A fideszben csak elnyomott kisebbségben vannak nemzetiek. Vagy nincsenek is benne mint Bayer Zsolt, hanem csak körülötte. Az összes hatóság, bíróság liberálbolsi kézen van?!
http://lovasistvan.hu/2016/12/16/mediahatosagnak-fejezzek-be-rettegesuket-ettol-fogva-buntessek-a-magyargyalazast-is/
Médiahatóságnak: Fejezzék be rettegésüket: ettől fogva büntessék a magyargyalázást is!
NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
Médiatanács
1525 Budapest Pf. 75
Ügyiratszám: MN/26548-2/2016
Ügyintéző: dr. Drotár Annamária
Tárgy: Határozat kérése testületüktől a Népszava napilap augusztus 25-i nyomtatott kiadása utolsó oldalán „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar" címmel megjelent cikk ügyében, a Magyar Lapkiadók Egyesülete tárgyában tett panaszomnak elutasítása, majd az elutasítás megfellebbezésének elutasítása után.
Tisztelt Médiatanács! Tisztelt fűnyíró és laminált padló tolvajok!
Önök 2016. szeptember 8-i dr. Koltay András koordinátor által fogalmazott levelükben értesítettek arról, hogy az Önökhöz a fenti tárgyban benyújtott panaszomat azzal hárították el, hogy Önök a Magyar Lapkiadók Egyesületét (MLE) „felhatalmazhatják" (feltételes mód) a panasz elbírálására, mert az MLE illetékes felügyeletét „elláthatja" (feltételes mód) és azt oda kell benyújtanom, mert e testület alá tartozik a Népszava felügyelete. Mint később ki fog derülni, az MLE igen hatékonyan védi a hozzá betagozott médiumokat.
Ugyanakkor 2013 májusában Médiatanácsuk történetében siettek meghozni egy döntést, történetük első büntetését, negyedmillió forint összegben, amelyet a Magyar Hírlapra róttak ki, amiért ott Bayer Zsolt „Ki ne legyen?" című, a szigethalmi késelést tárgyaló cikkében azt írta, hogy a cigányság egy része (vagyis nem az egésze, mint ahogyan az egész magyarságot nevezte tolvajnak Németh Péter lapja) „állat, és állatként viselkedik".
Idén májusban ismét siettek ugyanekkora büntetést kiróni a Magyar Hírlapra, amiért ott Bayer Zsolt az iszlám követőit és a tizennégy évnél idősebb migránsokat „potenciális gyilkosoknak" nevezte egy tavalyi cikkében. Ellentétben a Németh Péter-féle Népszavával, amely a magyarokat nem „potenciális", hanem minden korlátozó jelző nélkül nevezte tolvajoknak.
Önök kérésemre nem voltak hajlandóak kiadni a feljelentő nevét.
Amikor Bayer Zsoltnak augusztus 20-án átadott kitüntetését követően és annak ürügyén a nyugati sajtó ismét rágalomhadjáratot indított hazánk ellen, a magyarokat és a kormányt elsősorban antiszemitának, valamint idegenellenesnek, cigányellenesnek, intoleránsnak, stb. nevezve, e lapok szinte mindegyike véres húscafatként, saját aljas vádjaik igazolására és legitimálására mutatták fel az Önök Bayer Zsolt ellen hozott büntetéseiket.
Tarthatatlan, hogy az Orbán-kormány alatt működő intézmények igen nagy része kettős játékot játszik. Egyrészt a kormány minden elvárását túlteljesíti, hogy onnan ne érje semmi a ház elejét, másrészt retteg a balliberális véleményformálók terrorjától, illetőleg véleményhegemóniájától és nem meri őket megsérteni, súlyos károkat okozva a jobboldalnak és a magyar érdekeknek, illetve Magyarország imázsának. Miközben ezen intézmények tisztában vannak, kétdimenziós játékukat nyugodtan folytathatják, mert a kormánynak – igen helytelenül – a legnagyobb gondja is kisebb annál, minthogy ezeket a nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézményes működések ügyében bármit is tenne.
Sőt, egyes intézmények odáig mennek, hogy napi rendszerességgel dolgoznak a balliberális véleményformálók ízlése szerint, mint például a nyilvánosság hírekkel történő ellátásában központi szerepet játszó Magyar Távirati Iroda (MTI), amely belföldi híreiben száz százalékosan kiszolgálja a kormányt, míg külföldi híreiben módszeresen kiszűri mindazon fontos információkat, amelyek a jobboldal érvrendszerét erősítik, de ártanak a balliberális oldalnak, illetve azokat kínos helyzetbe hozza.
Az MLE-nek az eljárás megindításáért, majd az elutasított fellebbezésért is megfizettem a 3-3 ezer forint illetéket, miközben Önök – mint azt egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatott róla – több százezer forinttal támogatják ezt a szervezetet, amely legutóbb is politikai állásfoglalást adott ki a kormányt okolva a Népszabadság megszüntetése ügyében. És Önök eljárás megindítására nem kérnek a panaszosoktól illetéket.
Az MLE-nek nyilatkoznom kellett, hogy nevemet bárki érdeklődőnek kiadják. Ezt is megtettem. Sőt, arra is kértek, jelezzem, milyen jogszabályt sért a cikk és hogy Németh Péter válaszolt-e az ügyben, mintha egy magyarázkodás bármit is számítana a magyarság egészének „qua magyarság" tolvajjá minősítésének enyhítésében.
Mint az MLE-n belül dolgozó, magát megnevezni nem akaró forrásom elmondta, az Egyesület az elmondottakat igen hatékonyan alkalmazza akadálynak az oltalma alatt álló médiumok elleni panaszok benyújtása elé és ez panaszomig tökéletesen működött is: minden panasz a befizetés előtt elakadt.
Az MLE-től érkezett, 2016.november 22-i keltezésű elutasító határozatot (mellékelve) Dr. Nehéz-Posony Márton, a Szakértői Bizottság elnöke, Ungár Klára ügyvédje írta alá.
Az MLE infokommunikációs szakjogásza, dr. Szilágyi Zsuzsanna hivatalosan tájékoztatott arról, hogy ezt követően az Önök feladata a panasz elbírálása és a határozat meghozatala.
Vagyis: immár nem tudják elkerülni a döntéshozatal felelősségét.
Panaszomban hangsúlyoztam, a cikkben szó nincs a magyarokról. A forrás a szállóvendég tolvajok között nem tesz etnikai különbséget. Hangsúlyoztam, a magyart tolvajnak nevezni veszélyes következményekkel is járhat.
Bécsben például ez súlyosbíthatja az ott uralkodó előítéleteket és diszkriminatív intézkedéseket generálhat az ottani magyar vásárlók ellen, hiszen ha egy magyar lap állítja: a magyar tolvaj és lop, miért ne vehetnék azt készpénznek?
A Népszava az internetes archívumában azóta – nyilván előre védekezve az esetleges következményektől – „Viszünk minden mozdíthatót nyaraláskor" címre változtatta az eredeti, Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar címet.
Az MLE a panasz „első fokú" elutasításánál példákat hozott fel, hogy mennyire elterjedt a magyarok magyarként való általánosító, negatív beállítás.
Fellebbezésemben ezt írtam:
Két példát hoztak a hir7. és a morningshow.eu kapcsán. Az előbbi szerint „így-lop-a-magyar…", az utóbbi szerint „trükközik-es-lop-magyar". Harmadikként említik még a Bors példáját, amely szerint a magyar nyaraláskor WC tartályt és perzsamacskát lop.
Önök határozatuk indoklására egy hungarikumnak – a saját nemzet degradálása – tekinthető, mélyen elítélhető gyakorlatból merített példákkal igyekeztek alátámasztani azt, amit a magyar olvasók éppen olyan széleskörűen ítélnek el, mint ahogyan azt tennék máshol, ha az ott meghonosodott volna.
Az általam ismert tíz nyelven végzett internetes kutatásaim ellenére sem találtam olyan cikket, amely szerint a Népszava cikk címéhez hasonlóan az „amerikai", a „kanadai", az „angol", a „francia", a „német", a „belga", a „holland", a „spanyol", a „mexikói" és a többi etnikum tolvaj lenne bármely cikk címében vagy szövegében.
Önök – véleményem szerint – elítélnék azt a cikket, amelynek a címében például az állna, hogy „Fűnyírót és laminált padlót lop a cigány" vagy a zsidó.
A Dr. Nehéz-Posony Márton által aláírt elutasítás érveimet az ellenkezőjeként értelmezve és durván kicsavarva azt állította , hogy „súlyos diszkrimináció" és „megengedhetetlen előítéletesség lenne „a cigányok" és „a zsidók" „megbélyegzése" olyan megfogalmazásban, mintha én nem egy megbélyegzést akarnék elítéltetni, hanem az ilyen fordulatokra szólítanék fel.
Önöket tehát arra kérem, bírálják el a panaszt és döntsék el, egyenértékű-e „a magyar" az MLE elutasításában felsorolt valamennyi etnikummal, vagy nem, azaz megilleti-e a magyarokat ugyanazon védelem, mint más etnikumokat, vallási közösségeket és így tovább.
Amennyiben elutasító határozatot kapok Önöktől, nyílt levélben fordulok vagy Orbán Viktorhoz vagy Lázár János miniszterséget vezető miniszterhez, őket, az Önök szentesítésének megfelelően, „tolvajnak" (azaz, a Népszava értelmező szinonimájaként magyarnak) nevezve.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként november végén Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése kapcsán elmondta, vége a polkorrektség politikai elnyomásának, „a szellemi elnyomás legelnyomóbb eszközéhez" és „visszatérhetünk a szabad diskurzus korába, ahol nem kell félnie az embernek. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz".
Kérem Önöket, hogy ennek szellemében hozzanak határozatot, ami mérföldkövet jelenet az egyenlő bánásmódban, és hazánkat emancipálja: a büntetéstől való félelmében nálunk ugyanúgy tartózkodni fog a szakma a többségi nemzet megsértésétől, lealacsonyításától, mint ahogyan ez világszerte a norma.
Nem beszélve arról, hogy a bátorság mindenfajta kábítószernél felszabadítóbb érzést idéz elő és az ennek szellemében hozott döntésük a magyar társadalom hatalmas többségének egyetértésével fog találkozni.
Járulékos kárként felhívnám szíves figyelmüket arra is, hogy elutasító határozat esetén Németh Péter főszerkesztőt egy demonstratív cikkben egy underground – és így nem büntethető – portál akár ki is zárhatja a tolvajok (magyarok) soraiból.
2016. december 19., hétfő
A fideszben csak elnyomott kisebbségben vannak nemzetiek. Vagy nincsenek is benne mint Bayer Zsolt, hanem csak körülötte. Az összes hatóság, bíróság liberálbolsi kézen van?! Nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézményműködések.
A fideszben csak elnyomott kisebbségben vannak nemzetiek. Vagy nincsenek is benne mint Bayer Zsolt, hanem csak körülötte. Az összes hatóság, bíróság liberálbolsi kézen van?!
http://lovasistvan.hu/2016/12/16/mediahatosagnak-fejezzek-be-rettegesuket-ettol-fogva-buntessek-a-magyargyalazast-is/
Médiahatóságnak: Fejezzék be rettegésüket: ettől fogva büntessék a magyargyalázást is!
NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
Médiatanács
1525 Budapest Pf. 75
Ügyiratszám: MN/26548-2/2016
Ügyintéző: dr. Drotár Annamária
Tárgy: Határozat kérése testületüktől a Népszava napilap augusztus 25-i nyomtatott kiadása utolsó oldalán „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar" címmel megjelent cikk ügyében, a Magyar Lapkiadók Egyesülete tárgyában tett panaszomnak elutasítása, majd az elutasítás megfellebbezésének elutasítása után.
Tisztelt Médiatanács! Tisztelt fűnyíró és laminált padló tolvajok!
Önök 2016. szeptember 8-i dr. Koltay András koordinátor által fogalmazott levelükben értesítettek arról, hogy az Önökhöz a fenti tárgyban benyújtott panaszomat azzal hárították el, hogy Önök a Magyar Lapkiadók Egyesületét (MLE) „felhatalmazhatják" (feltételes mód) a panasz elbírálására, mert az MLE illetékes felügyeletét „elláthatja" (feltételes mód) és azt oda kell benyújtanom, mert e testület alá tartozik a Népszava felügyelete. Mint később ki fog derülni, az MLE igen hatékonyan védi a hozzá betagozott médiumokat.
Ugyanakkor 2013 májusában Médiatanácsuk történetében siettek meghozni egy döntést, történetük első büntetését, negyedmillió forint összegben, amelyet a Magyar Hírlapra róttak ki, amiért ott Bayer Zsolt „Ki ne legyen?" című, a szigethalmi késelést tárgyaló cikkében azt írta, hogy a cigányság egy része (vagyis nem az egésze, mint ahogyan az egész magyarságot nevezte tolvajnak Németh Péter lapja) „állat, és állatként viselkedik".
Idén májusban ismét siettek ugyanekkora büntetést kiróni a Magyar Hírlapra, amiért ott Bayer Zsolt az iszlám követőit és a tizennégy évnél idősebb migránsokat „potenciális gyilkosoknak" nevezte egy tavalyi cikkében. Ellentétben a Németh Péter-féle Népszavával, amely a magyarokat nem „potenciális", hanem minden korlátozó jelző nélkül nevezte tolvajoknak.
Önök kérésemre nem voltak hajlandóak kiadni a feljelentő nevét.
Amikor Bayer Zsoltnak augusztus 20-án átadott kitüntetését követően és annak ürügyén a nyugati sajtó ismét rágalomhadjáratot indított hazánk ellen, a magyarokat és a kormányt elsősorban antiszemitának, valamint idegenellenesnek, cigányellenesnek, intoleránsnak, stb. nevezve, e lapok szinte mindegyike véres húscafatként, saját aljas vádjaik igazolására és legitimálására mutatták fel az Önök Bayer Zsolt ellen hozott büntetéseiket.
Tarthatatlan, hogy az Orbán-kormány alatt működő intézmények igen nagy része kettős játékot játszik. Egyrészt a kormány minden elvárását túlteljesíti, hogy onnan ne érje semmi a ház elejét, másrészt retteg a balliberális véleményformálók terrorjától, illetőleg véleményhegemóniájától és nem meri őket megsérteni, súlyos károkat okozva a jobboldalnak és a magyar érdekeknek, illetve Magyarország imázsának. Miközben ezen intézmények tisztában vannak, kétdimenziós játékukat nyugodtan folytathatják, mert a kormánynak – igen helytelenül – a legnagyobb gondja is kisebb annál, minthogy ezeket a nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézményes működések ügyében bármit is tenne.
Sőt, egyes intézmények odáig mennek, hogy napi rendszerességgel dolgoznak a balliberális véleményformálók ízlése szerint, mint például a nyilvánosság hírekkel történő ellátásában központi szerepet játszó Magyar Távirati Iroda (MTI), amely belföldi híreiben száz százalékosan kiszolgálja a kormányt, míg külföldi híreiben módszeresen kiszűri mindazon fontos információkat, amelyek a jobboldal érvrendszerét erősítik, de ártanak a balliberális oldalnak, illetve azokat kínos helyzetbe hozza.
Az MLE-nek az eljárás megindításáért, majd az elutasított fellebbezésért is megfizettem a 3-3 ezer forint illetéket, miközben Önök – mint azt egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatott róla – több százezer forinttal támogatják ezt a szervezetet, amely legutóbb is politikai állásfoglalást adott ki a kormányt okolva a Népszabadság megszüntetése ügyében. És Önök eljárás megindítására nem kérnek a panaszosoktól illetéket.
Az MLE-nek nyilatkoznom kellett, hogy nevemet bárki érdeklődőnek kiadják. Ezt is megtettem. Sőt, arra is kértek, jelezzem, milyen jogszabályt sért a cikk és hogy Németh Péter válaszolt-e az ügyben, mintha egy magyarázkodás bármit is számítana a magyarság egészének „qua magyarság" tolvajjá minősítésének enyhítésében.
Mint az MLE-n belül dolgozó, magát megnevezni nem akaró forrásom elmondta, az Egyesület az elmondottakat igen hatékonyan alkalmazza akadálynak az oltalma alatt álló médiumok elleni panaszok benyújtása elé és ez panaszomig tökéletesen működött is: minden panasz a befizetés előtt elakadt.
Az MLE-től érkezett, 2016.november 22-i keltezésű elutasító határozatot (mellékelve) Dr. Nehéz-Posony Márton, a Szakértői Bizottság elnöke, Ungár Klára ügyvédje írta alá.
Az MLE infokommunikációs szakjogásza, dr. Szilágyi Zsuzsanna hivatalosan tájékoztatott arról, hogy ezt követően az Önök feladata a panasz elbírálása és a határozat meghozatala.
Vagyis: immár nem tudják elkerülni a döntéshozatal felelősségét.
Panaszomban hangsúlyoztam, a cikkben szó nincs a magyarokról. A forrás a szállóvendég tolvajok között nem tesz etnikai különbséget. Hangsúlyoztam, a magyart tolvajnak nevezni veszélyes következményekkel is járhat.
Bécsben például ez súlyosbíthatja az ott uralkodó előítéleteket és diszkriminatív intézkedéseket generálhat az ottani magyar vásárlók ellen, hiszen ha egy magyar lap állítja: a magyar tolvaj és lop, miért ne vehetnék azt készpénznek?
A Népszava az internetes archívumában azóta – nyilván előre védekezve az esetleges következményektől – „Viszünk minden mozdíthatót nyaraláskor" címre változtatta az eredeti, Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar címet.
Az MLE a panasz „első fokú" elutasításánál példákat hozott fel, hogy mennyire elterjedt a magyarok magyarként való általánosító, negatív beállítás.
Fellebbezésemben ezt írtam:
Két példát hoztak a hir7. és a morningshow.eu kapcsán. Az előbbi szerint „így-lop-a-magyar…", az utóbbi szerint „trükközik-es-lop-magyar". Harmadikként említik még a Bors példáját, amely szerint a magyar nyaraláskor WC tartályt és perzsamacskát lop.
Önök határozatuk indoklására egy hungarikumnak – a saját nemzet degradálása – tekinthető, mélyen elítélhető gyakorlatból merített példákkal igyekeztek alátámasztani azt, amit a magyar olvasók éppen olyan széleskörűen ítélnek el, mint ahogyan azt tennék máshol, ha az ott meghonosodott volna.
Az általam ismert tíz nyelven végzett internetes kutatásaim ellenére sem találtam olyan cikket, amely szerint a Népszava cikk címéhez hasonlóan az „amerikai", a „kanadai", az „angol", a „francia", a „német", a „belga", a „holland", a „spanyol", a „mexikói" és a többi etnikum tolvaj lenne bármely cikk címében vagy szövegében.
Önök – véleményem szerint – elítélnék azt a cikket, amelynek a címében például az állna, hogy „Fűnyírót és laminált padlót lop a cigány" vagy a zsidó.
A Dr. Nehéz-Posony Márton által aláírt elutasítás érveimet az ellenkezőjeként értelmezve és durván kicsavarva azt állította , hogy „súlyos diszkrimináció" és „megengedhetetlen előítéletesség lenne „a cigányok" és „a zsidók" „megbélyegzése" olyan megfogalmazásban, mintha én nem egy megbélyegzést akarnék elítéltetni, hanem az ilyen fordulatokra szólítanék fel.
Önöket tehát arra kérem, bírálják el a panaszt és döntsék el, egyenértékű-e „a magyar" az MLE elutasításában felsorolt valamennyi etnikummal, vagy nem, azaz megilleti-e a magyarokat ugyanazon védelem, mint más etnikumokat, vallási közösségeket és így tovább.
Amennyiben elutasító határozatot kapok Önöktől, nyílt levélben fordulok vagy Orbán Viktorhoz vagy Lázár János miniszterséget vezető miniszterhez, őket, az Önök szentesítésének megfelelően, „tolvajnak" (azaz, a Népszava értelmező szinonimájaként magyarnak) nevezve.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként november végén Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése kapcsán elmondta, vége a polkorrektség politikai elnyomásának, „a szellemi elnyomás legelnyomóbb eszközéhez" és „visszatérhetünk a szabad diskurzus korába, ahol nem kell félnie az embernek. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz".
Kérem Önöket, hogy ennek szellemében hozzanak határozatot, ami mérföldkövet jelenet az egyenlő bánásmódban, és hazánkat emancipálja: a büntetéstől való félelmében nálunk ugyanúgy tartózkodni fog a szakma a többségi nemzet megsértésétől, lealacsonyításától, mint ahogyan ez világszerte a norma.
Nem beszélve arról, hogy a bátorság mindenfajta kábítószernél felszabadítóbb érzést idéz elő és az ennek szellemében hozott döntésük a magyar társadalom hatalmas többségének egyetértésével fog találkozni.
Járulékos kárként felhívnám szíves figyelmüket arra is, hogy elutasító határozat esetén Németh Péter főszerkesztőt egy demonstratív cikkben egy underground – és így nem büntethető – portál akár ki is zárhatja a tolvajok (magyarok) soraiból.
http://lovasistvan.hu/2016/12/16/mediahatosagnak-fejezzek-be-rettegesuket-ettol-fogva-buntessek-a-magyargyalazast-is/
Médiahatóságnak: Fejezzék be rettegésüket: ettől fogva büntessék a magyargyalázást is!
NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
Médiatanács
1525 Budapest Pf. 75
Ügyiratszám: MN/26548-2/2016
Ügyintéző: dr. Drotár Annamária
Tárgy: Határozat kérése testületüktől a Népszava napilap augusztus 25-i nyomtatott kiadása utolsó oldalán „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar" címmel megjelent cikk ügyében, a Magyar Lapkiadók Egyesülete tárgyában tett panaszomnak elutasítása, majd az elutasítás megfellebbezésének elutasítása után.
Tisztelt Médiatanács! Tisztelt fűnyíró és laminált padló tolvajok!
Önök 2016. szeptember 8-i dr. Koltay András koordinátor által fogalmazott levelükben értesítettek arról, hogy az Önökhöz a fenti tárgyban benyújtott panaszomat azzal hárították el, hogy Önök a Magyar Lapkiadók Egyesületét (MLE) „felhatalmazhatják" (feltételes mód) a panasz elbírálására, mert az MLE illetékes felügyeletét „elláthatja" (feltételes mód) és azt oda kell benyújtanom, mert e testület alá tartozik a Népszava felügyelete. Mint később ki fog derülni, az MLE igen hatékonyan védi a hozzá betagozott médiumokat.
Ugyanakkor 2013 májusában Médiatanácsuk történetében siettek meghozni egy döntést, történetük első büntetését, negyedmillió forint összegben, amelyet a Magyar Hírlapra róttak ki, amiért ott Bayer Zsolt „Ki ne legyen?" című, a szigethalmi késelést tárgyaló cikkében azt írta, hogy a cigányság egy része (vagyis nem az egésze, mint ahogyan az egész magyarságot nevezte tolvajnak Németh Péter lapja) „állat, és állatként viselkedik".
Idén májusban ismét siettek ugyanekkora büntetést kiróni a Magyar Hírlapra, amiért ott Bayer Zsolt az iszlám követőit és a tizennégy évnél idősebb migránsokat „potenciális gyilkosoknak" nevezte egy tavalyi cikkében. Ellentétben a Németh Péter-féle Népszavával, amely a magyarokat nem „potenciális", hanem minden korlátozó jelző nélkül nevezte tolvajoknak.
Önök kérésemre nem voltak hajlandóak kiadni a feljelentő nevét.
Amikor Bayer Zsoltnak augusztus 20-án átadott kitüntetését követően és annak ürügyén a nyugati sajtó ismét rágalomhadjáratot indított hazánk ellen, a magyarokat és a kormányt elsősorban antiszemitának, valamint idegenellenesnek, cigányellenesnek, intoleránsnak, stb. nevezve, e lapok szinte mindegyike véres húscafatként, saját aljas vádjaik igazolására és legitimálására mutatták fel az Önök Bayer Zsolt ellen hozott büntetéseiket.
Tarthatatlan, hogy az Orbán-kormány alatt működő intézmények igen nagy része kettős játékot játszik. Egyrészt a kormány minden elvárását túlteljesíti, hogy onnan ne érje semmi a ház elejét, másrészt retteg a balliberális véleményformálók terrorjától, illetőleg véleményhegemóniájától és nem meri őket megsérteni, súlyos károkat okozva a jobboldalnak és a magyar érdekeknek, illetve Magyarország imázsának. Miközben ezen intézmények tisztában vannak, kétdimenziós játékukat nyugodtan folytathatják, mert a kormánynak – igen helytelenül – a legnagyobb gondja is kisebb annál, minthogy ezeket a nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézményes működések ügyében bármit is tenne.
Sőt, egyes intézmények odáig mennek, hogy napi rendszerességgel dolgoznak a balliberális véleményformálók ízlése szerint, mint például a nyilvánosság hírekkel történő ellátásában központi szerepet játszó Magyar Távirati Iroda (MTI), amely belföldi híreiben száz százalékosan kiszolgálja a kormányt, míg külföldi híreiben módszeresen kiszűri mindazon fontos információkat, amelyek a jobboldal érvrendszerét erősítik, de ártanak a balliberális oldalnak, illetve azokat kínos helyzetbe hozza.
Az MLE-nek az eljárás megindításáért, majd az elutasított fellebbezésért is megfizettem a 3-3 ezer forint illetéket, miközben Önök – mint azt egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatott róla – több százezer forinttal támogatják ezt a szervezetet, amely legutóbb is politikai állásfoglalást adott ki a kormányt okolva a Népszabadság megszüntetése ügyében. És Önök eljárás megindítására nem kérnek a panaszosoktól illetéket.
Az MLE-nek nyilatkoznom kellett, hogy nevemet bárki érdeklődőnek kiadják. Ezt is megtettem. Sőt, arra is kértek, jelezzem, milyen jogszabályt sért a cikk és hogy Németh Péter válaszolt-e az ügyben, mintha egy magyarázkodás bármit is számítana a magyarság egészének „qua magyarság" tolvajjá minősítésének enyhítésében.
Mint az MLE-n belül dolgozó, magát megnevezni nem akaró forrásom elmondta, az Egyesület az elmondottakat igen hatékonyan alkalmazza akadálynak az oltalma alatt álló médiumok elleni panaszok benyújtása elé és ez panaszomig tökéletesen működött is: minden panasz a befizetés előtt elakadt.
Az MLE-től érkezett, 2016.november 22-i keltezésű elutasító határozatot (mellékelve) Dr. Nehéz-Posony Márton, a Szakértői Bizottság elnöke, Ungár Klára ügyvédje írta alá.
Az MLE infokommunikációs szakjogásza, dr. Szilágyi Zsuzsanna hivatalosan tájékoztatott arról, hogy ezt követően az Önök feladata a panasz elbírálása és a határozat meghozatala.
Vagyis: immár nem tudják elkerülni a döntéshozatal felelősségét.
Panaszomban hangsúlyoztam, a cikkben szó nincs a magyarokról. A forrás a szállóvendég tolvajok között nem tesz etnikai különbséget. Hangsúlyoztam, a magyart tolvajnak nevezni veszélyes következményekkel is járhat.
Bécsben például ez súlyosbíthatja az ott uralkodó előítéleteket és diszkriminatív intézkedéseket generálhat az ottani magyar vásárlók ellen, hiszen ha egy magyar lap állítja: a magyar tolvaj és lop, miért ne vehetnék azt készpénznek?
A Népszava az internetes archívumában azóta – nyilván előre védekezve az esetleges következményektől – „Viszünk minden mozdíthatót nyaraláskor" címre változtatta az eredeti, Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar címet.
Az MLE a panasz „első fokú" elutasításánál példákat hozott fel, hogy mennyire elterjedt a magyarok magyarként való általánosító, negatív beállítás.
Fellebbezésemben ezt írtam:
Két példát hoztak a hir7. és a morningshow.eu kapcsán. Az előbbi szerint „így-lop-a-magyar…", az utóbbi szerint „trükközik-es-lop-magyar". Harmadikként említik még a Bors példáját, amely szerint a magyar nyaraláskor WC tartályt és perzsamacskát lop.
Önök határozatuk indoklására egy hungarikumnak – a saját nemzet degradálása – tekinthető, mélyen elítélhető gyakorlatból merített példákkal igyekeztek alátámasztani azt, amit a magyar olvasók éppen olyan széleskörűen ítélnek el, mint ahogyan azt tennék máshol, ha az ott meghonosodott volna.
Az általam ismert tíz nyelven végzett internetes kutatásaim ellenére sem találtam olyan cikket, amely szerint a Népszava cikk címéhez hasonlóan az „amerikai", a „kanadai", az „angol", a „francia", a „német", a „belga", a „holland", a „spanyol", a „mexikói" és a többi etnikum tolvaj lenne bármely cikk címében vagy szövegében.
Önök – véleményem szerint – elítélnék azt a cikket, amelynek a címében például az állna, hogy „Fűnyírót és laminált padlót lop a cigány" vagy a zsidó.
A Dr. Nehéz-Posony Márton által aláírt elutasítás érveimet az ellenkezőjeként értelmezve és durván kicsavarva azt állította , hogy „súlyos diszkrimináció" és „megengedhetetlen előítéletesség lenne „a cigányok" és „a zsidók" „megbélyegzése" olyan megfogalmazásban, mintha én nem egy megbélyegzést akarnék elítéltetni, hanem az ilyen fordulatokra szólítanék fel.
Önöket tehát arra kérem, bírálják el a panaszt és döntsék el, egyenértékű-e „a magyar" az MLE elutasításában felsorolt valamennyi etnikummal, vagy nem, azaz megilleti-e a magyarokat ugyanazon védelem, mint más etnikumokat, vallási közösségeket és így tovább.
Amennyiben elutasító határozatot kapok Önöktől, nyílt levélben fordulok vagy Orbán Viktorhoz vagy Lázár János miniszterséget vezető miniszterhez, őket, az Önök szentesítésének megfelelően, „tolvajnak" (azaz, a Népszava értelmező szinonimájaként magyarnak) nevezve.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként november végén Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése kapcsán elmondta, vége a polkorrektség politikai elnyomásának, „a szellemi elnyomás legelnyomóbb eszközéhez" és „visszatérhetünk a szabad diskurzus korába, ahol nem kell félnie az embernek. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz".
Kérem Önöket, hogy ennek szellemében hozzanak határozatot, ami mérföldkövet jelenet az egyenlő bánásmódban, és hazánkat emancipálja: a büntetéstől való félelmében nálunk ugyanúgy tartózkodni fog a szakma a többségi nemzet megsértésétől, lealacsonyításától, mint ahogyan ez világszerte a norma.
Nem beszélve arról, hogy a bátorság mindenfajta kábítószernél felszabadítóbb érzést idéz elő és az ennek szellemében hozott döntésük a magyar társadalom hatalmas többségének egyetértésével fog találkozni.
Járulékos kárként felhívnám szíves figyelmüket arra is, hogy elutasító határozat esetén Németh Péter főszerkesztőt egy demonstratív cikkben egy underground – és így nem büntethető – portál akár ki is zárhatja a tolvajok (magyarok) soraiból.
Eleven szemétdomb. Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert ők a mi mostani megszállóink, az a bajuk bibsiéknek a német megszállás emlékművel, pedig még szárnya is van. :) Szégyen ez a kormány hogy hagyja az antimagyar zoltai féléket szabadon tombolni.
Mert ők a mi mostani megszállóink, az a bajuk bibsiéknek a német megszállás emlékművel, pedig még szárnya is van. :) Szégyen ez a kormány hogy hagyja az antimagyar zoltai féléket szabadon tombolni.
Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert megsértették a magyar nép méltóságát - az antiszemétizmus nem zavarja őket annyira szerintem, mert nekik ugye már eleve nem volna mit. ^_^
Igen, lázár annyira zsidó hogy sose engedte szívesen már a Jobbik rendezvényeit se Hódmezővásárhelyen.
A cikk végén tett első látásra könnyelmű kijelentés feltételeinek teljesülésére csak matematikai esély van.
A zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél? - Levél Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek
Tisztelt Miniszter Úr!
A fenntartott véleménydiktatúra miatt csak álnéven írhatok önnek, holott szívem szerint névvel tenném, de nincs kedvem magam sem vegzatúrának, sem börtönnek kitenni csak azért, mert élni kívánok a szólás szabadságával.
Levelem célja, hogy felhívjam a figyelmét arra, ideje a magyarországi zsidóságot képviselő szervezetek szolgájaként működnie önnek és a kormánynak.
Ön azt hiszi, hogy minden, e szervezeteknek adott közpénzhalommal megvásárolja jóindulatukat.
Ön hol élt az elmúlt 26 évben?
Lázár és a másfél milliós pufajkás
Meg tudná mondani, hogy amióta az iszonyatos múltú Zoltai Gusztávot havi másfél millió forintért foglalkoztatja, mennyiben csitultak a Magyarország elleni, itteni zsidó véleményformálóktól kiinduló, gyomorforgató külföldi támadások az antiszemitizmus ürügyén?
Meg tudná mondani a nyilvánosságnak, hogy Zoltainak alkalmazása óta volt-e egyetlen olyan tanácsa, amelynek nem az volt a lényege, hogy ennek vagy annak a zsidó szervezetnek még több pénzt kell adni? Legyen az temetők, zsinagógák restaurálása vagy szájbefogásra ösztönző gázsi?
Ugye nem tud?
Önök hatalmas közpénzekkel támogatják a Magyarországot lépten-nyomon antiszemitizmussal vádló olyan zsidó figurákat, akiket a külföldi sajtó ilyen irányú vádjai hangoztatásánál idézni szokott.
Vegyünk csupán két példát arra, hogy a munkásőr, volt Mazsihisz-vezér Zoltai ténykedése ellenére milyen katasztrofális Magyarország külföldi sajtója, noha ön az eddiginél jóval bátrabb módszereket alkalmazva ezt csírájában tudná elfojtani.
Most tehát jöjjön a beígért két példa a világsajtóból.
Vegyük először a The Jerusalem Post december 10-i, ultrahosszú cikkét a magyarországi antiszemitizmus és „holokausztrevizionizmus" iszonytató helyzetéről. A cikket egy Tibor Krausz, idézett lap és az amerikai Christian Science Monitor nevű, már csak elektronikus formában létező napilap tudósítója írta.
Cikkét a budapesti zsidó negyedben tett látogatása alatt szerzett tapasztalatai alapján azzal kezdi, hogy milyen fasza és laza a zsidó élet Magyarországon. Budapestnek 23 shul-ja (zsidó iskolája) van, rohangálnak a zsidó-amerikai stb. turisták, a helyi zsidókkal vállt vállba öltve.
Már csak azt nem írta, hogy az utóbbiak mobiltelefonos fülhallgatójukon a zsidóügyi Klubrádió hirdetéseit hallgatják a különféle zsidó fesztiválokról és arról, hogy Újlipótvárosból éppen egy hölgy betelefonáló ríja tele az önök kormánytagjai által nem egyszer látogatott éterüket azzal, lehetnek-e még iszonytatóbbak a nyilas időket felidéző szenvedéseinek az Orbán-rezsimben. De azt írta Krausz, hogy utcai neonfények villogják egy bárnál a Mazel Tov-ot, míg benn vidáman bármicváznak. Majd az utcán ott tolongó zsidók pillantást vetnek az elegáns Baruch Spinoza színházra, amelyet szintén önök tartanak fenn közpénzen. Önök, mocskos antiszemiták.
Tibor Krausz útja ezután a Dohány utcai zsinagógától a Szabadság térre vezet, a „német megszállás áldozatainak" emlékművéhez, ami az önök lebilincselő ostobaságának és a magyarországi zsidóuralom emlékműve és jelképe is.
E helyen turisták naponta százával köpik le az Orbán-kormányt gondolataikban, idegenvezetőiktől kellőképpen „felvilágosítása", hogy amit a szemükkel látnak, az tulajdonképpen nem is az, aminek hirdetik, hanem egy neonáci szoborkompozíció, amit önök neonáci kormánya tett oda.
A világon nincs még egy olyan zsidóság egyébként, amely egy ilyen egyértelmű elnevezésű szoborkompozíciót nemhogy támadna, de ne hálával fogadna, hiszen máshol azt úgy értelmeznék, hogy róluk szól.
Tibor Krausz ennél az emlékműnél rendeli beszélni Magyar Fruzsinát, a „zsidó-magyar dramaturgot" (mennyire igaza van Krausznak, hogy nem magyar zsidónak nevezi Mécs Imre feleségét!) arról, hogy az ön kormánya, Lázár úr, egy büdös neonáci horda és ott emeli ki, hogy ott a zsidók Mécs Imrével is együtt már két éve protestálnak. Szintén nem említve, hogy a másfél millióba kerülő Zoltai lánya is ott türemkedik, vezényelve a protestelőket.
Zoltai lánya, hivatásos "protestuált"
Ez, uram, az a hely, ahol a zsidóuralom fenntartását őrző rendszerének illetékes őrei félve és féltve őrzik a provokáló zsidók odahelyezett hulladékát, köveket, bőröndtoprongyokat, Orbán-ellenes feliratokat beleértve, miközben agyukat vesztő sebességgel nyomoznának azok után és rángatnák meg azokat, akik például az oda illegálisan elhelyezett zsidó hulladékra mondjuk két zsák háztartási szemetet öntenének. Amire ezennel ösztönzök mindenkit, hiszen még ha ki is derülne, ki lenne, azt nem tudnák elítélni, hacsak az ítélkező bíróság nem mondaná ki, hogy a zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél.
A cikk ezt követően egy László György nevű zsidó mérnököt idéz, aki gyakran jár ezen „Eleven Emlékműhöz" tiltakozni. Kijelenti: „Az antiszemitizmus ma rosszabb, mint 1938, a háború előtt volt".
Eleven szemétdomb
Mondja ez az ember azután, hogy önök csak a holokauszt-emlékévre mintegy hetvenmilliárdot dobtak ki az ablakon úgy, hogy az eddig 7 milliárd forintba kerülő Sorsok Háza torzója csupán ebek vizeltetésére használható. És ami annyira kell a városnak, mint egy nem púpos hitgyülis ember hátán egy iszlamista púp.
Az emlékművet a Jerusalem Postban két nyomtatott oldal terjedelmű szöveg tárgyalja, kiemelve, hogy a német megszállás emlékműve „a populista kormány" revizionista kreálmánya, amely tükrözi annak obskurantizmusát, holokauszt- és történelemtagadását, valamint antiszemitizmusát. Érti, maga obskurus holokauszttagadó?
Krausz idéz egy Sebő Gábor nevű „zsidó-magyar" közgazdászt is, aki Krausznak készségesen sorolja, hogy „a magyarok" milyen bűnöket követtek el a zsidó ellen.
Természetesen a maguk közpénzben fürösztött Fischer Ádámja is Krausz tollára kerül ezzel a kijelentésével: „Ma már Magyarországon nem bűn rasszistának lenni".
Ezután következik ismét az önök kormánya, amely egy Bayer-féle antiszemitát tüntetett ki, aki szerint nem elég zsidót öltek le az orgoványi erődben.
Ahelyett, hogy tovább folytatnám e klisék idézését, csak azt tudom ajánlani önöknek, gyáva, önálló gondolkodásra képtelen közszolgálati tévéjükre parancsoljanak rá, hogy vonuljanak ki egyszer Párizsba, ahol meginterjúvolnák az ottani zsidókat, mennyire tennék fel a fejük búbjára kipájukat, mazeltovoznának, barmicváznának a francia főváros utcáin és terein. De hát önök ezt nem merik megtenni, mert – bayeresen szólva – a zsidóktól való félelmükben leszarják a rüsztjüket.
Másik példám: két nappal később a kanadai közszolgálati tévé nagyjából ugyanilyen terjedelemben tudósít a magyarországi antiszemitizmusról. E kitűnő közszolgálati honlap, a Kuruc.info olvasói türelme megkímélésére nem ismertetem a szokványos, itt is elhangzó kliséket. De azt igen, hogy ott az önök kormánya egy másik, busásan, közpénzzel elhalmozott vezetője, Zoltai utódja, Heisler András Mazsihisz-vezér kel ki őrjöngve a magyar bíróságok ellen, amelyek állítólag nem teszik a dolgukat, pedig gyűlöletbeszéd elleni törvény lenne, de azokat nem alkalmazzák. Közben persze azt emlegetve, hogy a magyar fasiszták miként lőttek a Dunába zsidókat 1944-ben.
Az önök kormányával szemben a lengyel kormány pucájában viszont van vér.
Amikor jó egy évvel ezelőtt Antoni Macierewiczet nevezték ki lengyel védelmi miniszternek, az amerikai és nyomában a magát haptákba vágó nyugati sajtó rongyolt neki, amiért 2002-ben a katolikus Maria Rádióban A Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről mint akár hitelt érdemlő szövegről is említést tett. Mit tett erre a Szydlo-kormány? Leszarta az üvöltőket.
Leszarta, Lázár úr, ahogyan ugyanezt tette akkor, amikor a külföldi őrjöngés dacára meghozta azt a törvényt, amely börtönnel fenyegeti mindazokat, akik a lengyel népet a Németország által megszállt Lengyelországban azzal vádolja, hogy bűnrészesként segédkeztek a zsidók megölésében, vagy aki „lengyel" melléknevet mer Auschwitz stb. gyűjtőtáborok neve mellé tenni.
És mi lett ennek az eredménye?
Maradt Macierewicz és a törvényhozás is elfogadta a törvényt.
Ezért ajánlom önnek, kérje meg Budapest legnagyobb vegytisztítóját, tisztítsa meg a kormány félelem miatt kollektív, barnára kakilt nadrágját – beleértve az egyik főgyáva Semjén Zsoltét, aki egy zsidó rákiabálás után azonnal létrehozta a KDNP-n belül a senkinek nem kellő zsidó tagozatot –, majd utána kezdjenek új életet.
Garantált, hogy nyertesek lesznek. Trump szarik rá, hogy mit csinálnak az egyes országokban. Ira Foremant, az amerikai külügyminisztérium zsidóügyi államtitkárát menesztik, és Donald nem olyan faszi lesz, aki Obamához hasonlóan azzal foglalkozik, hogy Hóman Bálintnak legyen-e szobra Magyarországon vagy sem.
Húzzon tehát ön is tiszta nadrágot és abban álljon ki választói elé.
Hogyan kezdje új nadrágjában?
Úgy, hogy ha már Zoltai helyben van, parancsolja meg neki, közölje a megfelelő emberekkel, ha nem szűnik meg Magyarország és kormánya hazai indíttatású antiszemitizása a külföldi sajtóban, elapadnak a források, amelyekben eddig lubickoltak. Például azok, amelyeket a holokausztévben dugtak zsebre, miközben a világsajtó azt szirénázta, hogy a magyarországi zsidó szervezetek bojkottálják a holokauszt-emlékévet.
Ha ezt megteszik, esküszöm, magukra szavazok.
Janits András - Kuruc.info
https://kuruc.info/r/7/167375/
Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert megsértették a magyar nép méltóságát - az antiszemétizmus nem zavarja őket annyira szerintem, mert nekik ugye már eleve nem volna mit. ^_^
Igen, lázár annyira zsidó hogy sose engedte szívesen már a Jobbik rendezvényeit se Hódmezővásárhelyen.
A cikk végén tett első látásra könnyelmű kijelentés feltételeinek teljesülésére csak matematikai esély van.
A zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél? - Levél Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek
Tisztelt Miniszter Úr!
A fenntartott véleménydiktatúra miatt csak álnéven írhatok önnek, holott szívem szerint névvel tenném, de nincs kedvem magam sem vegzatúrának, sem börtönnek kitenni csak azért, mert élni kívánok a szólás szabadságával.
Levelem célja, hogy felhívjam a figyelmét arra, ideje a magyarországi zsidóságot képviselő szervezetek szolgájaként működnie önnek és a kormánynak.
Ön azt hiszi, hogy minden, e szervezeteknek adott közpénzhalommal megvásárolja jóindulatukat.
Ön hol élt az elmúlt 26 évben?
Lázár és a másfél milliós pufajkás
Meg tudná mondani, hogy amióta az iszonyatos múltú Zoltai Gusztávot havi másfél millió forintért foglalkoztatja, mennyiben csitultak a Magyarország elleni, itteni zsidó véleményformálóktól kiinduló, gyomorforgató külföldi támadások az antiszemitizmus ürügyén?
Meg tudná mondani a nyilvánosságnak, hogy Zoltainak alkalmazása óta volt-e egyetlen olyan tanácsa, amelynek nem az volt a lényege, hogy ennek vagy annak a zsidó szervezetnek még több pénzt kell adni? Legyen az temetők, zsinagógák restaurálása vagy szájbefogásra ösztönző gázsi?
Ugye nem tud?
Önök hatalmas közpénzekkel támogatják a Magyarországot lépten-nyomon antiszemitizmussal vádló olyan zsidó figurákat, akiket a külföldi sajtó ilyen irányú vádjai hangoztatásánál idézni szokott.
Vegyünk csupán két példát arra, hogy a munkásőr, volt Mazsihisz-vezér Zoltai ténykedése ellenére milyen katasztrofális Magyarország külföldi sajtója, noha ön az eddiginél jóval bátrabb módszereket alkalmazva ezt csírájában tudná elfojtani.
Most tehát jöjjön a beígért két példa a világsajtóból.
Vegyük először a The Jerusalem Post december 10-i, ultrahosszú cikkét a magyarországi antiszemitizmus és „holokausztrevizionizmus" iszonytató helyzetéről. A cikket egy Tibor Krausz, idézett lap és az amerikai Christian Science Monitor nevű, már csak elektronikus formában létező napilap tudósítója írta.
Cikkét a budapesti zsidó negyedben tett látogatása alatt szerzett tapasztalatai alapján azzal kezdi, hogy milyen fasza és laza a zsidó élet Magyarországon. Budapestnek 23 shul-ja (zsidó iskolája) van, rohangálnak a zsidó-amerikai stb. turisták, a helyi zsidókkal vállt vállba öltve.
Már csak azt nem írta, hogy az utóbbiak mobiltelefonos fülhallgatójukon a zsidóügyi Klubrádió hirdetéseit hallgatják a különféle zsidó fesztiválokról és arról, hogy Újlipótvárosból éppen egy hölgy betelefonáló ríja tele az önök kormánytagjai által nem egyszer látogatott éterüket azzal, lehetnek-e még iszonytatóbbak a nyilas időket felidéző szenvedéseinek az Orbán-rezsimben. De azt írta Krausz, hogy utcai neonfények villogják egy bárnál a Mazel Tov-ot, míg benn vidáman bármicváznak. Majd az utcán ott tolongó zsidók pillantást vetnek az elegáns Baruch Spinoza színházra, amelyet szintén önök tartanak fenn közpénzen. Önök, mocskos antiszemiták.
Tibor Krausz útja ezután a Dohány utcai zsinagógától a Szabadság térre vezet, a „német megszállás áldozatainak" emlékművéhez, ami az önök lebilincselő ostobaságának és a magyarországi zsidóuralom emlékműve és jelképe is.
E helyen turisták naponta százával köpik le az Orbán-kormányt gondolataikban, idegenvezetőiktől kellőképpen „felvilágosítása", hogy amit a szemükkel látnak, az tulajdonképpen nem is az, aminek hirdetik, hanem egy neonáci szoborkompozíció, amit önök neonáci kormánya tett oda.
A világon nincs még egy olyan zsidóság egyébként, amely egy ilyen egyértelmű elnevezésű szoborkompozíciót nemhogy támadna, de ne hálával fogadna, hiszen máshol azt úgy értelmeznék, hogy róluk szól.
Tibor Krausz ennél az emlékműnél rendeli beszélni Magyar Fruzsinát, a „zsidó-magyar dramaturgot" (mennyire igaza van Krausznak, hogy nem magyar zsidónak nevezi Mécs Imre feleségét!) arról, hogy az ön kormánya, Lázár úr, egy büdös neonáci horda és ott emeli ki, hogy ott a zsidók Mécs Imrével is együtt már két éve protestálnak. Szintén nem említve, hogy a másfél millióba kerülő Zoltai lánya is ott türemkedik, vezényelve a protestelőket.
Zoltai lánya, hivatásos "protestuált"
Ez, uram, az a hely, ahol a zsidóuralom fenntartását őrző rendszerének illetékes őrei félve és féltve őrzik a provokáló zsidók odahelyezett hulladékát, köveket, bőröndtoprongyokat, Orbán-ellenes feliratokat beleértve, miközben agyukat vesztő sebességgel nyomoznának azok után és rángatnák meg azokat, akik például az oda illegálisan elhelyezett zsidó hulladékra mondjuk két zsák háztartási szemetet öntenének. Amire ezennel ösztönzök mindenkit, hiszen még ha ki is derülne, ki lenne, azt nem tudnák elítélni, hacsak az ítélkező bíróság nem mondaná ki, hogy a zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél.
A cikk ezt követően egy László György nevű zsidó mérnököt idéz, aki gyakran jár ezen „Eleven Emlékműhöz" tiltakozni. Kijelenti: „Az antiszemitizmus ma rosszabb, mint 1938, a háború előtt volt".
Eleven szemétdomb
Mondja ez az ember azután, hogy önök csak a holokauszt-emlékévre mintegy hetvenmilliárdot dobtak ki az ablakon úgy, hogy az eddig 7 milliárd forintba kerülő Sorsok Háza torzója csupán ebek vizeltetésére használható. És ami annyira kell a városnak, mint egy nem púpos hitgyülis ember hátán egy iszlamista púp.
Az emlékművet a Jerusalem Postban két nyomtatott oldal terjedelmű szöveg tárgyalja, kiemelve, hogy a német megszállás emlékműve „a populista kormány" revizionista kreálmánya, amely tükrözi annak obskurantizmusát, holokauszt- és történelemtagadását, valamint antiszemitizmusát. Érti, maga obskurus holokauszttagadó?
Krausz idéz egy Sebő Gábor nevű „zsidó-magyar" közgazdászt is, aki Krausznak készségesen sorolja, hogy „a magyarok" milyen bűnöket követtek el a zsidó ellen.
Természetesen a maguk közpénzben fürösztött Fischer Ádámja is Krausz tollára kerül ezzel a kijelentésével: „Ma már Magyarországon nem bűn rasszistának lenni".
Ezután következik ismét az önök kormánya, amely egy Bayer-féle antiszemitát tüntetett ki, aki szerint nem elég zsidót öltek le az orgoványi erődben.
Ahelyett, hogy tovább folytatnám e klisék idézését, csak azt tudom ajánlani önöknek, gyáva, önálló gondolkodásra képtelen közszolgálati tévéjükre parancsoljanak rá, hogy vonuljanak ki egyszer Párizsba, ahol meginterjúvolnák az ottani zsidókat, mennyire tennék fel a fejük búbjára kipájukat, mazeltovoznának, barmicváznának a francia főváros utcáin és terein. De hát önök ezt nem merik megtenni, mert – bayeresen szólva – a zsidóktól való félelmükben leszarják a rüsztjüket.
Másik példám: két nappal később a kanadai közszolgálati tévé nagyjából ugyanilyen terjedelemben tudósít a magyarországi antiszemitizmusról. E kitűnő közszolgálati honlap, a Kuruc.info olvasói türelme megkímélésére nem ismertetem a szokványos, itt is elhangzó kliséket. De azt igen, hogy ott az önök kormánya egy másik, busásan, közpénzzel elhalmozott vezetője, Zoltai utódja, Heisler András Mazsihisz-vezér kel ki őrjöngve a magyar bíróságok ellen, amelyek állítólag nem teszik a dolgukat, pedig gyűlöletbeszéd elleni törvény lenne, de azokat nem alkalmazzák. Közben persze azt emlegetve, hogy a magyar fasiszták miként lőttek a Dunába zsidókat 1944-ben.
Az önök kormányával szemben a lengyel kormány pucájában viszont van vér.
Amikor jó egy évvel ezelőtt Antoni Macierewiczet nevezték ki lengyel védelmi miniszternek, az amerikai és nyomában a magát haptákba vágó nyugati sajtó rongyolt neki, amiért 2002-ben a katolikus Maria Rádióban A Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről mint akár hitelt érdemlő szövegről is említést tett. Mit tett erre a Szydlo-kormány? Leszarta az üvöltőket.
Leszarta, Lázár úr, ahogyan ugyanezt tette akkor, amikor a külföldi őrjöngés dacára meghozta azt a törvényt, amely börtönnel fenyegeti mindazokat, akik a lengyel népet a Németország által megszállt Lengyelországban azzal vádolja, hogy bűnrészesként segédkeztek a zsidók megölésében, vagy aki „lengyel" melléknevet mer Auschwitz stb. gyűjtőtáborok neve mellé tenni.
És mi lett ennek az eredménye?
Maradt Macierewicz és a törvényhozás is elfogadta a törvényt.
Ezért ajánlom önnek, kérje meg Budapest legnagyobb vegytisztítóját, tisztítsa meg a kormány félelem miatt kollektív, barnára kakilt nadrágját – beleértve az egyik főgyáva Semjén Zsoltét, aki egy zsidó rákiabálás után azonnal létrehozta a KDNP-n belül a senkinek nem kellő zsidó tagozatot –, majd utána kezdjenek új életet.
Garantált, hogy nyertesek lesznek. Trump szarik rá, hogy mit csinálnak az egyes országokban. Ira Foremant, az amerikai külügyminisztérium zsidóügyi államtitkárát menesztik, és Donald nem olyan faszi lesz, aki Obamához hasonlóan azzal foglalkozik, hogy Hóman Bálintnak legyen-e szobra Magyarországon vagy sem.
Húzzon tehát ön is tiszta nadrágot és abban álljon ki választói elé.
Hogyan kezdje új nadrágjában?
Úgy, hogy ha már Zoltai helyben van, parancsolja meg neki, közölje a megfelelő emberekkel, ha nem szűnik meg Magyarország és kormánya hazai indíttatású antiszemitizása a külföldi sajtóban, elapadnak a források, amelyekben eddig lubickoltak. Például azok, amelyeket a holokausztévben dugtak zsebre, miközben a világsajtó azt szirénázta, hogy a magyarországi zsidó szervezetek bojkottálják a holokauszt-emlékévet.
Ha ezt megteszik, esküszöm, magukra szavazok.
Janits András - Kuruc.info
https://kuruc.info/r/7/167375/
Eleven szemétdomb. Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert ők a mi mostani megszállóink, az a bajuk bibsiéknek a német megszállás emlékművel, pedig még szárnya is van. :) Szégyen ez a kormány hogy hagyja az antimagyar zoltai féléket szabadon tombolni.
Mert ők a mi mostani megszállóink, az a bajuk bibsiéknek a német megszállás emlékművel, pedig még szárnya is van. :) Szégyen ez a kormány hogy hagyja az antimagyar zoltai féléket szabadon tombolni.
Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert megsértették a magyar nép méltóságát - az antiszemétizmus nem zavarja őket annyira szerintem, mert nekik ugye már eleve nem volna mit. ^_^
Igen, lázár annyira zsidó hogy sose engedte szívesen már a Jobbik rendezvényeit se Hódmezővásárhelyen.
A cikk végén tett első látásra könnyelmű kijelentés feltételeinek teljesülésére csak matematikai esély van.
A zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél? - Levél Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek
Tisztelt Miniszter Úr!
A fenntartott véleménydiktatúra miatt csak álnéven írhatok önnek, holott szívem szerint névvel tenném, de nincs kedvem magam sem vegzatúrának, sem börtönnek kitenni csak azért, mert élni kívánok a szólás szabadságával.
Levelem célja, hogy felhívjam a figyelmét arra, ideje a magyarországi zsidóságot képviselő szervezetek szolgájaként működnie önnek és a kormánynak.
Ön azt hiszi, hogy minden, e szervezeteknek adott közpénzhalommal megvásárolja jóindulatukat.
Ön hol élt az elmúlt 26 évben?
Lázár és a másfél milliós pufajkás
Meg tudná mondani, hogy amióta az iszonyatos múltú Zoltai Gusztávot havi másfél millió forintért foglalkoztatja, mennyiben csitultak a Magyarország elleni, itteni zsidó véleményformálóktól kiinduló, gyomorforgató külföldi támadások az antiszemitizmus ürügyén?
Meg tudná mondani a nyilvánosságnak, hogy Zoltainak alkalmazása óta volt-e egyetlen olyan tanácsa, amelynek nem az volt a lényege, hogy ennek vagy annak a zsidó szervezetnek még több pénzt kell adni? Legyen az temetők, zsinagógák restaurálása vagy szájbefogásra ösztönző gázsi?
Ugye nem tud?
Önök hatalmas közpénzekkel támogatják a Magyarországot lépten-nyomon antiszemitizmussal vádló olyan zsidó figurákat, akiket a külföldi sajtó ilyen irányú vádjai hangoztatásánál idézni szokott.
Vegyünk csupán két példát arra, hogy a munkásőr, volt Mazsihisz-vezér Zoltai ténykedése ellenére milyen katasztrofális Magyarország külföldi sajtója, noha ön az eddiginél jóval bátrabb módszereket alkalmazva ezt csírájában tudná elfojtani.
Most tehát jöjjön a beígért két példa a világsajtóból.
Vegyük először a The Jerusalem Post december 10-i, ultrahosszú cikkét a magyarországi antiszemitizmus és „holokausztrevizionizmus" iszonytató helyzetéről. A cikket egy Tibor Krausz, idézett lap és az amerikai Christian Science Monitor nevű, már csak elektronikus formában létező napilap tudósítója írta.
Cikkét a budapesti zsidó negyedben tett látogatása alatt szerzett tapasztalatai alapján azzal kezdi, hogy milyen fasza és laza a zsidó élet Magyarországon. Budapestnek 23 shul-ja (zsidó iskolája) van, rohangálnak a zsidó-amerikai stb. turisták, a helyi zsidókkal vállt vállba öltve.
Már csak azt nem írta, hogy az utóbbiak mobiltelefonos fülhallgatójukon a zsidóügyi Klubrádió hirdetéseit hallgatják a különféle zsidó fesztiválokról és arról, hogy Újlipótvárosból éppen egy hölgy betelefonáló ríja tele az önök kormánytagjai által nem egyszer látogatott éterüket azzal, lehetnek-e még iszonytatóbbak a nyilas időket felidéző szenvedéseinek az Orbán-rezsimben. De azt írta Krausz, hogy utcai neonfények villogják egy bárnál a Mazel Tov-ot, míg benn vidáman bármicváznak. Majd az utcán ott tolongó zsidók pillantást vetnek az elegáns Baruch Spinoza színházra, amelyet szintén önök tartanak fenn közpénzen. Önök, mocskos antiszemiták.
Tibor Krausz útja ezután a Dohány utcai zsinagógától a Szabadság térre vezet, a „német megszállás áldozatainak" emlékművéhez, ami az önök lebilincselő ostobaságának és a magyarországi zsidóuralom emlékműve és jelképe is.
E helyen turisták naponta százával köpik le az Orbán-kormányt gondolataikban, idegenvezetőiktől kellőképpen „felvilágosítása", hogy amit a szemükkel látnak, az tulajdonképpen nem is az, aminek hirdetik, hanem egy neonáci szoborkompozíció, amit önök neonáci kormánya tett oda.
A világon nincs még egy olyan zsidóság egyébként, amely egy ilyen egyértelmű elnevezésű szoborkompozíciót nemhogy támadna, de ne hálával fogadna, hiszen máshol azt úgy értelmeznék, hogy róluk szól.
Tibor Krausz ennél az emlékműnél rendeli beszélni Magyar Fruzsinát, a „zsidó-magyar dramaturgot" (mennyire igaza van Krausznak, hogy nem magyar zsidónak nevezi Mécs Imre feleségét!) arról, hogy az ön kormánya, Lázár úr, egy büdös neonáci horda és ott emeli ki, hogy ott a zsidók Mécs Imrével is együtt már két éve protestálnak. Szintén nem említve, hogy a másfél millióba kerülő Zoltai lánya is ott türemkedik, vezényelve a protestelőket.
Zoltai lánya, hivatásos "protestuált"
Ez, uram, az a hely, ahol a zsidóuralom fenntartását őrző rendszerének illetékes őrei félve és féltve őrzik a provokáló zsidók odahelyezett hulladékát, köveket, bőröndtoprongyokat, Orbán-ellenes feliratokat beleértve, miközben agyukat vesztő sebességgel nyomoznának azok után és rángatnák meg azokat, akik például az oda illegálisan elhelyezett zsidó hulladékra mondjuk két zsák háztartási szemetet öntenének. Amire ezennel ösztönzök mindenkit, hiszen még ha ki is derülne, ki lenne, azt nem tudnák elítélni, hacsak az ítélkező bíróság nem mondaná ki, hogy a zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél.
A cikk ezt követően egy László György nevű zsidó mérnököt idéz, aki gyakran jár ezen „Eleven Emlékműhöz" tiltakozni. Kijelenti: „Az antiszemitizmus ma rosszabb, mint 1938, a háború előtt volt".
Eleven szemétdomb
Mondja ez az ember azután, hogy önök csak a holokauszt-emlékévre mintegy hetvenmilliárdot dobtak ki az ablakon úgy, hogy az eddig 7 milliárd forintba kerülő Sorsok Háza torzója csupán ebek vizeltetésére használható. És ami annyira kell a városnak, mint egy nem púpos hitgyülis ember hátán egy iszlamista púp.
Az emlékművet a Jerusalem Postban két nyomtatott oldal terjedelmű szöveg tárgyalja, kiemelve, hogy a német megszállás emlékműve „a populista kormány" revizionista kreálmánya, amely tükrözi annak obskurantizmusát, holokauszt- és történelemtagadását, valamint antiszemitizmusát. Érti, maga obskurus holokauszttagadó?
Krausz idéz egy Sebő Gábor nevű „zsidó-magyar" közgazdászt is, aki Krausznak készségesen sorolja, hogy „a magyarok" milyen bűnöket követtek el a zsidó ellen.
Természetesen a maguk közpénzben fürösztött Fischer Ádámja is Krausz tollára kerül ezzel a kijelentésével: „Ma már Magyarországon nem bűn rasszistának lenni".
Ezután következik ismét az önök kormánya, amely egy Bayer-féle antiszemitát tüntetett ki, aki szerint nem elég zsidót öltek le az orgoványi erődben.
Ahelyett, hogy tovább folytatnám e klisék idézését, csak azt tudom ajánlani önöknek, gyáva, önálló gondolkodásra képtelen közszolgálati tévéjükre parancsoljanak rá, hogy vonuljanak ki egyszer Párizsba, ahol meginterjúvolnák az ottani zsidókat, mennyire tennék fel a fejük búbjára kipájukat, mazeltovoznának, barmicváznának a francia főváros utcáin és terein. De hát önök ezt nem merik megtenni, mert – bayeresen szólva – a zsidóktól való félelmükben leszarják a rüsztjüket.
Másik példám: két nappal később a kanadai közszolgálati tévé nagyjából ugyanilyen terjedelemben tudósít a magyarországi antiszemitizmusról. E kitűnő közszolgálati honlap, a Kuruc.info olvasói türelme megkímélésére nem ismertetem a szokványos, itt is elhangzó kliséket. De azt igen, hogy ott az önök kormánya egy másik, busásan, közpénzzel elhalmozott vezetője, Zoltai utódja, Heisler András Mazsihisz-vezér kel ki őrjöngve a magyar bíróságok ellen, amelyek állítólag nem teszik a dolgukat, pedig gyűlöletbeszéd elleni törvény lenne, de azokat nem alkalmazzák. Közben persze azt emlegetve, hogy a magyar fasiszták miként lőttek a Dunába zsidókat 1944-ben.
Az önök kormányával szemben a lengyel kormány pucájában viszont van vér.
Amikor jó egy évvel ezelőtt Antoni Macierewiczet nevezték ki lengyel védelmi miniszternek, az amerikai és nyomában a magát haptákba vágó nyugati sajtó rongyolt neki, amiért 2002-ben a katolikus Maria Rádióban A Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről mint akár hitelt érdemlő szövegről is említést tett. Mit tett erre a Szydlo-kormány? Leszarta az üvöltőket.
Leszarta, Lázár úr, ahogyan ugyanezt tette akkor, amikor a külföldi őrjöngés dacára meghozta azt a törvényt, amely börtönnel fenyegeti mindazokat, akik a lengyel népet a Németország által megszállt Lengyelországban azzal vádolja, hogy bűnrészesként segédkeztek a zsidók megölésében, vagy aki „lengyel" melléknevet mer Auschwitz stb. gyűjtőtáborok neve mellé tenni.
És mi lett ennek az eredménye?
Maradt Macierewicz és a törvényhozás is elfogadta a törvényt.
Ezért ajánlom önnek, kérje meg Budapest legnagyobb vegytisztítóját, tisztítsa meg a kormány félelem miatt kollektív, barnára kakilt nadrágját – beleértve az egyik főgyáva Semjén Zsoltét, aki egy zsidó rákiabálás után azonnal létrehozta a KDNP-n belül a senkinek nem kellő zsidó tagozatot –, majd utána kezdjenek új életet.
Garantált, hogy nyertesek lesznek. Trump szarik rá, hogy mit csinálnak az egyes országokban. Ira Foremant, az amerikai külügyminisztérium zsidóügyi államtitkárát menesztik, és Donald nem olyan faszi lesz, aki Obamához hasonlóan azzal foglalkozik, hogy Hóman Bálintnak legyen-e szobra Magyarországon vagy sem.
Húzzon tehát ön is tiszta nadrágot és abban álljon ki választói elé.
Hogyan kezdje új nadrágjában?
Úgy, hogy ha már Zoltai helyben van, parancsolja meg neki, közölje a megfelelő emberekkel, ha nem szűnik meg Magyarország és kormánya hazai indíttatású antiszemitizása a külföldi sajtóban, elapadnak a források, amelyekben eddig lubickoltak. Például azok, amelyeket a holokausztévben dugtak zsebre, miközben a világsajtó azt szirénázta, hogy a magyarországi zsidó szervezetek bojkottálják a holokauszt-emlékévet.
Ha ezt megteszik, esküszöm, magukra szavazok.
Janits András - Kuruc.info
https://kuruc.info/r/7/167375/
Önérzetes országban azzal etetnék meg ezt a sok szemetet, aki odaszórta. Aztán sötétzárka étlen szomjan. Mert megsértették a magyar nép méltóságát - az antiszemétizmus nem zavarja őket annyira szerintem, mert nekik ugye már eleve nem volna mit. ^_^
Igen, lázár annyira zsidó hogy sose engedte szívesen már a Jobbik rendezvényeit se Hódmezővásárhelyen.
A cikk végén tett első látásra könnyelmű kijelentés feltételeinek teljesülésére csak matematikai esély van.
A zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél? - Levél Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek
Tisztelt Miniszter Úr!
A fenntartott véleménydiktatúra miatt csak álnéven írhatok önnek, holott szívem szerint névvel tenném, de nincs kedvem magam sem vegzatúrának, sem börtönnek kitenni csak azért, mert élni kívánok a szólás szabadságával.
Levelem célja, hogy felhívjam a figyelmét arra, ideje a magyarországi zsidóságot képviselő szervezetek szolgájaként működnie önnek és a kormánynak.
Ön azt hiszi, hogy minden, e szervezeteknek adott közpénzhalommal megvásárolja jóindulatukat.
Ön hol élt az elmúlt 26 évben?
Lázár és a másfél milliós pufajkás
Meg tudná mondani, hogy amióta az iszonyatos múltú Zoltai Gusztávot havi másfél millió forintért foglalkoztatja, mennyiben csitultak a Magyarország elleni, itteni zsidó véleményformálóktól kiinduló, gyomorforgató külföldi támadások az antiszemitizmus ürügyén?
Meg tudná mondani a nyilvánosságnak, hogy Zoltainak alkalmazása óta volt-e egyetlen olyan tanácsa, amelynek nem az volt a lényege, hogy ennek vagy annak a zsidó szervezetnek még több pénzt kell adni? Legyen az temetők, zsinagógák restaurálása vagy szájbefogásra ösztönző gázsi?
Ugye nem tud?
Önök hatalmas közpénzekkel támogatják a Magyarországot lépten-nyomon antiszemitizmussal vádló olyan zsidó figurákat, akiket a külföldi sajtó ilyen irányú vádjai hangoztatásánál idézni szokott.
Vegyünk csupán két példát arra, hogy a munkásőr, volt Mazsihisz-vezér Zoltai ténykedése ellenére milyen katasztrofális Magyarország külföldi sajtója, noha ön az eddiginél jóval bátrabb módszereket alkalmazva ezt csírájában tudná elfojtani.
Most tehát jöjjön a beígért két példa a világsajtóból.
Vegyük először a The Jerusalem Post december 10-i, ultrahosszú cikkét a magyarországi antiszemitizmus és „holokausztrevizionizmus" iszonytató helyzetéről. A cikket egy Tibor Krausz, idézett lap és az amerikai Christian Science Monitor nevű, már csak elektronikus formában létező napilap tudósítója írta.
Cikkét a budapesti zsidó negyedben tett látogatása alatt szerzett tapasztalatai alapján azzal kezdi, hogy milyen fasza és laza a zsidó élet Magyarországon. Budapestnek 23 shul-ja (zsidó iskolája) van, rohangálnak a zsidó-amerikai stb. turisták, a helyi zsidókkal vállt vállba öltve.
Már csak azt nem írta, hogy az utóbbiak mobiltelefonos fülhallgatójukon a zsidóügyi Klubrádió hirdetéseit hallgatják a különféle zsidó fesztiválokról és arról, hogy Újlipótvárosból éppen egy hölgy betelefonáló ríja tele az önök kormánytagjai által nem egyszer látogatott éterüket azzal, lehetnek-e még iszonytatóbbak a nyilas időket felidéző szenvedéseinek az Orbán-rezsimben. De azt írta Krausz, hogy utcai neonfények villogják egy bárnál a Mazel Tov-ot, míg benn vidáman bármicváznak. Majd az utcán ott tolongó zsidók pillantást vetnek az elegáns Baruch Spinoza színházra, amelyet szintén önök tartanak fenn közpénzen. Önök, mocskos antiszemiták.
Tibor Krausz útja ezután a Dohány utcai zsinagógától a Szabadság térre vezet, a „német megszállás áldozatainak" emlékművéhez, ami az önök lebilincselő ostobaságának és a magyarországi zsidóuralom emlékműve és jelképe is.
E helyen turisták naponta százával köpik le az Orbán-kormányt gondolataikban, idegenvezetőiktől kellőképpen „felvilágosítása", hogy amit a szemükkel látnak, az tulajdonképpen nem is az, aminek hirdetik, hanem egy neonáci szoborkompozíció, amit önök neonáci kormánya tett oda.
A világon nincs még egy olyan zsidóság egyébként, amely egy ilyen egyértelmű elnevezésű szoborkompozíciót nemhogy támadna, de ne hálával fogadna, hiszen máshol azt úgy értelmeznék, hogy róluk szól.
Tibor Krausz ennél az emlékműnél rendeli beszélni Magyar Fruzsinát, a „zsidó-magyar dramaturgot" (mennyire igaza van Krausznak, hogy nem magyar zsidónak nevezi Mécs Imre feleségét!) arról, hogy az ön kormánya, Lázár úr, egy büdös neonáci horda és ott emeli ki, hogy ott a zsidók Mécs Imrével is együtt már két éve protestálnak. Szintén nem említve, hogy a másfél millióba kerülő Zoltai lánya is ott türemkedik, vezényelve a protestelőket.
Zoltai lánya, hivatásos "protestuált"
Ez, uram, az a hely, ahol a zsidóuralom fenntartását őrző rendszerének illetékes őrei félve és féltve őrzik a provokáló zsidók odahelyezett hulladékát, köveket, bőröndtoprongyokat, Orbán-ellenes feliratokat beleértve, miközben agyukat vesztő sebességgel nyomoznának azok után és rángatnák meg azokat, akik például az oda illegálisan elhelyezett zsidó hulladékra mondjuk két zsák háztartási szemetet öntenének. Amire ezennel ösztönzök mindenkit, hiszen még ha ki is derülne, ki lenne, azt nem tudnák elítélni, hacsak az ítélkező bíróság nem mondaná ki, hogy a zsidó szemét felsőbbrendű a nem zsidó szemétnél.
A cikk ezt követően egy László György nevű zsidó mérnököt idéz, aki gyakran jár ezen „Eleven Emlékműhöz" tiltakozni. Kijelenti: „Az antiszemitizmus ma rosszabb, mint 1938, a háború előtt volt".
Eleven szemétdomb
Mondja ez az ember azután, hogy önök csak a holokauszt-emlékévre mintegy hetvenmilliárdot dobtak ki az ablakon úgy, hogy az eddig 7 milliárd forintba kerülő Sorsok Háza torzója csupán ebek vizeltetésére használható. És ami annyira kell a városnak, mint egy nem púpos hitgyülis ember hátán egy iszlamista púp.
Az emlékművet a Jerusalem Postban két nyomtatott oldal terjedelmű szöveg tárgyalja, kiemelve, hogy a német megszállás emlékműve „a populista kormány" revizionista kreálmánya, amely tükrözi annak obskurantizmusát, holokauszt- és történelemtagadását, valamint antiszemitizmusát. Érti, maga obskurus holokauszttagadó?
Krausz idéz egy Sebő Gábor nevű „zsidó-magyar" közgazdászt is, aki Krausznak készségesen sorolja, hogy „a magyarok" milyen bűnöket követtek el a zsidó ellen.
Természetesen a maguk közpénzben fürösztött Fischer Ádámja is Krausz tollára kerül ezzel a kijelentésével: „Ma már Magyarországon nem bűn rasszistának lenni".
Ezután következik ismét az önök kormánya, amely egy Bayer-féle antiszemitát tüntetett ki, aki szerint nem elég zsidót öltek le az orgoványi erődben.
Ahelyett, hogy tovább folytatnám e klisék idézését, csak azt tudom ajánlani önöknek, gyáva, önálló gondolkodásra képtelen közszolgálati tévéjükre parancsoljanak rá, hogy vonuljanak ki egyszer Párizsba, ahol meginterjúvolnák az ottani zsidókat, mennyire tennék fel a fejük búbjára kipájukat, mazeltovoznának, barmicváznának a francia főváros utcáin és terein. De hát önök ezt nem merik megtenni, mert – bayeresen szólva – a zsidóktól való félelmükben leszarják a rüsztjüket.
Másik példám: két nappal később a kanadai közszolgálati tévé nagyjából ugyanilyen terjedelemben tudósít a magyarországi antiszemitizmusról. E kitűnő közszolgálati honlap, a Kuruc.info olvasói türelme megkímélésére nem ismertetem a szokványos, itt is elhangzó kliséket. De azt igen, hogy ott az önök kormánya egy másik, busásan, közpénzzel elhalmozott vezetője, Zoltai utódja, Heisler András Mazsihisz-vezér kel ki őrjöngve a magyar bíróságok ellen, amelyek állítólag nem teszik a dolgukat, pedig gyűlöletbeszéd elleni törvény lenne, de azokat nem alkalmazzák. Közben persze azt emlegetve, hogy a magyar fasiszták miként lőttek a Dunába zsidókat 1944-ben.
Az önök kormányával szemben a lengyel kormány pucájában viszont van vér.
Amikor jó egy évvel ezelőtt Antoni Macierewiczet nevezték ki lengyel védelmi miniszternek, az amerikai és nyomában a magát haptákba vágó nyugati sajtó rongyolt neki, amiért 2002-ben a katolikus Maria Rádióban A Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről mint akár hitelt érdemlő szövegről is említést tett. Mit tett erre a Szydlo-kormány? Leszarta az üvöltőket.
Leszarta, Lázár úr, ahogyan ugyanezt tette akkor, amikor a külföldi őrjöngés dacára meghozta azt a törvényt, amely börtönnel fenyegeti mindazokat, akik a lengyel népet a Németország által megszállt Lengyelországban azzal vádolja, hogy bűnrészesként segédkeztek a zsidók megölésében, vagy aki „lengyel" melléknevet mer Auschwitz stb. gyűjtőtáborok neve mellé tenni.
És mi lett ennek az eredménye?
Maradt Macierewicz és a törvényhozás is elfogadta a törvényt.
Ezért ajánlom önnek, kérje meg Budapest legnagyobb vegytisztítóját, tisztítsa meg a kormány félelem miatt kollektív, barnára kakilt nadrágját – beleértve az egyik főgyáva Semjén Zsoltét, aki egy zsidó rákiabálás után azonnal létrehozta a KDNP-n belül a senkinek nem kellő zsidó tagozatot –, majd utána kezdjenek új életet.
Garantált, hogy nyertesek lesznek. Trump szarik rá, hogy mit csinálnak az egyes országokban. Ira Foremant, az amerikai külügyminisztérium zsidóügyi államtitkárát menesztik, és Donald nem olyan faszi lesz, aki Obamához hasonlóan azzal foglalkozik, hogy Hóman Bálintnak legyen-e szobra Magyarországon vagy sem.
Húzzon tehát ön is tiszta nadrágot és abban álljon ki választói elé.
Hogyan kezdje új nadrágjában?
Úgy, hogy ha már Zoltai helyben van, parancsolja meg neki, közölje a megfelelő emberekkel, ha nem szűnik meg Magyarország és kormánya hazai indíttatású antiszemitizása a külföldi sajtóban, elapadnak a források, amelyekben eddig lubickoltak. Például azok, amelyeket a holokausztévben dugtak zsebre, miközben a világsajtó azt szirénázta, hogy a magyarországi zsidó szervezetek bojkottálják a holokauszt-emlékévet.
Ha ezt megteszik, esküszöm, magukra szavazok.
Janits András - Kuruc.info
https://kuruc.info/r/7/167375/
Jobbik se fideszes se szocionista. Nem kell a fideszes propagandának bedőlni, birkaság az. Maga a szoci mondja : nem lesz összefogás a Jobbikkal. fideszes médiának, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog * A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
Ez a jobb oldal, továbbra is igaz : a Jobbik se fideszes se szocionista. Nem kell a fideszes propagandának bedőlni, birkaság az. Maga a szoci mondja : nem lesz összefogás a Jobbikkal.
Húzzuk már ki a fejünket a fideszes médiából, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog. Ez a két hiteltelen forrás "állította" ugyanis az összefogásukat.
* A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
FUD kampány, elbizonytalanítás, "ezek már nem is radikálisok" tán elfelejtettek szólni a Jobbikot még mindig nácizó sőt betiltani akaró ballibeknek.
http://lovasistvan.hu/2016/12/18/hegyi-gyula-nem-lesz-ellenzeki-osszefogas-a-jobbikkal/
Hegyi Gyula: „Nem lesz ellenzéki összefogás a Jobbikkal"
Exkluzív interjú a Magyar Nemzetben és a 168 Óra című hetilapban is publikáló baloldali (de MSZP-s) újságíró-politikussal, aki eltérően balliberális/neoliberális társaitól, az oroszokkal való jó kapcsolatokat magyar nemzeti érdeknek tekinti.
Hegyi Gyula újságíró, az MSZP volt országgyűlési képviselője, 2004 és 2009-ig az MSZP európai parlamenti képviselője; két éven át a külügyminisztérium „Duna-Stratégia nagykövete", 2010 és 2014 között Andor László uniós biztos kabinetjének tagja.
– Brüsszeli munkája után ugye érzi magát annyira függetlennek anyagilag is, hogy nyugodtan beszélhetünk szabadon, korlátok nélkül?
Természetesen, a lelkiismeretem határáig.
– Indiszkréciónak tekinti, ha megemlítem, amikor korábbi uniós posztjai idején a Magyar Nemzetben két alkalommal készítettem interjút Önnel Brüsszelben, többen rosszallották? Netán ugyanazok, akik annak idején a Hírtévét, ma a Magyar Hírlapot bojkottálják?
A baloldali-liberális táborban nyilván vannak sokan, akik Önnel szemben előítélettel élnek, és úgy gondolják, hogy egy baloldali ember nem is adhat interjút Önnek. Amivel persze nem értek egyet. Sőt, ellenkezőleg, szerintem nagy szükség van ilyen párbeszédre. De akik nemtetszésüket fejezték ki, azért megmaradtak jó ismerőseimnek.
– Nem érzi magát elszigetelve saját oldalán, amikor a baráti magyar-orosz viszony szükségessége mellett oly szenvedélyesen érvel ellenzéki lapok hasábjain?
Nem. Úgy tapasztalom, hogy sokan vannak, akik vagy hasonlóképpen gondolkodnak, vagy legalábbis próbálnak erre az érvelésre is nyitottak lenni. Oroszország Európa szerves része, magunkat szegényítjük, ha nélküle, netán ellenében képzeljük el Európát.
– Merne név szerint említeni egy mai ellenzéki politikust, aki nyíltan vállalná az Önnel való egyetértést a magyar-orosz viszony terén?
Annak idején az MSZP kezdeményezte a keleti nyitás politikáját. Az MSZP politikusai részéről, talán egyet-kettőt leszámítva, soha nem hallottam azt a vad oroszellenes propagandát, amely a liberális médiát, főleg online, elönti. Ezt jó meggyőződéssel mondom. Inkább azt hiszem, a szocialisták hallgatnak ebben a kérdésben, és nem mernek a szélsőséges hangokkal szembeszállni. De a politikusok közül az LMP és más kis pártok vezetői azok, akik a leginkább oroszellenesek.
– Ez a nyilvánosságban nem így „jön le", de ugorjunk. Mi a véleménye arról az információs háborúról, amelyet a Nyugat indított Oroszország és a szólásszabadság ellen, a Moszkvából jövő „álhíreket" hangoztatva a Nyugatot fenyegető egyik fő veszélyforrásként?
Újságírói magánvéleményem szerint nem igazán hazugságokról, hanem inkább csúsztatásokról van szó. A modern propagandaiparnak az egyik alapvető fogása, hogy mindig olyasvalamit kell állítani, ami egy icipicit igaz, de a végén persze manipulálva van. Hogy most az orosz propagandát is bántsuk egy kicsit, mondok egy példát. A Russia Today-n többször is láttam azt a híradást, amely arról szólt, hogy milyen hazugok az amerikai liberálisok, merthogy most, Donald Trump győzelme után kezdik el hangoztatni, hogy meg kell változtatni Amerikában a választási szabályokat. Milyen álszent dolog, hogy a vereség után jutnak el ide, mondja az RT. Csak azt nem teszik hozzá, hogy Clintonné 3 millió szavazattal kapott többet Trumpnál. Valóban nevetséges, hogy azok, akik az amerikai alkotmányt eddig állandóan dicsérték, most hirtelen kritizálni kezdik. Viszont ha az RT hozzátenné a 3 millió clintoni szavazattöbbletet, akkor a nézői valahol megértenék a demokraták kétségbeesését. Az nyilvánvaló, hogy a Clinton adminisztráció emberei meg vannak zakkanva. Sokként érte őket a választási vereség, és nem tudják, mit cselekedjenek. Ráadásul Trump nagyon sötét ló és homályban hagyja, hogy mit fog tenni. De akkor is nevetséges azt állítani, hogy Trumpot Putyin elnök juttatta hatalomba, és Obama elnök intellektuális szintjéhez is méltatlan ez a kicsinyes és szánalmas magyarázkodás. De ha már Obama a CIA-t idézve is azt állítja, hogy az oroszok voltak a demokratapárti nemzeti bizottság emailjeinek kiszivárogtatói, akkor illene arról is beszélni, hogy mit szivárogtattak ki. A levelek tartalma ugyanis igen sötét képet adott a demokrata vezérkar gondolkodásáról. Annak idején a Pentagon-papírok kiszivárogtatásakor a demokraták és a liberális sajtó tapsolt, hogy a republikánus Nixon belebukott a botrányba, és hősként ünnepelte a kiszivárogtatókat.
– Ön érti, hogy a Fidesz és a jobboldali sajtó 26 éve miért teszi meg azt a szívességet a mostani hazai ellenzéknek, hogy azt annak elvárása szerint baloldalinak nevezi, holott a mai nyugati baloldal antiglobalista, nem pedig balliberális-neoliberális, azaz a szabadpiac tapsonca?
Én nem szeretem ezt a „balliberális" kifejezést. Nagy különbség van a baloldal és a liberálisok társadalomképe és gazdaságpolitikája között. Olyannyira, hogy Nyugat-Európában a liberális pártokat inkább a jobboldalhoz sorolják. Bízom benne, hogy az MSZP baloldali párt, és az eddiginél keményebben felvállalja egyszerű tagjainak és választói nagy többségének szocialista-szociáldemokrata meggyőződését.
– Akkor miként tudták elviselni az SZDSZ brutálisan balliberális-neoliberális felfogását?
Láthattuk, hogy az MSZP-n belül folyamatosan voltak elégedetlenségek a liberális diktátummal szemben. Ezért is ment szét a koalíció. De ha megnézi az európai baloldalt, láthatja, hogy sajnos sokkal többre ők se tudtak menni, amikor kormányra kerültek. Amire szomorú példa a görög Sziríza-kormány, amely a baloldal megújulását ígérte a kezdetekben. De a globális kapitalizmus kegyetlen logikája Ciprasz miniszterelnököt is belekényszerítette abba, hogy kiszolgálja a „trojka" igényeit. A mai világban egy kis ország baloldali pártjának inkább csak gesztusokra futja. Egyébként a Fidesz-kormány még inkább neoliberális, mint az MSZP-é volt. Az egykulcsos adó abszolút neoliberális eszköz, még Amerikában is a szélsőségesen neoliberálisok célkitűzése, nem beszélve a multiknak juttatott óriási kedvezményekről.
– Magam részéről a saját terminológiámat használva, mi a véleménye, hogy a balliberális ellenzék belehabarodott abba a Jobbikba, amelyet éveken át, mint mondták, antiszemitizmusa, cigányellenessége és antidemokratizmusa miatt pestisként került? Vagy az antiszemitizmus is csupán egy, a hatalommegragadásnak alárendelt eszköz?
Ez a belehabarodás biztos túlzás. De a kormánypropaganda aljas módszereivel valóban nem lehet egyetérteni. A Vona Gábor magánéletében való turkálást akkor is undorítónak tartom, ha Vona nézeteit nagyon ellenszenvesnek ítélem. De ugyanilyen undorítónak és a magyar mentalitástól idegennek tartom, amikor a Fidesz vagy bármelyik más párt vezetőit, azok családtagjait érik hasonló támadások. Elég kártékonynak tartom például Orbán Viktor politikáját, de örülök, hogy nyilvánosan kiálltam azok ellen, akik Gáspár nevű fiát vallási közösség-alapítása miatt támadták.
– Ha Ön határozná meg a mai ellenzék választási politikáját, összefogna a Jobbikkal vagy nem?
Nem fognék össze a Jobbikkal, és úgy gondolom, hogy erre nem is fog sor kerülni.
– Ön egyben tér el markánsan a modern nyugati baloldaliaktól: az antiszemitizmus ügyében sokszor megszólal, de a gyarmatait megszállva tartó apartheid Izraelt nem bírálja. Miért?
A rasszizmus minden formáját elítélem, ez igaz. Másrészt Izraelt nem tartom gyarmattartónak, noha a megszállt területeken folytatott politikájának kétségkívül vannak apartheid elemei is. De többször jártam Gázában, és írtam is az ott élők szenvedéséről az egyik könyvemben, talán ön nem olvasta. Egyáltalán nem vagyok vak a palesztinok problémáira. Amikor a Felvidékről származó Jehuda Lahav izraeli író megkért, hogy nem zsidóként írjak egy előszót a könyvéhez, árnyaltan megfogalmaztam a véleményemet az izraeli-palesztin kérdésről. Mivel az ember automatikusan a gyengébbeket védi a hatalmat gyakorló erősebbekkel szemben, politikailag rokonszenvezem a palesztinokkal. De egy baloldali izraeli értelmiségivel, egy európai gondolkodású zsidóval mégis jobban megértem magam, mint egy palesztinnal.
– A nálunk működő emberjogi civil szervezeteket miért hagyja olyan hidegen a határainkon túl élő magyarok jogfosztottsága, illetve emberi jogaik megsértése?
Ha már a palesztinokat említette, a határon túli magyarok szerencsére nincsenek olyan jogsértéseknek kitéve, mint ők, vagy akár a balti államokban élő orosz kisebbség, a kurdok és sok más népcsoport.
– Igen, de ők mindennel foglalkoznak, a transz-szexuálisok vécéproblémáitól a börtönök komfortján át egy kődobáló elleni ítéletéig, csak éppen betegesen tartózkodnak a magyar kisebbségek védelmétől.
Ez valóban helytelen. De hozzá kell tenni, hogy mind a három környező országban élő magyar kisebbség esetében az ottani magyar párt a bukaresti, pozsonyi vagy belgrádi kormány tagja szokott lenni. Kormánypártként mégis csak az ő dolguk lenne ezek felszólalni és küzdeni a diszkrimináció ellen. De a dolog mélyén lévő problémával egyetértek. Egy liberális újságíró barátom például elmondta, hogy határozottan ellenzi a katalán függetlenséget. Megokolásul előbb hosszan magyarázta a spanyol történelmet, majd a végén hirtelen kibökte, hogy ha Katalónia független lenne, akkor nálunk egyesek újra meg akarnák nyitni a trianoni kérdést. Ez abszurd gondolkodás. Trianont nem lehet újra megnyitni, nem is érdemes álmodozni róla, de ilyen görcsösen mégsem kellene még a gondolatától is rettegni. Talán újat mondok, ha emlékeztetek arra, hogy ez nem mindig volt így: 1945-46-ban még a kommunisták is szerettek volna a trianoninál igazságosabb magyar-szlovák határt kiharcolni Moszkvánál.
– Nem akarom szembe dicsérni, de európai parlamenti képviselőként küldöttségükben szinte az egyetlen volt, aki nem azzal töltötte napjait, mint akkori vagy mostani brüsszeli kollégái, hogy naponta feljelentik saját hazájukat. Mint teszik ezt például a mostani MSZP-s vagy DK-s európai parlamenti képviselők. Látott ehhez hasonlót más tagországi delegációk esetében? Akár a pozsonyi vagy erdélyi magyar EP-képviselőket, saját országuk kormányát támadva?
Nem hiszem, hogy EP-s utódaim naponta ezzel lennének elfoglalva. Annyi bizonyos, hogy nyugat-európai körökben az ilyesmi nem szokásos. Ha a mi esetünkben előfordul, ahogy előfordult a Gyurcsány-kormány elleni fideszes támadások idején is, akkor az valóban az szomorú. Ottani tapasztalatomból tudom, hogy még a romániai és a szlovákiai képviselők is leülnek havonta egyszer egy vacsorára, megbeszélni a nemzeti ügyeket. És ezeken a vacsorákon természetes módon ott vannak a felvidéki és az erdélyi magyar pártok képviselők is. Ez a magyar képviselők esetében elképzelhetetlen, ami valóban botrányos. Egészséges helyzetben a kormánypárti és ellenzéki képviselők józan emberi kapcsolatban vannak egymással. Magyarországon ez nem így van, és ez igazi magyar átok.
– Nem kellene például Jávor Benedeknek vagy Niedermüller Péternek kezdeményeznie önmaga felé egy ilyen vacsora előtti két hétben, hogy csak minden második nap jelentsék fel Magyarországot akár Paks 2 ügyében, akár azért, mert szerintük a demokrácia helyzete apokaliptikus a mai Magyararországon?
Paks 2 ügyét másképp látom, mint Bence barátom. De ő elkötelezett környezetvédő, igazi zöld, s így érthető, ha minden fórumot felhasznál az atomerőmű bővítése ellen. Különösen, hogy annak pénzügyi háttere enyhén szólva is homályos. Niedermüller Péter a jogi bizottság tagja, több fontos jelentést készített az adatvédelemről és hasonló, az összes uniós állampolgár érdekeit védő kérdésekről. A magyar kormány konkrét demokrácia-korlátozó lépéseit bíráló kezdeményezéseit az EP többsége, köztük sok néppárti képviselő is támogatta. Ha itthon a Fidesz úgy tisztelné az ellenzék jogait, mint mondjuk Hollandiában vagy Nagy-Britanniában szokás, akkor neki sem kellene kint magyar ügyekről beszélnie.
– Miért van az, hogy a balliberálisoknak – és hallgassa fő szószólójukat, a Klubrádiót – nincs olyan Magyarország kontra bármely más ország közötti konfliktus, amikor ne az ellenfél pártját fognák. Ami igazi hungaricum. Legutóbb például amikor Renzi olasz miniszterelnök azt mondta Orbánnak, mossa ki a száját, mielőtt Olaszországot említené, Renzi pártját fogták. Mi lett volna ugyanezen az oldalon, ha Orbán azt mondta volna Obamának vagy Dacian Colosnak, mossa ki a száját, mielőtt Magyarországot a szájára veszi?
Ebben valószínűleg van némi igazság. Igaz, a Klubrádiót nem igen hallgatom. De én nem azt látom, hogy a balliberális vagy liberális ellenzék mindig a külföld pártját fogja. Csak egyszerűen Nyugat-barát, sőt kórosan Nyugat-imádó. Szláv szomszédjainkról, általában a volt szocialista országokról a liberális média lenézéssel beszél. Például Szlovákiáról, Robert Fico miniszterelnökről csak rosszat hallhatunk. Egyfajta Orbán 2-ként, Orbán-Putyin keveréknek, fő gonoszként állítják be. Pedig kormányzása alatt Szlovákia látványosan megelőzött minket a fejlődésben, és a demokratikus normák is nagyobbrészt megmaradtak
- Ha Orbán-Fico konfliktusról van szó, vagy a két ország összehasonlításáról van szó, minden esetben saját hazájuk ellen vannak, és igenis Szlovákia gazdasági fejlődéséről nem egyszer lelkendeztek Magyarországot elmarasztalva, noha például az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovákia 2002-ben messze mögöttünk volt, 2010-re messze elénk került…
Sajnos ez a trend azóta is folytatódik. Fico ráadásul egyszerre tud jobb viszonyba lenni Moszkvával, Brüsszellel és Washingtonnal, mint Orbán. Szerbia esetében hasonló a helyzet. Akármilyen kormánya van, mindig sötét balkáni ország képében jelenik meg a magyar ellenzéki médiában. Románia esetében ugyanez…
Ez sem igaz: hadd idézzem Önnek a mai Népszavát, amelyben annak főszerkesztője, Németh Péter egy meg nem nevezett, „Romániában élő" embert ír le, aki „rohan" vissza, ha üzleti ügyei idehozzák, mert nem bírja az „országot belengő feszült légkört".
Nem olvastam ezt a cikket. Azt én is hallottam, hogy sokan a jobb megélhetés reményében Békés megyéből Temesvár környékére járnak át dolgozni. De azt nem állítanám, hogy a romániai összkép vigasztalóbb a magyarnál.
– Tegnap, amikor fizettem a benzinkútnál, megnéztem a hetilap kínálatot. Öt ellenzéki hetilap, egy kormánypárti volt. Ma a bicskei Tescóban csak ellenzéki hetilapokat láttam kitéve. Készítettem is róla egy fotót. Ez a közép-ázsiai mintájú médiadiktatúra? Mert akkor éljen Nurszultán Nazarbajev!
Szerintem nem ezen kell lemérni, hanem azon, hogy az állami tulajdonban lévő közszolgálati tévé elfogultan, végzetesen kormánypárti. A világ egészséges részében ez nem így van. Thatcher asszony annak idején a BBC-t dühében Bolshevik Broadcasting Corporation-nak nevezte. De az eszébe sem jutott, hogy befolyásolja a működését. Kórosnak és egészségtelennek tartom, hogy a magyar köztévé ennyire kormánypárti.
– Felidézhetném 2006 őszét, amikor tüntettek és tüzek égtek az MTV Szabadság-téri székháza előtt. Ön szerint a BBC kidugott volna legalább egy kamerát az ablakon, netán adását megszüntette volna, hogy bejelentse, valami fura dolog zajlik kinn a székház bejáratánál? Ez volt az Önök idején a szabad közszolgálat?
Ez egy estének a története. Azon a bizonyos estén véletlenül éppen két politikus volt benn az ostromlott televízióban: Navracsics Tibor és Juhász Ferenc, akik vitára készültek. Vagyis az akkori köztévében természetes volt az ellenzéki képviselők jelenléte. Én egyébként akkor Brüsszelben voltam, és ez nyilván kivételes helyzet volt. Magyarország hosszú évtizedek óta nem fordult elő ilyen harci jellegű demonstráció, és az újságírók erre nem voltak felkészülve.
– Tud egy példát arra, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció idején a köztévé interjút készített Makovecz Imrével? Egyébként most ki vannak zárva ellenzéki politikusok a köztévé stúdiójából?
Nem azért, de a youtube-on van egy Napkeltés Makovecz-interjú 2006-ból, mégpedig Bánó Andrással. Amúgy a médiahatóság által készített felmérés szerint is nagyon erős a kormánypárti túlsúly a tévében. Olyan 70-80 százalékos kormánypárti túlsúlyról szoktak beszélni.
– Nem lehet, hogy BBC-arányosan mennek a dolgok: a majd' kétharmados kormány szemben, mondjuk, a felejthető százalékú mit tudom én, hogy hívják párttal?
A Fidesz-KDNP csak a listás szavazatok 43%-át kapta meg 2014-ben. Vagyis a köztévét fenntartó adófizetők többsége nem rá szavazott.
– Ha már Makovecz szóba került, egy furcsa kérdés egy illetéktelentől, ha már egy illetékes nem merne erről se beszélgetni: véleménye szerint miért rettegnek a balliberálisoktól annyira a jobboldali kormányzatok, hogy 14 éves kormányzásuk ellenére egyetlen Makovecz épületet nem engedtek emelni a fővárosban? Ez csak egyetlen példa a jobboldali kormányok Stockholm-szindrómás magaviseletének ezer példájából.
Biztos nem a „balliberálisoktól" rettegnek, más kérdésekben elég keményen leszámolnak a baloldali szellemű alkotókkal és történelmi emlékekkel. De megpróbálom helyettük megválaszolni a kérdést, igyekezvén egy pillanatra a fideszes értelmiség helyébe képzelni magam. Jelentős részük a kulturális beállítottságát, iskolázottságát, baráti körét, szellemiségét tekintve ugyanabból a nyugatos, Ön által talán liberálisnak nevezett szellemiségből, kulturális háttérből jön, mint a bal- és liberális ellenzék. Érzésem szerint magánemberként egy Bauhaus-stílusú ház jobban tetszik nekik, mint egy organikus épület. Ahogy persze nekem is. Vagyis nem a félelem tartja vissza őket, hanem az, hogy alapvetően urbánus az ízlésük. A népiesség Magyarországon mindig messze állt a polgári jobboldaltól.
– Igazán köszönöm a beszélgetést.
Húzzuk már ki a fejünket a fideszes médiából, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog. Ez a két hiteltelen forrás "állította" ugyanis az összefogásukat.
* A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
FUD kampány, elbizonytalanítás, "ezek már nem is radikálisok" tán elfelejtettek szólni a Jobbikot még mindig nácizó sőt betiltani akaró ballibeknek.
http://lovasistvan.hu/2016/12/18/hegyi-gyula-nem-lesz-ellenzeki-osszefogas-a-jobbikkal/
Hegyi Gyula: „Nem lesz ellenzéki összefogás a Jobbikkal"
Exkluzív interjú a Magyar Nemzetben és a 168 Óra című hetilapban is publikáló baloldali (de MSZP-s) újságíró-politikussal, aki eltérően balliberális/neoliberális társaitól, az oroszokkal való jó kapcsolatokat magyar nemzeti érdeknek tekinti.
Hegyi Gyula újságíró, az MSZP volt országgyűlési képviselője, 2004 és 2009-ig az MSZP európai parlamenti képviselője; két éven át a külügyminisztérium „Duna-Stratégia nagykövete", 2010 és 2014 között Andor László uniós biztos kabinetjének tagja.
– Brüsszeli munkája után ugye érzi magát annyira függetlennek anyagilag is, hogy nyugodtan beszélhetünk szabadon, korlátok nélkül?
Természetesen, a lelkiismeretem határáig.
– Indiszkréciónak tekinti, ha megemlítem, amikor korábbi uniós posztjai idején a Magyar Nemzetben két alkalommal készítettem interjút Önnel Brüsszelben, többen rosszallották? Netán ugyanazok, akik annak idején a Hírtévét, ma a Magyar Hírlapot bojkottálják?
A baloldali-liberális táborban nyilván vannak sokan, akik Önnel szemben előítélettel élnek, és úgy gondolják, hogy egy baloldali ember nem is adhat interjút Önnek. Amivel persze nem értek egyet. Sőt, ellenkezőleg, szerintem nagy szükség van ilyen párbeszédre. De akik nemtetszésüket fejezték ki, azért megmaradtak jó ismerőseimnek.
– Nem érzi magát elszigetelve saját oldalán, amikor a baráti magyar-orosz viszony szükségessége mellett oly szenvedélyesen érvel ellenzéki lapok hasábjain?
Nem. Úgy tapasztalom, hogy sokan vannak, akik vagy hasonlóképpen gondolkodnak, vagy legalábbis próbálnak erre az érvelésre is nyitottak lenni. Oroszország Európa szerves része, magunkat szegényítjük, ha nélküle, netán ellenében képzeljük el Európát.
– Merne név szerint említeni egy mai ellenzéki politikust, aki nyíltan vállalná az Önnel való egyetértést a magyar-orosz viszony terén?
Annak idején az MSZP kezdeményezte a keleti nyitás politikáját. Az MSZP politikusai részéről, talán egyet-kettőt leszámítva, soha nem hallottam azt a vad oroszellenes propagandát, amely a liberális médiát, főleg online, elönti. Ezt jó meggyőződéssel mondom. Inkább azt hiszem, a szocialisták hallgatnak ebben a kérdésben, és nem mernek a szélsőséges hangokkal szembeszállni. De a politikusok közül az LMP és más kis pártok vezetői azok, akik a leginkább oroszellenesek.
– Ez a nyilvánosságban nem így „jön le", de ugorjunk. Mi a véleménye arról az információs háborúról, amelyet a Nyugat indított Oroszország és a szólásszabadság ellen, a Moszkvából jövő „álhíreket" hangoztatva a Nyugatot fenyegető egyik fő veszélyforrásként?
Újságírói magánvéleményem szerint nem igazán hazugságokról, hanem inkább csúsztatásokról van szó. A modern propagandaiparnak az egyik alapvető fogása, hogy mindig olyasvalamit kell állítani, ami egy icipicit igaz, de a végén persze manipulálva van. Hogy most az orosz propagandát is bántsuk egy kicsit, mondok egy példát. A Russia Today-n többször is láttam azt a híradást, amely arról szólt, hogy milyen hazugok az amerikai liberálisok, merthogy most, Donald Trump győzelme után kezdik el hangoztatni, hogy meg kell változtatni Amerikában a választási szabályokat. Milyen álszent dolog, hogy a vereség után jutnak el ide, mondja az RT. Csak azt nem teszik hozzá, hogy Clintonné 3 millió szavazattal kapott többet Trumpnál. Valóban nevetséges, hogy azok, akik az amerikai alkotmányt eddig állandóan dicsérték, most hirtelen kritizálni kezdik. Viszont ha az RT hozzátenné a 3 millió clintoni szavazattöbbletet, akkor a nézői valahol megértenék a demokraták kétségbeesését. Az nyilvánvaló, hogy a Clinton adminisztráció emberei meg vannak zakkanva. Sokként érte őket a választási vereség, és nem tudják, mit cselekedjenek. Ráadásul Trump nagyon sötét ló és homályban hagyja, hogy mit fog tenni. De akkor is nevetséges azt állítani, hogy Trumpot Putyin elnök juttatta hatalomba, és Obama elnök intellektuális szintjéhez is méltatlan ez a kicsinyes és szánalmas magyarázkodás. De ha már Obama a CIA-t idézve is azt állítja, hogy az oroszok voltak a demokratapárti nemzeti bizottság emailjeinek kiszivárogtatói, akkor illene arról is beszélni, hogy mit szivárogtattak ki. A levelek tartalma ugyanis igen sötét képet adott a demokrata vezérkar gondolkodásáról. Annak idején a Pentagon-papírok kiszivárogtatásakor a demokraták és a liberális sajtó tapsolt, hogy a republikánus Nixon belebukott a botrányba, és hősként ünnepelte a kiszivárogtatókat.
– Ön érti, hogy a Fidesz és a jobboldali sajtó 26 éve miért teszi meg azt a szívességet a mostani hazai ellenzéknek, hogy azt annak elvárása szerint baloldalinak nevezi, holott a mai nyugati baloldal antiglobalista, nem pedig balliberális-neoliberális, azaz a szabadpiac tapsonca?
Én nem szeretem ezt a „balliberális" kifejezést. Nagy különbség van a baloldal és a liberálisok társadalomképe és gazdaságpolitikája között. Olyannyira, hogy Nyugat-Európában a liberális pártokat inkább a jobboldalhoz sorolják. Bízom benne, hogy az MSZP baloldali párt, és az eddiginél keményebben felvállalja egyszerű tagjainak és választói nagy többségének szocialista-szociáldemokrata meggyőződését.
– Akkor miként tudták elviselni az SZDSZ brutálisan balliberális-neoliberális felfogását?
Láthattuk, hogy az MSZP-n belül folyamatosan voltak elégedetlenségek a liberális diktátummal szemben. Ezért is ment szét a koalíció. De ha megnézi az európai baloldalt, láthatja, hogy sajnos sokkal többre ők se tudtak menni, amikor kormányra kerültek. Amire szomorú példa a görög Sziríza-kormány, amely a baloldal megújulását ígérte a kezdetekben. De a globális kapitalizmus kegyetlen logikája Ciprasz miniszterelnököt is belekényszerítette abba, hogy kiszolgálja a „trojka" igényeit. A mai világban egy kis ország baloldali pártjának inkább csak gesztusokra futja. Egyébként a Fidesz-kormány még inkább neoliberális, mint az MSZP-é volt. Az egykulcsos adó abszolút neoliberális eszköz, még Amerikában is a szélsőségesen neoliberálisok célkitűzése, nem beszélve a multiknak juttatott óriási kedvezményekről.
– Magam részéről a saját terminológiámat használva, mi a véleménye, hogy a balliberális ellenzék belehabarodott abba a Jobbikba, amelyet éveken át, mint mondták, antiszemitizmusa, cigányellenessége és antidemokratizmusa miatt pestisként került? Vagy az antiszemitizmus is csupán egy, a hatalommegragadásnak alárendelt eszköz?
Ez a belehabarodás biztos túlzás. De a kormánypropaganda aljas módszereivel valóban nem lehet egyetérteni. A Vona Gábor magánéletében való turkálást akkor is undorítónak tartom, ha Vona nézeteit nagyon ellenszenvesnek ítélem. De ugyanilyen undorítónak és a magyar mentalitástól idegennek tartom, amikor a Fidesz vagy bármelyik más párt vezetőit, azok családtagjait érik hasonló támadások. Elég kártékonynak tartom például Orbán Viktor politikáját, de örülök, hogy nyilvánosan kiálltam azok ellen, akik Gáspár nevű fiát vallási közösség-alapítása miatt támadták.
– Ha Ön határozná meg a mai ellenzék választási politikáját, összefogna a Jobbikkal vagy nem?
Nem fognék össze a Jobbikkal, és úgy gondolom, hogy erre nem is fog sor kerülni.
– Ön egyben tér el markánsan a modern nyugati baloldaliaktól: az antiszemitizmus ügyében sokszor megszólal, de a gyarmatait megszállva tartó apartheid Izraelt nem bírálja. Miért?
A rasszizmus minden formáját elítélem, ez igaz. Másrészt Izraelt nem tartom gyarmattartónak, noha a megszállt területeken folytatott politikájának kétségkívül vannak apartheid elemei is. De többször jártam Gázában, és írtam is az ott élők szenvedéséről az egyik könyvemben, talán ön nem olvasta. Egyáltalán nem vagyok vak a palesztinok problémáira. Amikor a Felvidékről származó Jehuda Lahav izraeli író megkért, hogy nem zsidóként írjak egy előszót a könyvéhez, árnyaltan megfogalmaztam a véleményemet az izraeli-palesztin kérdésről. Mivel az ember automatikusan a gyengébbeket védi a hatalmat gyakorló erősebbekkel szemben, politikailag rokonszenvezem a palesztinokkal. De egy baloldali izraeli értelmiségivel, egy európai gondolkodású zsidóval mégis jobban megértem magam, mint egy palesztinnal.
– A nálunk működő emberjogi civil szervezeteket miért hagyja olyan hidegen a határainkon túl élő magyarok jogfosztottsága, illetve emberi jogaik megsértése?
Ha már a palesztinokat említette, a határon túli magyarok szerencsére nincsenek olyan jogsértéseknek kitéve, mint ők, vagy akár a balti államokban élő orosz kisebbség, a kurdok és sok más népcsoport.
– Igen, de ők mindennel foglalkoznak, a transz-szexuálisok vécéproblémáitól a börtönök komfortján át egy kődobáló elleni ítéletéig, csak éppen betegesen tartózkodnak a magyar kisebbségek védelmétől.
Ez valóban helytelen. De hozzá kell tenni, hogy mind a három környező országban élő magyar kisebbség esetében az ottani magyar párt a bukaresti, pozsonyi vagy belgrádi kormány tagja szokott lenni. Kormánypártként mégis csak az ő dolguk lenne ezek felszólalni és küzdeni a diszkrimináció ellen. De a dolog mélyén lévő problémával egyetértek. Egy liberális újságíró barátom például elmondta, hogy határozottan ellenzi a katalán függetlenséget. Megokolásul előbb hosszan magyarázta a spanyol történelmet, majd a végén hirtelen kibökte, hogy ha Katalónia független lenne, akkor nálunk egyesek újra meg akarnák nyitni a trianoni kérdést. Ez abszurd gondolkodás. Trianont nem lehet újra megnyitni, nem is érdemes álmodozni róla, de ilyen görcsösen mégsem kellene még a gondolatától is rettegni. Talán újat mondok, ha emlékeztetek arra, hogy ez nem mindig volt így: 1945-46-ban még a kommunisták is szerettek volna a trianoninál igazságosabb magyar-szlovák határt kiharcolni Moszkvánál.
– Nem akarom szembe dicsérni, de európai parlamenti képviselőként küldöttségükben szinte az egyetlen volt, aki nem azzal töltötte napjait, mint akkori vagy mostani brüsszeli kollégái, hogy naponta feljelentik saját hazájukat. Mint teszik ezt például a mostani MSZP-s vagy DK-s európai parlamenti képviselők. Látott ehhez hasonlót más tagországi delegációk esetében? Akár a pozsonyi vagy erdélyi magyar EP-képviselőket, saját országuk kormányát támadva?
Nem hiszem, hogy EP-s utódaim naponta ezzel lennének elfoglalva. Annyi bizonyos, hogy nyugat-európai körökben az ilyesmi nem szokásos. Ha a mi esetünkben előfordul, ahogy előfordult a Gyurcsány-kormány elleni fideszes támadások idején is, akkor az valóban az szomorú. Ottani tapasztalatomból tudom, hogy még a romániai és a szlovákiai képviselők is leülnek havonta egyszer egy vacsorára, megbeszélni a nemzeti ügyeket. És ezeken a vacsorákon természetes módon ott vannak a felvidéki és az erdélyi magyar pártok képviselők is. Ez a magyar képviselők esetében elképzelhetetlen, ami valóban botrányos. Egészséges helyzetben a kormánypárti és ellenzéki képviselők józan emberi kapcsolatban vannak egymással. Magyarországon ez nem így van, és ez igazi magyar átok.
– Nem kellene például Jávor Benedeknek vagy Niedermüller Péternek kezdeményeznie önmaga felé egy ilyen vacsora előtti két hétben, hogy csak minden második nap jelentsék fel Magyarországot akár Paks 2 ügyében, akár azért, mert szerintük a demokrácia helyzete apokaliptikus a mai Magyararországon?
Paks 2 ügyét másképp látom, mint Bence barátom. De ő elkötelezett környezetvédő, igazi zöld, s így érthető, ha minden fórumot felhasznál az atomerőmű bővítése ellen. Különösen, hogy annak pénzügyi háttere enyhén szólva is homályos. Niedermüller Péter a jogi bizottság tagja, több fontos jelentést készített az adatvédelemről és hasonló, az összes uniós állampolgár érdekeit védő kérdésekről. A magyar kormány konkrét demokrácia-korlátozó lépéseit bíráló kezdeményezéseit az EP többsége, köztük sok néppárti képviselő is támogatta. Ha itthon a Fidesz úgy tisztelné az ellenzék jogait, mint mondjuk Hollandiában vagy Nagy-Britanniában szokás, akkor neki sem kellene kint magyar ügyekről beszélnie.
– Miért van az, hogy a balliberálisoknak – és hallgassa fő szószólójukat, a Klubrádiót – nincs olyan Magyarország kontra bármely más ország közötti konfliktus, amikor ne az ellenfél pártját fognák. Ami igazi hungaricum. Legutóbb például amikor Renzi olasz miniszterelnök azt mondta Orbánnak, mossa ki a száját, mielőtt Olaszországot említené, Renzi pártját fogták. Mi lett volna ugyanezen az oldalon, ha Orbán azt mondta volna Obamának vagy Dacian Colosnak, mossa ki a száját, mielőtt Magyarországot a szájára veszi?
Ebben valószínűleg van némi igazság. Igaz, a Klubrádiót nem igen hallgatom. De én nem azt látom, hogy a balliberális vagy liberális ellenzék mindig a külföld pártját fogja. Csak egyszerűen Nyugat-barát, sőt kórosan Nyugat-imádó. Szláv szomszédjainkról, általában a volt szocialista országokról a liberális média lenézéssel beszél. Például Szlovákiáról, Robert Fico miniszterelnökről csak rosszat hallhatunk. Egyfajta Orbán 2-ként, Orbán-Putyin keveréknek, fő gonoszként állítják be. Pedig kormányzása alatt Szlovákia látványosan megelőzött minket a fejlődésben, és a demokratikus normák is nagyobbrészt megmaradtak
- Ha Orbán-Fico konfliktusról van szó, vagy a két ország összehasonlításáról van szó, minden esetben saját hazájuk ellen vannak, és igenis Szlovákia gazdasági fejlődéséről nem egyszer lelkendeztek Magyarországot elmarasztalva, noha például az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovákia 2002-ben messze mögöttünk volt, 2010-re messze elénk került…
Sajnos ez a trend azóta is folytatódik. Fico ráadásul egyszerre tud jobb viszonyba lenni Moszkvával, Brüsszellel és Washingtonnal, mint Orbán. Szerbia esetében hasonló a helyzet. Akármilyen kormánya van, mindig sötét balkáni ország képében jelenik meg a magyar ellenzéki médiában. Románia esetében ugyanez…
Ez sem igaz: hadd idézzem Önnek a mai Népszavát, amelyben annak főszerkesztője, Németh Péter egy meg nem nevezett, „Romániában élő" embert ír le, aki „rohan" vissza, ha üzleti ügyei idehozzák, mert nem bírja az „országot belengő feszült légkört".
Nem olvastam ezt a cikket. Azt én is hallottam, hogy sokan a jobb megélhetés reményében Békés megyéből Temesvár környékére járnak át dolgozni. De azt nem állítanám, hogy a romániai összkép vigasztalóbb a magyarnál.
– Tegnap, amikor fizettem a benzinkútnál, megnéztem a hetilap kínálatot. Öt ellenzéki hetilap, egy kormánypárti volt. Ma a bicskei Tescóban csak ellenzéki hetilapokat láttam kitéve. Készítettem is róla egy fotót. Ez a közép-ázsiai mintájú médiadiktatúra? Mert akkor éljen Nurszultán Nazarbajev!
Szerintem nem ezen kell lemérni, hanem azon, hogy az állami tulajdonban lévő közszolgálati tévé elfogultan, végzetesen kormánypárti. A világ egészséges részében ez nem így van. Thatcher asszony annak idején a BBC-t dühében Bolshevik Broadcasting Corporation-nak nevezte. De az eszébe sem jutott, hogy befolyásolja a működését. Kórosnak és egészségtelennek tartom, hogy a magyar köztévé ennyire kormánypárti.
– Felidézhetném 2006 őszét, amikor tüntettek és tüzek égtek az MTV Szabadság-téri székháza előtt. Ön szerint a BBC kidugott volna legalább egy kamerát az ablakon, netán adását megszüntette volna, hogy bejelentse, valami fura dolog zajlik kinn a székház bejáratánál? Ez volt az Önök idején a szabad közszolgálat?
Ez egy estének a története. Azon a bizonyos estén véletlenül éppen két politikus volt benn az ostromlott televízióban: Navracsics Tibor és Juhász Ferenc, akik vitára készültek. Vagyis az akkori köztévében természetes volt az ellenzéki képviselők jelenléte. Én egyébként akkor Brüsszelben voltam, és ez nyilván kivételes helyzet volt. Magyarország hosszú évtizedek óta nem fordult elő ilyen harci jellegű demonstráció, és az újságírók erre nem voltak felkészülve.
– Tud egy példát arra, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció idején a köztévé interjút készített Makovecz Imrével? Egyébként most ki vannak zárva ellenzéki politikusok a köztévé stúdiójából?
Nem azért, de a youtube-on van egy Napkeltés Makovecz-interjú 2006-ból, mégpedig Bánó Andrással. Amúgy a médiahatóság által készített felmérés szerint is nagyon erős a kormánypárti túlsúly a tévében. Olyan 70-80 százalékos kormánypárti túlsúlyról szoktak beszélni.
– Nem lehet, hogy BBC-arányosan mennek a dolgok: a majd' kétharmados kormány szemben, mondjuk, a felejthető százalékú mit tudom én, hogy hívják párttal?
A Fidesz-KDNP csak a listás szavazatok 43%-át kapta meg 2014-ben. Vagyis a köztévét fenntartó adófizetők többsége nem rá szavazott.
– Ha már Makovecz szóba került, egy furcsa kérdés egy illetéktelentől, ha már egy illetékes nem merne erről se beszélgetni: véleménye szerint miért rettegnek a balliberálisoktól annyira a jobboldali kormányzatok, hogy 14 éves kormányzásuk ellenére egyetlen Makovecz épületet nem engedtek emelni a fővárosban? Ez csak egyetlen példa a jobboldali kormányok Stockholm-szindrómás magaviseletének ezer példájából.
Biztos nem a „balliberálisoktól" rettegnek, más kérdésekben elég keményen leszámolnak a baloldali szellemű alkotókkal és történelmi emlékekkel. De megpróbálom helyettük megválaszolni a kérdést, igyekezvén egy pillanatra a fideszes értelmiség helyébe képzelni magam. Jelentős részük a kulturális beállítottságát, iskolázottságát, baráti körét, szellemiségét tekintve ugyanabból a nyugatos, Ön által talán liberálisnak nevezett szellemiségből, kulturális háttérből jön, mint a bal- és liberális ellenzék. Érzésem szerint magánemberként egy Bauhaus-stílusú ház jobban tetszik nekik, mint egy organikus épület. Ahogy persze nekem is. Vagyis nem a félelem tartja vissza őket, hanem az, hogy alapvetően urbánus az ízlésük. A népiesség Magyarországon mindig messze állt a polgári jobboldaltól.
– Igazán köszönöm a beszélgetést.
Jobbik se fideszes se szocionista. Nem kell a fideszes propagandának bedőlni, birkaság az. Maga a szoci mondja : nem lesz összefogás a Jobbikkal. fideszes médiának, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog * A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
Ez a jobb oldal, továbbra is igaz : a Jobbik se fideszes se szocionista. Nem kell a fideszes propagandának bedőlni, birkaság az. Maga a szoci mondja : nem lesz összefogás a Jobbikkal.
Húzzuk már ki a fejünket a fideszes médiából, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog. Ez a két hiteltelen forrás "állította" ugyanis az összefogásukat.
* A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
FUD kampány, elbizonytalanítás, "ezek már nem is radikálisok" tán elfelejtettek szólni a Jobbikot még mindig nácizó sőt betiltani akaró ballibeknek.
http://lovasistvan.hu/2016/12/18/hegyi-gyula-nem-lesz-ellenzeki-osszefogas-a-jobbikkal/
Hegyi Gyula: „Nem lesz ellenzéki összefogás a Jobbikkal"
Exkluzív interjú a Magyar Nemzetben és a 168 Óra című hetilapban is publikáló baloldali (de MSZP-s) újságíró-politikussal, aki eltérően balliberális/neoliberális társaitól, az oroszokkal való jó kapcsolatokat magyar nemzeti érdeknek tekinti.
Hegyi Gyula újságíró, az MSZP volt országgyűlési képviselője, 2004 és 2009-ig az MSZP európai parlamenti képviselője; két éven át a külügyminisztérium „Duna-Stratégia nagykövete", 2010 és 2014 között Andor László uniós biztos kabinetjének tagja.
– Brüsszeli munkája után ugye érzi magát annyira függetlennek anyagilag is, hogy nyugodtan beszélhetünk szabadon, korlátok nélkül?
Természetesen, a lelkiismeretem határáig.
– Indiszkréciónak tekinti, ha megemlítem, amikor korábbi uniós posztjai idején a Magyar Nemzetben két alkalommal készítettem interjút Önnel Brüsszelben, többen rosszallották? Netán ugyanazok, akik annak idején a Hírtévét, ma a Magyar Hírlapot bojkottálják?
A baloldali-liberális táborban nyilván vannak sokan, akik Önnel szemben előítélettel élnek, és úgy gondolják, hogy egy baloldali ember nem is adhat interjút Önnek. Amivel persze nem értek egyet. Sőt, ellenkezőleg, szerintem nagy szükség van ilyen párbeszédre. De akik nemtetszésüket fejezték ki, azért megmaradtak jó ismerőseimnek.
– Nem érzi magát elszigetelve saját oldalán, amikor a baráti magyar-orosz viszony szükségessége mellett oly szenvedélyesen érvel ellenzéki lapok hasábjain?
Nem. Úgy tapasztalom, hogy sokan vannak, akik vagy hasonlóképpen gondolkodnak, vagy legalábbis próbálnak erre az érvelésre is nyitottak lenni. Oroszország Európa szerves része, magunkat szegényítjük, ha nélküle, netán ellenében képzeljük el Európát.
– Merne név szerint említeni egy mai ellenzéki politikust, aki nyíltan vállalná az Önnel való egyetértést a magyar-orosz viszony terén?
Annak idején az MSZP kezdeményezte a keleti nyitás politikáját. Az MSZP politikusai részéről, talán egyet-kettőt leszámítva, soha nem hallottam azt a vad oroszellenes propagandát, amely a liberális médiát, főleg online, elönti. Ezt jó meggyőződéssel mondom. Inkább azt hiszem, a szocialisták hallgatnak ebben a kérdésben, és nem mernek a szélsőséges hangokkal szembeszállni. De a politikusok közül az LMP és más kis pártok vezetői azok, akik a leginkább oroszellenesek.
– Ez a nyilvánosságban nem így „jön le", de ugorjunk. Mi a véleménye arról az információs háborúról, amelyet a Nyugat indított Oroszország és a szólásszabadság ellen, a Moszkvából jövő „álhíreket" hangoztatva a Nyugatot fenyegető egyik fő veszélyforrásként?
Újságírói magánvéleményem szerint nem igazán hazugságokról, hanem inkább csúsztatásokról van szó. A modern propagandaiparnak az egyik alapvető fogása, hogy mindig olyasvalamit kell állítani, ami egy icipicit igaz, de a végén persze manipulálva van. Hogy most az orosz propagandát is bántsuk egy kicsit, mondok egy példát. A Russia Today-n többször is láttam azt a híradást, amely arról szólt, hogy milyen hazugok az amerikai liberálisok, merthogy most, Donald Trump győzelme után kezdik el hangoztatni, hogy meg kell változtatni Amerikában a választási szabályokat. Milyen álszent dolog, hogy a vereség után jutnak el ide, mondja az RT. Csak azt nem teszik hozzá, hogy Clintonné 3 millió szavazattal kapott többet Trumpnál. Valóban nevetséges, hogy azok, akik az amerikai alkotmányt eddig állandóan dicsérték, most hirtelen kritizálni kezdik. Viszont ha az RT hozzátenné a 3 millió clintoni szavazattöbbletet, akkor a nézői valahol megértenék a demokraták kétségbeesését. Az nyilvánvaló, hogy a Clinton adminisztráció emberei meg vannak zakkanva. Sokként érte őket a választási vereség, és nem tudják, mit cselekedjenek. Ráadásul Trump nagyon sötét ló és homályban hagyja, hogy mit fog tenni. De akkor is nevetséges azt állítani, hogy Trumpot Putyin elnök juttatta hatalomba, és Obama elnök intellektuális szintjéhez is méltatlan ez a kicsinyes és szánalmas magyarázkodás. De ha már Obama a CIA-t idézve is azt állítja, hogy az oroszok voltak a demokratapárti nemzeti bizottság emailjeinek kiszivárogtatói, akkor illene arról is beszélni, hogy mit szivárogtattak ki. A levelek tartalma ugyanis igen sötét képet adott a demokrata vezérkar gondolkodásáról. Annak idején a Pentagon-papírok kiszivárogtatásakor a demokraták és a liberális sajtó tapsolt, hogy a republikánus Nixon belebukott a botrányba, és hősként ünnepelte a kiszivárogtatókat.
– Ön érti, hogy a Fidesz és a jobboldali sajtó 26 éve miért teszi meg azt a szívességet a mostani hazai ellenzéknek, hogy azt annak elvárása szerint baloldalinak nevezi, holott a mai nyugati baloldal antiglobalista, nem pedig balliberális-neoliberális, azaz a szabadpiac tapsonca?
Én nem szeretem ezt a „balliberális" kifejezést. Nagy különbség van a baloldal és a liberálisok társadalomképe és gazdaságpolitikája között. Olyannyira, hogy Nyugat-Európában a liberális pártokat inkább a jobboldalhoz sorolják. Bízom benne, hogy az MSZP baloldali párt, és az eddiginél keményebben felvállalja egyszerű tagjainak és választói nagy többségének szocialista-szociáldemokrata meggyőződését.
– Akkor miként tudták elviselni az SZDSZ brutálisan balliberális-neoliberális felfogását?
Láthattuk, hogy az MSZP-n belül folyamatosan voltak elégedetlenségek a liberális diktátummal szemben. Ezért is ment szét a koalíció. De ha megnézi az európai baloldalt, láthatja, hogy sajnos sokkal többre ők se tudtak menni, amikor kormányra kerültek. Amire szomorú példa a görög Sziríza-kormány, amely a baloldal megújulását ígérte a kezdetekben. De a globális kapitalizmus kegyetlen logikája Ciprasz miniszterelnököt is belekényszerítette abba, hogy kiszolgálja a „trojka" igényeit. A mai világban egy kis ország baloldali pártjának inkább csak gesztusokra futja. Egyébként a Fidesz-kormány még inkább neoliberális, mint az MSZP-é volt. Az egykulcsos adó abszolút neoliberális eszköz, még Amerikában is a szélsőségesen neoliberálisok célkitűzése, nem beszélve a multiknak juttatott óriási kedvezményekről.
– Magam részéről a saját terminológiámat használva, mi a véleménye, hogy a balliberális ellenzék belehabarodott abba a Jobbikba, amelyet éveken át, mint mondták, antiszemitizmusa, cigányellenessége és antidemokratizmusa miatt pestisként került? Vagy az antiszemitizmus is csupán egy, a hatalommegragadásnak alárendelt eszköz?
Ez a belehabarodás biztos túlzás. De a kormánypropaganda aljas módszereivel valóban nem lehet egyetérteni. A Vona Gábor magánéletében való turkálást akkor is undorítónak tartom, ha Vona nézeteit nagyon ellenszenvesnek ítélem. De ugyanilyen undorítónak és a magyar mentalitástól idegennek tartom, amikor a Fidesz vagy bármelyik más párt vezetőit, azok családtagjait érik hasonló támadások. Elég kártékonynak tartom például Orbán Viktor politikáját, de örülök, hogy nyilvánosan kiálltam azok ellen, akik Gáspár nevű fiát vallási közösség-alapítása miatt támadták.
– Ha Ön határozná meg a mai ellenzék választási politikáját, összefogna a Jobbikkal vagy nem?
Nem fognék össze a Jobbikkal, és úgy gondolom, hogy erre nem is fog sor kerülni.
– Ön egyben tér el markánsan a modern nyugati baloldaliaktól: az antiszemitizmus ügyében sokszor megszólal, de a gyarmatait megszállva tartó apartheid Izraelt nem bírálja. Miért?
A rasszizmus minden formáját elítélem, ez igaz. Másrészt Izraelt nem tartom gyarmattartónak, noha a megszállt területeken folytatott politikájának kétségkívül vannak apartheid elemei is. De többször jártam Gázában, és írtam is az ott élők szenvedéséről az egyik könyvemben, talán ön nem olvasta. Egyáltalán nem vagyok vak a palesztinok problémáira. Amikor a Felvidékről származó Jehuda Lahav izraeli író megkért, hogy nem zsidóként írjak egy előszót a könyvéhez, árnyaltan megfogalmaztam a véleményemet az izraeli-palesztin kérdésről. Mivel az ember automatikusan a gyengébbeket védi a hatalmat gyakorló erősebbekkel szemben, politikailag rokonszenvezem a palesztinokkal. De egy baloldali izraeli értelmiségivel, egy európai gondolkodású zsidóval mégis jobban megértem magam, mint egy palesztinnal.
– A nálunk működő emberjogi civil szervezeteket miért hagyja olyan hidegen a határainkon túl élő magyarok jogfosztottsága, illetve emberi jogaik megsértése?
Ha már a palesztinokat említette, a határon túli magyarok szerencsére nincsenek olyan jogsértéseknek kitéve, mint ők, vagy akár a balti államokban élő orosz kisebbség, a kurdok és sok más népcsoport.
– Igen, de ők mindennel foglalkoznak, a transz-szexuálisok vécéproblémáitól a börtönök komfortján át egy kődobáló elleni ítéletéig, csak éppen betegesen tartózkodnak a magyar kisebbségek védelmétől.
Ez valóban helytelen. De hozzá kell tenni, hogy mind a három környező országban élő magyar kisebbség esetében az ottani magyar párt a bukaresti, pozsonyi vagy belgrádi kormány tagja szokott lenni. Kormánypártként mégis csak az ő dolguk lenne ezek felszólalni és küzdeni a diszkrimináció ellen. De a dolog mélyén lévő problémával egyetértek. Egy liberális újságíró barátom például elmondta, hogy határozottan ellenzi a katalán függetlenséget. Megokolásul előbb hosszan magyarázta a spanyol történelmet, majd a végén hirtelen kibökte, hogy ha Katalónia független lenne, akkor nálunk egyesek újra meg akarnák nyitni a trianoni kérdést. Ez abszurd gondolkodás. Trianont nem lehet újra megnyitni, nem is érdemes álmodozni róla, de ilyen görcsösen mégsem kellene még a gondolatától is rettegni. Talán újat mondok, ha emlékeztetek arra, hogy ez nem mindig volt így: 1945-46-ban még a kommunisták is szerettek volna a trianoninál igazságosabb magyar-szlovák határt kiharcolni Moszkvánál.
– Nem akarom szembe dicsérni, de európai parlamenti képviselőként küldöttségükben szinte az egyetlen volt, aki nem azzal töltötte napjait, mint akkori vagy mostani brüsszeli kollégái, hogy naponta feljelentik saját hazájukat. Mint teszik ezt például a mostani MSZP-s vagy DK-s európai parlamenti képviselők. Látott ehhez hasonlót más tagországi delegációk esetében? Akár a pozsonyi vagy erdélyi magyar EP-képviselőket, saját országuk kormányát támadva?
Nem hiszem, hogy EP-s utódaim naponta ezzel lennének elfoglalva. Annyi bizonyos, hogy nyugat-európai körökben az ilyesmi nem szokásos. Ha a mi esetünkben előfordul, ahogy előfordult a Gyurcsány-kormány elleni fideszes támadások idején is, akkor az valóban az szomorú. Ottani tapasztalatomból tudom, hogy még a romániai és a szlovákiai képviselők is leülnek havonta egyszer egy vacsorára, megbeszélni a nemzeti ügyeket. És ezeken a vacsorákon természetes módon ott vannak a felvidéki és az erdélyi magyar pártok képviselők is. Ez a magyar képviselők esetében elképzelhetetlen, ami valóban botrányos. Egészséges helyzetben a kormánypárti és ellenzéki képviselők józan emberi kapcsolatban vannak egymással. Magyarországon ez nem így van, és ez igazi magyar átok.
– Nem kellene például Jávor Benedeknek vagy Niedermüller Péternek kezdeményeznie önmaga felé egy ilyen vacsora előtti két hétben, hogy csak minden második nap jelentsék fel Magyarországot akár Paks 2 ügyében, akár azért, mert szerintük a demokrácia helyzete apokaliptikus a mai Magyararországon?
Paks 2 ügyét másképp látom, mint Bence barátom. De ő elkötelezett környezetvédő, igazi zöld, s így érthető, ha minden fórumot felhasznál az atomerőmű bővítése ellen. Különösen, hogy annak pénzügyi háttere enyhén szólva is homályos. Niedermüller Péter a jogi bizottság tagja, több fontos jelentést készített az adatvédelemről és hasonló, az összes uniós állampolgár érdekeit védő kérdésekről. A magyar kormány konkrét demokrácia-korlátozó lépéseit bíráló kezdeményezéseit az EP többsége, köztük sok néppárti képviselő is támogatta. Ha itthon a Fidesz úgy tisztelné az ellenzék jogait, mint mondjuk Hollandiában vagy Nagy-Britanniában szokás, akkor neki sem kellene kint magyar ügyekről beszélnie.
– Miért van az, hogy a balliberálisoknak – és hallgassa fő szószólójukat, a Klubrádiót – nincs olyan Magyarország kontra bármely más ország közötti konfliktus, amikor ne az ellenfél pártját fognák. Ami igazi hungaricum. Legutóbb például amikor Renzi olasz miniszterelnök azt mondta Orbánnak, mossa ki a száját, mielőtt Olaszországot említené, Renzi pártját fogták. Mi lett volna ugyanezen az oldalon, ha Orbán azt mondta volna Obamának vagy Dacian Colosnak, mossa ki a száját, mielőtt Magyarországot a szájára veszi?
Ebben valószínűleg van némi igazság. Igaz, a Klubrádiót nem igen hallgatom. De én nem azt látom, hogy a balliberális vagy liberális ellenzék mindig a külföld pártját fogja. Csak egyszerűen Nyugat-barát, sőt kórosan Nyugat-imádó. Szláv szomszédjainkról, általában a volt szocialista országokról a liberális média lenézéssel beszél. Például Szlovákiáról, Robert Fico miniszterelnökről csak rosszat hallhatunk. Egyfajta Orbán 2-ként, Orbán-Putyin keveréknek, fő gonoszként állítják be. Pedig kormányzása alatt Szlovákia látványosan megelőzött minket a fejlődésben, és a demokratikus normák is nagyobbrészt megmaradtak
- Ha Orbán-Fico konfliktusról van szó, vagy a két ország összehasonlításáról van szó, minden esetben saját hazájuk ellen vannak, és igenis Szlovákia gazdasági fejlődéséről nem egyszer lelkendeztek Magyarországot elmarasztalva, noha például az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovákia 2002-ben messze mögöttünk volt, 2010-re messze elénk került…
Sajnos ez a trend azóta is folytatódik. Fico ráadásul egyszerre tud jobb viszonyba lenni Moszkvával, Brüsszellel és Washingtonnal, mint Orbán. Szerbia esetében hasonló a helyzet. Akármilyen kormánya van, mindig sötét balkáni ország képében jelenik meg a magyar ellenzéki médiában. Románia esetében ugyanez…
Ez sem igaz: hadd idézzem Önnek a mai Népszavát, amelyben annak főszerkesztője, Németh Péter egy meg nem nevezett, „Romániában élő" embert ír le, aki „rohan" vissza, ha üzleti ügyei idehozzák, mert nem bírja az „országot belengő feszült légkört".
Nem olvastam ezt a cikket. Azt én is hallottam, hogy sokan a jobb megélhetés reményében Békés megyéből Temesvár környékére járnak át dolgozni. De azt nem állítanám, hogy a romániai összkép vigasztalóbb a magyarnál.
– Tegnap, amikor fizettem a benzinkútnál, megnéztem a hetilap kínálatot. Öt ellenzéki hetilap, egy kormánypárti volt. Ma a bicskei Tescóban csak ellenzéki hetilapokat láttam kitéve. Készítettem is róla egy fotót. Ez a közép-ázsiai mintájú médiadiktatúra? Mert akkor éljen Nurszultán Nazarbajev!
Szerintem nem ezen kell lemérni, hanem azon, hogy az állami tulajdonban lévő közszolgálati tévé elfogultan, végzetesen kormánypárti. A világ egészséges részében ez nem így van. Thatcher asszony annak idején a BBC-t dühében Bolshevik Broadcasting Corporation-nak nevezte. De az eszébe sem jutott, hogy befolyásolja a működését. Kórosnak és egészségtelennek tartom, hogy a magyar köztévé ennyire kormánypárti.
– Felidézhetném 2006 őszét, amikor tüntettek és tüzek égtek az MTV Szabadság-téri székháza előtt. Ön szerint a BBC kidugott volna legalább egy kamerát az ablakon, netán adását megszüntette volna, hogy bejelentse, valami fura dolog zajlik kinn a székház bejáratánál? Ez volt az Önök idején a szabad közszolgálat?
Ez egy estének a története. Azon a bizonyos estén véletlenül éppen két politikus volt benn az ostromlott televízióban: Navracsics Tibor és Juhász Ferenc, akik vitára készültek. Vagyis az akkori köztévében természetes volt az ellenzéki képviselők jelenléte. Én egyébként akkor Brüsszelben voltam, és ez nyilván kivételes helyzet volt. Magyarország hosszú évtizedek óta nem fordult elő ilyen harci jellegű demonstráció, és az újságírók erre nem voltak felkészülve.
– Tud egy példát arra, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció idején a köztévé interjút készített Makovecz Imrével? Egyébként most ki vannak zárva ellenzéki politikusok a köztévé stúdiójából?
Nem azért, de a youtube-on van egy Napkeltés Makovecz-interjú 2006-ból, mégpedig Bánó Andrással. Amúgy a médiahatóság által készített felmérés szerint is nagyon erős a kormánypárti túlsúly a tévében. Olyan 70-80 százalékos kormánypárti túlsúlyról szoktak beszélni.
– Nem lehet, hogy BBC-arányosan mennek a dolgok: a majd' kétharmados kormány szemben, mondjuk, a felejthető százalékú mit tudom én, hogy hívják párttal?
A Fidesz-KDNP csak a listás szavazatok 43%-át kapta meg 2014-ben. Vagyis a köztévét fenntartó adófizetők többsége nem rá szavazott.
– Ha már Makovecz szóba került, egy furcsa kérdés egy illetéktelentől, ha már egy illetékes nem merne erről se beszélgetni: véleménye szerint miért rettegnek a balliberálisoktól annyira a jobboldali kormányzatok, hogy 14 éves kormányzásuk ellenére egyetlen Makovecz épületet nem engedtek emelni a fővárosban? Ez csak egyetlen példa a jobboldali kormányok Stockholm-szindrómás magaviseletének ezer példájából.
Biztos nem a „balliberálisoktól" rettegnek, más kérdésekben elég keményen leszámolnak a baloldali szellemű alkotókkal és történelmi emlékekkel. De megpróbálom helyettük megválaszolni a kérdést, igyekezvén egy pillanatra a fideszes értelmiség helyébe képzelni magam. Jelentős részük a kulturális beállítottságát, iskolázottságát, baráti körét, szellemiségét tekintve ugyanabból a nyugatos, Ön által talán liberálisnak nevezett szellemiségből, kulturális háttérből jön, mint a bal- és liberális ellenzék. Érzésem szerint magánemberként egy Bauhaus-stílusú ház jobban tetszik nekik, mint egy organikus épület. Ahogy persze nekem is. Vagyis nem a félelem tartja vissza őket, hanem az, hogy alapvetően urbánus az ízlésük. A népiesség Magyarországon mindig messze állt a polgári jobboldaltól.
– Igazán köszönöm a beszélgetést.
Húzzuk már ki a fejünket a fideszes médiából, na meg a Jobbiknak mindenáron ártani akaró * gyurcsányi szarkeverésnek hitelt adni sem túl intellektuális dolog. Ez a két hiteltelen forrás "állította" ugyanis az összefogásukat.
* A Jobbik elszámoltatná a szocionistákat, a fidesz nem tette és eztán se fogja. Ezért közös érdeke a bal és jobb libnek ártaniuk a nemzeti radikális pártnak.
FUD kampány, elbizonytalanítás, "ezek már nem is radikálisok" tán elfelejtettek szólni a Jobbikot még mindig nácizó sőt betiltani akaró ballibeknek.
http://lovasistvan.hu/2016/12/18/hegyi-gyula-nem-lesz-ellenzeki-osszefogas-a-jobbikkal/
Hegyi Gyula: „Nem lesz ellenzéki összefogás a Jobbikkal"
Exkluzív interjú a Magyar Nemzetben és a 168 Óra című hetilapban is publikáló baloldali (de MSZP-s) újságíró-politikussal, aki eltérően balliberális/neoliberális társaitól, az oroszokkal való jó kapcsolatokat magyar nemzeti érdeknek tekinti.
Hegyi Gyula újságíró, az MSZP volt országgyűlési képviselője, 2004 és 2009-ig az MSZP európai parlamenti képviselője; két éven át a külügyminisztérium „Duna-Stratégia nagykövete", 2010 és 2014 között Andor László uniós biztos kabinetjének tagja.
– Brüsszeli munkája után ugye érzi magát annyira függetlennek anyagilag is, hogy nyugodtan beszélhetünk szabadon, korlátok nélkül?
Természetesen, a lelkiismeretem határáig.
– Indiszkréciónak tekinti, ha megemlítem, amikor korábbi uniós posztjai idején a Magyar Nemzetben két alkalommal készítettem interjút Önnel Brüsszelben, többen rosszallották? Netán ugyanazok, akik annak idején a Hírtévét, ma a Magyar Hírlapot bojkottálják?
A baloldali-liberális táborban nyilván vannak sokan, akik Önnel szemben előítélettel élnek, és úgy gondolják, hogy egy baloldali ember nem is adhat interjút Önnek. Amivel persze nem értek egyet. Sőt, ellenkezőleg, szerintem nagy szükség van ilyen párbeszédre. De akik nemtetszésüket fejezték ki, azért megmaradtak jó ismerőseimnek.
– Nem érzi magát elszigetelve saját oldalán, amikor a baráti magyar-orosz viszony szükségessége mellett oly szenvedélyesen érvel ellenzéki lapok hasábjain?
Nem. Úgy tapasztalom, hogy sokan vannak, akik vagy hasonlóképpen gondolkodnak, vagy legalábbis próbálnak erre az érvelésre is nyitottak lenni. Oroszország Európa szerves része, magunkat szegényítjük, ha nélküle, netán ellenében képzeljük el Európát.
– Merne név szerint említeni egy mai ellenzéki politikust, aki nyíltan vállalná az Önnel való egyetértést a magyar-orosz viszony terén?
Annak idején az MSZP kezdeményezte a keleti nyitás politikáját. Az MSZP politikusai részéről, talán egyet-kettőt leszámítva, soha nem hallottam azt a vad oroszellenes propagandát, amely a liberális médiát, főleg online, elönti. Ezt jó meggyőződéssel mondom. Inkább azt hiszem, a szocialisták hallgatnak ebben a kérdésben, és nem mernek a szélsőséges hangokkal szembeszállni. De a politikusok közül az LMP és más kis pártok vezetői azok, akik a leginkább oroszellenesek.
– Ez a nyilvánosságban nem így „jön le", de ugorjunk. Mi a véleménye arról az információs háborúról, amelyet a Nyugat indított Oroszország és a szólásszabadság ellen, a Moszkvából jövő „álhíreket" hangoztatva a Nyugatot fenyegető egyik fő veszélyforrásként?
Újságírói magánvéleményem szerint nem igazán hazugságokról, hanem inkább csúsztatásokról van szó. A modern propagandaiparnak az egyik alapvető fogása, hogy mindig olyasvalamit kell állítani, ami egy icipicit igaz, de a végén persze manipulálva van. Hogy most az orosz propagandát is bántsuk egy kicsit, mondok egy példát. A Russia Today-n többször is láttam azt a híradást, amely arról szólt, hogy milyen hazugok az amerikai liberálisok, merthogy most, Donald Trump győzelme után kezdik el hangoztatni, hogy meg kell változtatni Amerikában a választási szabályokat. Milyen álszent dolog, hogy a vereség után jutnak el ide, mondja az RT. Csak azt nem teszik hozzá, hogy Clintonné 3 millió szavazattal kapott többet Trumpnál. Valóban nevetséges, hogy azok, akik az amerikai alkotmányt eddig állandóan dicsérték, most hirtelen kritizálni kezdik. Viszont ha az RT hozzátenné a 3 millió clintoni szavazattöbbletet, akkor a nézői valahol megértenék a demokraták kétségbeesését. Az nyilvánvaló, hogy a Clinton adminisztráció emberei meg vannak zakkanva. Sokként érte őket a választási vereség, és nem tudják, mit cselekedjenek. Ráadásul Trump nagyon sötét ló és homályban hagyja, hogy mit fog tenni. De akkor is nevetséges azt állítani, hogy Trumpot Putyin elnök juttatta hatalomba, és Obama elnök intellektuális szintjéhez is méltatlan ez a kicsinyes és szánalmas magyarázkodás. De ha már Obama a CIA-t idézve is azt állítja, hogy az oroszok voltak a demokratapárti nemzeti bizottság emailjeinek kiszivárogtatói, akkor illene arról is beszélni, hogy mit szivárogtattak ki. A levelek tartalma ugyanis igen sötét képet adott a demokrata vezérkar gondolkodásáról. Annak idején a Pentagon-papírok kiszivárogtatásakor a demokraták és a liberális sajtó tapsolt, hogy a republikánus Nixon belebukott a botrányba, és hősként ünnepelte a kiszivárogtatókat.
– Ön érti, hogy a Fidesz és a jobboldali sajtó 26 éve miért teszi meg azt a szívességet a mostani hazai ellenzéknek, hogy azt annak elvárása szerint baloldalinak nevezi, holott a mai nyugati baloldal antiglobalista, nem pedig balliberális-neoliberális, azaz a szabadpiac tapsonca?
Én nem szeretem ezt a „balliberális" kifejezést. Nagy különbség van a baloldal és a liberálisok társadalomképe és gazdaságpolitikája között. Olyannyira, hogy Nyugat-Európában a liberális pártokat inkább a jobboldalhoz sorolják. Bízom benne, hogy az MSZP baloldali párt, és az eddiginél keményebben felvállalja egyszerű tagjainak és választói nagy többségének szocialista-szociáldemokrata meggyőződését.
– Akkor miként tudták elviselni az SZDSZ brutálisan balliberális-neoliberális felfogását?
Láthattuk, hogy az MSZP-n belül folyamatosan voltak elégedetlenségek a liberális diktátummal szemben. Ezért is ment szét a koalíció. De ha megnézi az európai baloldalt, láthatja, hogy sajnos sokkal többre ők se tudtak menni, amikor kormányra kerültek. Amire szomorú példa a görög Sziríza-kormány, amely a baloldal megújulását ígérte a kezdetekben. De a globális kapitalizmus kegyetlen logikája Ciprasz miniszterelnököt is belekényszerítette abba, hogy kiszolgálja a „trojka" igényeit. A mai világban egy kis ország baloldali pártjának inkább csak gesztusokra futja. Egyébként a Fidesz-kormány még inkább neoliberális, mint az MSZP-é volt. Az egykulcsos adó abszolút neoliberális eszköz, még Amerikában is a szélsőségesen neoliberálisok célkitűzése, nem beszélve a multiknak juttatott óriási kedvezményekről.
– Magam részéről a saját terminológiámat használva, mi a véleménye, hogy a balliberális ellenzék belehabarodott abba a Jobbikba, amelyet éveken át, mint mondták, antiszemitizmusa, cigányellenessége és antidemokratizmusa miatt pestisként került? Vagy az antiszemitizmus is csupán egy, a hatalommegragadásnak alárendelt eszköz?
Ez a belehabarodás biztos túlzás. De a kormánypropaganda aljas módszereivel valóban nem lehet egyetérteni. A Vona Gábor magánéletében való turkálást akkor is undorítónak tartom, ha Vona nézeteit nagyon ellenszenvesnek ítélem. De ugyanilyen undorítónak és a magyar mentalitástól idegennek tartom, amikor a Fidesz vagy bármelyik más párt vezetőit, azok családtagjait érik hasonló támadások. Elég kártékonynak tartom például Orbán Viktor politikáját, de örülök, hogy nyilvánosan kiálltam azok ellen, akik Gáspár nevű fiát vallási közösség-alapítása miatt támadták.
– Ha Ön határozná meg a mai ellenzék választási politikáját, összefogna a Jobbikkal vagy nem?
Nem fognék össze a Jobbikkal, és úgy gondolom, hogy erre nem is fog sor kerülni.
– Ön egyben tér el markánsan a modern nyugati baloldaliaktól: az antiszemitizmus ügyében sokszor megszólal, de a gyarmatait megszállva tartó apartheid Izraelt nem bírálja. Miért?
A rasszizmus minden formáját elítélem, ez igaz. Másrészt Izraelt nem tartom gyarmattartónak, noha a megszállt területeken folytatott politikájának kétségkívül vannak apartheid elemei is. De többször jártam Gázában, és írtam is az ott élők szenvedéséről az egyik könyvemben, talán ön nem olvasta. Egyáltalán nem vagyok vak a palesztinok problémáira. Amikor a Felvidékről származó Jehuda Lahav izraeli író megkért, hogy nem zsidóként írjak egy előszót a könyvéhez, árnyaltan megfogalmaztam a véleményemet az izraeli-palesztin kérdésről. Mivel az ember automatikusan a gyengébbeket védi a hatalmat gyakorló erősebbekkel szemben, politikailag rokonszenvezem a palesztinokkal. De egy baloldali izraeli értelmiségivel, egy európai gondolkodású zsidóval mégis jobban megértem magam, mint egy palesztinnal.
– A nálunk működő emberjogi civil szervezeteket miért hagyja olyan hidegen a határainkon túl élő magyarok jogfosztottsága, illetve emberi jogaik megsértése?
Ha már a palesztinokat említette, a határon túli magyarok szerencsére nincsenek olyan jogsértéseknek kitéve, mint ők, vagy akár a balti államokban élő orosz kisebbség, a kurdok és sok más népcsoport.
– Igen, de ők mindennel foglalkoznak, a transz-szexuálisok vécéproblémáitól a börtönök komfortján át egy kődobáló elleni ítéletéig, csak éppen betegesen tartózkodnak a magyar kisebbségek védelmétől.
Ez valóban helytelen. De hozzá kell tenni, hogy mind a három környező országban élő magyar kisebbség esetében az ottani magyar párt a bukaresti, pozsonyi vagy belgrádi kormány tagja szokott lenni. Kormánypártként mégis csak az ő dolguk lenne ezek felszólalni és küzdeni a diszkrimináció ellen. De a dolog mélyén lévő problémával egyetértek. Egy liberális újságíró barátom például elmondta, hogy határozottan ellenzi a katalán függetlenséget. Megokolásul előbb hosszan magyarázta a spanyol történelmet, majd a végén hirtelen kibökte, hogy ha Katalónia független lenne, akkor nálunk egyesek újra meg akarnák nyitni a trianoni kérdést. Ez abszurd gondolkodás. Trianont nem lehet újra megnyitni, nem is érdemes álmodozni róla, de ilyen görcsösen mégsem kellene még a gondolatától is rettegni. Talán újat mondok, ha emlékeztetek arra, hogy ez nem mindig volt így: 1945-46-ban még a kommunisták is szerettek volna a trianoninál igazságosabb magyar-szlovák határt kiharcolni Moszkvánál.
– Nem akarom szembe dicsérni, de európai parlamenti képviselőként küldöttségükben szinte az egyetlen volt, aki nem azzal töltötte napjait, mint akkori vagy mostani brüsszeli kollégái, hogy naponta feljelentik saját hazájukat. Mint teszik ezt például a mostani MSZP-s vagy DK-s európai parlamenti képviselők. Látott ehhez hasonlót más tagországi delegációk esetében? Akár a pozsonyi vagy erdélyi magyar EP-képviselőket, saját országuk kormányát támadva?
Nem hiszem, hogy EP-s utódaim naponta ezzel lennének elfoglalva. Annyi bizonyos, hogy nyugat-európai körökben az ilyesmi nem szokásos. Ha a mi esetünkben előfordul, ahogy előfordult a Gyurcsány-kormány elleni fideszes támadások idején is, akkor az valóban az szomorú. Ottani tapasztalatomból tudom, hogy még a romániai és a szlovákiai képviselők is leülnek havonta egyszer egy vacsorára, megbeszélni a nemzeti ügyeket. És ezeken a vacsorákon természetes módon ott vannak a felvidéki és az erdélyi magyar pártok képviselők is. Ez a magyar képviselők esetében elképzelhetetlen, ami valóban botrányos. Egészséges helyzetben a kormánypárti és ellenzéki képviselők józan emberi kapcsolatban vannak egymással. Magyarországon ez nem így van, és ez igazi magyar átok.
– Nem kellene például Jávor Benedeknek vagy Niedermüller Péternek kezdeményeznie önmaga felé egy ilyen vacsora előtti két hétben, hogy csak minden második nap jelentsék fel Magyarországot akár Paks 2 ügyében, akár azért, mert szerintük a demokrácia helyzete apokaliptikus a mai Magyararországon?
Paks 2 ügyét másképp látom, mint Bence barátom. De ő elkötelezett környezetvédő, igazi zöld, s így érthető, ha minden fórumot felhasznál az atomerőmű bővítése ellen. Különösen, hogy annak pénzügyi háttere enyhén szólva is homályos. Niedermüller Péter a jogi bizottság tagja, több fontos jelentést készített az adatvédelemről és hasonló, az összes uniós állampolgár érdekeit védő kérdésekről. A magyar kormány konkrét demokrácia-korlátozó lépéseit bíráló kezdeményezéseit az EP többsége, köztük sok néppárti képviselő is támogatta. Ha itthon a Fidesz úgy tisztelné az ellenzék jogait, mint mondjuk Hollandiában vagy Nagy-Britanniában szokás, akkor neki sem kellene kint magyar ügyekről beszélnie.
– Miért van az, hogy a balliberálisoknak – és hallgassa fő szószólójukat, a Klubrádiót – nincs olyan Magyarország kontra bármely más ország közötti konfliktus, amikor ne az ellenfél pártját fognák. Ami igazi hungaricum. Legutóbb például amikor Renzi olasz miniszterelnök azt mondta Orbánnak, mossa ki a száját, mielőtt Olaszországot említené, Renzi pártját fogták. Mi lett volna ugyanezen az oldalon, ha Orbán azt mondta volna Obamának vagy Dacian Colosnak, mossa ki a száját, mielőtt Magyarországot a szájára veszi?
Ebben valószínűleg van némi igazság. Igaz, a Klubrádiót nem igen hallgatom. De én nem azt látom, hogy a balliberális vagy liberális ellenzék mindig a külföld pártját fogja. Csak egyszerűen Nyugat-barát, sőt kórosan Nyugat-imádó. Szláv szomszédjainkról, általában a volt szocialista országokról a liberális média lenézéssel beszél. Például Szlovákiáról, Robert Fico miniszterelnökről csak rosszat hallhatunk. Egyfajta Orbán 2-ként, Orbán-Putyin keveréknek, fő gonoszként állítják be. Pedig kormányzása alatt Szlovákia látványosan megelőzött minket a fejlődésben, és a demokratikus normák is nagyobbrészt megmaradtak
- Ha Orbán-Fico konfliktusról van szó, vagy a két ország összehasonlításáról van szó, minden esetben saját hazájuk ellen vannak, és igenis Szlovákia gazdasági fejlődéséről nem egyszer lelkendeztek Magyarországot elmarasztalva, noha például az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovákia 2002-ben messze mögöttünk volt, 2010-re messze elénk került…
Sajnos ez a trend azóta is folytatódik. Fico ráadásul egyszerre tud jobb viszonyba lenni Moszkvával, Brüsszellel és Washingtonnal, mint Orbán. Szerbia esetében hasonló a helyzet. Akármilyen kormánya van, mindig sötét balkáni ország képében jelenik meg a magyar ellenzéki médiában. Románia esetében ugyanez…
Ez sem igaz: hadd idézzem Önnek a mai Népszavát, amelyben annak főszerkesztője, Németh Péter egy meg nem nevezett, „Romániában élő" embert ír le, aki „rohan" vissza, ha üzleti ügyei idehozzák, mert nem bírja az „országot belengő feszült légkört".
Nem olvastam ezt a cikket. Azt én is hallottam, hogy sokan a jobb megélhetés reményében Békés megyéből Temesvár környékére járnak át dolgozni. De azt nem állítanám, hogy a romániai összkép vigasztalóbb a magyarnál.
– Tegnap, amikor fizettem a benzinkútnál, megnéztem a hetilap kínálatot. Öt ellenzéki hetilap, egy kormánypárti volt. Ma a bicskei Tescóban csak ellenzéki hetilapokat láttam kitéve. Készítettem is róla egy fotót. Ez a közép-ázsiai mintájú médiadiktatúra? Mert akkor éljen Nurszultán Nazarbajev!
Szerintem nem ezen kell lemérni, hanem azon, hogy az állami tulajdonban lévő közszolgálati tévé elfogultan, végzetesen kormánypárti. A világ egészséges részében ez nem így van. Thatcher asszony annak idején a BBC-t dühében Bolshevik Broadcasting Corporation-nak nevezte. De az eszébe sem jutott, hogy befolyásolja a működését. Kórosnak és egészségtelennek tartom, hogy a magyar köztévé ennyire kormánypárti.
– Felidézhetném 2006 őszét, amikor tüntettek és tüzek égtek az MTV Szabadság-téri székháza előtt. Ön szerint a BBC kidugott volna legalább egy kamerát az ablakon, netán adását megszüntette volna, hogy bejelentse, valami fura dolog zajlik kinn a székház bejáratánál? Ez volt az Önök idején a szabad közszolgálat?
Ez egy estének a története. Azon a bizonyos estén véletlenül éppen két politikus volt benn az ostromlott televízióban: Navracsics Tibor és Juhász Ferenc, akik vitára készültek. Vagyis az akkori köztévében természetes volt az ellenzéki képviselők jelenléte. Én egyébként akkor Brüsszelben voltam, és ez nyilván kivételes helyzet volt. Magyarország hosszú évtizedek óta nem fordult elő ilyen harci jellegű demonstráció, és az újságírók erre nem voltak felkészülve.
– Tud egy példát arra, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció idején a köztévé interjút készített Makovecz Imrével? Egyébként most ki vannak zárva ellenzéki politikusok a köztévé stúdiójából?
Nem azért, de a youtube-on van egy Napkeltés Makovecz-interjú 2006-ból, mégpedig Bánó Andrással. Amúgy a médiahatóság által készített felmérés szerint is nagyon erős a kormánypárti túlsúly a tévében. Olyan 70-80 százalékos kormánypárti túlsúlyról szoktak beszélni.
– Nem lehet, hogy BBC-arányosan mennek a dolgok: a majd' kétharmados kormány szemben, mondjuk, a felejthető százalékú mit tudom én, hogy hívják párttal?
A Fidesz-KDNP csak a listás szavazatok 43%-át kapta meg 2014-ben. Vagyis a köztévét fenntartó adófizetők többsége nem rá szavazott.
– Ha már Makovecz szóba került, egy furcsa kérdés egy illetéktelentől, ha már egy illetékes nem merne erről se beszélgetni: véleménye szerint miért rettegnek a balliberálisoktól annyira a jobboldali kormányzatok, hogy 14 éves kormányzásuk ellenére egyetlen Makovecz épületet nem engedtek emelni a fővárosban? Ez csak egyetlen példa a jobboldali kormányok Stockholm-szindrómás magaviseletének ezer példájából.
Biztos nem a „balliberálisoktól" rettegnek, más kérdésekben elég keményen leszámolnak a baloldali szellemű alkotókkal és történelmi emlékekkel. De megpróbálom helyettük megválaszolni a kérdést, igyekezvén egy pillanatra a fideszes értelmiség helyébe képzelni magam. Jelentős részük a kulturális beállítottságát, iskolázottságát, baráti körét, szellemiségét tekintve ugyanabból a nyugatos, Ön által talán liberálisnak nevezett szellemiségből, kulturális háttérből jön, mint a bal- és liberális ellenzék. Érzésem szerint magánemberként egy Bauhaus-stílusú ház jobban tetszik nekik, mint egy organikus épület. Ahogy persze nekem is. Vagyis nem a félelem tartja vissza őket, hanem az, hogy alapvetően urbánus az ízlésük. A népiesség Magyarországon mindig messze állt a polgári jobboldaltól.
– Igazán köszönöm a beszélgetést.
Trükköznek az állami cégeknél a béremeléssel, visszaminősítik az egyes munkaköröket a szakképzetlen kategóriába! Ha elvégeztél nyolc általánost IS, mert anélkül nincs se érettségi se diploma ugye :D akkor te akár nyolc általánost igénylő végzettségű munkakörűvé is minősülhetsz, hogy ne kelljen emelni a béred. Pontosan ez történik és ráadásul állami cégnél, mi lesz még itt a versenyszférában!
Ha elvégeztél nyolc általánost IS, mert anélkül nincs se érettségi se diploma ugye :D akkor te akár nyolc általánost igénylő végzettségű munkakörűvé is minősülhetsz, hogy ne kelljen emelni a béred. Pontosan ez történik és ráadásul állami cégnél, mi lesz még itt a versenyszférában... Kibaszások, amiket a munka törvénykönyve csak megenged, és hát az miután a fidesz átalakította 2011-ben, eléggé "gazdaságilag liberális" és egyoldalúan a munkaadóknak kedvez!
Annyira CSAK győzelmi jelentéseket pufogtat a fideszes és közszolgálati, aztán mindenki tud hozni példát miért nem. Persze el nem ismerné a bajokat, aki a fideszes vagy a ballib tolvajbanda közeléből kap egzisztenciát. Az elvakultan fideszes többieknek viszont nem értem miért jó ha nem vesznek tudomást a magyar valóságról, csak mert nekik szerencséjük van. Egy kicsit, most még, míg nem kerül rájuk is a sor. :3
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/trukkoznek-az-allami-cegeknel-a-beremelessel-1377021#
Trükköznek az állami cégeknél a béremeléssel
A Hír TV-nek nyilatkozó férfi szerint Zala megyében visszaminősítik az egyes munkaköröket a szakképzetlen kategóriába, így ugyanannyi marad a fizetésük, mint korábban volt. A MÁV a vasútőröket szervezi ki, pedig – a szakszervezet szerint – ez 5 milliárdos többletköltséget jelenthet.
A kormányablaknál dolgozó hivatalnokok januártól béremelésre számíthatnak. Ahogy a versenyszférában is sokan, mivel a minimálbér 127 500, a középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak bérminimuma pedig 161 ezer forint lesz Ám van olyan állami cég, amelyik trükkel igyekszik kibújni a fizetésemelés alól – az érintett dolgozók nem mertek nyilatkozni, ismerősük mondta el a Hír TV-nek, hogy mi a módszer.
„A munkaköri leírásban van egy olyan rubrika, hogy a munka ellátásához szükséges képesítés vagy képzettség. Mondjuk, hogyha oda valakinek be volt írva, hogy érettségi bizonyítvány és mondjuk számítógép-ismeretek, különböző informatikai ismeretek, azt kivették és beírták helyette, hogy nem igényel semmiféle szakmai képesítést. És ezzel gyakorlatilag visszakerül a normál minimálbérbe, ami most is alacsonyabb, mint a szakmai minimálbér. Azt megemelik majd 2017-ben, de azzal éri el azt, ahol jelenleg is van, tehát kvázi minden változatlan" – magyarázta Török Péter.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese nem tud arról, hogy így játszanák ki a jogszabályi előírásokat. „Én elítélem ezt! Tehát ez a helyzet, ez tudom mondani. Nem azért történnek megállapodások, hogy ezt valami ócska trükkökkel kijátsszuk. Van lehetőség, a gazdaság olyan állapotban van, a magyar társadalom olyan állapotban van, szerintem az állam is olyan állapotban van, hogy a fizetésemelést semmilyen ócska trükkel nem lehet az emberektől elvenni, ha van ilyen. Nem tudom, hogy van-e ilyen? Ha van ilyen, akkor ennek meg lesz a jutalma" – jelentette ki Németh Szilárd.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége viszont hasonló visszásságokról tud. December 9-én kiadott állásfoglalásukban arra hívják fel tagszervezeteik figyelmét, hogy alaposan készüljenek fel a helyi bértárgyalásokra. Ilyen mértékű bérfejlesztésre ugyanis a munkáltatók nem számítottak, ezért igazságtalan helyzetek alakulhatnak ki egyes bérkategóriákban. A juttatások pedig nem eshetnek a béremelés áldozatául.
De gondok vannak a MÁV-nál is
A vasútőröket 10 hónap után kiszervezik a MÁV-ból, erről a héten kapott levelet a Vasutasok Szakszervezete. A MÁV hét olyan céget jelölt meg, amelyekbe kiszerveznék a vasútőröket. Több felsorolt társaság ellen munkaügyi felügyeleti és NAV-eljárás is folyik az érdekvédők szerint.
„A munkavállalókat kellene védeni, és nem pedig olyan cégeket, amelyek adott esetben megjelennek és pénzéhes cápaként vannak. Hát, azért azt gondolja el, hogy mondjuk a PFM mögött tudjuk, hogy kettes, hármas, négyes de ötös alvállalkozósor is van, tehát azért már be tudtuk azonosítani, végig tudtuk nézni. Azért az érdekes dolog, hogy mindenki továbbadja alvállalkozónak a munkát. Megtapasztaltuk, hogy gyakran 36 órát, 72 órát foglalkoztatják a munkavállalóikat, valaki nincs bejelentve, csak zsebbe fizetik. Székesfehérvár és környékén gyakran keresnek olyanokat, akiknek nincsen munkája, hajléktalanokat, egyebet, hogy menjenek már el a vasútőri területre, ahol egyébként elvállalták ezeket a feladatokat az alvállalkozók, csak nincs ember" – nyilatkozta Hír TV-nek Kotter József, a szakszervezet alelnöke.
A szakszervezet december elején – tiltakozásul – egy petíciót is eljuttatott a területért felelős nemzeti fejlesztési miniszternek, választ nem kaptak. De a kommunikációs államtitkár sem tudta megmondani, miért van szükség a kiszervezésre. „Számunkra egy a fontos: az, hogy az ilyen jellegű tevékenységet is, mint minden állami vállalatnak a tevékenységét a lehető leghatékonyabban, a lehető leggazdaságosabban és minden jogszabálynak megfelelően lássa el minden állami vállalat, így a MÁV is" – közölte Tuzson Bence.
A szakszervezet szerint a kiszervezés után ötmilliárddal kerülne többe a vasútőri feladat ellátása, mint most.
Annyira CSAK győzelmi jelentéseket pufogtat a fideszes és közszolgálati, aztán mindenki tud hozni példát miért nem. Persze el nem ismerné a bajokat, aki a fideszes vagy a ballib tolvajbanda közeléből kap egzisztenciát. Az elvakultan fideszes többieknek viszont nem értem miért jó ha nem vesznek tudomást a magyar valóságról, csak mert nekik szerencséjük van. Egy kicsit, most még, míg nem kerül rájuk is a sor. :3
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/trukkoznek-az-allami-cegeknel-a-beremelessel-1377021#
Trükköznek az állami cégeknél a béremeléssel
A Hír TV-nek nyilatkozó férfi szerint Zala megyében visszaminősítik az egyes munkaköröket a szakképzetlen kategóriába, így ugyanannyi marad a fizetésük, mint korábban volt. A MÁV a vasútőröket szervezi ki, pedig – a szakszervezet szerint – ez 5 milliárdos többletköltséget jelenthet.
A kormányablaknál dolgozó hivatalnokok januártól béremelésre számíthatnak. Ahogy a versenyszférában is sokan, mivel a minimálbér 127 500, a középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak bérminimuma pedig 161 ezer forint lesz Ám van olyan állami cég, amelyik trükkel igyekszik kibújni a fizetésemelés alól – az érintett dolgozók nem mertek nyilatkozni, ismerősük mondta el a Hír TV-nek, hogy mi a módszer.
„A munkaköri leírásban van egy olyan rubrika, hogy a munka ellátásához szükséges képesítés vagy képzettség. Mondjuk, hogyha oda valakinek be volt írva, hogy érettségi bizonyítvány és mondjuk számítógép-ismeretek, különböző informatikai ismeretek, azt kivették és beírták helyette, hogy nem igényel semmiféle szakmai képesítést. És ezzel gyakorlatilag visszakerül a normál minimálbérbe, ami most is alacsonyabb, mint a szakmai minimálbér. Azt megemelik majd 2017-ben, de azzal éri el azt, ahol jelenleg is van, tehát kvázi minden változatlan" – magyarázta Török Péter.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese nem tud arról, hogy így játszanák ki a jogszabályi előírásokat. „Én elítélem ezt! Tehát ez a helyzet, ez tudom mondani. Nem azért történnek megállapodások, hogy ezt valami ócska trükkökkel kijátsszuk. Van lehetőség, a gazdaság olyan állapotban van, a magyar társadalom olyan állapotban van, szerintem az állam is olyan állapotban van, hogy a fizetésemelést semmilyen ócska trükkel nem lehet az emberektől elvenni, ha van ilyen. Nem tudom, hogy van-e ilyen? Ha van ilyen, akkor ennek meg lesz a jutalma" – jelentette ki Németh Szilárd.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége viszont hasonló visszásságokról tud. December 9-én kiadott állásfoglalásukban arra hívják fel tagszervezeteik figyelmét, hogy alaposan készüljenek fel a helyi bértárgyalásokra. Ilyen mértékű bérfejlesztésre ugyanis a munkáltatók nem számítottak, ezért igazságtalan helyzetek alakulhatnak ki egyes bérkategóriákban. A juttatások pedig nem eshetnek a béremelés áldozatául.
De gondok vannak a MÁV-nál is
A vasútőröket 10 hónap után kiszervezik a MÁV-ból, erről a héten kapott levelet a Vasutasok Szakszervezete. A MÁV hét olyan céget jelölt meg, amelyekbe kiszerveznék a vasútőröket. Több felsorolt társaság ellen munkaügyi felügyeleti és NAV-eljárás is folyik az érdekvédők szerint.
„A munkavállalókat kellene védeni, és nem pedig olyan cégeket, amelyek adott esetben megjelennek és pénzéhes cápaként vannak. Hát, azért azt gondolja el, hogy mondjuk a PFM mögött tudjuk, hogy kettes, hármas, négyes de ötös alvállalkozósor is van, tehát azért már be tudtuk azonosítani, végig tudtuk nézni. Azért az érdekes dolog, hogy mindenki továbbadja alvállalkozónak a munkát. Megtapasztaltuk, hogy gyakran 36 órát, 72 órát foglalkoztatják a munkavállalóikat, valaki nincs bejelentve, csak zsebbe fizetik. Székesfehérvár és környékén gyakran keresnek olyanokat, akiknek nincsen munkája, hajléktalanokat, egyebet, hogy menjenek már el a vasútőri területre, ahol egyébként elvállalták ezeket a feladatokat az alvállalkozók, csak nincs ember" – nyilatkozta Hír TV-nek Kotter József, a szakszervezet alelnöke.
A szakszervezet december elején – tiltakozásul – egy petíciót is eljuttatott a területért felelős nemzeti fejlesztési miniszternek, választ nem kaptak. De a kommunikációs államtitkár sem tudta megmondani, miért van szükség a kiszervezésre. „Számunkra egy a fontos: az, hogy az ilyen jellegű tevékenységet is, mint minden állami vállalatnak a tevékenységét a lehető leghatékonyabban, a lehető leggazdaságosabban és minden jogszabálynak megfelelően lássa el minden állami vállalat, így a MÁV is" – közölte Tuzson Bence.
A szakszervezet szerint a kiszervezés után ötmilliárddal kerülne többe a vasútőri feladat ellátása, mint most.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)