A bíróságra voltak hivatalosak szerda reggel azok a csíki polgármesterek, továbbá tanintézmények és önkormányzati fenntartású intézmények vezetői, akik ellen idén márciusában tett feljelentést a kitűzött székely zászlók miatt Ilie Sandru maroshévízi nyugalmazott pedagógus.
Tizenegy csíki község polgármesterét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét, illetve további tíz, önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjét idézték be szerda reggelre a csíkszeredai bíróságra. Az ügy apropója az a bűnügyi feljelentés, amit az ügyészségnek a közintézményekre kitűzött székely zászló ügyében áprilisban hozott döntése ellen tett le a nyáron a bíróságon Ilie Sandru nyugalmazott maroshévízi pedagógus. Mint ismeretes, a vizsgáló hatóság tavasszal úgy határozott – az akkor szintén Ilie Sandru által benyújtott feljelentést megvizsgálva –, hogy nem kezdeményez eljárást a csíki intézményvezetők ellen. A szerda reggeli tárgyaláson a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi községvezetők jelentek meg, a madarasi és a pálfalvi elöljárót ügyvédeik képviselték. Sem a felperes, sem a többi beidézett személy nem érkezett meg a kitűzött időpontra, így a tárgyalást október 30-ra halasztották.
A prefektúra egyelőre nem gyakorol nyomást
„Teljesen alaptalan Ilie Sandru keresete. Úgy vélem, annak idején az ügyész helyesen értékelte a rendőrség zárójelentését, és nem indítványozott eljárást azon polgármesterek és iskolaigazgatók ellen, akik az általuk vezetett intézményekre kitűzték a székely zászlót. Úgy hiszem, hogy a mostani Európában nekünk, székelyföldi magyaroknak ez egy alapvető jogunk" – fogalmazott a tárgyalást követően Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere kifejtette, Románia is az EU tagja, így alkalmazkodnia kell azokhoz a kisebbségi törvényekhez, amelyek szavatolják azt a jogot, hogy a nemzeti kisebbségek saját nemzeti szimbólumaikat használhatják.
„Annak idején az engem kihallgató rendőröknek is elmondtam, a szimbólumaink használata nemcsak törvényes, hanem alkotmányos is, hiszen a nemzeti címer alkotó elemei a székely szimbólumok" – nyomatékosított a községvezető. Székely Ernő csíkszentkirályi polgármester úgy értékelte, ezzel a bírósági eljárással Hargita megyében is újrakezdődött a székely zászló elleni hadjárat. Az elöljáró ugyanakkor megjegyezte, a prefektúra egyelőre nem követi a háromszéki kormánybiztosi hivatal példáját, így egyetlen olyan átiratot sem küldött, amely a székely zászló eltávolítására szólítaná fel az intézményvezetőket.
Tavasszal nyomozott a rendőrség
Az Ilie Sandru nyugalmazott maroshévízi pedagógus által a csíkszeredai ügyészségre benyújtott, március 27-én iktatott feljelentés nyomán bízták meg a rendőrséget azzal, hogy vizsgálják meg, van-e törvényes alapja a székely zászlók középületekre történő kitűzésének. Sandru (akinek ősei még a Sándor nevet viselhették - a szerk.) azt kifogásolta, hogy az intézmények nem tartják be a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott döntését, amellyel hatályon kívül helyezte Hargita Megyei Tanácsának 2009/269-es határozatát, amely a megye zászlójává nyilvánította a székely lobogót.
Hasonló feljelentést tettek le a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi ügyészségre is. Több polgármestert és iskolaigazgatót is beidéztek kihallgatás céljából a rendőrségre március és április folyamán, azt kérdezték tőlük, miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, és kitől kapták azt. A rendőrség végül azt a javaslatot tette, hogy az ügyben ne induljon büntetőeljárás. Az ügyészség ezzel egyetértett.
A kivizsgálás kapcsán akkor Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy Romániában nincsen olyan hatályos jogszabály, mely tiltaná a helyi, megyei vagy regionális zászlók használatát, és úgy vélte, a rendőrségi vizsgálat az intézményvezetők megfélemlítését szolgálja.
(Székelyhon nyomán)
