 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Pofon a nyugdíjjárulékot fizetőknek: nem tartotta be ígéretét a kormány Lesz egyéni számla, de az államnak odaadott magánnyugdíj-pénztári pénzt nem teszik rá. Oroszi Babett 2013.04.08. Femina.hu Hiába kommunikálta azt a kormány, hogy a magánnyugdíjpénztárból átlépők összegyűlt pénzét egyéni számlán írják jóvá, ilyen egyéni számla nem lesz - derült ki Varga Mihály atv.hu-nak adott interjújából. Így várhatóan örökölni sem lehet majd az összeget, pedig Matolcsy György jelenlegi MNB-elnök, korábbi gazdasági miniszter erre is ígéretet tett. A 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyonból egyébként már alig van valamennyi, és közben az államadósság sem csökkent, pedig a pénzt e célra használták fel. Egyelőre nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, ugyanakkor a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amik nem teszik indokolttá a korábbi magánnyugdíj-pénztári megtakarítások jóváírását - mondta Varga Varga Mihály arra az értesülésre reagálva, amely szerint úgy hozzák létre az egyéni nyugdíjszámlákat, hogy a számlákra csak az idén januártól befizetett összegeket vezetik rá, kifejtette: a rendszer még fejlesztés alatt van, még nincs végleges döntés. A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni - fűzte hozzá, de úgy vélekedett, hogy nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szakmai vita még nem zárult le, mindenki elmondhatja az álláspontját. Nem ezt ígérték Orbán Viktor miniszterelnök 2010 decemberében politikai nyilatkozattervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről. Eszerint az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak. Az ügyben konkrét kormánydöntés is született, 2010-ben jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy 2011. május 31-ig ki kell dolgozni az egyéni számlavezetés rendszerét. Az egyéni számláról az átlépőket is tájékoztatták a kormany.hu-n. A tájékoztatóban arra a kérdésre, hogy mi történik a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarítással, azt írták: a magánnyugdíjpénztárak kötelesek ezeket a befizetéseket visszaadni az államnak, ami azt jelenti, hogy az eddig magánnyugdíj-pénztári tag a számláján szereplő összeget hozza magával az állami rendszerbe, vagyis egyéni, névre szóló számlán helyezik el a befizetését. Erre ezek szerint nem kerül sor, így várhatóan arra sem, amit Matolcsy György ígért meg még 2010-ben. Az azóta MNB-elnökké kinevezett gazdasági miniszter azt mondta, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők megtakarításai egyéni számlára kerülnek majd, és a házastárs örökölhet. Hogy ezzel mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Már csak 300 milliárd van meg a 3 ezer milliárdból Mindeközben már az is tudható, hogy alig 309,8 milliárd forint maradt a 3 ezer milliárd forintos vagyonból. Az elköltött pénz nagy részét - 1510 milliárd forintot - az államadósság csökkentésére fordították - hiába, mivel az nem csökkent számottevően -, további 243,4 milliárd forint ment el az IMF-hitel törlesztésére, emellett jelentősebb összeggel apasztotta még az átvett vagyont az, hogy 2011-ben mintegy 460 milliárd forintot használt fel az állam a központi költségvetés és az állami nyugdíjkassza hiányának kipótlására is - összegezte a Világgazdaság. A lap szerint az alap vagyonát tavaly év végén tovább csökkentette - egy tavaly ősszel benyújtott és elfogadott törvénymódosítás alapján lehetőség nyílt arra, hogy az NYRAA eszközeit térítésmentesen átadhassa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. Ezzel a lehetőséggel éltek is az alap kezelői, így tavaly decemberben 136,2 milliárd forintnyi eszközt, főleg hazai részvényeket adtak át az MNV-nek. A jogszabály szerint egyébként a nyugdíjalaphoz hasonlóan az MNV-nek is az államadósság csökkentésére kell fordítania a hozzákerült eszközöket. Kapcsolódó: Varga: az államosítás nem visszalépés Duplaannyiért fotózzák a tesifelelőst, mint Orbánt Kötelező lakógyűléseket kell összehívni, ahol bemutatják a rezsicsökkenést "Hazudunk magunknak, és hazudunk egymásnak is" - interjú Máté Krisztával Vágóhídra küldené a fattyú lovakat a minisztérium *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A bűntársak védelmében: a Fidesz szabotálja a NAV kitálaló adóellenőrének meghallgatását 2013-11-26. 17:13 MTI - Kuruc.info A Fidesz-frakció képviselői nem vesznek részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdára meghirdetett ülésén, amelyen - a meghívó szerint - Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezték. Ezzel határozatképtelen lesz az albizottság, a testület Balla György Fidesz-frakcióigazgató szerint nem fog ülésezni szerdán. Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója azzal magyarázta a nagyobbik kormánypárt képviselőinek távolmaradását a parlamenti albizottság ülésétől, hogy a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárásban kell tisztázni, ami az ügyészség feladata. "Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található" - írta az MTI-nek küldött közleményében a fideszes politikus. Tájékoztatását azzal zárta - utalva távolmaradásukra -, hogy "a fentiek értelmében" a testület nem fog ülésezni szerdán. Horváth András parlamenti albizottsági meghallgatásának terve a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derült ki. A napirend szerint nemcsak Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét hívták meg - aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál -, hanem a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is. Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú - négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló - testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg. Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást. A Népszabadság keddi számában azt írta, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség Horváth András feljelentése alapján. Kapcsolódó: Meghallgathatják a NAV-botrány kipattantóját a parlamentben NAV-botrány: "évente közel ezermilliárd forintot csalnak el, több ezer vállakozás teszi ezt, a kormány tud róla" NAV-botrány: újabb korábbi adóellenőr tálalt ki Kormányrendelettel szüntették meg a NAV elitcsapatát - újabb ex-adóellenőr beszélt Sorra hagyják el a vezető munkatársak a Bankszövetséget Scheiring Gábor független országgyűlési képviselő közleménye Budapest, 2013. november 26., kedd (OS) Együtt-PM: Ne meneküljön a Fidesz a politikai felelősség elől a NAV ügyben! A Fidesz frakció ma közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt a Számvevőszéki és költségvetési bizottság Ellenőrző albizottság, holnapi a NAV botrányról szóló ülésén - ahol Horváth Andrást, a NAV volt alkalmazottját is meghallgatják - tökéletes bizonyítéka annak, hogy a kormánypárt nem akar tisztán látni az adóhivatal elmúlt éveit érintő botrány ügyében. A kormánypárti frakció érvelése, amely szerint az ügyet vizsgálni nem a parlament, hanem az ügyészség dolga több mint cinikus. A politikai felelősséget ugyanis a parlamentben kell vizsgálni! Ebben az ügyben, pedig az elmúlt három évben kormányzó, a részletekről már több éve tudó kormánypártoknak van politikai felelőssége! Az Együtt-PM részt fog venni a holnapi bizottsági ülésen akkor is, ha a Fidesz szabotálja a határozatképességet, és mindent meg fog tenni, hogy az ügyben kiderüljön az igazság. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Nincs is terrorizmus, csak a modern mesében! Szűr, kutat, lehallgat - korlátlanul figyel a TEK 2013. november 26., kedd, 06:30 HVG A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról. "A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyűlölködő kijelentések miatt" - írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verőcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű szervezet vezetője faji háborúról és a zsidók lelövéséről szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bűnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még "a ténye sem nyilvános". Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Működésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettő együtt igen nehezen megy. "A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végső megoldásként lehet helye" - állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintő panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelős miniszter - jelenleg Navracsics Tibor - a hatékony külső kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyűjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak.  Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK főigazgatója - Fotó: MTI / Máthé Zoltán A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendőrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testőre) vezetésével. A TEK a kezdetektől furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendőrség része (a rendőrségi törvényben találhatók meg a működésének főbb szabályai), de az országos főkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testőri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bűnözők elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is működik. Benéz a TEK a szekrénybe Mindenki érintett Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendőrségi törvénynek a TEK titkos információgyűjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyűjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegű felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvényből a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették.  A TEK páncélozott járműve a márciusi havazás idején (elég lett volna az SMS is - KJ) Fotó: Terrorelhárítási Központ Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyűjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje. A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendőrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bűnüldözési célú információgyűjtés ugyanis - érvelt Paczolay - az alaptörvény szerint a rendőrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: előbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete "ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti". "Szűrő-kutató titkos információgyűjtés" Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-től érvényes rendőrségi törvény még különválasztotta a TEK bűnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhető) titkos információgyűjtő tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-től a TEK-re már nem a rendőrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyűjtéshez pedig elég az igazságügyért felelős miniszter engedélye. A belügyminiszteri előterjesztés indoklása szerint a TEK "feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött". Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át - írta az indoklás -, a kormány szerint logikus, hogy a TEK "szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére" is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra.  Fotó: MTI / Máthé Zoltán Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erőket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fős internetfigyelő részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt időnként megfenyegető, nem feltétlenül épelméjű emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve - ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi - valószínűleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőjobboldali szervezetekre is. Hajdu János tavaly a kőszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy "meglehetősen erőre kapott a szélsőjobboldal", de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendőrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakő községet. Az okokat nem árulták el, de valószínűleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni - sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották. Elszabotált ellenőrzés A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendő a - megindokolt - miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenőrzés: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertől. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: "a miniszter nem tekinthető külső ellenőrző szervnek", a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyűjtés jogszerűségét utólag bárki ellenőrizze. "Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel" - írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra.  Navracsics Tibor ad engedélyt - Fotó: Stiller Ákos A zárt ülések miatt lehetetlen ellenőrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyűjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmiről (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kőszegi előadás után kezdeményezte a főigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendőri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem ők az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság. Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenőrző albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Ő 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK főigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy "engedjünk több időt a Terrorelhárítási Központ működésére, és utána vizsgáljuk". A képviselők ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor. Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is. Kikérjük az adatokat Kapcsolódó: A TEK arroganciája határtalan Ez ám az erélyes fellépés! Rátörte a TEK a kaput a pizsamás bácsira Önbíráskodóra csapott le a TEK Szombathelyen (videóval) Iskolakerülőkre csapott le a TEK Segítsen a TEK-nek terroristákat vadászni! Pályázat a TEK-től a magányos elkövetők levadászására Orbán magánhadserege 2 éves! Elrettentő erejű fellépés helyett tolerancianapot szervez a cigányokkal a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Szegény ároktői romák ártatlanok, és "drámai tévedések" áldozatai *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Hamarosan elpusztul" Ezért idegesek Irán miatt Jeruzsálemben 2013-11-26 13:28:00 atv.hu Izraeli politikusok szerint hibás megállapodás született Iránnal, amelynek vezetői a közelmúltban többször Izrael elpusztítására szólítottak föl. Jeruzsálem szerint sokkal veszélyesebb lett a világ, mert Teherán újabb lépést tett az atomfegyver megszerzése felé. Összegyűjtöttünk néhány példát arra, hogyan vélekednek Izraelről Irán vezetői, amelynek mérsékeltnek tartott elnöke, Haszan Roháni is ugyanolyan szélsőséges módon fogalmazott, mint elődje, Mahmúd Ahmadinezsád. Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap megállapodott az iráni atomprogramról Genfben Teherán és a Hatoknak nevezett ország csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország). Izrael szerint rossz megállapodás született; Jeruzsálemben attól félnek, hogy a zsidó állam elpusztításáról, eltörléséről, felszámolásáról, stb. értekező iráni vezetők újabb lépést tettek az atombomba létrehozása felé. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint "sokkal veszélyesebbé vált a világ", Mose Feiglin, az izraeli parlament elnökhelyettese pedig úgy vélekedett, hogy a nyugati hatalmak Iránnal kötött megállapodása az 1938-ban aláírt müncheni megállapodáshoz hasonló. "Mint ahogy akkor Csehszlovákia nem volt részese annak a tárgyalásnak, amelyen gyakorlatilag kimondták az ország halálos ítéletét. Ma Izrael is a partvonal mellől kénytelen nézni az, hogy a nyugat i hatalmak feláldozzák a zsidó állam alapvető érdekeit". Iráni kommentek Izrael elpusztításáról - a teljesség igénye nélkül "A cionista rezsim évek óta seb az iszlám világ testében, és ezt a sebet el kell távolítani" - Haszan Rohani iráni elnök, 2013. (AP) "A cionista rezsim rákos daganat a térség testén, amit el kell távolítani és el is lesz távolítva" - Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője, 2012. (CNN) "Biztos vagyok benne, hogy minden nappal erősödik a Hezbollah ereje, és a közeljövőben látni fogjuk, ahogy eltűnik ez a rákos baktérium, Izrael" - Mohammed Ali Dzsafari tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka, 2012. (MTI) "A közeljövőben látni fogjuk ennek a korrupt rezsimnek (Izrael) a szétesését" - Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök, 2008. (Islamic Republic News Agency)  "Tudniuk kell, hogy ez a bűnös és terrorista cionista rezsim (...) elérkezett a végéhez, és hamarosan el fog tűnni a föld színéről" - Ahmadinezsád, 2008. (Reuters) "A cionista rezsim haldoklik. Tudniuk kell, hogy a térség államai az első adandó alkalommal meg fogják semmisíteni" - Ahmadinezsád, 2008. (Reuters) "Ezzel a haraggal biztosan közelebb kerültünk a cionista rezsim halálához" - Jahja Rahim Szafavi, az iráni vezetés legfőbb katonai tanácsadója, 2008. "Allah segítségével, a cionista rezsim elpusztításának gombját már megnyomták Libanon és Palesztina gyerekei. Allah segítségével látni fogjuk, ahogy hamarosan elpusztul (Izrael)" - Ahmadinezsád, 2007. "A cionista rezsim igazságtalan és természetéből adódóan egy állandó fenyegetés. Ha tetszik, ha nem, a cionista rezsim a megsemmisítés felé tart. A cionista rezsim egy olyan rothadt, száraz fa, amelyet egy vihar el fog pusztítani" - Ahmadinezsád, 2006. "Ahogy azt kedves imámunk (Khomeini) mondta, a megszálló rezsimet (Izraelt) el kell törölni a térképről" - Ahmadinezsád, 2005. "Ahogy azt először Khomeini ajatollah megfogalmazta, Irán álláspontja az, hogy ezt az Izraelnek nevezett rákos daganatot el kell törölni a térségből" - Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője, 2000. Kapcsolódó: Spekulálnak: izraeli megelőző katonai csapás Irán ellen? Izraelt megosztja az Irán elleni megelőző csapás kérdése Az elfogadást hangoztatók a legkirekesztőbbek A Fidesz kormány szerint bűnös nép vagyunk A kereszténység fölvétele előtti időkből nyelvünkről úgyszólván semmit sem tudunk, mert az idegen hittérítőknek sikerült minden kereszténységelőtti magyar emléket megsemmisíteniök   Fidesz kormány: bűnös nép vagyunk |
| |||||||||||||||||||||||
2013. november 26., kedd
[Lapszemle] Pofon a nyugdíjjárulékot fizetõknek: nem tartotta be ígéretét a kormány - A bûntársak védelmében: a Fidesz szabotálja a NAV kitálaló adóellenõrének meghallgatását - Szûr, kutat, lehallgat, korlátlanul figyel a TEK - ''Hamarosan elpusztul'' Ezért idegesek Irán miatt Jeruzsálemben
[Lapszemle] Pofon a nyugdíjjárulékot fizetõknek: nem tartotta be ígéretét a kormány - A bûntársak védelmében: a Fidesz szabotálja a NAV kitálaló adóellenõrének meghallgatását - Szûr, kutat, lehallgat, korlátlanul figyel a TEK - ''Hamarosan elpusztul'' Ezért idegesek Irán miatt Jeruzsálemben
| ||||||||||||||||||||||||
| | | | | | | ||||||||||||||||||
Vonalban levők száma *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Pofon a nyugdíjjárulékot fizetőknek: nem tartotta be ígéretét a kormány Lesz egyéni számla, de az államnak odaadott magánnyugdíj-pénztári pénzt nem teszik rá. Oroszi Babett 2013.04.08. Femina.hu Hiába kommunikálta azt a kormány, hogy a magánnyugdíjpénztárból átlépők összegyűlt pénzét egyéni számlán írják jóvá, ilyen egyéni számla nem lesz - derült ki Varga Mihály atv.hu-nak adott interjújából. Így várhatóan örökölni sem lehet majd az összeget, pedig Matolcsy György jelenlegi MNB-elnök, korábbi gazdasági miniszter erre is ígéretet tett. A 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyonból egyébként már alig van valamennyi, és közben az államadósság sem csökkent, pedig a pénzt e célra használták fel. Egyelőre nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, ugyanakkor a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amik nem teszik indokolttá a korábbi magánnyugdíj-pénztári megtakarítások jóváírását - mondta Varga Varga Mihály arra az értesülésre reagálva, amely szerint úgy hozzák létre az egyéni nyugdíjszámlákat, hogy a számlákra csak az idén januártól befizetett összegeket vezetik rá, kifejtette: a rendszer még fejlesztés alatt van, még nincs végleges döntés. A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni - fűzte hozzá, de úgy vélekedett, hogy nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szakmai vita még nem zárult le, mindenki elmondhatja az álláspontját. Nem ezt ígérték Orbán Viktor miniszterelnök 2010 decemberében politikai nyilatkozattervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről. Eszerint az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak. Az ügyben konkrét kormánydöntés is született, 2010-ben jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy 2011. május 31-ig ki kell dolgozni az egyéni számlavezetés rendszerét. Az egyéni számláról az átlépőket is tájékoztatták a kormany.hu-n. A tájékoztatóban arra a kérdésre, hogy mi történik a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarítással, azt írták: a magánnyugdíjpénztárak kötelesek ezeket a befizetéseket visszaadni az államnak, ami azt jelenti, hogy az eddig magánnyugdíj-pénztári tag a számláján szereplő összeget hozza magával az állami rendszerbe, vagyis egyéni, névre szóló számlán helyezik el a befizetését. Erre ezek szerint nem kerül sor, így várhatóan arra sem, amit Matolcsy György ígért meg még 2010-ben. Az azóta MNB-elnökké kinevezett gazdasági miniszter azt mondta, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők megtakarításai egyéni számlára kerülnek majd, és a házastárs örökölhet. Hogy ezzel mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Már csak 300 milliárd van meg a 3 ezer milliárdból Mindeközben már az is tudható, hogy alig 309,8 milliárd forint maradt a 3 ezer milliárd forintos vagyonból. Az elköltött pénz nagy részét - 1510 milliárd forintot - az államadósság csökkentésére fordították - hiába, mivel az nem csökkent számottevően -, további 243,4 milliárd forint ment el az IMF-hitel törlesztésére, emellett jelentősebb összeggel apasztotta még az átvett vagyont az, hogy 2011-ben mintegy 460 milliárd forintot használt fel az állam a központi költségvetés és az állami nyugdíjkassza hiányának kipótlására is - összegezte a Világgazdaság. A lap szerint az alap vagyonát tavaly év végén tovább csökkentette - egy tavaly ősszel benyújtott és elfogadott törvénymódosítás alapján lehetőség nyílt arra, hogy az NYRAA eszközeit térítésmentesen átadhassa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. Ezzel a lehetőséggel éltek is az alap kezelői, így tavaly decemberben 136,2 milliárd forintnyi eszközt, főleg hazai részvényeket adtak át az MNV-nek. A jogszabály szerint egyébként a nyugdíjalaphoz hasonlóan az MNV-nek is az államadósság csökkentésére kell fordítania a hozzákerült eszközöket. Kapcsolódó: Varga: az államosítás nem visszalépés Duplaannyiért fotózzák a tesifelelőst, mint Orbánt Kötelező lakógyűléseket kell összehívni, ahol bemutatják a rezsicsökkenést "Hazudunk magunknak, és hazudunk egymásnak is" - interjú Máté Krisztával Vágóhídra küldené a fattyú lovakat a minisztérium *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A bűntársak védelmében: a Fidesz szabotálja a NAV kitálaló adóellenőrének meghallgatását 2013-11-26. 17:13 MTI - Kuruc.info A Fidesz-frakció képviselői nem vesznek részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdára meghirdetett ülésén, amelyen - a meghívó szerint - Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezték. Ezzel határozatképtelen lesz az albizottság, a testület Balla György Fidesz-frakcióigazgató szerint nem fog ülésezni szerdán. Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója azzal magyarázta a nagyobbik kormánypárt képviselőinek távolmaradását a parlamenti albizottság ülésétől, hogy a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárásban kell tisztázni, ami az ügyészség feladata. "Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található" - írta az MTI-nek küldött közleményében a fideszes politikus. Tájékoztatását azzal zárta - utalva távolmaradásukra -, hogy "a fentiek értelmében" a testület nem fog ülésezni szerdán. Horváth András parlamenti albizottsági meghallgatásának terve a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derült ki. A napirend szerint nemcsak Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét hívták meg - aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál -, hanem a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is. Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú - négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló - testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg. Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást. A Népszabadság keddi számában azt írta, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség Horváth András feljelentése alapján. Kapcsolódó: Meghallgathatják a NAV-botrány kipattantóját a parlamentben NAV-botrány: "évente közel ezermilliárd forintot csalnak el, több ezer vállakozás teszi ezt, a kormány tud róla" NAV-botrány: újabb korábbi adóellenőr tálalt ki Kormányrendelettel szüntették meg a NAV elitcsapatát - újabb ex-adóellenőr beszélt Sorra hagyják el a vezető munkatársak a Bankszövetséget Scheiring Gábor független országgyűlési képviselő közleménye Budapest, 2013. november 26., kedd (OS) Együtt-PM: Ne meneküljön a Fidesz a politikai felelősség elől a NAV ügyben! A Fidesz frakció ma közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt a Számvevőszéki és költségvetési bizottság Ellenőrző albizottság, holnapi a NAV botrányról szóló ülésén - ahol Horváth Andrást, a NAV volt alkalmazottját is meghallgatják - tökéletes bizonyítéka annak, hogy a kormánypárt nem akar tisztán látni az adóhivatal elmúlt éveit érintő botrány ügyében. A kormánypárti frakció érvelése, amely szerint az ügyet vizsgálni nem a parlament, hanem az ügyészség dolga több mint cinikus. A politikai felelősséget ugyanis a parlamentben kell vizsgálni! Ebben az ügyben, pedig az elmúlt három évben kormányzó, a részletekről már több éve tudó kormánypártoknak van politikai felelőssége! Az Együtt-PM részt fog venni a holnapi bizottsági ülésen akkor is, ha a Fidesz szabotálja a határozatképességet, és mindent meg fog tenni, hogy az ügyben kiderüljön az igazság. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Nincs is terrorizmus, csak a modern mesében! Szűr, kutat, lehallgat - korlátlanul figyel a TEK 2013. november 26., kedd, 06:30 HVG A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról. "A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyűlölködő kijelentések miatt" - írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verőcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű szervezet vezetője faji háborúról és a zsidók lelövéséről szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bűnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még "a ténye sem nyilvános". Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Működésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettő együtt igen nehezen megy. "A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végső megoldásként lehet helye" - állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintő panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelős miniszter - jelenleg Navracsics Tibor - a hatékony külső kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyűjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak. Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK főigazgatója - Fotó: MTI / Máthé Zoltán A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendőrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testőre) vezetésével. A TEK a kezdetektől furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendőrség része (a rendőrségi törvényben találhatók meg a működésének főbb szabályai), de az országos főkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testőri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bűnözők elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is működik. Benéz a TEK a szekrénybe Mindenki érintett Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendőrségi törvénynek a TEK titkos információgyűjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyűjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegű felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvényből a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették. A TEK páncélozott járműve a márciusi havazás idején (elég lett volna az SMS is - KJ) Fotó: Terrorelhárítási Központ Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyűjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje. A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendőrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bűnüldözési célú információgyűjtés ugyanis - érvelt Paczolay - az alaptörvény szerint a rendőrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: előbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete "ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti". "Szűrő-kutató titkos információgyűjtés" Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-től érvényes rendőrségi törvény még különválasztotta a TEK bűnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhető) titkos információgyűjtő tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-től a TEK-re már nem a rendőrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyűjtéshez pedig elég az igazságügyért felelős miniszter engedélye. A belügyminiszteri előterjesztés indoklása szerint a TEK "feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött". Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át - írta az indoklás -, a kormány szerint logikus, hogy a TEK "szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére" is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra. Fotó: MTI / Máthé Zoltán Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erőket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fős internetfigyelő részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt időnként megfenyegető, nem feltétlenül épelméjű emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve - ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi - valószínűleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőjobboldali szervezetekre is. Hajdu János tavaly a kőszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy "meglehetősen erőre kapott a szélsőjobboldal", de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendőrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakő községet. Az okokat nem árulták el, de valószínűleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni - sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották. Elszabotált ellenőrzés A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendő a - megindokolt - miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenőrzés: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertől. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: "a miniszter nem tekinthető külső ellenőrző szervnek", a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyűjtés jogszerűségét utólag bárki ellenőrizze. "Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel" - írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra. Navracsics Tibor ad engedélyt - Fotó: Stiller Ákos A zárt ülések miatt lehetetlen ellenőrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyűjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmiről (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kőszegi előadás után kezdeményezte a főigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendőri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem ők az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság. Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenőrző albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Ő 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK főigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy "engedjünk több időt a Terrorelhárítási Központ működésére, és utána vizsgáljuk". A képviselők ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor. Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is. Kikérjük az adatokat Kapcsolódó: A TEK arroganciája határtalan Ez ám az erélyes fellépés! Rátörte a TEK a kaput a pizsamás bácsira Önbíráskodóra csapott le a TEK Szombathelyen (videóval) Iskolakerülőkre csapott le a TEK Segítsen a TEK-nek terroristákat vadászni! Pályázat a TEK-től a magányos elkövetők levadászására Orbán magánhadserege 2 éves! Elrettentő erejű fellépés helyett tolerancianapot szervez a cigányokkal a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Szegény ároktői romák ártatlanok, és "drámai tévedések" áldozatai *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Hamarosan elpusztul" Ezért idegesek Irán miatt Jeruzsálemben 2013-11-26 13:28:00 atv.hu Izraeli politikusok szerint hibás megállapodás született Iránnal, amelynek vezetői a közelmúltban többször Izrael elpusztítására szólítottak föl. Jeruzsálem szerint sokkal veszélyesebb lett a világ, mert Teherán újabb lépést tett az atomfegyver megszerzése felé. Összegyűjtöttünk néhány példát arra, hogyan vélekednek Izraelről Irán vezetői, amelynek mérsékeltnek tartott elnöke, Haszan Roháni is ugyanolyan szélsőséges módon fogalmazott, mint elődje, Mahmúd Ahmadinezsád. Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap megállapodott az iráni atomprogramról Genfben Teherán és a Hatoknak nevezett ország csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország). Izrael szerint rossz megállapodás született; Jeruzsálemben attól félnek, hogy a zsidó állam elpusztításáról, eltörléséről, felszámolásáról, stb. értekező iráni vezetők újabb lépést tettek az atombomba létrehozása felé. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint "sokkal veszélyesebbé vált a világ", Mose Feiglin, az izraeli parlament elnökhelyettese pedig úgy vélekedett, hogy a nyugati hatalmak Iránnal kötött megállapodása az 1938-ban aláírt müncheni megállapodáshoz hasonló. "Mint ahogy akkor Csehszlovákia nem volt részese annak a tárgyalásnak, amelyen gyakorlatilag kimondták az ország halálos ítéletét. Ma Izrael is a partvonal mellől kénytelen nézni az, hogy a nyugat i hatalmak feláldozzák a zsidó állam alapvető érdekeit". Iráni kommentek Izrael elpusztításáról - a teljesség igénye nélkül "A cionista rezsim évek óta seb az iszlám világ testében, és ezt a sebet el kell távolítani" - Haszan Rohani iráni elnök, 2013. (AP) "A cionista rezsim rákos daganat a térség testén, amit el kell távolítani és el is lesz távolítva" - Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője, 2012. (CNN) "Biztos vagyok benne, hogy minden nappal erősödik a Hezbollah ereje, és a közeljövőben látni fogjuk, ahogy eltűnik ez a rákos baktérium, Izrael" - Mohammed Ali Dzsafari tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka, 2012. (MTI) "A közeljövőben látni fogjuk ennek a korrupt rezsimnek (Izrael) a szétesését" - Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök, 2008. (Islamic Republic News Agency) "Tudniuk kell, hogy ez a bűnös és terrorista cionista rezsim (...) elérkezett a végéhez, és hamarosan el fog tűnni a föld színéről" - Ahmadinezsád, 2008. (Reuters) "A cionista rezsim haldoklik. Tudniuk kell, hogy a térség államai az első adandó alkalommal meg fogják semmisíteni" - Ahmadinezsád, 2008. (Reuters) "Ezzel a haraggal biztosan közelebb kerültünk a cionista rezsim halálához" - Jahja Rahim Szafavi, az iráni vezetés legfőbb katonai tanácsadója, 2008. "Allah segítségével, a cionista rezsim elpusztításának gombját már megnyomták Libanon és Palesztina gyerekei. Allah segítségével látni fogjuk, ahogy hamarosan elpusztul (Izrael)" - Ahmadinezsád, 2007. "A cionista rezsim igazságtalan és természetéből adódóan egy állandó fenyegetés. Ha tetszik, ha nem, a cionista rezsim a megsemmisítés felé tart. A cionista rezsim egy olyan rothadt, száraz fa, amelyet egy vihar el fog pusztítani" - Ahmadinezsád, 2006. "Ahogy azt kedves imámunk (Khomeini) mondta, a megszálló rezsimet (Izraelt) el kell törölni a térképről" - Ahmadinezsád, 2005. "Ahogy azt először Khomeini ajatollah megfogalmazta, Irán álláspontja az, hogy ezt az Izraelnek nevezett rákos daganatot el kell törölni a térségből" - Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője, 2000. Kapcsolódó: Spekulálnak: izraeli megelőző katonai csapás Irán ellen? Izraelt megosztja az Irán elleni megelőző csapás kérdése Az elfogadást hangoztatók a legkirekesztőbbek A Fidesz kormány szerint bűnös nép vagyunk A kereszténység fölvétele előtti időkből nyelvünkről úgyszólván semmit sem tudunk, mert az idegen hittérítőknek sikerült minden kereszténységelőtti magyar emléket megsemmisíteniök Fidesz kormány: bűnös nép vagyunk |
| |||||||||||||||||||||||
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)