1938. aug.: P. O. Szuhoj repülőgéptervező lett a győztes a tervezőirodák versenyében, az ő gépét kezdték el sorozatban gyártani „Ivanov"-BB-1 néven (később Szu-2, rövid hatótávolságú bombázó). Nem szükséges neki repülőtér, bármilyen sík terepről fel tud szállni, CO2 tűzoltórendszerrel ellátva. A határozat szerint minimum 100 000-150 000 db-t kellett gyártani belőle.
1938. nov.: Trockij: „Sztálin végérvényesen megkötötte mind Hitler, mind ellenfelei kezét, és Európát háborúba hajszolta." (Hitler ekkor még csak nem is álmodott Lengyelország megtámadásáról.)
1938. vége: A nagy tisztogatás vége a Szovjetunióban (1934-ben vette kezdetét).
1939. jan.: K. A. Mereckov, a Leningrádi Katonai Körzet parancsnoka és A. A. Zsdanov kocsin közösen bejárják az egész finn határt. Ezt a tevékenységet folytatják egész tavasztól őszig, majd visszamennek Leningrádba. Éppen ezután „provokálta ki a finn háborús klikk" az orosz-finn háborút.
Sztálin parancsára felállítják a Lőszergyártási Ipari Népbiztosságot (hol volt/van még ilyen tárca?). Ekkor a szovjet felderítés biztosan tudta, hogy a német ipar még mindig nem állt át haditermelésre.
A német Hadsereg Parancsnoksága elrendeli négy hónapi (100%) háborúhoz szükséges hadianyagtartalék képzését. Ilyen tartalékot azonban nem képeztek. Ehhez képest pisztolygolyó 30%, hegyiágyú lövedék 15%, könnyű gránátvető lövedék 10%, nehéztarack-lőszer 50%, 20mm-es harckocsilőszer 5%-ka állt rendelkezésre. Hitler mégsem állt át haditermelésre. (B. Müller-Hillebrand vezérőrnagy, a Hadsereg 1933-45.) (Tehát ki kényszerítette bele a világot egy világméretű háborúba?) Amikor Hitler nekitámadt a Szovjetuniónak, óriási szerencséjére millió tonnaszámra talált lőszert, üzemanyagot, csizmát, ruhát, konzervet közvetlenül a határ mögött.
1939. eleje: Az NKVD ütőerejének szédületes növekedése (létszám, felszereltség, tankok, lövegek, tarackok). A Szovjetunió területén már nem terveznek büntető tevékenységeket (az ország már térden), akkor miért? Csak az NKVD határőrszolgálatában 90 ezer fő ment a nyugati határhoz, az NKVD Speciális szolgálata példátlanul megerősödik. (Feladatuk a harcosokat hátulról előre noszogatni, az engedetleneket a helyszínen agyonlőni.) A különleges alkalmazású osztagok (OSZNAZ) száma viharosan emelkedik. (Feladatuk többek között közvetlenül a front mögötti területeken történő tisztogatás, „szovjetizálás", objektumőrzés.)
1939. 03. 05: Sztálin: „A történelem azt mondja, hogy ha egy állam egy másik állam ellen háborút akar viselni, akkor még abban az esetben is, ha ez az állam nem szomszédja, olyan határokat fog keresni, amelyeken keresztül annak az államnak a határához jut, amelyet meg akar támadni."
1939. márc.: A. I. Rogyincev ezredes a XVIII. Pártkongresszuson: „Az eljövendő harcokban az ellenség területén fogjuk a hadműveleteket végrehajtani. Így szólnak szolgálati előírásaink. Katonásan vagyunk nevelve, és követjük szolgálati előírásainkat."
1939. 03. 10: Sztálin a XVIII. Pártkongresszuson: „A kapitalista országok repülőgépgyártó iparában már évek óta eszeveszett verseny zajlik, és kétségkívül mindez egy elkerülhetetlen, általános katonai összeütközés legtipikusabb és legjellemzőbb momentuma." (Pravda, 1939. márc. 11.) Ekkor Németországnak 3600 harci gépe van, Sztálin pedig már előkészületeket tett 100 000 Szu-2 gyártására.
1939. 03. 14: Cseh- és Morvaország annektálása.
1939. 03. 18: „Tüzérségünk támadó hadműveletek tüzérsége. A Vörös Hadsereg tomboló viharként fog benyomulni az ellenség országába, és gyilkos tüzérségi tűzben kisöpri az ellenséget a föld színéről." (T. I. Rosztunov, a XVIII. Pártkongresszuson. Pravda)
1939. 04. 07: Olaszország megtámadja Albániát.
1939. máj.: Sztálin kinevezi Molotovot külügyi népbiztossá, miközben megtarthatja kormányfői hivatalát is.
1939. 06. 01: Trockij: „Hitler fő ütőerejét nyugatra fogja irányítani, és Moszkva tejesen ki fogja használni ennek a helyzetnek minden előnyét."
„A Mongol Népköztársaság határait sajátunkként fogjuk védelmezni." (Pravda). Zsukov, Belorusszia Körzet Parancsnok még aznap Moszkvába megy eligazításra, majd másnap Mongóliába.
1939. 06. 21: Trockij: „Sztálin nem fog visszariadni egy soha nem tapasztalt méretű erőszak alkalmazásától." (Az ellenzék bulletinje, 79-80. szám)
Trockij: „A Szovjetunió összpontosított erővel meg fog indulni a német határ felé, egy olyan időpontban, amikor a Harmadik Birodalom belebonyolódik a világ újra felosztásáért folytatott harcba."(…) „1939. őszén Lengyelország támadás tárgyává válik, 1941. őszén Németország elhatározza, hogy megtámadja a Szovjetuniót!" (Trockij volt az első, aki világosan átlátott Sztálin játékán.)
1939. jún.: A polgárháború (1918-20) után a hadseregeket feloszlatták. Békeidőben egyedül a Távol-Keleten szerveztek hadsereget (1. és 2.) Japán miatt 1938-ban. 1939. júniusban megint szervezni kezdtek a nyugati katonai körzetekben (5. sz), majd augusztusban kettőt (4. és 6. sz.) majd még kettőt (11. és 12. sz.). Mindez 1939. szeptember 1. előtt, de ki ellen?
A Vörös Hadseregben a tábori tüzérségekhez tartozó 144 tüzérezred volt, ezredenként 24-36 löveggel. Itt csak a tábori tüzérséghez tartozó ezredekről van szó!
1939. 08 05: Angol és francia delegáció érkezik Moszkvába, hogy egy közös katonai fellépésről tárgyaljon Németország ellen. Itt kulcsfontosságú információt adtak Sztálinnak. Ha Németország megtámadja Lengyelországot, Franciaország és Anglia hadat üzen a Harmadik Birodalomnak. Sztálinnak éppen erre a közlésre volt szüksége.
1939. 08. 19: A Politikai Hivatal ülésén Sztálin felszólalt: „Hosszan tartó háborút kell viselni lehetőleg, hogy a harcoló felek kölcsönösen kimerítsék egymást." (Az itt hozott határozat azonnal a nyugati sajtóhoz jutott, Havas-jelentés.)
„Éppen a védekezés érdeke kívánja meg azt, hogy a Szovjetunió az ellenség területén végezzen széles körű támadó hadműveleteket, és ez a legkevésbé sem mond ellent egy védekező háború jellegének." (Ennek a PH-ülésnek a megtörténtét 50 éven át csoportosan, kórusban, agresszíven tagadták földön, vízen és levegőben, írásban, szóban.)
Tucatnyi hadosztály és hadtest felállítása indult meg. Ezen a napon százával születnek a hadosztály parancsnoki kinevezések és megbízások a még üres hadosztályok feltöltésére. Ezzel – a világon még béke van – Sztálin már elhatározásra jutott, és a mozgósítás gépezetét visszafordíthatatlan folyamattá tette, amely folyamatnak minden esetben és bármely nemzetközi helyzetben abszolút elkerülhetetlenné kellett tennie a világháború kitörését. A titkos előmozgósítás szakaszból a visszafordíthatatlan titkos mozgósítás szakaszába léptek.
1939. 08. 19: Sztálin közli Hitlerrel, ha Németország megtámadja Lengyelországot, akkor a Szovjetunió nem, hogy semleges marad, sőt még Németország mellé is áll. (És Hitler hitt neki.)
Sztálin a tüzérezredek számát 144-ről 341-re emeli, továbbra is ezredenként 24-36 löveggel. Ez még mindig csak a tábori tüzérségekhez tartozó ezredek száma!
1939. 08. 20: Zsukov Sztálin engedélyére lerohanja a 6. Japán Hadsereget Mongóliában. (Halhin-Gol, Blitzkrieg 3 nap alatt.) A repülőterek a határhoz a lehető legközelebb voltak, így gyorsan fordultak, le-, majd ismét felszálltak bombával töltve. A hadtáp, lőszerraktárak a határon, kórházak a határon, ellátóbázisok a határon, harcálláspontok a határon. Minden parancsnok csak részinformációkat ismert, a teljes tervet nem. Sokan azt hitték, hogy csak hosszú védekezésre rendezkednek be. (Később ugyanezt megismételte sokkal nagyobb méretekben a közös német-szovjet határon.)
1939. 08. 23: A Molotov-Ribbentrop meg nem támadási szerződés és paktumaláírás. Az aláírás után Nyikita Hruscsov: „Sztálin örömrivalgásban tört ki: rászedtem Hitlert! A paktum csapda volt Hitler számára!" (Tényleg rászedte, két hét múlva Hitlernek már két fronton kellett harcolnia).
Titkos záradék:
1. Ha politikai-területi átalakulás következne be a balti államokhoz tartozó területeken, Németország és a Szovjetunió érdekszféráinak határát Litvánia északi határa alkotja. Mindkét fél elismeri Litvánia érdekeltségét a Vilna-területen.
2. Ha területi-politikai változás következne be a lengyel államhoz tartozó területeken, Németország és a Szovjetunió érdekszféráit a Narew, a Visztula és a San folyók választják el.
3. A Szovjetunió Besszarábiára tart igényt, Németországot ez egyáltalán nem érdekli.
4. E megállapodást mindkét fél szigorúan titkosan kezeli.
Amíg Molotov és Ribbentrop aláírnak, Sztálin és Saposnyikov a háttérben sutyorog és mosolyog. Ők már tudják, hogy a titkos mozgósítás – ahonnan nincs visszafordulás - folyik, a II. világháború már elkezdődött.
1939. aug-szept. : „Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a háború fogja kiváltani a proletárforradalmat." (Trockij, Az ellenzék bulletinje)
1939. 08. 31: Németországnak 6 páncélos hadosztálya volt, zömében könnyű páncélosok, és 211 közepes harckocsi. Nehéz páncélos még nem létezett, fejlesztés alatt volt. (A magukat kiröhögtetni akaró hadtörténészek el akarják velünk hitetni, hogy Hitler ezzel akarta leigázni a világot.)
1939. 09. 01: Németország megtámadja Lengyelországot. Sztálin csak egy-két héttel később: „Csapataink még nincsenek felkészülve". (Beugratta Hitlert, hogy ő legyen a felelős? Ezzel nemsokára hátba támadta a németekkel harcoló lengyeleket. Franciaország és Anglia viszont rögtön hadat üzent Németországnak. Ez volt a cél?)
A Legfelső Szovjet ülése Moszkvában a támadás miatt. Sok képviselőnek 7-10-12 napra van szüksége odautazni, mégis mindenki ott van. Előre értesítették őket? Sőt, van, akinek a Molotov-Ribbentrop paktum előtt értesítést kellett kapnia! Lehet, hogy aug.19-én már döntést hoztak?
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 4. rendkívüli kongresszusa: törvényt hoznak az „általános hadkötelezettségről". Haladéktalanul elkezdték az új lövész hadosztályok kibontakoztatását, az eddigi 108 hadosztályból még szeptemberben 186 lett!
1939. 09. 03: Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak, Hitler legnagyobb megdöbbenésére.
1939. 09. 05: Az USA hivatalosan kinyilvánítja semlegességét a német-lengyel háborúval kapcsolatban.
1939. ősz: Sztálin parancsa: a Sztálin vonal (vasbeton és páncél bunker akadályrendszer a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig több száz kilométer mélységben, az eredeti államhatár mögött) helyőrségének csökkentésére, az építkezések leállítására, fegyverek elszállítására, védekező jellegű fegyverek gyártásának leállítására (harckocsielhárító fegyverek, gyalogsági páncéltörő puskák) műszaki zárak betemetésére, felrobbantására. (Hitler ekkor nyugaton nyomul előre).
1939. szept.: Németországnak 57 tengeralattjárója van, a Szovjetuniónak (aki egy békés ország és ki akar maradni a konfliktusokból) 165 db. Ezek nagy része amerikai szakemberek segítségével és tanácsaival készült, kis része a német Deschimag hajógyárban.
1939. 09. 07: Jelentés szerint az OSZNAZ zászlóaljak felsorakozása a lengyel határon megtörtént. Feladatuk, mint minden esetben (balkáni államok lerohanása) meglepetésszerű támadások, hidak, vasúti csomópontok elfoglalása, a védelem kiiktatása, a lakosság terrorizálása, a terep előkészítése a főerőknek. (A fejlődés végén az OSZNAZ-nak már hadteste van! Parancsnok: Szmirnov).
1939. 09. 13: Sztálin jóváhagy egy hadseregszerkezeti változtatást, így már 577 tüzérezredre van szükség. (Még mindig csak a lövészhadosztályok támogatásáról van szó!) Eddig minden lövészhadosztálynál 17 db. 45mm-es páncéltörő löveg volt rendszeresítve, ettől a dátumtól kezdődően 54 db. Kifejlesztették már az 57 mm-es változatot is, de még nem volt megfelelő cél. Amint a németek gyártani kezdték a nehézpáncélosokat, ontani kezdték ezeket, de már ki volt fejlesztve a 100 mm-es nehézpáncéltörő löveg! A német invázió kezdetére már több mint 900 tüzérezred volt harckész állapotban. 1941. júniusig a Vörös Hadsereg 82 000 legeslegújabb páncéltörő löveget és gránátvetőt kapott. A német arzenál jó minőségű volt, de I. világháborús, 10-20-50 éves fejlesztésűek és idegen országokból zsákmányoltak, összességében kb. tízféle, amelyeknek már az alkatrész- és lőszerellátásuk is rendkívül nehézkes volt.
1939. 09. 17: A Szovjetunió átlépi a határt, megtámadja Lengyelországot.
1939. 09. 18: A szovjet kormány hivatalos jegyzéke: „Lengyelország a felelős a II. világháborúért."
1939. 09. 18: A szovjet kormány közleménye a Pravdában: „Lengyelország mindenfajta váratlan fordulatok és véletlenek számára alkalmas felvonulási terület lett, amely a Szovjetunió számára fenyegetettséget jelenthet. A szovjet kormány a továbbiakban már nem viselkedhet semlegesen ezen tényekkel szemben. Tekintettel ezekre a körülményekre, a Vörös Hadsereg Legfelső Parancsnokságát a kormány felhatalmazta arra, hogy adja ki a parancsot a csapatoknak a határ átlépésére, és a lakosság életét és tulajdonát helyezze védelme alá. Annak érdekében, hogy a lengyel népet ebből az áldatlan állapotból megváltsuk, amelybe ostoba vezetői taszították, és megadjuk nekik a békében élés lehetőségét". (A cinizmus és arcátlanság csimborasszója.)
1939. 09. 23: Breszt-Litovszk, a közös német-szovjet katonai parádé után, Krivosejin tábornok: „Kötöttünk a németekkel egy szerződést, de nincs jelentősége". „Most kedvező az idő minden világprobléma végérvényes és konstruktív megoldására."
1939. 09. 29: Hruscsov az új határon (feladata az elfoglalt lengyel területeken „a boldog élet megteremtése"), a San folyónál, átnézve a német oldalra, már kacsintva fenyegetőzik: „A mi hadseregünk felszabadító hadsereg, és ennek tudatával kell átitatva lennie minden harcosnak és parancsnoknak nálunk. Ez kell hogy diktálja viselkedésüket a lengyel területen (lásd Katyn). Nos, a németek… Nem mi fogjuk számukra szabályozni, hogy hogyan viselkedjenek. Ha nem a józan ész diadalmaskodik náluk, akkor magukra vessenek."
1939. 11. 30: Sztálin a Pravdában: „Anglia és Franciaország megtámadták Németországot, és ezzel magukra vállalták a jelenlegi háború felelősségét."
1939: Laptcsinszkij háborús stratégiai szakember könyvében lebombázandó német stratégiai fontosságú objektumok térképeit közli: lipcsei vasúti csomópont, berlini pályaudvar stb.
A Vörös Munkás- és Paraszthadsereg harctéri szolgálati előírása: „A Vörös Hadsereg a valaha létező legagresszívebb támadó hadsereg lesz."
Csak ebben az évben 30 ezer vitorlázó repülő pilótát képeznek ki, olyan gépekre, melyek egy egész légi deszantot szállítanak.
Lengyelország lerohanása után: „Ostoba helyzet volt. Amikor viszonylag gyenge, kicsi hadsereggel rendelkező államokkal volt közös határunk, akkor határainkat ténylegesen lezártuk. Amikor azonban a fasiszta Németország lett a szomszédunk, kiderült hogy az utászok által a korábbi határ hosszában felépített, védekezésre szolgáló műveket feladtuk és lebontottuk" „Az utász egységeknek 120 ezer vasúti aknát rendeltünk, 120 db-t kaptunk." (I. G. Sztarinov, 1964)
N. G. Kuznyecov, a Csendes-óceáni flotta parancsnoka a XIII. Pártkongresszuson: „A hadiflottának meg kell változnia, ugyanúgy meg kell változnia, mint a Munkás Paraszt Vörös Hadseregnek, a legerősebb támadó flottává kell válnia."
1939. 10. 02: A Il-2 első repülése. A világon az első páncélozott pilótafülkéjű gép. Iljusin eredetileg gondolt a védekezésre, egy hátra néző géppuskás helyet tervezett a gépbe a pilóta mögé. Sztálin utasította, hogy nincs szükség védekezésre, olyan helyzetben van szüksége a gépre, amikor egyetlen ellenséges gép sem tud felszállni, tehát nem kell géppuskás. A Barbarossa hadművelet megindulása után telefonon megparancsolta a tervezőnek, hogy mégis tervezzen a pilóta mögé géppuskást.
1939. 11. 03: Sztálin a Pravdában reagál a Havas-jelentésre: „De bármit hordanak össze a Havas hírügynökség urai, a következőket mégsem vonhatják kétségbe:
a) hogy nem Németország támadta meg Franciaországot és Angliát, hanem Franciaország és Anglia támadta meg Németországot, és ezzel a jelen háború felelősségét magukra vették;
b) azt, hogy Németország a harci cselekmények megkezdése után békejavaslatot terjesztett Franciaország és Anglia elé, és hogy a Szovjetunió nyíltan támogatta Németország ezen békejavaslatait, mert felfogása szerint, és ez a továbbiakban is így lesz, a háború minél gyorsabb befejezése döntő módon megkönnyítené minden országnak és népnek a helyzetét;
c) azt, hogy Anglia és Franciaország vezető körei gorombán elutasították mind Németország békejavaslatait, mind a Szovjetunió azon kísérleteit, hogy a lehető leghamarabb érjék el e háború befejezését. Ezek tények."
1939. 11. 23: Hitler kijelentése a legfelsőbb parancsnokság előtt: „Csak akkor lehet elindítani a háborút a Szovjetunió ellen, ha nyugaton már befejeződik."
1939. 11. 30: Téli háború, Finnország megtámadása. Az orosz vereség oka, hogy a finnek a fő védelmi vonal elé 40-60 km mély biztonsági sávot hoztak létre. (Akadályok, csapdák, aknamező stb.) Ezen belül gyors kis csoportok támadtak, majd gyorsan visszavonultak, jelentősen gyengítve a szovjet haderőt.
1939. dec.: A Vörös Hadsereg magas rangú tisztjei és a Politikai Hivatal tagjai Sztálin jelenlétében tárgyalták a „különleges hadműveletek a háború kezdeti szakaszában" tárgykört. A szovjet légierő meglepetésszerű támadásának előkészítése titokban kell történjen, hogy „az ellenség összlégierejét támadás érje a reptéren." (…) „Teljesen világos, hogy ez háborúban nem, csak békeidőben lehetséges, amikor az ellenség nem számol veszéllyel."
1940. eleje: Német meghívásra szovjet légügy delegáció látogatja a német hadiüzemeket. Mérnökök, katonák, tervezők, szakemberek. Mindent megmutatnak nekik, vásárolhatnak is. Mindenből választanak 2-3-6 darabot, és azonnal utaltatják Moszkvából a pénzt. Kiválasztottak például Me-108, Me-109E, Me-110C, Me-209, Do-215, Ju-88, He-100 gépeket, és fizettek. De az elvtársak motorokat, katonai eszközöket, műszaki készülékeket is vásároltak, a németek készségesen kiszolgálták őket. (Ki bízott meg kiben a meg nem támadási egyezmény aláírásakor és utána?) A német repülő technika tanulmányozására és megvásárlására Sztálin a legjobb tesztpilótáit és repülő-tervező mérnökeit, köztük légügyekben saját személyes referensét, A. Sz. Jakovlevet többször hosszabb szolgálati útra küldte. Beszámolója: „El kell ismernem, hogy elképesztett az a nyíltság, ahogy fegyverzetük legtitkosabb területeit feltárták. Sztálint már korábban is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon repülőgép-technikájuk eladásakor nem csapnak-e be bennünket a németek. Jelentettem, hogy most, harmadik utam eredményeként arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy a németek repülő-technikájuk valódi állását mutatták meg nekünk." Sztálin reakciója: „Szervezze meg, hogy embereink tanulmányozzák a német repülőgépeket. Hasonlítsa össze a mi új gépeinkkel, tanulja meg, hogyan lehet legyőzni őket."
Miklós Tamás
(Folytatjuk)
Felhasznált források:
- Victor Szuvorov: A jégtörő
- Victor Szovorov: Az M. Nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése