett egyet hátra – írja a HVG.

Vihart kavart az a törvényjavaslat, amellyel a kormány több ponton módosítaná a munkaidő szabályozását. A legnagyobb felháborodást a munkaidőkeret hosszabbításának terve váltotta ki: július elsejétől ezt egy évről három évre hosszabbítanák meg.

Ha ön általános munkarendben dolgozik, például egy irodában tölti munkás hétköznapjait 9 és 17 óra között, akkor valószínűleg nem ismeri közelebbről a munkaidőkeret fogalmát. Pedig nagyon fontos intézményről van szó, mert például a több műszakban működő gyárakban, vagy az olyan szezonális ágazatokban, mint a mezőgazdaság és a turizmus, gyakran előfordul, hogy éjjel, hétvégén vagy ünnepnapokon is dolgozni kell. A munkaidőkeretnek pedig épp az a célja, hogy a cégek az alkalmazottaikat be tudják osztani ezekre a napokra is.

Praktikusan: egy többműszakos, állandóan termelő gyárban a főnökök meghatározzák, kinek kell bemennie például vasárnap dolgozni, de ezt persze csak úgy tehetik meg, hogy egy bizonyos hosszabb időtartam alatt a dolgozó terhelése összességében ne legyen nagyobb a megengedettnél (vagyis a főnök nem dolgoztathatja agyon a beosztottját, de rugalmasan mondhatja meg mindenkinek, hogy mikor álljon a szalag mellett).

Az az időtartam, amelyen belül ez a beosztás megtehető: a munkaidőkeret. Ez jelenleg alapesetben legfeljebb 4 (esetleg 6) hónap lehet, ami azt jelenti, hogy – maradva a példánál – a munkás legfeljebb a 4 vagy 6 hónapos ciklus végén megkapja a túlórák, az éjszakázás, a hétvégék és a hasonló extrák után járó pótlékait.

Ám azokban a nagyobb gyárakban, ahol van szakszervezet, a dolgozók és a cég között kollektív szerződést is lehet kötni, amelyben a 4 hónapot legfeljebb 1 évre ki lehet tolni. Már ez is elég aránytalannak tűnik a dolgozók szempontjából, de a parlament előtt lévő új törvényjavaslat még sokkal durvább szabályt hozna: 3 évre tolná ki a munkaidőkeret lehetőségét.

Tegyük fel például, hogy egy Magyarországon működő autógyárnak úgy felfut a rendelésállománya, hogy rövid idő alatt több autót kell gyártania, ezért a szokásosnál több munkást rendel be vasárnapi vagy éjjeli műszakba. Az autók elkészülnek, a kocsit értékesítik, a céghez befolyik a vételár, de nem azonnal kell kifizetnie a munkára rakódó pótlólagos költségeit, csak három évvel később. Ezt a cégek számára igen gáláns lehetőséget tervezi megszavazni a magyar parlament, amelynek döntéshozói szerint úgy tűnik, hogy a magyar munkás várhat a pluszpénzére.

A helyzetet a valóságban az enyhíti, hogy a dolgozók érdekérvényesítő képessége az általános munkaerőhiány miatt az utóbbi időben javult. Az elmúlt hónapok sztrájkjai és sztrájkfenyegetései is jelzik, hogy nem lehet mindent ilyen könnyen lenyomni a dolgozók torkán. Ha ezt a módosítást is átlátják, akkor várhatóan ez ellen is tiltakozni fognak.

A három évre kiterjesztést csak a kollektív szerződés módosításával lehetne megtenni, amihez a helyi szakszervezetek jóváhagyása is szükséges, és mi azt fogjuk javasolni, hogy ebbe ne menjenek bele – mondja Spieglné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezet alelnöke. A tervezet visszavonását követeli Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) , Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) is.

Az autóipari munkavállalói érdekképviseletek közül az Audinál, az Opelnél, a Bosch-csoportnál, a Mercedesnél és a Lear vállalatnál működő szakszervezetek is tiltakoztak a tervezet ellen. Az egész magyar gazdaság működése szempontjából sem lényegtelen győri Audinál a helyi szakszervezet közölte, hogy ebben a témában még tárgyalni sem hajlandó, nemhogy megegyezni, szerinte az uniós irányelvnek sem felel meg az elképzelés. Azt pedig kifejezetten sérelmezi, hogy a javaslat benyújtása előtt nem egyeztettek a munkavállalók képviselőivel.

Egészen pontosan a kormány csak a hozzá közel álló szakszervezeti konföderációkkal, a Munkástanácsokkal és a Ligával ismertette, mire készül, ennek a két szövetségnek is voltak kifogásai, amikor pedig a kormány szembesült a hatalmas felháborodással, azt ígérte, tárgyalni fog. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón azt mondta, a tervezetet meg kell vitatni, neki vannak fenntartásai, és osztja a szakszervezetek egyes aggályait. Úgy tűnik, tényleg lesz tárgyalás, a Munkástanácsok elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a kérdést megvitathatják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) május 3-ra összehívott ülésén. A meghívókat már meg is kapták a szakszervezeti vezetők. Kérdés, mennyi esély van arra, hogy a kormány a szakszervezetek nyomására meggondolja magát, mindenesetre a jelek szerint nem akarta szítani az elégedetlenség tüzét május elseje, a munka ünnepe előtt.

A hároméves munkaidőkeret egyébként azért is tűnik nagyon soknak, mert a hektikusan változó magyar munkaerőpiaci szabályozást nézve szinte beláthatatlan időnek számít. Maradva a munkaidőkeret példájánál, régen ez még legfeljebb két hónap lehetett, vagyis a gyáraknak minden második fizetés alkalmával rendezniük kellett a számlát. Most a három év azt jelenthetné, hogy a távoli ködbe vész a fizetés egy részének folyósítása.

Ha a cég időközben csődbe megy, felszámolás alá kerül, vagy egyszerűen felmond a munkavállalónak, akkor természetesen ki kell fizetnie a túlórák után addig bennragadt pénzeket. Ha ott van a pénz a kasszában. Ha nincs ott, akkor a dolgozók szempontjából az már veszett fejsze nyele.

Három év alatt sokkal nagyobb összegek halmozódhatnak fel, mint pár hónap alatt, és ha a cég fizetésképtelen, akkor sokkal nagyobb összegek ragadhatnak benn véglegesen. Ehhez pedig a munkavállalók a gyakorlatban nem nagyon tudnak hozzájutni. Az Országos Foglalkoztatási Alapból kaphatnak ugyan némi kompenzációt, de ha ez nem elég, akkor legfeljebb munkaügyi perben érvényesíthetik a követelésüket, de ezeket általában el sem indítják, hiszen a pénzek behajthatatlanok, a jogi eljárások pedig évekig húzódnak, kétes eredménnyel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése