Az Angela Merkel vezette álkonzervatívok győztek a németországi parlamenti (Bundestag-) választáson, és csupán öt mandátummal maradtak el az abszolút többségtől a hétfő hajnalban kihirdetett előzetes hivatalos végeredmény szerint.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, ez 311 mandátumot jelent a 630 fős Bundestagban. Az abszolút többséghez - 316 mandátumhoz - 42,5 százalék kellett volna.
A CDU/CSU 23 éve, 1990 óta a legjobb eredménnyel nyerte meg a választást, a pártszövetség akkor 43,8 százalékot szerzett.
A "konzervatívok" a legutóbbi, 2009-es választáson 33,8 százalékkal végeztek az első helyen, az a második legrosszabb eredmény volt az uniópártok történetében.
A Bundestagba bekerült pártok vezetőinek a közszolgálati televíziókban sugárzott fórumán Merkel hangsúlyozta: a hivatalos előzetes végeredmény kihirdetéséig a konzervatívok nem találgatnak arról, hogy milyen összetételű kormány alakulhat. Az azonban biztos, hogy kisebbségi kormány nem lesz. "Nem játszunk va banque-ot" (nem teszünk fel mindent egy lapra) - mondta Merkel.
Késő esti eredménybecslések szerint a CDU/CSU pártszövetség fölényesen, 42 százalék körüli eredménnyel győzött, de a korábbi becslésekkel ellentétben nem szerzett abszolút többséget. A konzervatívok eddigi koalíciós partnere, a liberális FDP kiesett a törvényhozás alsóházából.
Merkel nem tartja felelősnek a konzervatívokat a liberálisok kudarcáért. Helyes döntés volt arra biztatni a támogatókat, hogy egyéniben és listán is a konzervatívokra szavazzanak - mondta az FDP politikusainak arra a kérésére utalva, hogy a CDU/CSU hívei a közös kormányzás folytatása érdekében adják a listás szavazatukat a liberális pártnak. A külföldi autósokra kivetendő autópályadíj elképzelésével kapcsolatban, amelyről vita alakult ki a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU között, Merkel azt mondta: a német autósokat nem lehet tovább terhelni, és az is világos, hogy több pénz kell az úthálózat fejlesztéséhez. "A többit megbeszéljük egymás között" - mondta Merkel, megjegyezve, hogy ezen az ügyön nem múlik majd a kormányalakítás. Azokkal a találgatásokkal kapcsolatban, hogy ciklus felénél visszavonulhat, a német kormányt 2005 óta vezető politikus hangsúlyozta: a 2017-es választásig kancellár akar maradni. Az euróövezeti válságról szólva kiemelte, hogy a reformokat folytatni kell.
Peer Steinbrück, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje hangsúlyozta: "Merkel térfelén pattog a labda", a konzervatívoknak kell gondoskodniuk a stabil kormány megalakításáról. Hozzátette: pártjának azt tanácsolná, hogy ne lépjen koalícióra a konzervatívokkal, ha végül mégiscsak megszerzik az abszolút többséget. Steinbrück és Jürgen Trittin, a Zöldek kampányát vezető duó tagja egyaránt kizárta, hogy összefogjanak a reformkommunista Baloldallal, amennyiben a három párt együttes eredménye elég egy többségi támogatással bíró kormány megalakításához.
Bernd Riexinger, a Baloldal társelnöke úgy vélte: az SPD és a Zöldek elrontották a választási kampányt, hiszen azt ígérték, hogy együtt leváltják a Merkel-kormányt, pedig erre nem volt esélyük, és elhatárolódtak a Baloldaltól, holott hárman elérhették volna a baloldali kormányváltást. Ezt a politikát tartósan nem lehet folytatni, "a következő évek kérdése az lesz, hogy van-e baloldali alternatívája a Merkel-projektnek" - mondta Riexinger.
Az SPD, a Zöldek és a Baloldal összefogása mellett elméletileg az is lehetséges, hogy a konzervatívok a Zöldekkel alakítsanak kormányt. A környezetvédő párt ettől elzárkózik. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a CDU/CSU felújítja a 2005-2009 közötti nagykoalíciót az SPD-vel.
Az FDP nem lépte át az 5 százalékot
A CDU/CSU 2009 óta a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzott, amely a vasárnapi választáson 4,8 százalékot szerzett, és így 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből. Az FDP a legtöbb kormányzati tapasztalattal rendelkező német párt, eddig 52 évig volt kormányon, többnyire a "konzervatívok" koalíciós partnereként, és 2009-ben még rekordnak számító 14,6 százalékot ért el.
"Ezek a legkeserűbb és legtragikusabb órák a német Szabad Demokrata Párt történetében" - mondta Philipp Rösler pártelnök. Hozzátette: vállalja a felelősséget a súlyos választási vereségért.
A Baloldal lett a harmadik legnagyobb német párt
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 25,7 százalékát nyerte el, képviselőcsoportjuk 192 fős lesz. A 150 éve alapított párt javított a négy éve 23 százalékon elért történelmi mélyponthoz képest.
A Baloldal 8,6 százalékot szerzett a 2009-es 11,9 százalék után, és 64 képviselőt küldhet a Bundestagba.
A Zöldek is gyengültek, a 2009-es 10,7 százalékkal szemben 8,4 százalékos eredményt értek el, ami 63 mandátumot jelent.
Más párt nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A bejutásra leginkább esélyesnek tartott euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg.
Az 5 százalék alatti eredményt elérő pártokra adott szavazatok aránya kiugróan magas, 15,8 százalékos, így rendkívül alacsonyra süllyedt az a szavazatarány, amelyet elérve a "konzervatívok" abszolút többséget szerezhettek volna (42,5 százalék).
Összesen 44,3 millióan szavaztak, a választási részvételi arány 71,5 százalékos volt, 0,8 százalékponttal emelkedett a 2009-es történelmi mélyponthoz, 70,8 százalékhoz képest.
Az uniópártok vezető testületei hétfőn értékelik a választási eredményeket. Várakozások szerint felkérik a szociáldemokratákat a koalíciós tárgyalások megkezdésére. A CDU/CSU legutóbb a 2005-2009-es ciklusban kormányzott együtt az SPD-vel, a kancellár akkor is Angela Merkel, a CDU elnöke volt.
Vasárnap Hessenben tartományi választásokat is tartottak. A "konzervatív-liberális" koalíció elveszítette a többséget a wiesbadeni tartományi gyűlésben, de az FDP az első eredménybecslésekkel szemben mégsem esett ki, az előzetes hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 5 százalékát szerezte meg. A CDU 38,3 százalékot, az SPD 30,7 százalékot, a Zöldek 11,1 százalékot, a Baloldal 5,2 százalékot szerzett a tartományi választáson.
Hessenben is véget ért a "keresztény-liberális" koalíció
Az országos voksoláshoz hasonlóan a szintén vasárnap rendezett hesseni tartományi választások is kudarcot hoztak a Szabad Demokrata Pártnak: akárcsak a berlini alsóházból, a wiesbadeni tartományi gyűlésből is kibukott az eddig kormánypártként működő FDP. A közszolgálati televízió (ARD, ZDF) eredménybecslései szerint a liberális párt az érvényes szavazatoknak csupán 4,8 százalékát szerezte meg a gazdagnak számító tartományban, így nem jutott be a Landtagba. A győzelmet a kereszténydemokrata unió (CDU) mondhatja magáénak, valószínűleg 39 százalék fölötti eredménnyel. A CDU-nak azonban - az FDP-t elveszítve - mindenképpen új koalíciós partner után kell néznie.
A szociáldemokraták (SPD) is javítottak 2009-hez képest: várhatóan a szavazatok 31 százalékát gyűjtik be. Ez azonban kevés lesz az áhított piros-zöld (SPD-Zöldek) koalícióhoz, ugyanis a környezetvédő párt csak 10,4 százalékra számíthat, ami több mint 3 százalékkal rosszabb az öt évvel ezelőtti elért rekordjuknál. A két párt kormányzásához szükség volna harmadik partnerre is, ám az SPD listavezetője, Thorsten Schdfer-Gümbel korábban kategorikusan kizárta a "reformkommunista" Baloldallal való bármilyen összefogás lehetőségét. Utóbbi párt 5,5 százalék körüli szavazati arányt ért el Hessenben. Mivel korábban tartományi (Hamburg, Saar-vidék) és kommunális (Köln) szinten hamar kiderült, hogy a CDU és a Zöldek közös kormányzása előbb-utóbb szakításhoz vezet, Hessenben a legvalószínűbbnek egy CDU-SPD nagykoalíció tűnik - vélik megfigyelők.
(MTI nyomán)
