 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Orbán: Közpénzből nem lehet Magyar Krónika Tüntetők fogadták csütörtökön este a Magyar Krónika című kormánybarát magazin lapindítójára érkezőket. A vállalkozást Kerényi Imre indította el, aki levelében arról írt, ez a lap a jót keresi, és az örömről mesél majd. "Kinyílott a pitypang. Megírom." "Csökkent a rezsim. Megírom." - példálózott. A tüntetők ennek megfelelően érkeztek többek között a "Saját alkotmány. Megírom." "Földet nyertem. Megírom." "Április 16. Megszűnt a rezsim. Megírom." feliratú táblákkal. Orbán szerencsétlennek minősítette Kerényi levelét. A lapindító értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent, és elmondta, hogy szükség van egy ilyen lapra, de szerencsétlennek tartotta Kerényinek a vállalkozást beharangozó levelét, kidolgozatlannak a tervet, és kijelentette, a Magyar Krónika nem készülhet közpénzből. Az értekezleten sok más mellett megjelent Koltay Gábor filmrendező, aki az ATV Híradójának azt mondta, szükség van a magyar kultúra értékeinek terjesztésére. Kerényi levelének nyilvánosságra kerülése után Sándor György meghökkenve olvasta, hogy a megkérdezése nélkül feltüntették a Magyar Krónika szerzői között - számolt be a történtekről a Hvg.hu. A humoralista nem szeretné, ha sérülne közismert hídszerepének a hitelessége, ezért nyílt levélben visszautasítja a felkérést. Szerda reggel megjelent levelét Bencsik Gábor főszerkesztőnek és a Magyar Krónikával is foglalkozó miniszterelnöki megbízottnak, Kerényi Imrének címezte. A Heti Válaszban lehozott levél szerint Sándor mindig is a híd szerepét töltötte be a két oldal között, és nem szeretne részt venni olyan vállalkozásban, ahol ennek a szerepnek a hitelessége sérülne. Csak akkor tudna részt venni a lap munkájában, ha a baloldalhoz sorolt, tehetséges alkotók is hasonló arányban írnának a Magyar Krónikában Korábban a Heti Válasz felkért újságírói is közölték, hogy nem kívánnak hozzájárulni Kerényiék kormánybarát vállalkozásához. A név szerint felkért Osztovits Ágnes, Ablonczy Bálint, Stumpf András és Borókai Gábor főszerkesztő is nemet mondott. A Heti Válasz összesítette azokat, akik nemet mondtak a Magyar Krónikában való publikálásra: Balogh Ákos Gergely Mandiner-főszerkesztő, Ráday Mihály operatőr, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szinetár Miklós rendező, Hankiss Elemér szociológus, Kovács Ákos előadóművész és feltehetőleg Horkay Hörcher Ferenc egyetemi tanár is. Keserű Katalin művészettörténész még nem adott választ, Papp Lajos szívsebész, Fricz Tamás politológus és Zalaváry Lajos építész szintén kitérően nyilatkozott, ők még nem döntötték el, részt vesznek-e a Magyar Krónika munkájában. Jankovics Marcell rendező, Kálomista Gábor producer, Pálffy István KDNP-s politikus és Csík János, a Csík zenekar hegedűse viszont örömmel vette a felkérést. A Hvg.hu arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor tartja meg a Magyar Krónika csütörtök esti lapindító értekezletét. Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott ars poeticája szerint a fideszes lap a "jót keresi", és "nem harcol, hanem örömet mond". A reprezentatívnak szánt Magyar Krónika akkora lesz, mint az alkotmány díszkiadása. Havonta tízezer példányt készítenének belőle, egy részét ingyen kapnák állami vezetők, közkönyvtárak, középiskolai könyvtárak, középiskolák igazgatói, határon túli magyar iskolák és magyar intézmények, valamint hazai polgármesterek. Forrás: hvg.hu, mixonline.hu sokkaljobb-kommentár: Kerényi Imre egykor sikeres színházigazgató, rendező volt. Hogy mi történt vele, nem lehet tudni. Lehet, hogy megártott neki a hatalom szele. A Magyar Művészeti Akadémiánál tölt be valami nagyon fontos állást, 600 ezer forintos fizetésért. Hogy mint miniszterelnöki tanácsadó, mennyit kap, azt nem lehet tudni, de azt igen, hogy egy furcsább ötletekkel áll elő. Orbán Viktornak kellene előállni egyetlen ötlettel: meg kell szabadulni ettől a közpénznyelő baromságokat kiötlő embertől. Az interneten régen volt ennyi mém (gúny), mint ekörül a leendő hírlap körül, ami most már valószínűleg nem jön létre. Orbán Viktor a sajtótájékoztató után ügyesen elkerülte a néhány tüntetőt. Békéscsaba, 2014. január 10. F. I. - K. M. - sokkaljobb Emlékeztető: "Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze..." (Pokorni Zoltán a 2010-es választási kampányban) Kerényinek tegnap még megvolt mind a két keze... Kapcsolódó: Orbán kormánybiztosa: tömeges magyar-cigány esküvők kellenének, nem rossz az az asszimiláció... Leültette egyszer a tüntetőket a Népszabadságra. Aztán elrendelte, hogy minden polgármesteri hivatalba legyen külön szobája az alkotmány-tákolmánynak, asztallal, székkel. Díszkötésbe adatta ki az alkotmányt, amiből a Fidesz kihagyta a termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj védelmét! De levédte az egykulcsos adót, mert azzal ő fél millióval jár jól havonta. A kieső bevétel miatt kellett az áfát 27 százalékra felemelni!!!! (F.I.) *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Jegyzőkönyv: A Fidesz mellett Balczó és a MIÉP szavazta meg a devizahitelezést 11 jan 2014 lorincimagazin.blog.hu nyomán magyarhajnal.com A Fidesz kormány mellett a MIÉP, Csurka, Balczó, Lentner, ifj. Hegedűs stb nyomott igent a családokat földönfutóvá tévő tervezetre 2001-ben. A MIÉP, szavazóit és tagságát elárulva ekkora már a Fidesz nem hivatalos külső kiszolgálójaként működött, később erre rá is fizetett. A hasonló járszalagra került Jobbik is efelé tart. A 2001-es szavazás jegyzőkönyve alább. Az akkor elfogadott törvénnyel adtak zöld jelzést a nyakló nélküli devizahitelezésnek, amelynek következtében ma 400 ezer magyar embert fenyeget kilakoltatás (lakásuk már zár alatt), és további 1 milliót érheti utol a végzet 1-2 éven belül. A cél nyilvánvaló volt, a magyar gazdaság megszerzése után a gyarmati megszállás alá került magyarok kiforgatása ingatlanjaikból. Az is egészen biztos, de nem mentség, hogy sok képviselő azt sem tudta miről szavaz. Ilyen emberek "képviselhetnek" másokat, ma is. A teljes jogszabály ITT érhető el. vagy ITT Az Orbán kormány (Fidesz-MDF-FKGP, pontosabban a Túri Kovács féle áruló FKGP, mert a kisgazdák szétverése ekkor már folyamatban volt) 2001-ben elérkezettnek látta időt, hogy bevezesse a devizában történő gazdasági műveleteket, kiszolgáltatva az ország gazdaságát a külső körülményeknek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter, jelenlegi gazdasági miniszter így érvelt a devizaliberalizáció és a devizában végezhető gazdasági műveleteket lehetővé tévő törvénytervezet mellett: "A devizaliberalizáció következtében módosulnak a törvénynek az adófizetés módját előíró szabályai. A külföldön történő számlanyitás szabadságára tekintettel rendezni kell, hogy az adót belföldi bankszámláról és forintban kell teljesíteni. Magyarországon a forint továbbra is a törvényes fizetőeszköz. Ennek megfelelően az adóhatóság sem utal ki devizában, és nem teljesít kiutalást külföldi bankszámlára. Csak a jogszerűen teljesített fizetésekre igaz a fizetés időpontjára vonatkozó hatályos rendelkezés, amely a teljesítés időpontját az adózói bankszámla megterhelésének időpontjával azonosítja. Az előírásoknak meg nem felelő módon teljesített adófizetések esetében a befizetés időpontjának az adóhatóság számláján történő jóváírás minősül. A forint konvertibilissé válása következtében a belföldi adózók is köthetnek ügyletet devizában, ezért a forgalmi adó- és a fogyasztási adó-elszámolások során tisztázni kell, hogy az adófizető és a visszaigénylő ugyanazon a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot köteles alkalmazni." (Varga Mihály, Orbán pénzügyminisztere, 2001) Látható, az Orbán által személyesen támogatott jogszabály tette lehetővé a családok devizában történő eladósodását. Az előterjesztésben szó sem volt középárfolyamról, meg az árfolyamkockázatok mérsékléséről, Orbánék egyszerűen szabadon engedték a bankokat, a lízingcégeket. Az illetékes bizottságban egy nem egészen 3!!!! perces ülés keretében a Fidesz-Túri Kovács féle Kisgazda-MDF kormánypárti képviselők átverték a javaslatot, így szabaddá vált az út, hogy a jövőben családok százezrei vállaljanak pénzügyileg életveszélyes kockázatot. Ezután az első Fidesz kormány, annak koalíciós partnerei és a MIÉP boldogan szavazta meg a devizahiteles jogszabályt 2001 november 12-én. Jegyzőkönyv még egyszer, itt. Ettől a ponttól, valamint Járai gyalázatos jegybankelnökségétől kezdődött a magyarok kilátástalan vergődése a devizahitelezés csapdájában. Vicces, de a korabeli MIÉP-es képviselők is megszavazták a törvényt, többek között a már elhunyt Csurka, az ifj. Hegedűs püspök, vagy a Parlament mostani Jobbikos alelnöke, Balczó Zoltán is. Az MSZP-SZDSZ ekkor egyöntetűen elutasította a devizahitelezést lehetővé tevő jogszabályt. De csak akkor, később ők is lelkesen besoroltak: http://pestisracok.hu/szocialista-paktum-pecsetelte-meg-a-devizahitelesek-sorsat/ *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Itt vannak a szürke marháim, vigyék a pályázati nyertesek!" 2014. január 10. 08:00 sonline Itt van háromszázötven szürke marhám, de nincs hozzá elég legelőm; fölajánlom a pályázati nyerteseknek, vigyék az állatokat, nekik úgysem hiszem, hogy van - mutatja Szencz József az állatállományát Gyótapusztán.  A marcali gazdálkodó öt somogyszentpáli birtoktestre pályázott (gyepre, legelőre) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területeire kiírt földbérlet-hasznosítás során, de egyet sem nyert el. - Az állt a kiírásban, hogy az őshonos állat tartása előnyt jelent - állítja a gazda. - Nos, nekem akad belőle háromszázötven, mégsem nyertem egy centi földet sem. Kíváncsi volnék, hogy akik nyertek, azok mivel tudtak lekörözni? Hiszen állattartó gazdálkodó sem igen van ma már a környéken, hármat ismerek a térségben, de őshonost ők sem tartanak, a falvakban sincsenek már állatok, sokan ajánlják föl úgy a területeiket, hogy csak legeltessek rajta, mert legalább nem kell kaszálni. Szencz József még 1996-ban vágott a gazdálkodásba, "szürke marhákat azért kezdtem tartani, mert nagyon kedvelem a fajtát, a szüleimnek is volt, és akkoriban úgy gondoltam, hogy meg lehet élni a tenyésztésükből". Mára az állatállománya rohamosan fölszaporodott (évente akár százzal is nő a számuk), a legelőterületek azonban nem tartották ezzel a lépést, e közben piaca sincs a szürke marhának, vagyis nem, vagy csak igen nehezen lehet értékesíteni - ezért lett volna fontos, hogy legelőhöz jusson a nemzeti parkos földek haszonbérleti pályázatán. - Nagyon szeretnek kint, szabadon lenni, szerencsére jó még az idő ehhez - mutat az állataira. - Amennyi területünk van, az két hónapnyi takarmányra elég, a betakarított szénához még húsz vagon répaszeletet kellett vennünk nemrég. Valamikor a gróf is tartott állatokat Gyótán, aztán nagyon elvadultak ezek a gyepek, és a szürke marha éppen arra jó, hogy ezeket a rossz minőségű legelőket "rendbe tegye". Gyenge, nyolc aranykoronás területek ezek, egy marhát három hektár tudna eltartani, vagyis kellene vagy ezer hektár a mostani állományomhoz. Az öt megpályázott birtoktest is még csak háromszázat adott volna ki, így a meglévőkkel együtt se lenne meg az ezer hektár fele sem. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Tarolt a földpályázatokon Lázár rokona 2014-01-09. 12:30 HVG - Kuruc.info Több mint 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A cég, valamint az ellenőrzése alá tartozó korlátolt felelősségű társaságok az állami földbérletpályázatokon eddig 27 pályázatot nyertek. A helyi konkurens, amely Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkáltatója, a pályázatok nagy vesztese lehet. Egy december eleji lakossági fórumon, ahol Lázár János az új, megnövekedett választókörzetében élőknek mutatkozott be a Csongrád megyei Földeákon, tréfásan tette fel a helyieknek a kérdést, hogy miért nem adtak be földbérletpályázatot a szomszédos állami területekre. Az érintett polgármester magyarázkodott: mára elnéptelenedett a falu, helyben mindösszesen három agrárvállalkozó él, mindegyik az egykori szövetkezet, illetve állami gazdaság romjain építkezett. Néhányuknak persze eszébe jutott, honnan tudja Lázár, hogy nem pályáztak, amikor a bontások alkalmával nem hozzák nyilvánosságra a pályázók kilétét, és azt is csak késve lehet megtudni, jóval a szerződéskötés után, hogy kik a nyertesek. A miniszterelnökségi államtitkár jól értesült volt: az érintett óföldeáki földekre - akárcsak a környék több településén - a szerződések egy részét már november negyedikén megkötötték. Az erről szóló eredményeket az NFA azonban csak a napokban tette közzé a honlapján, jóval a Lázár-látogatást követően. Három jogi személy, 27 pályázat Nem lehet véletlen Lázár jól értesültsége már csak azért sem, mert a legnagyobb gazdálkodó a Hódmezővásárhely környéki Földeákon is az a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek fő tulajdonosa az államtitkár édesanyjának az unokatestvére, Gyapjas Károly. A zrt.-nek 2001 és 2012 júliusa között maga Lázár is az igazgatósági tagja volt, a vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (kb. 40 ha) is a Gorzsai Zrt. műveli.  Gyapjas Károly (jobbra) átveszi a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől A cég az NFA honlapjára felkerült friss adatok szerint eredményesen szerepelt az állami földbérletpályázatokon. Az ellenőrzése alá tartozó érdekeltségek nyertes pályázataival együtt összesen 1362 hektár föld használati jogát nyerte el, 27 pályázaton. (A zrt. saját jogon 10 pályázattal 295 hektár földbérlethez jutott. De sikeresen pályázott a zrt. érdekeltségébe tartozó Gorzsai Takarmánytermelő Kft., amely 804 hektár földbérletét kapta meg 10 pályázaton, valamint a Gorzsai Paprikatermelő és Értékesítő Szövetkezet, amely 262 hektárral gyarapította a csoport által művelt birtokot, 7 nyertes pályázaton.) Az érdekeltségek mind önálló jogi személyként pályáztak, így külön-külön egyikük "nyereménye" sem haladja meg a törvényben meghatározott 1200 hektáros plafont. A területeket Maroslele, Makó, Óföldeák, Földeák körzetében eddig is többségében a hódmezővásárhelyi - egyébként a 3076-os számú tanyát székhelyként megadó - agrárcsoport művelte. A helyieknek eszükbe sem jutott, hogy labdába rúghatnának. Ángyán József V. földjelentéséből, amely 2013 szeptemberéig dolgozta fel az adatokat, még az derül ki, hogy a megyében a majd 20 ezer hektárnyi megpályáztatott földterületnek csak a töredékét, 1790 hektárt hirdettek eredményesnek. A most napvilágra került adatok azt mutatják, hogy csak a Gorzsai-csoport által vitt földek majd 1400 hektárt tesznek ki. A legutóbbi Ángyán jelentés szerint a "megyei bajnok" a Héjja Testvérek Kft. volt, amely szeptemberig 1172 hektár állami földre köthetett szerződést. Ők most újabb 6 pályázattal még 260 hektár földdel gyarapodtak, így a megyében a Gorzsai-érdekeltségek Héjjáékkal vannak "pariban" az eddig kihirdetett eredmények alapján. Ahogy az Ángyán-jelentés is utalt rá, ahol van egy erős tőkés társaság, ott a pályázatokon a magángazdaságok nemigen rúgtak labdába. A Gorzsai eddig Maroslelén, Földeákon, Óföldeákon és Makón bérelt földeket, s Makó kivételével mindenütt ő tarolt. De Makón is csak egyetlen helybéli van, a nyertesek között találni egy földeákit is egy szegedi mellett. Lenyomják az ellenlábast Mint ahogy arról a Népszabadság májusban beszámolt, Hódmezővásárhely egyik legnagyobb adófizetője, a 2004-ben privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. által használt birtokok is bekerültek abba a 200 ezer hektárba, melynek haszonbérletét tavaly meghirdette az állam. Az agrárcég közel 5000 hektárnyi területen gazdálkodik, kétszer annyin, mint a Gorzsai, de kétszer több hódmezővásárhelyit is foglalkoztatott. A Hód-Mezőgazda Zrt. privatizációja miatt 2011-ben (már az elévülési határidőt követően) Lázár János, akkor még mint Hódmezővásárhely polgármestere és a Fidesz frakcióvezetője, valamint Budai Gyula elszámoltatási biztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, de a nyomozás bűncselekmény hiányában megszűnt. Lázár, aki ekkor még a helyi konkurens cég, a Gorzsai Zrt. igazgatósági tagja volt, nem kertelt: szerinte a vásárhelyiek a 2004-es privatizációkor vereséget szenvedtek, most nem fognak. És ahogy a pályázati eredmények alakulnak, ebben is igaza lesz. A Hód-Mezőgazda Zrt. ugyan szintén nyújtott be pályázatokat állami földre (azokra a területekre, ahol eddig gazdálkodtak), de még nem találni olyan földrészletet, melyet megnyertek volna. Bár már a pályázatok leadási határidejéhez viszonyított kihirdetési határidő is lejárt, a földjeik jelentős részének sorsáról még nem adott hírt az NFA. Ami látszik, hogy Algyőn és Hódmezővásárhelyen, ahol a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt földrészleteket, az eddig kihirdetett 47 pályázaton sorra elbuktak. A nyertesek magánszemélyek, a földek méretének többsége 5-15 hektár. Vásárhelyen a 37 pályázat 33 különböző agrárvállalkozót fed le - a helyiek tehát itt nyertek, igaz, a nagyja hátravan, még 100 hektár fölötti földrészletek várnak "gazdára". Hódmezővásárhelyen egyébként nagyjából 600 hektárt osztottak szét, amit eddig a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt. Algyőn a nyertesek között olyan helyi potentátok vannak, mint Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárkamara Csongrád megyei elnöke, a Magosz országos választmányának tagja (a 10 helyben meghirdetett pályázatból 4-et vitt el), vagy Ozgyinné Széll Ibolya, aki rokona Ozgyin Mihálynak, a Magosz helyi szervezete oszlopos tagjának, a Csongrád megyei közgyűlés mezőgazdasági tanácsnokának. Míg tehát a Gorzsai Zrt. - ha csak különböző érdekeltségein keresztül is - eddig nyerni tudott ott, ahol korábban is művelt földeket (összesen 1362 ha-t), a Hód-Mezőgazda Zrt. Algyőn elveszíti a földbérleti szerződései lejárta után 300 hektár föld művelési jogát, a hódmezővásárhelyi földekkel együtt hozzávetőleg 1000 hektárt. És még az összes eredmény korántsem ismert. Könnyen lehet, hogy a Hód-Mezógazda Zrt gyakorlatilag teljesen ellehetetlenül. Tőkés vagy nem tőkés? Lázár János korábban nemcsak a Hód- Mezőgazda Zrt. privatizációját kifogásolta, hanem azt is, hogy a cég tulajdonosa tőkés társaság, nem pedig a helyi gazdák. Pedig a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben sincs már nyoma, hogy 1993-ban a Gorzsai Állami Gazdaságot a dolgozók vásárolták meg. Az Opten cégadatbázis szerint a zrt.-nek három magánszemély a tulajdonosa, a legnagyobb köztük Gyapjas Károly, Lázár János édesanyjának az unokatestvére. A cég mérete alapján igazi tőkés társaság: 2012-ben 1,877 milliárd forint volt a nettó árbevétele, és 161 millió az adózás utáni eredménye, a tulajdonosok a mérleg alapján - az előző évhez hasonlóan - 100 millió forint körül vettek ki a cégből. Raskó György agrár-nagyvállalkozó, a Földművelésügyi MInisztérium egykori államtitkára az Antall-, majd a Boross-kormány idején, aki 2008 óta az igazgatóság tagja (előtte bent ült a felügyelőbizottságban) a hvg.hu-nak azt mondta, a földbérletpályázatokat ők is megsínylik: állítása szerint arra készülnek, hogy az eddigi 1800 hektár állami bérletből elveszítenek 600 hektárt. (Nyilván nem számítja közéjük az érdekeltségek nyertes pályázatait, hiszen a már a kihirdetett eredmények szerint is 1356 hektárra szerződést kötöttek.) Az agrár-nagyvállalkozó (egyébként a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője) azt tekinti most fontos feladatnak, hogy a földet nyert magángazdákat meggyőzzék, termeljenek a Gorzsai Zrt.-nek, amivel a cég pótolni tudná a - Raskó szerint - kieső területeket. Kapcsolódó: Földmutyi: Lázár részvényes a cégben, ami tarolt *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ferenczi Krisztina: Az igazság pillanata 2014. január 10. NOL Az ügyvéd zsebre tette a pályázatokat, az értékelési lapokat, és mindet hazavitte. Azután egymaga jól kitöltötte őket. A kis jelenet a földpályázaton zajlott: mint amikor az iciri-piciri mind megette. Sarkítva ilyen egyszerűen dőlt el akkor és ott sok-sok ember sorsa. Ha azt is hozzávesszük a népmeseien szép történethez, hogy a Bükki Nemzeti Park a kottáért a központba ment, hogy jól tudja húzni a talpalávalót a fideszes uraknak Borsodban, akkor igazán nincs mit szépítenünk a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik főintézménye, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetről kialakult képünkön. Azon, hogy egy erkölcstelenül működő szervezet csicskáztatja a nyomorult pályázókat. Nincs ok feltételezni, hogy hasonló ne történhetett volna az országban bárhol. Az érintett ügyvéd ugyanis a kottát adó NFA-nak öt megyében végzi ugyanezt a munkát. Persze az ügyészség is dolgozik. Magán- és közokirat-hamisítás miatt már körvonalazódnak büntetőügyek. Áttörés két év után: bár ezeknek a büntetési tétele alig kicsivel több, mint az ejnye-bejnye. A kormány velejéig romlott működése pedig eleve büntethetetlen. Bombabiztosan beépültek a rendszerbe az ehhez szükséges jogi kellékek. Föl sem merülhet, hogy az igazságszolgáltatás futószáron vezesse a kampányban a kormány embereit vagy a statisztériát. A komolyabb vádpontok közül a hűtlen kezelés azért kizárt, mert fix áron adtak bérbe milliárdos értékben állami földet 20 évre. "A földhaszonbérleti szerződéseket a nyertesek pályázó személyétől függetlenül azonos feltételekkel kötötték meg, így az esetleges visszaéléssel összefüggésben vagyoni hátrány nem keletkezett" - állapítja meg az ügyészség. Innen nézve pedig igazán nem eltúlzott a több száz azonos tétel ügyvédi díjára darabonként kiutalt közel 60 ezer forint plusz áfa. A hivatali visszaélés pedig azért nem vethető fel a közvéleményt két éve borzoló ügyekben, mert "a pályázat során eljárt személyek nem hivatalos személyek". Eszerint tehát valamennyi állami földbérletpályázaton a garantált fix ár miatt nem követhet el senki hűtlen kezelést, a hivatali visszaélés pedig azért kizárt, mert az állami vagyonról olyasvalakik diszponálnak, akik nem számítanak hivatali személynek. Ángyán József mindazonáltal kizavarhatja a fideszes államtitkárt a bizottsági ülésről, és elmondhatja neki, hogy szégyellje magát. Legfeljebb az ifjú tehetség kicsit behúzza a nyakát, ahogy kisomfordál, tán a folyosón még az is átfut az agyán, hogy benne van-e ez az ő jó ?zetésében, benn volt-e a pakliban. Hogy hiába nyújtja a kezét, nem kezel vele már senki. S mégis, a közönség fárad. Mire egy-egy ügy sok-sok év után eljut valahová, a végeredmény már nem érdekel senkit. És erre játszik az egész társulat. Hogy amire elérkezik az igazság pillanata, már ne tudjuk, honnan indultunk el. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Hogyan szerzett vissza a Fidesz több mint félmillió embert? ROVÓ ATTILA 2014. 01. 08. 11:08 Origo Már hónapokkal ezelőtt csodafegyverként emlegették a Fideszen belül a rezsicsökkentést, mostanra pedig a támogatottsági adatok is azt mutatják, hogy nem volt túlzó a párt optimizmusa: a közvélemény-kutatók szerint több százezer ember talált vissza hozzájuk az akció miatt. Mozgalmas hétfő volt a Fideszben 2013. március 11-e. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben kért szót, hogy támadja a rezsicsökkentés ellenében ítélő bíróságokat, majd néhány órával később, a Fidesz elnökségi ülése után Rogán Antal és Kósa Lajos jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a rezsicsökkentés megvédéséért. Az elszántság érthető volt: a Fidesz népszerűsége akkoriban mélypontra süllyedt. A választások után még rekordszintű, 3,2 milliós tábort mért az Ipsos (ez több volt, mint ahányan a pártra szavaztak), 2012 végére azonban ez a szám 1,3-1,5 millióra csökkent. Az Ipsos véleménykutatási igazgatója, Závecz Tibor szerint ez azt jelentette, hogy csak az eltökélt, kemény mag maradt meg a párt mellett. Orbán Viktor pedig kénytelen volt azon töprengeni, hogyan rázza fel a választások előtt egy évvel az "eltespedt nyájat", hogyan aktivizálják a választóikat. Aligha volt tehát meglepő: mindent megtettek, hogy meglovagolják a népszerűnek bizonyuló, ölükbe hulló lehetőséget. Az akció bejött, a Fidesz lassan csökkenő támogatottsága akkor hirtelen megugrott, és azóta is tudja magát tartani, jelenleg éppen 25 százalékos támogatottsága, 2-2,2 milliós tábora van a nagyobbik kormánypártnak az Ipsos szerint. (Hasonló trendről számolt be több más közvélemény-kutató is, az adataikat ide kattintva láthatja egyben.) "Ez a sok százezer szavazó nem az ellenzéktől jött át, a kutatásaink szerint 2010 óta nem nagyon van átjárás kormánypártok és ellenzék között, hanem a korábban lemorzsolódott támogatóit szerezte vissza a Fidesz" - mondta az Origónak Závecz Tibor.  Rezsicsökkentést propagáló óriásplakát a budapesti Bécsi úton (Fotó: Pályi Zsófia - Origo) A közvélemény-kutató cég szerint egyértelműen olyanokról van szó, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak, de a kormányváltás nem váltotta be az ehhez fűzött reményüket. "Nem értékalapú szavazókról van szó, hanem olyan 30 év alatti és 50 év feletti, alapfokú végzettségű, kisvárosi, falusi szerény keresetűekről, akik egzisztenciális megerősödést reméltek, de hiába. Őket tudta megszólítani és visszaszerezni a rezsicsökkentés. Gyakorlatilag egy egész társadalmi réteg talált vissza a kormánypárthoz" - magyarázta Závecz. A kutató azt mondta, ezeknek a szavazóknak nagyon fontos volt az az üzenet, hogy visszakapják, amit a választások óta esetleg elveszítettek, azt pedig, hogy forintosítva nem feltétlenül ez a társadalmi réteg jár a legjobban a rezsicsökkentéssel, elhomályosította az a tény, hogy arányában nekik jelenti a legnagyobb segítséget a könnyítés. A rezsicsökkentést és a kommunikációs technikák jó alkalmazását említette Sík Endre, a Tárki vezetőkutatója is. A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy eddig minden választás után viszonylag gyorsan visszaesett a kormánypártok népszerűsége, a Fideszé viszont 2010 után csak lassan indult olvadásnak, ami eleve szilárd bázist és jó kommunikációt feltételez. Így a Fidesznek a megfelelő eszköz megtalálásával már nem volt túl nehéz dolga visszaszerezni a szavazókat. Sík szerint szintén segíti a Fideszt, hogy a mérsékelt jobboldalon nincs alternatívája, így nem fenyegeti az értékelvű szavazók más párthoz való vándorlása.  Március 15-i ünnepségek Budapesten. Lengyelországból mintegy ezer támogató érkezett, hogy meghallgassa Orbán Viktor beszédét a Kossuth téren. (Fotó: Tuba Zoltán - Origo) A Fideszt és a rezsicsökkentésért felelős politikusait tegnap hiába kerestük, nem sikerült választ kapnunk arra, mit szólnak az akció immár szavazószázezrekben mérhető hatásához. A hozzáállásukat ugyanakkor jól mutatja egy frakciótag korábbi nyilatkozata, ami szerint a pártban minden más háttérbe szorul a csodafegyverként számon tartott rezsicsökkentés mellett. Jelzésértékű lehet az is, hogy a rezsicsökkentés immár a harmadik felvonásánál tart, a párt folyamatosan napirenden tartja az ügyet. Hogy a választásokig kitarthat-e a lendület, arra Sík Endre azt mondja, méréseik szerint a biztos szavazók köréhez képest kisebb a Fidesz előnye azoknál, akik nem feltétlenül vagy határozottan nem mennének el voksolni. Azaz itt van még tartaléka az ellenzéknek, de még itt is a Fidesz áll nyerésre. Závecz Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy egymillió olyan ember van jelenleg, aki kormányváltást akar, de mégsem szavaznának az ellenzéki pártokra. "Ezeknek a pártoknak nem sikerül elérni, hogy rájuk voksoljanak a váltást akarók" - mondta az igazgató. Kapcsolódó: Szégyenteljes leleplezés - Avagy: Amit Orbán Viktor nem tett ki a honlapjára állambiztonsági múltjáról   Viktor és Anikó a hatalom védernyője alatti ellenzékiek *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ez vár a nyugdíjasokra - vallott a kormány 2013. október 4., péntek 7:10 Papp Zsolt, Napi.hu A nyugdíjkorhatár beinduló emelésével és a nyugdíjak reálértékének befagyasztásával számol a kormány a 2017-ig előretekintő prognózisában. A nyugdíjalap gazdálkodása nullszaldós maradhat némi költségvetési segítséggel, a gazdasági növekedésnek a korhatáremelésnek és az időközben bekövetkezett profiltisztításnak köszönhetően.  A kormány a 2014-es költségvetés részeként elkészítette a 2017-ig előretekintő három éves prognózisát a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásra. A nyugdíjalap jövőre 2964,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ez az államháztartási kiadások 17,5 százaléka. A következő években a társadalom elöregedésével a nyugdíjkiadások nőnek, s a becslések szerint már 2015-ben meghaladja a 3000 milliárdot, majd a tervezési ciklus végére a bevételi és kiadási főösszeg eléri a 3391,9 milliárd forintot. Mind jövőre, mind az azt követő években biztosított a nyugdíjalap nullszaldós gazdálkodása - ám ehhez 2015-től növekvő költségvetési transzferre lesz szükség, 2015-ben már 75 milliárdos mankó kell majd. Kapcsolódó cikkek Mindenkinek járjon alapjövedelem Magyarországon! ÁNTSZ: néhány héten belül kitör a járvány Diplomáciai támadásba lendül Orbán Élen az időjárási katasztrófákban Magyarország Kiszivárgott: 300 forintért (!) viheti a magyar milliárdos a Raiffeisent Felkészülni, holnap indul az áradat - gyűlnek az intő jelek *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A Magyar Gárda kivéreztetése I.: A nagy kézmosási kísérlet 11 jan 2014 magyarhajnal.com  2009-től hivatalosan megszűnt a parancsnoki felelősség: 'A mozgalomban résztvevők tetteikért, tevékenységükért a mindenkori hatályos jogszabályok szerint SAJÁT MAGUK FELELNEK'. Kiss Róbert Országos Főkapitány'. Vagyis a félkatonai szervezetben a főparancsnok (legalábbis 2009-től) nem vállalt felelősséget semmiért, ami önmagában is botrányos. Alább induló sorozatunkban szemelvényeket közlünk a Magyar Gárda kivéreztetése című, 2010-ben megjelent, de már nyomtatásban elfogyott könyvből a szerző, Reisz Zoltán gárdista engedélyével. A NAGY, ERKÖLCSTELEN KÉZMOSÁSI KÍSÉRLET: A Magyar Gárda Mozgalom Országos sajtóirodájának 2009. július 25-i (sok oldalas) közleményéből: "A MOZGALOMBAN RÉSZTVEVŐK TETTEIKÉRT,TEVÉKENYSÉGÜKÉRT A MINDENKORI HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK SZERINT SAJÁT MAGUK FELELNEK. Kiss Róbert Országos Főkapitány" A közleménnyel gyakorlatilag a Gárda vezetői eleve ki kívántak bújni a gárdával kapcsolatos politikai, erkölcsi, anyagi és egészségkárosítást okozó felelősségük alól! Ezt a tájékoztatót erkölcstelennek tartom! Főleg azok részére, akik nem voltak gárdisták vagy nem ismerték a Gárda belső működését: A Gárda mindig is hierarchikus rendszerben, szigorúan katonai parancsok szerint működött. A gárdisták minden cselekedetüket feletteseik parancsára hajtották végre. A gárdisták sok esetben fenyegetések hatására cselekedtek. Hogy lehetséges, hogy egy ilyen rendszerben működő szervezetnél elképzelni, hogy a parancs kiadójának nincs felelőssége a gárdisták parancsra elkövetett tetteiért? A gárdisták az ütközetek során több esetben szenvedtek komoly sérüléseket (kéztörés, ájulás, mentővel történő újraélesztés, oszlatásokon történő gáz okozta sérülések). Meggyőződésem, hogy egyetlen gárdistában se merült fel a gondolat, hogy ezekért parancsnokai is felelősök! Magukon a rendezvényeken való nem megjelenést is szankcionálták, inaktivitásra hivatkozva jogtalan kizárásokkal, gárdistából pártoló taggá leminősítéssel büntették a gárdistákat. Természetesen az idézett közlemény nem jutott minden gárdista tudomására. Ez a felelősség téma egyetlen szakaszgyűlésen, századgyűlésen sem volt megbeszélve a gárdistákkal: a gárdisták kivonulásai, a rendőrséggel való megütközések előtt sem volt erre felhívva a tagok figyelme! Csak egy példa a megjelenési kényszerre:(levélváltások) 2009. 08. 23. "Tisztelt Századparancsnok úr! Minek köszönhetem a felmentésemet a tisztség alól? - talán annak, hogy egy hete elutaztam családommal nyaralni ahová vittem magammal az egyenruhámat, hogy majd megyek a Budapesti avatásra? - talán annak, hogy vasárnapig ki volt fizetve a szállásunk és mi szombat reggel összepakoltunk, mert Szentendrére kellett menni gárda avatásra? /miközben a 4 és 6 éves gyermekeim sírtak, hogy még ne menjünk haza. - talán annak, hogy bedagadt bokával is elindultam volna, hogy odaérjek du. 13h-ra és 11h-kor telefonon tudtam meg, hogy az avatás megtörtént? - talán annak, hogy nem voltam internet közelben, s egy telefont sem kaptam semmiről, sem családi napról, sem éjszakai kivonulásról? Köszönöm" szakaszvez. helyettes, rajparancsnok Megjegyzés: Nem volt Jobbikos tag. Minden rangjától megfosztották. Természetesen a következő szakaszgyűlésen a jelenlévő gárdisták egyhangúan elutasítottuk a leváltását, mivel ezt megelőzőleg a szakasz tagjainak véleményét nem kérték ki, magának az eljárásnak a módját sem tartottuk elfogadhatónak. végül szakaszunk döntését a századparancsnok válaszra se méltatta. Helyére egy Jobbik tag került. (Az avatás 13 órára volt tervezve, de a helyszínen váratlanul úgy döntöttek, hogy 11-kor megtartják a rendkívül erős rendőrségi jelenlét miatt, erről ő nem tudhatott) folytatjuk. |
| |||||||||||||||||||||||
2014. január 12., vasárnap
[Lapszemle] Orbán: Közpénzbõl nem lehet Magyar Krónika - Jegyzõkönyv: A Fidesz mellett Balczó és a MIÉP szavazta meg a devizahitelezést - ''Itt vannak a szürke marháim, vigyék a pályázati nyertesek!'' - Tarolt a földpályázatokon Lázár rokona - Ferenczi Krisztina: Az igazság pillanata - Hogyan szerzett vissza a Fidesz több mint félmillió embert? - Ez vár a nyugdíjasokra, vallott a kormány - A Magyar Gárda kivéreztetése I.: A nagy kézmosási kísérlet
[Lapszemle] Orbán: Közpénzbõl nem lehet Magyar Krónika - Jegyzõkönyv: A Fidesz mellett Balczó és a MIÉP szavazta meg a devizahitelezést - ''Itt vannak a szürke marháim, vigyék a pályázati nyertesek!'' - Tarolt a földpályázatokon Lázár rokona - Ferenczi Krisztina: Az igazság pillanata - Hogyan szerzett vissza a Fidesz több mint félmillió embert? - Ez vár a nyugdíjasokra, vallott a kormány - A Magyar Gárda kivéreztetése I.: A nagy kézmosási kísérlet
| ||||||||||||||||||||||||
| | | | | | | ||||||||||||||||||
| | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Orbán: Közpénzből nem lehet Magyar Krónika Tüntetők fogadták csütörtökön este a Magyar Krónika című kormánybarát magazin lapindítójára érkezőket. A vállalkozást Kerényi Imre indította el, aki levelében arról írt, ez a lap a jót keresi, és az örömről mesél majd. "Kinyílott a pitypang. Megírom." "Csökkent a rezsim. Megírom." - példálózott. A tüntetők ennek megfelelően érkeztek többek között a "Saját alkotmány. Megírom." "Földet nyertem. Megírom." "Április 16. Megszűnt a rezsim. Megírom." feliratú táblákkal. Orbán szerencsétlennek minősítette Kerényi levelét. A lapindító értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent, és elmondta, hogy szükség van egy ilyen lapra, de szerencsétlennek tartotta Kerényinek a vállalkozást beharangozó levelét, kidolgozatlannak a tervet, és kijelentette, a Magyar Krónika nem készülhet közpénzből. Az értekezleten sok más mellett megjelent Koltay Gábor filmrendező, aki az ATV Híradójának azt mondta, szükség van a magyar kultúra értékeinek terjesztésére. Kerényi levelének nyilvánosságra kerülése után Sándor György meghökkenve olvasta, hogy a megkérdezése nélkül feltüntették a Magyar Krónika szerzői között - számolt be a történtekről a Hvg.hu. A humoralista nem szeretné, ha sérülne közismert hídszerepének a hitelessége, ezért nyílt levélben visszautasítja a felkérést. Szerda reggel megjelent levelét Bencsik Gábor főszerkesztőnek és a Magyar Krónikával is foglalkozó miniszterelnöki megbízottnak, Kerényi Imrének címezte. A Heti Válaszban lehozott levél szerint Sándor mindig is a híd szerepét töltötte be a két oldal között, és nem szeretne részt venni olyan vállalkozásban, ahol ennek a szerepnek a hitelessége sérülne. Csak akkor tudna részt venni a lap munkájában, ha a baloldalhoz sorolt, tehetséges alkotók is hasonló arányban írnának a Magyar Krónikában Korábban a Heti Válasz felkért újságírói is közölték, hogy nem kívánnak hozzájárulni Kerényiék kormánybarát vállalkozásához. A név szerint felkért Osztovits Ágnes, Ablonczy Bálint, Stumpf András és Borókai Gábor főszerkesztő is nemet mondott. A Heti Válasz összesítette azokat, akik nemet mondtak a Magyar Krónikában való publikálásra: Balogh Ákos Gergely Mandiner-főszerkesztő, Ráday Mihály operatőr, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szinetár Miklós rendező, Hankiss Elemér szociológus, Kovács Ákos előadóművész és feltehetőleg Horkay Hörcher Ferenc egyetemi tanár is. Keserű Katalin művészettörténész még nem adott választ, Papp Lajos szívsebész, Fricz Tamás politológus és Zalaváry Lajos építész szintén kitérően nyilatkozott, ők még nem döntötték el, részt vesznek-e a Magyar Krónika munkájában. Jankovics Marcell rendező, Kálomista Gábor producer, Pálffy István KDNP-s politikus és Csík János, a Csík zenekar hegedűse viszont örömmel vette a felkérést. A Hvg.hu arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor tartja meg a Magyar Krónika csütörtök esti lapindító értekezletét. Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott ars poeticája szerint a fideszes lap a "jót keresi", és "nem harcol, hanem örömet mond". A reprezentatívnak szánt Magyar Krónika akkora lesz, mint az alkotmány díszkiadása. Havonta tízezer példányt készítenének belőle, egy részét ingyen kapnák állami vezetők, közkönyvtárak, középiskolai könyvtárak, középiskolák igazgatói, határon túli magyar iskolák és magyar intézmények, valamint hazai polgármesterek. Forrás: hvg.hu, mixonline.hu sokkaljobb-kommentár: Kerényi Imre egykor sikeres színházigazgató, rendező volt. Hogy mi történt vele, nem lehet tudni. Lehet, hogy megártott neki a hatalom szele. A Magyar Művészeti Akadémiánál tölt be valami nagyon fontos állást, 600 ezer forintos fizetésért. Hogy mint miniszterelnöki tanácsadó, mennyit kap, azt nem lehet tudni, de azt igen, hogy egy furcsább ötletekkel áll elő. Orbán Viktornak kellene előállni egyetlen ötlettel: meg kell szabadulni ettől a közpénznyelő baromságokat kiötlő embertől. Az interneten régen volt ennyi mém (gúny), mint ekörül a leendő hírlap körül, ami most már valószínűleg nem jön létre. Orbán Viktor a sajtótájékoztató után ügyesen elkerülte a néhány tüntetőt. Békéscsaba, 2014. január 10. F. I. - K. M. - sokkaljobb Emlékeztető: "Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze..." (Pokorni Zoltán a 2010-es választási kampányban) Kerényinek tegnap még megvolt mind a két keze... Kapcsolódó: Orbán kormánybiztosa: tömeges magyar-cigány esküvők kellenének, nem rossz az az asszimiláció... Leültette egyszer a tüntetőket a Népszabadságra. Aztán elrendelte, hogy minden polgármesteri hivatalba legyen külön szobája az alkotmány-tákolmánynak, asztallal, székkel. Díszkötésbe adatta ki az alkotmányt, amiből a Fidesz kihagyta a termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj védelmét! De levédte az egykulcsos adót, mert azzal ő fél millióval jár jól havonta. A kieső bevétel miatt kellett az áfát 27 százalékra felemelni!!!! (F.I.) *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Jegyzőkönyv: A Fidesz mellett Balczó és a MIÉP szavazta meg a devizahitelezést 11 jan 2014 lorincimagazin.blog.hu nyomán magyarhajnal.com A Fidesz kormány mellett a MIÉP, Csurka, Balczó, Lentner, ifj. Hegedűs stb nyomott igent a családokat földönfutóvá tévő tervezetre 2001-ben. A MIÉP, szavazóit és tagságát elárulva ekkora már a Fidesz nem hivatalos külső kiszolgálójaként működött, később erre rá is fizetett. A hasonló járszalagra került Jobbik is efelé tart. A 2001-es szavazás jegyzőkönyve alább. Az akkor elfogadott törvénnyel adtak zöld jelzést a nyakló nélküli devizahitelezésnek, amelynek következtében ma 400 ezer magyar embert fenyeget kilakoltatás (lakásuk már zár alatt), és további 1 milliót érheti utol a végzet 1-2 éven belül. A cél nyilvánvaló volt, a magyar gazdaság megszerzése után a gyarmati megszállás alá került magyarok kiforgatása ingatlanjaikból. Az is egészen biztos, de nem mentség, hogy sok képviselő azt sem tudta miről szavaz. Ilyen emberek "képviselhetnek" másokat, ma is. A teljes jogszabály ITT érhető el. vagy ITT Az Orbán kormány (Fidesz-MDF-FKGP, pontosabban a Túri Kovács féle áruló FKGP, mert a kisgazdák szétverése ekkor már folyamatban volt) 2001-ben elérkezettnek látta időt, hogy bevezesse a devizában történő gazdasági műveleteket, kiszolgáltatva az ország gazdaságát a külső körülményeknek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter, jelenlegi gazdasági miniszter így érvelt a devizaliberalizáció és a devizában végezhető gazdasági műveleteket lehetővé tévő törvénytervezet mellett: "A devizaliberalizáció következtében módosulnak a törvénynek az adófizetés módját előíró szabályai. A külföldön történő számlanyitás szabadságára tekintettel rendezni kell, hogy az adót belföldi bankszámláról és forintban kell teljesíteni. Magyarországon a forint továbbra is a törvényes fizetőeszköz. Ennek megfelelően az adóhatóság sem utal ki devizában, és nem teljesít kiutalást külföldi bankszámlára. Csak a jogszerűen teljesített fizetésekre igaz a fizetés időpontjára vonatkozó hatályos rendelkezés, amely a teljesítés időpontját az adózói bankszámla megterhelésének időpontjával azonosítja. Az előírásoknak meg nem felelő módon teljesített adófizetések esetében a befizetés időpontjának az adóhatóság számláján történő jóváírás minősül. A forint konvertibilissé válása következtében a belföldi adózók is köthetnek ügyletet devizában, ezért a forgalmi adó- és a fogyasztási adó-elszámolások során tisztázni kell, hogy az adófizető és a visszaigénylő ugyanazon a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot köteles alkalmazni." (Varga Mihály, Orbán pénzügyminisztere, 2001) Látható, az Orbán által személyesen támogatott jogszabály tette lehetővé a családok devizában történő eladósodását. Az előterjesztésben szó sem volt középárfolyamról, meg az árfolyamkockázatok mérsékléséről, Orbánék egyszerűen szabadon engedték a bankokat, a lízingcégeket. Az illetékes bizottságban egy nem egészen 3!!!! perces ülés keretében a Fidesz-Túri Kovács féle Kisgazda-MDF kormánypárti képviselők átverték a javaslatot, így szabaddá vált az út, hogy a jövőben családok százezrei vállaljanak pénzügyileg életveszélyes kockázatot. Ezután az első Fidesz kormány, annak koalíciós partnerei és a MIÉP boldogan szavazta meg a devizahiteles jogszabályt 2001 november 12-én. Jegyzőkönyv még egyszer, itt. Ettől a ponttól, valamint Járai gyalázatos jegybankelnökségétől kezdődött a magyarok kilátástalan vergődése a devizahitelezés csapdájában. Vicces, de a korabeli MIÉP-es képviselők is megszavazták a törvényt, többek között a már elhunyt Csurka, az ifj. Hegedűs püspök, vagy a Parlament mostani Jobbikos alelnöke, Balczó Zoltán is. Az MSZP-SZDSZ ekkor egyöntetűen elutasította a devizahitelezést lehetővé tevő jogszabályt. De csak akkor, később ők is lelkesen besoroltak: http://pestisracok.hu/szocialista-paktum-pecsetelte-meg-a-devizahitelesek-sorsat/ *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Itt vannak a szürke marháim, vigyék a pályázati nyertesek!" 2014. január 10. 08:00 sonline Itt van háromszázötven szürke marhám, de nincs hozzá elég legelőm; fölajánlom a pályázati nyerteseknek, vigyék az állatokat, nekik úgysem hiszem, hogy van - mutatja Szencz József az állatállományát Gyótapusztán. A marcali gazdálkodó öt somogyszentpáli birtoktestre pályázott (gyepre, legelőre) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területeire kiírt földbérlet-hasznosítás során, de egyet sem nyert el. - Az állt a kiírásban, hogy az őshonos állat tartása előnyt jelent - állítja a gazda. - Nos, nekem akad belőle háromszázötven, mégsem nyertem egy centi földet sem. Kíváncsi volnék, hogy akik nyertek, azok mivel tudtak lekörözni? Hiszen állattartó gazdálkodó sem igen van ma már a környéken, hármat ismerek a térségben, de őshonost ők sem tartanak, a falvakban sincsenek már állatok, sokan ajánlják föl úgy a területeiket, hogy csak legeltessek rajta, mert legalább nem kell kaszálni. Szencz József még 1996-ban vágott a gazdálkodásba, "szürke marhákat azért kezdtem tartani, mert nagyon kedvelem a fajtát, a szüleimnek is volt, és akkoriban úgy gondoltam, hogy meg lehet élni a tenyésztésükből". Mára az állatállománya rohamosan fölszaporodott (évente akár százzal is nő a számuk), a legelőterületek azonban nem tartották ezzel a lépést, e közben piaca sincs a szürke marhának, vagyis nem, vagy csak igen nehezen lehet értékesíteni - ezért lett volna fontos, hogy legelőhöz jusson a nemzeti parkos földek haszonbérleti pályázatán. - Nagyon szeretnek kint, szabadon lenni, szerencsére jó még az idő ehhez - mutat az állataira. - Amennyi területünk van, az két hónapnyi takarmányra elég, a betakarított szénához még húsz vagon répaszeletet kellett vennünk nemrég. Valamikor a gróf is tartott állatokat Gyótán, aztán nagyon elvadultak ezek a gyepek, és a szürke marha éppen arra jó, hogy ezeket a rossz minőségű legelőket "rendbe tegye". Gyenge, nyolc aranykoronás területek ezek, egy marhát három hektár tudna eltartani, vagyis kellene vagy ezer hektár a mostani állományomhoz. Az öt megpályázott birtoktest is még csak háromszázat adott volna ki, így a meglévőkkel együtt se lenne meg az ezer hektár fele sem. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Tarolt a földpályázatokon Lázár rokona 2014-01-09. 12:30 HVG - Kuruc.info Több mint 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A cég, valamint az ellenőrzése alá tartozó korlátolt felelősségű társaságok az állami földbérletpályázatokon eddig 27 pályázatot nyertek. A helyi konkurens, amely Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkáltatója, a pályázatok nagy vesztese lehet. Egy december eleji lakossági fórumon, ahol Lázár János az új, megnövekedett választókörzetében élőknek mutatkozott be a Csongrád megyei Földeákon, tréfásan tette fel a helyieknek a kérdést, hogy miért nem adtak be földbérletpályázatot a szomszédos állami területekre. Az érintett polgármester magyarázkodott: mára elnéptelenedett a falu, helyben mindösszesen három agrárvállalkozó él, mindegyik az egykori szövetkezet, illetve állami gazdaság romjain építkezett. Néhányuknak persze eszébe jutott, honnan tudja Lázár, hogy nem pályáztak, amikor a bontások alkalmával nem hozzák nyilvánosságra a pályázók kilétét, és azt is csak késve lehet megtudni, jóval a szerződéskötés után, hogy kik a nyertesek. A miniszterelnökségi államtitkár jól értesült volt: az érintett óföldeáki földekre - akárcsak a környék több településén - a szerződések egy részét már november negyedikén megkötötték. Az erről szóló eredményeket az NFA azonban csak a napokban tette közzé a honlapján, jóval a Lázár-látogatást követően. Három jogi személy, 27 pályázat Nem lehet véletlen Lázár jól értesültsége már csak azért sem, mert a legnagyobb gazdálkodó a Hódmezővásárhely környéki Földeákon is az a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek fő tulajdonosa az államtitkár édesanyjának az unokatestvére, Gyapjas Károly. A zrt.-nek 2001 és 2012 júliusa között maga Lázár is az igazgatósági tagja volt, a vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (kb. 40 ha) is a Gorzsai Zrt. műveli. Gyapjas Károly (jobbra) átveszi a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől A cég az NFA honlapjára felkerült friss adatok szerint eredményesen szerepelt az állami földbérletpályázatokon. Az ellenőrzése alá tartozó érdekeltségek nyertes pályázataival együtt összesen 1362 hektár föld használati jogát nyerte el, 27 pályázaton. (A zrt. saját jogon 10 pályázattal 295 hektár földbérlethez jutott. De sikeresen pályázott a zrt. érdekeltségébe tartozó Gorzsai Takarmánytermelő Kft., amely 804 hektár földbérletét kapta meg 10 pályázaton, valamint a Gorzsai Paprikatermelő és Értékesítő Szövetkezet, amely 262 hektárral gyarapította a csoport által művelt birtokot, 7 nyertes pályázaton.) Az érdekeltségek mind önálló jogi személyként pályáztak, így külön-külön egyikük "nyereménye" sem haladja meg a törvényben meghatározott 1200 hektáros plafont. A területeket Maroslele, Makó, Óföldeák, Földeák körzetében eddig is többségében a hódmezővásárhelyi - egyébként a 3076-os számú tanyát székhelyként megadó - agrárcsoport művelte. A helyieknek eszükbe sem jutott, hogy labdába rúghatnának. Ángyán József V. földjelentéséből, amely 2013 szeptemberéig dolgozta fel az adatokat, még az derül ki, hogy a megyében a majd 20 ezer hektárnyi megpályáztatott földterületnek csak a töredékét, 1790 hektárt hirdettek eredményesnek. A most napvilágra került adatok azt mutatják, hogy csak a Gorzsai-csoport által vitt földek majd 1400 hektárt tesznek ki. A legutóbbi Ángyán jelentés szerint a "megyei bajnok" a Héjja Testvérek Kft. volt, amely szeptemberig 1172 hektár állami földre köthetett szerződést. Ők most újabb 6 pályázattal még 260 hektár földdel gyarapodtak, így a megyében a Gorzsai-érdekeltségek Héjjáékkal vannak "pariban" az eddig kihirdetett eredmények alapján. Ahogy az Ángyán-jelentés is utalt rá, ahol van egy erős tőkés társaság, ott a pályázatokon a magángazdaságok nemigen rúgtak labdába. A Gorzsai eddig Maroslelén, Földeákon, Óföldeákon és Makón bérelt földeket, s Makó kivételével mindenütt ő tarolt. De Makón is csak egyetlen helybéli van, a nyertesek között találni egy földeákit is egy szegedi mellett. Lenyomják az ellenlábast Mint ahogy arról a Népszabadság májusban beszámolt, Hódmezővásárhely egyik legnagyobb adófizetője, a 2004-ben privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. által használt birtokok is bekerültek abba a 200 ezer hektárba, melynek haszonbérletét tavaly meghirdette az állam. Az agrárcég közel 5000 hektárnyi területen gazdálkodik, kétszer annyin, mint a Gorzsai, de kétszer több hódmezővásárhelyit is foglalkoztatott. A Hód-Mezőgazda Zrt. privatizációja miatt 2011-ben (már az elévülési határidőt követően) Lázár János, akkor még mint Hódmezővásárhely polgármestere és a Fidesz frakcióvezetője, valamint Budai Gyula elszámoltatási biztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, de a nyomozás bűncselekmény hiányában megszűnt. Lázár, aki ekkor még a helyi konkurens cég, a Gorzsai Zrt. igazgatósági tagja volt, nem kertelt: szerinte a vásárhelyiek a 2004-es privatizációkor vereséget szenvedtek, most nem fognak. És ahogy a pályázati eredmények alakulnak, ebben is igaza lesz. A Hód-Mezőgazda Zrt. ugyan szintén nyújtott be pályázatokat állami földre (azokra a területekre, ahol eddig gazdálkodtak), de még nem találni olyan földrészletet, melyet megnyertek volna. Bár már a pályázatok leadási határidejéhez viszonyított kihirdetési határidő is lejárt, a földjeik jelentős részének sorsáról még nem adott hírt az NFA. Ami látszik, hogy Algyőn és Hódmezővásárhelyen, ahol a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt földrészleteket, az eddig kihirdetett 47 pályázaton sorra elbuktak. A nyertesek magánszemélyek, a földek méretének többsége 5-15 hektár. Vásárhelyen a 37 pályázat 33 különböző agrárvállalkozót fed le - a helyiek tehát itt nyertek, igaz, a nagyja hátravan, még 100 hektár fölötti földrészletek várnak "gazdára". Hódmezővásárhelyen egyébként nagyjából 600 hektárt osztottak szét, amit eddig a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt. Algyőn a nyertesek között olyan helyi potentátok vannak, mint Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárkamara Csongrád megyei elnöke, a Magosz országos választmányának tagja (a 10 helyben meghirdetett pályázatból 4-et vitt el), vagy Ozgyinné Széll Ibolya, aki rokona Ozgyin Mihálynak, a Magosz helyi szervezete oszlopos tagjának, a Csongrád megyei közgyűlés mezőgazdasági tanácsnokának. Míg tehát a Gorzsai Zrt. - ha csak különböző érdekeltségein keresztül is - eddig nyerni tudott ott, ahol korábban is művelt földeket (összesen 1362 ha-t), a Hód-Mezőgazda Zrt. Algyőn elveszíti a földbérleti szerződései lejárta után 300 hektár föld művelési jogát, a hódmezővásárhelyi földekkel együtt hozzávetőleg 1000 hektárt. És még az összes eredmény korántsem ismert. Könnyen lehet, hogy a Hód-Mezógazda Zrt gyakorlatilag teljesen ellehetetlenül. Tőkés vagy nem tőkés? Lázár János korábban nemcsak a Hód- Mezőgazda Zrt. privatizációját kifogásolta, hanem azt is, hogy a cég tulajdonosa tőkés társaság, nem pedig a helyi gazdák. Pedig a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben sincs már nyoma, hogy 1993-ban a Gorzsai Állami Gazdaságot a dolgozók vásárolták meg. Az Opten cégadatbázis szerint a zrt.-nek három magánszemély a tulajdonosa, a legnagyobb köztük Gyapjas Károly, Lázár János édesanyjának az unokatestvére. A cég mérete alapján igazi tőkés társaság: 2012-ben 1,877 milliárd forint volt a nettó árbevétele, és 161 millió az adózás utáni eredménye, a tulajdonosok a mérleg alapján - az előző évhez hasonlóan - 100 millió forint körül vettek ki a cégből. Raskó György agrár-nagyvállalkozó, a Földművelésügyi MInisztérium egykori államtitkára az Antall-, majd a Boross-kormány idején, aki 2008 óta az igazgatóság tagja (előtte bent ült a felügyelőbizottságban) a hvg.hu-nak azt mondta, a földbérletpályázatokat ők is megsínylik: állítása szerint arra készülnek, hogy az eddigi 1800 hektár állami bérletből elveszítenek 600 hektárt. (Nyilván nem számítja közéjük az érdekeltségek nyertes pályázatait, hiszen a már a kihirdetett eredmények szerint is 1356 hektárra szerződést kötöttek.) Az agrár-nagyvállalkozó (egyébként a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője) azt tekinti most fontos feladatnak, hogy a földet nyert magángazdákat meggyőzzék, termeljenek a Gorzsai Zrt.-nek, amivel a cég pótolni tudná a - Raskó szerint - kieső területeket. Kapcsolódó: Földmutyi: Lázár részvényes a cégben, ami tarolt *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ferenczi Krisztina: Az igazság pillanata 2014. január 10. NOL Az ügyvéd zsebre tette a pályázatokat, az értékelési lapokat, és mindet hazavitte. Azután egymaga jól kitöltötte őket. A kis jelenet a földpályázaton zajlott: mint amikor az iciri-piciri mind megette. Sarkítva ilyen egyszerűen dőlt el akkor és ott sok-sok ember sorsa. Ha azt is hozzávesszük a népmeseien szép történethez, hogy a Bükki Nemzeti Park a kottáért a központba ment, hogy jól tudja húzni a talpalávalót a fideszes uraknak Borsodban, akkor igazán nincs mit szépítenünk a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik főintézménye, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetről kialakult képünkön. Azon, hogy egy erkölcstelenül működő szervezet csicskáztatja a nyomorult pályázókat. Nincs ok feltételezni, hogy hasonló ne történhetett volna az országban bárhol. Az érintett ügyvéd ugyanis a kottát adó NFA-nak öt megyében végzi ugyanezt a munkát. Persze az ügyészség is dolgozik. Magán- és közokirat-hamisítás miatt már körvonalazódnak büntetőügyek. Áttörés két év után: bár ezeknek a büntetési tétele alig kicsivel több, mint az ejnye-bejnye. A kormány velejéig romlott működése pedig eleve büntethetetlen. Bombabiztosan beépültek a rendszerbe az ehhez szükséges jogi kellékek. Föl sem merülhet, hogy az igazságszolgáltatás futószáron vezesse a kampányban a kormány embereit vagy a statisztériát. A komolyabb vádpontok közül a hűtlen kezelés azért kizárt, mert fix áron adtak bérbe milliárdos értékben állami földet 20 évre. "A földhaszonbérleti szerződéseket a nyertesek pályázó személyétől függetlenül azonos feltételekkel kötötték meg, így az esetleges visszaéléssel összefüggésben vagyoni hátrány nem keletkezett" - állapítja meg az ügyészség. Innen nézve pedig igazán nem eltúlzott a több száz azonos tétel ügyvédi díjára darabonként kiutalt közel 60 ezer forint plusz áfa. A hivatali visszaélés pedig azért nem vethető fel a közvéleményt két éve borzoló ügyekben, mert "a pályázat során eljárt személyek nem hivatalos személyek". Eszerint tehát valamennyi állami földbérletpályázaton a garantált fix ár miatt nem követhet el senki hűtlen kezelést, a hivatali visszaélés pedig azért kizárt, mert az állami vagyonról olyasvalakik diszponálnak, akik nem számítanak hivatali személynek. Ángyán József mindazonáltal kizavarhatja a fideszes államtitkárt a bizottsági ülésről, és elmondhatja neki, hogy szégyellje magát. Legfeljebb az ifjú tehetség kicsit behúzza a nyakát, ahogy kisomfordál, tán a folyosón még az is átfut az agyán, hogy benne van-e ez az ő jó ?zetésében, benn volt-e a pakliban. Hogy hiába nyújtja a kezét, nem kezel vele már senki. S mégis, a közönség fárad. Mire egy-egy ügy sok-sok év után eljut valahová, a végeredmény már nem érdekel senkit. És erre játszik az egész társulat. Hogy amire elérkezik az igazság pillanata, már ne tudjuk, honnan indultunk el. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Hogyan szerzett vissza a Fidesz több mint félmillió embert? ROVÓ ATTILA 2014. 01. 08. 11:08 Origo Már hónapokkal ezelőtt csodafegyverként emlegették a Fideszen belül a rezsicsökkentést, mostanra pedig a támogatottsági adatok is azt mutatják, hogy nem volt túlzó a párt optimizmusa: a közvélemény-kutatók szerint több százezer ember talált vissza hozzájuk az akció miatt. Mozgalmas hétfő volt a Fideszben 2013. március 11-e. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben kért szót, hogy támadja a rezsicsökkentés ellenében ítélő bíróságokat, majd néhány órával később, a Fidesz elnökségi ülése után Rogán Antal és Kósa Lajos jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a rezsicsökkentés megvédéséért. Az elszántság érthető volt: a Fidesz népszerűsége akkoriban mélypontra süllyedt. A választások után még rekordszintű, 3,2 milliós tábort mért az Ipsos (ez több volt, mint ahányan a pártra szavaztak), 2012 végére azonban ez a szám 1,3-1,5 millióra csökkent. Az Ipsos véleménykutatási igazgatója, Závecz Tibor szerint ez azt jelentette, hogy csak az eltökélt, kemény mag maradt meg a párt mellett. Orbán Viktor pedig kénytelen volt azon töprengeni, hogyan rázza fel a választások előtt egy évvel az "eltespedt nyájat", hogyan aktivizálják a választóikat. Aligha volt tehát meglepő: mindent megtettek, hogy meglovagolják a népszerűnek bizonyuló, ölükbe hulló lehetőséget. Az akció bejött, a Fidesz lassan csökkenő támogatottsága akkor hirtelen megugrott, és azóta is tudja magát tartani, jelenleg éppen 25 százalékos támogatottsága, 2-2,2 milliós tábora van a nagyobbik kormánypártnak az Ipsos szerint. (Hasonló trendről számolt be több más közvélemény-kutató is, az adataikat ide kattintva láthatja egyben.) "Ez a sok százezer szavazó nem az ellenzéktől jött át, a kutatásaink szerint 2010 óta nem nagyon van átjárás kormánypártok és ellenzék között, hanem a korábban lemorzsolódott támogatóit szerezte vissza a Fidesz" - mondta az Origónak Závecz Tibor. Rezsicsökkentést propagáló óriásplakát a budapesti Bécsi úton (Fotó: Pályi Zsófia - Origo) A közvélemény-kutató cég szerint egyértelműen olyanokról van szó, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak, de a kormányváltás nem váltotta be az ehhez fűzött reményüket. "Nem értékalapú szavazókról van szó, hanem olyan 30 év alatti és 50 év feletti, alapfokú végzettségű, kisvárosi, falusi szerény keresetűekről, akik egzisztenciális megerősödést reméltek, de hiába. Őket tudta megszólítani és visszaszerezni a rezsicsökkentés. Gyakorlatilag egy egész társadalmi réteg talált vissza a kormánypárthoz" - magyarázta Závecz. A kutató azt mondta, ezeknek a szavazóknak nagyon fontos volt az az üzenet, hogy visszakapják, amit a választások óta esetleg elveszítettek, azt pedig, hogy forintosítva nem feltétlenül ez a társadalmi réteg jár a legjobban a rezsicsökkentéssel, elhomályosította az a tény, hogy arányában nekik jelenti a legnagyobb segítséget a könnyítés. A rezsicsökkentést és a kommunikációs technikák jó alkalmazását említette Sík Endre, a Tárki vezetőkutatója is. A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy eddig minden választás után viszonylag gyorsan visszaesett a kormánypártok népszerűsége, a Fideszé viszont 2010 után csak lassan indult olvadásnak, ami eleve szilárd bázist és jó kommunikációt feltételez. Így a Fidesznek a megfelelő eszköz megtalálásával már nem volt túl nehéz dolga visszaszerezni a szavazókat. Sík szerint szintén segíti a Fideszt, hogy a mérsékelt jobboldalon nincs alternatívája, így nem fenyegeti az értékelvű szavazók más párthoz való vándorlása. Március 15-i ünnepségek Budapesten. Lengyelországból mintegy ezer támogató érkezett, hogy meghallgassa Orbán Viktor beszédét a Kossuth téren. (Fotó: Tuba Zoltán - Origo) A Fideszt és a rezsicsökkentésért felelős politikusait tegnap hiába kerestük, nem sikerült választ kapnunk arra, mit szólnak az akció immár szavazószázezrekben mérhető hatásához. A hozzáállásukat ugyanakkor jól mutatja egy frakciótag korábbi nyilatkozata, ami szerint a pártban minden más háttérbe szorul a csodafegyverként számon tartott rezsicsökkentés mellett. Jelzésértékű lehet az is, hogy a rezsicsökkentés immár a harmadik felvonásánál tart, a párt folyamatosan napirenden tartja az ügyet. Hogy a választásokig kitarthat-e a lendület, arra Sík Endre azt mondja, méréseik szerint a biztos szavazók köréhez képest kisebb a Fidesz előnye azoknál, akik nem feltétlenül vagy határozottan nem mennének el voksolni. Azaz itt van még tartaléka az ellenzéknek, de még itt is a Fidesz áll nyerésre. Závecz Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy egymillió olyan ember van jelenleg, aki kormányváltást akar, de mégsem szavaznának az ellenzéki pártokra. "Ezeknek a pártoknak nem sikerül elérni, hogy rájuk voksoljanak a váltást akarók" - mondta az igazgató. Kapcsolódó: Szégyenteljes leleplezés - Avagy: Amit Orbán Viktor nem tett ki a honlapjára állambiztonsági múltjáról Viktor és Anikó a hatalom védernyője alatti ellenzékiek *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ez vár a nyugdíjasokra - vallott a kormány 2013. október 4., péntek 7:10 Papp Zsolt, Napi.hu A nyugdíjkorhatár beinduló emelésével és a nyugdíjak reálértékének befagyasztásával számol a kormány a 2017-ig előretekintő prognózisában. A nyugdíjalap gazdálkodása nullszaldós maradhat némi költségvetési segítséggel, a gazdasági növekedésnek a korhatáremelésnek és az időközben bekövetkezett profiltisztításnak köszönhetően. A kormány a 2014-es költségvetés részeként elkészítette a 2017-ig előretekintő három éves prognózisát a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásra. A nyugdíjalap jövőre 2964,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ez az államháztartási kiadások 17,5 százaléka. A következő években a társadalom elöregedésével a nyugdíjkiadások nőnek, s a becslések szerint már 2015-ben meghaladja a 3000 milliárdot, majd a tervezési ciklus végére a bevételi és kiadási főösszeg eléri a 3391,9 milliárd forintot. Mind jövőre, mind az azt követő években biztosított a nyugdíjalap nullszaldós gazdálkodása - ám ehhez 2015-től növekvő költségvetési transzferre lesz szükség, 2015-ben már 75 milliárdos mankó kell majd. Kapcsolódó cikkek Mindenkinek járjon alapjövedelem Magyarországon! ÁNTSZ: néhány héten belül kitör a járvány Diplomáciai támadásba lendül Orbán Élen az időjárási katasztrófákban Magyarország Kiszivárgott: 300 forintért (!) viheti a magyar milliárdos a Raiffeisent Felkészülni, holnap indul az áradat - gyűlnek az intő jelek *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A Magyar Gárda kivéreztetése I.: A nagy kézmosási kísérlet 11 jan 2014 magyarhajnal.com 2009-től hivatalosan megszűnt a parancsnoki felelősség: 'A mozgalomban résztvevők tetteikért, tevékenységükért a mindenkori hatályos jogszabályok szerint SAJÁT MAGUK FELELNEK'. Kiss Róbert Országos Főkapitány'. Vagyis a félkatonai szervezetben a főparancsnok (legalábbis 2009-től) nem vállalt felelősséget semmiért, ami önmagában is botrányos. Alább induló sorozatunkban szemelvényeket közlünk a Magyar Gárda kivéreztetése című, 2010-ben megjelent, de már nyomtatásban elfogyott könyvből a szerző, Reisz Zoltán gárdista engedélyével. A NAGY, ERKÖLCSTELEN KÉZMOSÁSI KÍSÉRLET: A Magyar Gárda Mozgalom Országos sajtóirodájának 2009. július 25-i (sok oldalas) közleményéből: "A MOZGALOMBAN RÉSZTVEVŐK TETTEIKÉRT,TEVÉKENYSÉGÜKÉRT A MINDENKORI HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK SZERINT SAJÁT MAGUK FELELNEK. Kiss Róbert Országos Főkapitány" A közleménnyel gyakorlatilag a Gárda vezetői eleve ki kívántak bújni a gárdával kapcsolatos politikai, erkölcsi, anyagi és egészségkárosítást okozó felelősségük alól! Ezt a tájékoztatót erkölcstelennek tartom! Főleg azok részére, akik nem voltak gárdisták vagy nem ismerték a Gárda belső működését: A Gárda mindig is hierarchikus rendszerben, szigorúan katonai parancsok szerint működött. A gárdisták minden cselekedetüket feletteseik parancsára hajtották végre. A gárdisták sok esetben fenyegetések hatására cselekedtek. Hogy lehetséges, hogy egy ilyen rendszerben működő szervezetnél elképzelni, hogy a parancs kiadójának nincs felelőssége a gárdisták parancsra elkövetett tetteiért? A gárdisták az ütközetek során több esetben szenvedtek komoly sérüléseket (kéztörés, ájulás, mentővel történő újraélesztés, oszlatásokon történő gáz okozta sérülések). Meggyőződésem, hogy egyetlen gárdistában se merült fel a gondolat, hogy ezekért parancsnokai is felelősök! Magukon a rendezvényeken való nem megjelenést is szankcionálták, inaktivitásra hivatkozva jogtalan kizárásokkal, gárdistából pártoló taggá leminősítéssel büntették a gárdistákat. Természetesen az idézett közlemény nem jutott minden gárdista tudomására. Ez a felelősség téma egyetlen szakaszgyűlésen, századgyűlésen sem volt megbeszélve a gárdistákkal: a gárdisták kivonulásai, a rendőrséggel való megütközések előtt sem volt erre felhívva a tagok figyelme! Csak egy példa a megjelenési kényszerre:(levélváltások) 2009. 08. 23. "Tisztelt Századparancsnok úr! Minek köszönhetem a felmentésemet a tisztség alól? - talán annak, hogy egy hete elutaztam családommal nyaralni ahová vittem magammal az egyenruhámat, hogy majd megyek a Budapesti avatásra? - talán annak, hogy vasárnapig ki volt fizetve a szállásunk és mi szombat reggel összepakoltunk, mert Szentendrére kellett menni gárda avatásra? /miközben a 4 és 6 éves gyermekeim sírtak, hogy még ne menjünk haza. - talán annak, hogy bedagadt bokával is elindultam volna, hogy odaérjek du. 13h-ra és 11h-kor telefonon tudtam meg, hogy az avatás megtörtént? - talán annak, hogy nem voltam internet közelben, s egy telefont sem kaptam semmiről, sem családi napról, sem éjszakai kivonulásról? Köszönöm" szakaszvez. helyettes, rajparancsnok Megjegyzés: Nem volt Jobbikos tag. Minden rangjától megfosztották. Természetesen a következő szakaszgyűlésen a jelenlévő gárdisták egyhangúan elutasítottuk a leváltását, mivel ezt megelőzőleg a szakasz tagjainak véleményét nem kérték ki, magának az eljárásnak a módját sem tartottuk elfogadhatónak. végül szakaszunk döntését a századparancsnok válaszra se méltatta. Helyére egy Jobbik tag került. (Az avatás 13 órára volt tervezve, de a helyszínen váratlanul úgy döntöttek, hogy 11-kor megtartják a rendkívül erős rendőrségi jelenlét miatt, erről ő nem tudhatott) folytatjuk. |
| |||||||||||||||||||||||
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)