Magyar Menedék Könyvesház könyvajánlata
1126 Budapest, Márvány utca 48. 213-7057 | Nyitva tartás: H-P: 10:00-20:00; Szo: 10:00-13:00
Szerző: Bunyevácz Zsuzsa
Cím: Félni csak...kinek is lehet?
Alcím: Nimród és Ábrahám fiai
 Leírás: Ez a könyv könyvesházunkban 3600 Ft-os kiadói kedvezménnyel vásárolható meg.
Nincs új a Nap alatt?
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták...
Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk a kisebbségeinkkel...
Szerző: Gönczi Tamás
Cím: Nimród gyűrűje
Alcím: II. Bővített, átdolgozott kiadás
Kiadó: Angyali Menedék
 Leírás: Ez a könyv könyvesházunkban 6990 Ft - os kedvezményes kiadói áron vásárolható meg.
"Először Perzsiában keletkezett a magika /mágia/ mestersége ahová ugyanis az óriás Nemrot, a nyelvek összezavarodása után elment volt..." (Isidorus Hispalensis, De Asia/XIV.3.)
"...vissza kell térnünk Menroth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarása után Evilath földjére méne. mellyet ez időben Persie tartományának neveznek, és ott nejétől, Enethtől két fiat nemze, Hunort és Mogort, kiktől a hunok és a magyarok származtak." (részlet Kézai Simon Krónikájából)
"Ebből a könyvből, ami egy egészen kivételes, alapos kutatómunka és szellemi érzékenység eredményeképpen állt össze, az érdeklődő olvasó megtudhatja, hogy ki is volt Nimród. Az a mitikus óriás, "a nagy vadász az Úr előtt", akinek "bábeltornya" a nyelvek összezavarása miatt nem érhetett az égig, akinek a néphiedelem szerint a mágiát és a magyarok a nevüket is köszönhetik. Nem beszélve arról az igen fontos dokumentumról, hogy ennek az őskirálynak a nevét ott találjuk a magyarok királylistájának a legelején. Nimród személye több mint érdekes. Agyonhallgatásában a magyar eredet, ősmúlt, ősvallás rejtélye van eltemetve. (Balogh Endre, Franciaország)
Szerző: Zele Richárd
Cím: Móricz János legendáriumának nyomában
Alcím: Üzenet az istenektől? Rendhagyó feltáró kötet a Tayos barlang, a kristálykönyvtár, az aranylemezek és egy földönkívüli civilizáció nyomában...
Kiadó: Angyali Menedék
 Leírás: Ez a könyv könyvesházunkban 4400Ft-os kiadói kedvezménnyel vásárolható meg.
Móricz János (Horvátnádalja, /Körmend/ 1923. - Guayaquil, /Ecuador/ 1991.) olyan több száz kilométer hosszú barlangrendszert fedezett fel Ecuadorban, ahol egy hatalmas aranykönyvtár található. A vékony fémlapokon rovásírással az Univerzum története, a Föld története, az emberiség története és a magyarság története szerepel.
Ilyen és hasonló bejegyzések olvashatók a témával foglalkozó internetes honlapokon.
• De vajon mi lehet mindebből igaz?
• Igazat mondott-e Erich von Däniken, aki miután találkozott Móricz Jánossal, azt állította, hogy a Cueva de los Tayos barlangrendszert egy földönkívüli szuper-civilizáció építette?
"Ezeknek a kérdéseknek próbáltam utána járni a józan ész és a logika segítségével. Legfőbb segítőtársam T. Dénes Tamás matematikus-kriptografus volt.
Közös erővel próbáltuk elválasztani egymástól a nyilvánvalóan lehetetlent a lehetségestől. Közel három évig kutattam a témát. Sikerült találkoznom egy olyan személlyel, aki jól ismerte Móricz Jánost.
|
Vonalban levők száma
*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Új autókat kapnak a politikusok 2013.12.05. 12:40
Napi.hu -
Hír24 A jelenlegi flottából 42 felső középkategóriás autó, VW Passat, Audi A6 és Ford Mondeo érett meg a cserére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) összesen 27 autó vásárlására írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az állami normatíva 9 kategóriába sorolja az autókat, e szerint 14 (plusz egy opciós) darab felső közép-, 8. kategóriájú és 10 darab felső közép-, 7. kategóriájú, valamint 2 darab alsó közép-, 4. kategóriás járművet szereznek be - írja a Napi.hu.
A lapnak nem sikerült megtudnia, hogy az autókat konkrétan kik fogják használni. Személyes gépkocsihasználat egyébként a minisztert, az államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt és a kormánybiztost illeti meg. Ehhez gépkocsivezetőt kell biztosítani számukra.
A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter személyes gépkocsihasználatot engedélyezhet a helyettes államtitkár, a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kabinetfőnöke, a miniszteri biztos, a miniszterelnöki biztos, a kormányhivatalok vezetőhelyettesei, a központi hivatalok vezetői és a kormánymegbízott számára.
Kapcsolódó:
Elszegényednek a közszolgák - Orbán a hibás? *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Hirtelen megtáltosodott a NAV VORÁK ANITA 2013. 12. 06. 08:57
Origo Több nagy összegű áfacsalást is leleplezett a NAV, mióta Horváth András megvádolta az adóhatóságot azzal, hogy nem tesznek meg mindent az ilyen ügyek felgöngyölítéséért. Az elmúlt hónapban három nagy hálózatra is lecsaptak, és a jövedelmüket évek óta dugdosó vállalkozókat is elkaptak, miközben a bejelentést megelőző egy hónapban egy kutyatenyésztő volt az egyik legnagyobb fogás. Álmosan telt az október a Nemzeti Adó- és Vámhivatal áfacsalásokat felderítő csoportjainál, ha a munkájukat a nyilvánossághoz is eljuttatott beszámolóik alapján próbáljuk megítélni. Az első sikerig október 21-ig várni kellett, akkor jelentették be, hogy 23 millió forintos adóhiányt állapítottak meg egy somogyi kutyatenyésztőnél. A tenyésztő külföldre adta el az állatokat, és a bankszámlájára érkező vételárak után nem fizetett adót.
Pár nappal később nagyobb visszaélésről adtak hírt: két azonos tulajdoni hátterű cég zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek létrehozására vett fel több mint félmilliárd forintnyi állami és uniós támogatást, de a termelést nem kezdték el. A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt kezdett el nyomozni. Cikkünk megjelenése után a NAV azt közölte, hogy ezeken túl októberben hírt adtak két félmilliárd forintos adócsalás leleplezéséről is. (Cikkünkhöz az MTI Hírarchívumban kerestük a közleményeket október 8. és december 5. között. Az egyik félmilliárd forintos áfacsalásról szóló közleményt megtaláltuk, azt október 2-án adták ki, ezért nem került be a cikkünkbe.)
Ehhez képest sokkal több sikerről adtak hírt azóta, hogy Horváth András volt NAV-os munkatárs november 8-án azzal állt a nyilvánosság elé, hogy évek óta ezermilliárdos áfacsalások történnek az adóhivatal asszisztálása mellett (a bejelentést és az áfacsalási ügy fejleményeit ebben a cikkünkben követheti nyomon).
A novemberben feltárt vagy befejezett ügyek nem mindegyikében volt olyan bonyolult a csalási rendszer, mint amilyenekről Horváth beszámolt. November 10-én hajnalban egy dunakeszi áruház parkolójában húsokat pakoló kamionosokra csaptak le. A NAV szerint a számla és eredetpapírok nélkül érkező húsokért készpénzben fizettek, és több olyan nagy magyar cég is érintett az ügyben, amelyeknél korábbi vizsgálatok során már kiderítették, hogy nem adnak be áfabevallást. A hús külföldről érkezett, a magyar cégek pedig a NAV szerint egy európai csalási lánccal dolgoztak össze.
Rajtaütöttek több olyan vállalkozáson is, ahol ugyan nagy tételben, de egyszerű adócsalást folytattak. Egy őrzés-védelemmel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó tatabányai cég esetében kétéves nyomozással derítették ki, hogy 3,7 milliárd forint adót és egyéb járulékot csaltak el az államkasszából. Hozzájuk hasonlóan a megszerzett bevételeit titkolta el az a plasztikai sebész is, aki a NAV szerint több százmillió forintnyi adóval rövidítette meg az államkasszát.
Lefüleltek viszont két olyan hálózatot is, amelyek a Horváth által ismertetett körbeszámlázós módszerrel csalták el az áfát. November 29-én Nyíregyházán jelentették be, hogy lelepleztek egy több mint húsz cégből álló hálózatot, amelynek tagjai ipari olajat forgalmaztak úgy, hogy nem fizették be utána az általános forgalmi adót, viszont szövevényes számlázási rendszerük eredményeként voltak olyan cégek, amelyek visszaigényelték, így összesen több mint nyolcszázmillió forint kárt okoztak az államnak.
Lebuktattak egy adócsaló bolthálózatot is, amelynek tagjai Nyugat-Európából hozták a mosó- és tisztítószereket, háztartási eszközöket, kávét, de áfát nem fizettek utánuk, így a versenytársaiknál jóval olcsóbb áron kínálták az árut. Az áfafizetést úgy tudták elkerülni, hogy bonyolult számlázási hálózatot hoztak létre.
A NAV novemberi eredményei nemcsak az októberi jelentésekhez képest tűnnek jónak, hanem az Origo korábbi gyűjtéséhez képest is: akkor 2010-ig visszamenőleg vizsgáltuk át a NAV közleményeit, és összesen 22 olyan esetet találtunk, amikor az adóhatóság fiktív számlákkal, áfacsalással, szabálytalan áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatban gyanúsított meg vállalkozókat, vagy kezdett nyomozást.
Megkerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy novemberben több ügyet sikerült felderíteni vagy befejezni, mint a korábbi hónapban. Az adóhivatal sajtóosztálya előbb türelmet kért ahhoz, hogy a pontos kimutatásokat elkészítsék, informálisan csak annyit mondtak, hogy a novemberi akcióknak nem volt közük Horváth András bejelentéseihez.
Csütörtökön délután elküldték az összesítésüket, miszerint októberben és novemberben is három-három olyan áfacsalásos ügyről adtak ki közleményt, amelyekben büntető eljárás zajlik vagy zajlott a NAV-nál. Hogy melyek voltak azok az októberi ügyek, amelyek nem szerepeltek a cikkünkben, az egyelőre nem derült ki, de felajánlották, hogy ha szeretnénk elolvasni azokat, egy előre egyeztetett időpontban megtehetjük a NAV Bűnügyi Sajtóirodájában. (Cikkünkben a Horváth András bejelentése előtti és utáni egy hónapot, azaz az október 8-tól csütörtökig tartó időszakot vizsgáltuk, a közleményeket az MTI Hírarchívumából kerestük ki.)
A NAV összesítéséből kiderül, hogy az adóhivatal havonta 1-5 adócsalásos ügyről ad ki közleményt, de idén két olyan hónap is volt, amikor nem adtak ilyenről tájékoztatást. Az elmúlt két évhez képest idén egyelőre még kevesebb ilyen közeményük volt: 2011-ben összesen 38, 2012-ben 26 ilyen ügyről számoltak be, idén összesen 21 közleményt adtak ki. A táblázathoz mellékelt levelükben meg is jegyzik, hogy "mint látható, a felsorolt közlemények nem egyenlően elosztva kerülnek nyilvánosságra, mint ahogy a büntetőügyek nyomozása sem a naptárhoz igazodik. Van, hogy egy ügy hetek alatt, és van, hogy évek alatt jut olyan stádiumba, hogy nyilvánosságra tárható információkkal tudjunk szolgálni". Megjegyzik azt is, hogy a NAV sajtókommunikációja épp olyan összetett, mint a szervezet, működését törvények, és nem belpolitikai események határozzák meg.
(A NAV már cikkünk megjelenése előtt elküldte nekünk az összesítést és a válaszait, de ezt saját hibánkból csak cikkünk megjelenése után vettük észre, így az erről szóló rész csak megjelenés után került be a cikkünkbe. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.)
Kapcsolódó:
Néphagyományunk: az áfacsalás Trafikpályázatok újratöltve: újabb 992 boldog mutyitulajdonost várnak *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
A Habsburgok belőlünk gazdagodtak Egy kiállítás kincsei - A bécsi Kunstkammer világhírű gyűjteménye vajon még mennyi eltulajdonított magyarországi értéket rejt? Évekig tartó felújítási munkálatok után, március 1-jétől újra látogatható a Habsburgok kincseskamrája, a bécsi Kunstkammer. Húsz teremben kétezernél is több rendkívüli arany- és ezüsttárgyat, műkincset csodálhatnak meg az érdeklődők a Habsburgok évszázadokon át tartó gyűjtőszenvedélyének köszönhetően.
Schmitt Pál magyar és Heinz Fischer osztrák államfő
2010 szeptemberében Bécsben Bocskai koronája előtt
A nagy művészettörténeti esemény nem feledtetheti, hogy az összesen mintegy nyolcezer darabból álló különleges gyűjtemény háromnegyede továbbra is rejtve marad a nagyközönség elől, mint ahogyan az a tény is, hogy ennek a világviszonylatban is rangos kollekciónak egy részét a 16-17. században ellopott páratlan magyar kincsek alkotják. A tárgyak többségének beazonosítása - gondolom - mára lehetetlen, hiszen a Habsburgok évszázadok óta gondosan ügyeltek arra, hogy az eredetet bizonyító megkülönböztetéseket eltüntessék.
A magyar régmúlt meghamisítása és európai hegemóniájuk biztosítása érdekében loptak, aztán fúrtak, faragtak, kapartak... (Elég csak a Szent Koronán elvégzett barbár műveleteikre - Szűz Mária képének felcserélése Dukasz Mihályéval - vagy a Képes Krónika nekik nem tetsző részeinek kikaparásaira gondolni.)
Évszázadokon keresztül áramlottak magyar műkincsek Bécsbe, máig nem alakult azonban magyar tudósokból, szakértőkből álló vizsgálóbizottság a tanulmányozásukra, de 1932 óta komoly kísérlet sem történt a Habsburg família által eltulajdonított kulturális örökségünk visszaszerzésére.
"Egy szerencsétlen órában a Habsburgok becsempésztettek az országba. Nem hívattak, hanem a szó szoros értelmében becsempésztettek. És e pillanattól kezdve ránk zúdult az elnyomás, a nyílt erőszak és alattomos ármányok összes eszközeivel a szenvedések végtelen sora..." "...Sohasem volt uralkodóház a világon, melynek a korlátlan uralmi vágy annyira vérében lett volna, mint az osztrák-háznak. Náluk ez természet, családi jellemvonás, mely, mint a vastag ajk nemzedékről-nemzedékre örökbe szállt" - írta róluk Kossuth Lajos.
Hazánk már az Árpádok korában kincses ország hírében állt, s amikor Habsburg Alberttel megjelent a család a magyar trónon, héjaként vetették rá magukat az aranyra és a páratlan műkincsekre. Már megjelenésük is a magyar történelem színpadán önmagáért beszélt: 1440. február 22-ére virradó éjszaka Albert özvegye, Luxemburgi Erzsébet királyné német komornájával, Kottanner Jánosnéval kilopatta a visegrádi fellegvárból a Szent Koronát. Évszázados uralmuk és elnyomásuk tehát egy gigantikus lopással kezdődött. Zsigmond király javai - benne az Anjouktól örökölt kincsekkel - leánya, Erzsébet révén Habsburg Alberthez kerültek.
A Corvina könyvtár pusztulása Hunyadi Mátyás üres kincstárat vett át, de színültig megtöltve hagyta utódaira.
A budai palota termeit freskók, faliszőnyegek, csodálatos festmények borították, a mennyezet aranyozott volt, s drágakövekkel kirakottak az ajtók és az ablakkeretek. Szoborremekek álltak a palota udvarán és a termekben, az ötvösművészet tenger kincse alatt roskadoztak a polcok. Világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának a kor humanistái csodájára jártak. Mátyás minden fellelhető kincset, tudást - értékmentés céljából - összegyűjtött, a kereszténység jegyében akarta a neoplatonikus filozófia felhasználásával a deszakralizált európai elit kultúráját újraértelmezni. A budai könyvtár fénykorában, 1490-ben kb. 3000 kötetnyi kódexből, kéziratból állt. Helye a 340 szobás királyi palotában a Dunára néző keleti oldalon az emeleten, a királyi kápolna melletti boltíves helyiségben volt.
A két bolthajtásos teremben a könyvek, kéziratok hárompolcos állványokon feküdtek, melyeket arannyal átszőtt piros bársonyfüggönyök védtek a portól és a fénytől.
Mátyás halála után hatalmas műve széthullott, Jagelló II. Ulászló és II. Lajos uralkodása idején külföldi humanisták szerezték meg és hordták el a könyvtár legértékesebb darabjait. Német humanisták (Brasicanus, Celtes, Cuspinianus) - a Habsburgok megbízásából - lopták ki a kódexeket Bécsbe, pár évvel később Faber János bécsi püspök már pénzt is hajlandó volt áldozni a további kötetekért.
A mohácsi csata után Szulejmán háromszor vonult be Budára, 1526-ban, 1529-ben és 1541-ben. 1526. szeptember 3-án lóháton érkezett, megtekintette Buda várát, s onnan szemlélte a túlsó parton felgyújtott Pestet. A zsákmányolt kincseket hajókon, valamint 1400 tevével vitette Konstantinápolyba.
Oláh Miklós kancellár tudósított a mérhetetlen pusztulásról. "1526. szeptember 8-án a törökök betörve a palotába leszaggatták az ezüstláncokat a könyvekről és elpusztították az értékes köteteket." Azokra a Corvinákra, melyeket Szulejmán elvitt Konstantinápolyba, enyészet várt. 350 év múlva Abdul Hamid szultán ajándékaként került vissza 16 Corvina hazánkba.
Ma Mátyás egykori világhírű könyvtárának 216 kötete ismert, köztük 52 kötet van Magyarországon, 41 került Bécsbe, a többi 43 külföldi város 47 könyvtárát gazdagítja.
A bécsi udvari gyűjtemény kezdetét III. Frigyestől számítják, e gyűjtemény első tápláló forrása Mátyás páratlan gazdagsága volt. Utóda, I. Miksa folytatta apja kincstárának gyarapítását. A bécsi udvari könyvtárat 1495-ben alapították, máig emléktábla hirdeti, hogy a császár Corvin Mátyás könyvtárának nagy részéből hozta létre az intézményt. Miksa szenvedélyesen gyűjtött minden kincset, amely Mátyásé volt. Megszerezte kardját, pajzsát, ezek ma is láthatók Bécsben.
I. Miksa abban is zseniális volt, hogy háborúkkal és házassági szerződésekkel (16 gyermeke született három feleségtől és számtalan ágyasától) kiterjesztette a Habsburg-befolyást: Németalföldre, Spanyolországra, Csehországra, Lengyelországra, Itáliára és Magyarországra. Fiát, Ferdinándot és lányát, Máriát II. Ulászló magyar király gyermekeivel házasította össze. Ferdinánd felesége Jagelló Anna, Mária férje II. Lajos magyar király lett.
Jagelló Anna, amikor a mohácsi veszedelemről értesült, ami kincset csak felpakolni tudott, hajókon Pozsonyba szállíttatta. Ami Habsburg Máriához került, azt vitte magával Németalföldre... Ferdinánd 1527-ben vonult be Budára, és módszeresen végezte az ország kifosztását. Összeíratta, aztán összeszedette a még megmaradt egyházi kincseket, ezek egy része a királyi magángyűjteménybe került, zöméből pénzt veretett. (Fráter György meggyilkolása után az ő javai Anna császárné gyűjteményébe vándoroltak.)
Ami mozdítható volt, ellopták Ferdinánd, az udvari gyűjtemény megalapítója 1564-ben bekövetkezett halálával három részre osztódott a kollekció fiai: II. Miksa császár, Tiroli Ferdinánd főherceg és Stajer Károly főherceg között. Bécsben, Innsbruckban, Ambrasban, Gratzban létesültek önálló gyűjtemények, majd századokkal később ismét egy helyen, Bécsben egyesültek. Tiroli Ferdinánd volt az ambrasi gyűjtemény megalapítója, hozzá került II. Lajos magyar király fegyverzete és a szigetvári hős, Zrínyi Miklós sisakja is.
II. Miksa megszerezte Mátyás és Beatrix domborműves arcképét, de regnálása idején kerítettek sort Zsámboky János magyar polihisztor, orvos, történetíró felbecsülhetetlenül értékes könyvtárának megkaparintására is.
Zsámboky 530 kódexet ajánlott megvételre 3000 dinárért, Blotius Hugó udvari könyvtáros pedig tájékoztatta a császárt: "ha Zsámboky János kéziratai is a bécsi könyvtárba kerülnek, a francia király könyvtárát felülmúlja, és a vatikánival lesz egyenlő". Zsámboky könyvtárát a vételár megfizetése nélkül szerezték meg, fantasztikus numizmatikai gyűjteményét is ellopták.
Az ország műkincsállományának kirablása tovább folytatódott az elmebeteg Habsburg Rudolf alatt is. Rudolf császár kabbalista volt, egy szenvedélyének hódolt, mindenből aranyat akar csinálni, alkimista céljának megvalósítása érdekében pedig fanatikusan gyűjtött mindent.
Ügynököket bérelt, akik feltérképezték a régi nemesi családok műkincseit, rendszeresek lettek a vagyonelkobzások. Konkrét műtárgyakra is vadászott, Zrínyi Miklóstól egy pajzsot, Báthory István örököseitől Szent László koronáját kaparintotta meg. Vágyakozott a váradi királyszobrok után is (ezek több méteresek voltak, és arannyal borítottak), azonban ezek a török pusztításának estek áldozatul. Bocskai István híres koronáját, melyet a török szultán nyújtott át neki Rákos mezején 1605-ben, fejedelmi jelvények kíséretében körmönfont ravaszsággal szerezte meg az udvar. 1606-ban, mikor Bocskai meghalt, nagy riadalom támadt Bécsben. Bocskai ugyanis végakaratában kikötötte, hogy koronája az ország tárházában őriztessék, külföldre ne kerüljön. Thurzó György rávette Bocskai örököseit, a homonnai Drugeth-családot, szolgáltassák ki e kincset a nádornak, így került az is a bécsi kincstárba.
A Thököly-Rákóczi-kor meghatványozta a Habsburgok zsákmányszerzését. Minden politikai per hátterében ott lappangott a kapzsiság, mely Magyarországot csakugyan koldussá akarta tenni. I. Lipót 1671-ben küldte vérpadra a 17. század legnagyobb magyar műgyűjtőjét, a sárvári gróf Nádasdy Ferencet. Nyolc kötetre terjedt elkobzott műkincseinek leltára... Például: egy drágakövekkel kirakott aranyszekér, melyet egy elefántcsontból faragott Bacchus ékesített a kíséretével s díszítették még szentek ezüst szobrai, köztük Szent István király három láb magas ezüstszobra.
A fegyvertár egyik dísze volt a sok között a Szigetvár ostrománál elesett Deli Vid ezüsttel díszített kardja s egy hétszáz rubinnal ékesített pallos.
A Thökölyek likavai várát Heister császári tábornok fosztotta ki. Ékszerek, ruhák, könyvtár, arany- és ezüstnemű, éremkincsek és drága perzsaszőnyegek, gobelinek és szövetek vesztek el a magyarság számára, felbecsülhetetlen értékben. Nyílt szekereken, esőben áztatva szállították a kincseket Bécsbe. A költő-hadvezér, gróf Zrínyi Miklós könyvtára, gyűjteménye is erre a sorsra jutott, s gróf Batthyány Ferenc műkincsei is. II. József az egyházi javak elárverezésével fosztotta meg az országot ősi kincseinek maradékától. Klastromi könyvtárak java került az udvari könyvtárba.
A 18. század végére, ami mozdítható volt, ellopták, de a magyar föld még hatalmas kincseket rejtett.
1799. július 3-án a hajdani Torontál megyei Nagyszentmiklóson egy szerb parasztgazda az udvarán árokásás közben aranykincset talált. Szeptember 18-án Neumann abbé, a császári-királyi Régiségtár igazgatója kérte, hogy a császár intézkedjék, mert a Bánátban páratlan aranylelet került elő, s ennek megszerzésére a Régiségtárnak mindenki előtt joga van. E kérés következtében szeptember végén a kincs már Bécsben volt. Ezt a világon egyedülálló magyar aranykincset - 23 aranyedényről van szó, 9924,98 gramm színarany súllyal - a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi.
A nagyszentmiklósi lelet 23 gyönyörű aranyedényéből tizenkettőn rovásírásos felirat található, melyet a kutatók máig nem fejtettek meg, csak annyit sikerült megállapítani, hogy azok leginkább a székely rovások jeleihez hasonlítanak. A lelet keletkezésének korát az 5-7. századra teszik, ebből a tényből, valamint az ötvöstechnika és az ábrázolási stílusból kikövetkeztetve állapította meg 1878-ban Pulszky Ferenc, hogy ez esetben Attila kincséről lehet beszélni.
Miről mesélnének kincseink? A Monarchia felbomlása után a közös birodalmi vagyont, így a Habsburgok császári és királyi gyűjteményeit, kincstárát is jogszerűen fel kellett volna osztani. 1919 februárjában a békekonferencián a csehek, az olaszok és az ukránok be is jelentették igényüket. 1920 után a magyar kormány is kísérletet tett elkobzott kulturális örökségünk visszaszerzésére, de a tárgyalások éveken át nem vezettek eredményre, így a vitás kérdésben végül nemzetközi döntőbíróság hozott határozatot. Az 1932-es velencei egyezménnyel a Bécsbe került magyar műkincseknek töredéke került csak haza, így Anonymus Gestája, a Képes Krónika, a Corvinák.
A magyar múlt hiteles tanulmányozásához a 21. században már elengedhetetlen lenne, hogy visszakapjuk jogos nemzeti örökségünket. A középkori oklevelek, kódexek, valamint olyan régészeti leletek, mint a nagyszentmiklósi kincs beható tanulmányozása alapjaiban rengetné meg a hivatalos történetírás bevett dogmáit, mind a magyar, mind az egyetemes történelem vonatkozásában. Gyakorlatilag át kelleni írni a történelmet...
Csurka Mónika Forrás: Magyar Hírlap/Facebook -
sokkaljobb.hu sokkaljobb-kommentár: A kiegyenlítésre, vagy későbbi nevén a kiegyezésre azért került sor, mert az örökös háborúikra hatalmas összegű hiteleket vettek fel a Rotschild Bankháztól. Ezeket a hiteleket aztán elődeink átvállalták, és visszafizették helyettük. Miután ez megtörtént, még azt is bevállaltuk, hogy finnugorok vagyunk (1872). Aztán következett néhány békeév, az Aradi 13-ak és sok magyar honfitársunk halálos ítéletét meghozó Ferenc Józsefből Ferenc Jóska lett, majd belehajszoltak bennünket az első világháborúba, és Trianonba kötöttünk ki, ahol még ők is beleharaptak hálából Nagy-Magyarország testébe.
Az utolsó Habsburg királyt nemrégiben boldoggá avatták a Vatikánban. Egyik nem éppen dicső tettéről egy korábbi írásunk elérhető
ITT!
Békéscsaba, 2013. október 27.
F. I. - K. M.
Emlékeztető: " A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását. Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd az az idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot." (VI. Pál pápa)
Kapcsolódó:
Az igazság kifordítása a holokauszt csalásban *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Jeruzsálemi népirtás Kr. u. 614-ben a helyi zsidók a perzsákkal szövetkezve elfoglalták a Szentföldet és Jeruzsálemet, részletesebben lásd: 613-as zsidó felkelés, majd a zsidók lemészárolták a jeruzsálemi keresztények nagy részét.
Zsidó népirtás 614-ben a helyi, palesztinai zsidók szövetkeztek babilóniai hittársaikkal és segítettek a perzsáknak elfoglalni a Szentföldet. A támadásban 26 000 zsidó vett részt.
A perzsa győzelem után a zsidók nekiláttak a palesztinai keresztények tömeges legyilkolásának. Felgyújtották a templomokat és a kolostorokat, megölték a papokat és a szerzeteseket, tűzre vetették a könyveket. A tabgai csodálatos Halak és Kenyerek bazilika, a Mennybemenetel Templom az Olajfák hegyén, a Damaszkuszi kapuval szembeni Szt. István templom és a Hagia Sión a Sion hegyen csak a legfontosabb néhány tétel a lerombolt épületek hosszú listájáról. A támadást valójában csak kevés templom élte túl. A feneketlen Tűzszurdoknál (Vádi anNar) épült Szt. Sabas kolostort csak távoli elhelyezkedése és a meredek sziklaszirtek mentették meg.
A Születés Temploma is csodás módon kerülte el a pusztulást: amikor a zsidók parancsot adtak a lerombolására, a perzsák megakadályozták szövetségeseik pusztítását. Ugyanis perzsa királyok portréinak hitték a Napkeleti Bölcsek mozaikképét a párkányzat fölött.
S ez az öldöklés és pusztítás még nem is a legsúlyosabb gaztett volt. Amikor Jeruzsálem megadta magát a perzsáknak, sok ezer helyi keresztényt vetettek fogságba, és elhajtották őket a Mamillai víztároló közelébe. Ronny Reich izraeli régész ezt írja:
"Valószínűleg a legtöbbet ígérő vevőnek adták el őket. Egyes források szerint a Mamillai tárolónál a keresztény foglyokat zsidók vásárolták meg és ott a helyszínen le is mészárolták őket."
A mészárlás egyik szemtanúja, Szt. Sabasi Sztrategiosz azt írja: "Azután a gonosz zsidók... szerfelett örvendeztek, mivel gyűlölték a keresztényeket, és aljas tervet eszeltek ki. Ahogy régen ezüstpénzen vásárolták meg az Urat a zsidóktól, úgy most ők vásárolták meg a fogságba esett keresztényeket... Hány lelket mészároltak le Mamilla víztározójánál! Hányan haltak éhen és szomjan! Hány papot és szerzetest vágtak le karddal! És hány szüzet, ha ellenálltak a meggyalázásnak, szántak halálra ellenségeik! Hány szülő pusztult el gyermeke holtteste fölött! Hány olyan ember lett Krisztus vértanúja, akit megvásároltak, majd legyilkoltak a zsidók! Ki számolhatná meg annak a rengeteg embernek a hulláját, akiket Jeruzsálemben öldöstek le?"
Sztrategiosz 66 000-re becsüli e mészárlás áldozatainak a számát.
A zsidók azért váltották ki drága pénzen a keresztényeket a perzsa katonák fogságából, hogy legyilkolhassák őket a Mamilla víztárolónál, és annak vize vérré változott. A zsidók csak Jeruzsálemben 60 - 90 ezer palesztinai keresztényt öltek meg, ami mai arányokra átszámítva majdnem 1,5 milliót tenne ki (az Encyclopaedia Britannica szerint a föld össznépessége akkoriban 300 millió körül lehetett, hússzor kevesebb, mint ma).
Pár nappal később a perzsa katonaság fölfogta a gyilkolás mértékét, és leállította a zsidókat.
Zsidó gaztettek A 614-es népirtás a legszörnyűbb, de nem az egyetlen ilyen gaztett volt, amit a zsidók elkövettek azokban a zavaros években. Bár az is egy szép történet, amit a Biblia mesél el Kánaán Józsué általi meghódításáról, s amely oly mély hatást gyakorolt a zsidó lélekre. A VII. század az erős zsidó befolyás évszázada volt, - igencsak bőven kivették a részüket a népirtásból.
Alig pár évvel 614 előtt, 610-ben az antiochiai zsidók legyilkolták a keresztényeket. A zsidók felvágták Anasztasziosz pátriárka hasát, arra kényszerítették őt, hogy a saját beleit rágja, s heréit az arcába csapták. Az effajta események miatt a jeruzsálemiek az Omar ibn Khattab kalifával 638-ban kötött szerződésben azt kérték, hogy védjék meg Jeruzsálem lakóit a kegyetlen zsidóktól s ezzel a nagy hatalmú arab vezér egyet is értett (Szulh al Kudsz, kapitulációs szerződés).
Kapcsolódó:
DNS kutatás bebizonyította, hogy a modern Kazár "Zsidók" nem az ősi Izraeliták, és nem Ábrahám leszármazottai Jönnek a zsidó önvédelmi szervek? A "magyar" kormány támogatásával működik a Zsidó Ügynökség valamint a Tett és Védelem Alapítvány *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Izrael Samir: A Deir Jasszin-i mészárlás 2001/04/09
antidogma.hu 
Egy csodálatosan szép tavaszi napon, amikor a Szentföld fölött halványkék az ég, és mindenütt zöldell a fű, légkondicionált buszok viszik a turistákat a síkság városaiból a hegyvidék városaiba. Nem sokkal a fél út megtétele után, közvetlenül a Bab alVad, vagyis a Völgykapu rekonstruált török kori vendégfogadója mögött a busz páncélozott harci járművek pirosra festett roncsai mellett halad el. Ez az az útszakasz, ahol az idegenvezetők előadják a szokásos szöveget: "Ezek a járművek azoknak az izraeli hősöknek az emlékét őrzik, akik áttörték a kilenc arab állam agressziója által Jeruzsálem köré vont blokádot." A szövegben az arab államok száma aszerint változik, hogy éppen milyen hangulatba n vannak az idegenvezetők, és milyennek ítélik az aktuális közönséget.
A Jeruzsálembe vezető útért súlyos harcok folytak az 1948-as palesztinai polgárháborúban, melyek eredményeképpen a síkság cionista zsidói elfoglalták Jeruzsálem virágzó nyugati felét, benne az arab nemesek, valamint a német, görög és örmény kereskedők nagy fehér kőházaival. E harcok folyamán a cionisták elfoglalták a semleges, nem cionista zsidó területeket is. Nagy etnikai tisztogatást rendezve elűzték a nem zsidókat, a helyi zsidókat pedig gettókba terelték. S hogy teljesebbé tegyék ezt a fényes haditettet, amerre csak elhaladtak, a földdel tették egyenlővé a palesztin falvakat.
A rozsdásodó roncsok nem a legmegfelelőbb hátteret szolgáltatják a szabvány izraeli szövegekhez, és nem szolgálhatnának egy valósághű film díszleteiként sem. Mesterséges kreálmányok ezek, hiányzik belőlük a filmrendezők által megkívánt hitelességnek még a látszata is. A blokád és az agresszió sztorija színjáték csupán, s nem forgatókönyv. A turisták számára folyton újrajátszott propagandaelőadás ez a Siratófal és a Holokauszt Múzeum közötti nonstop utaztatáson.
Az ezért az útért vívott harcok 1948 áprilisában fejeződtek be, hetekkel azelőtt, hogy Izrael május 15-én kinyilvánította függetlenségét, s még azelőtt, hogy az arab szomszédok szedett-vedett csapatai behatoltak volna Palesztinába, hogy megmentsék az őshonos lakosság maradékát. Ahogy T. S. Elliot mondotta, április a legkegyetlenebb hónap. És ilyen volt az a végzetes április is, amikor a palesztinok arra ítéltettek, hogy öt évtizedre földönfutóvá váljanak. A harcok csúcspontja Jeruzsálem kapui előtt volt, ott, ahol a Szaharovkertek egy temetőre néznek, egy elmeotthonra és a Deir Jasszinra.
A halálnak sok neve van. A csehek Lidicének hívják, a franciák Oradournak, a vietnamiak My Lainak, a palesztinok pedig Deir Jaszszinnak. 1948. április 9-én éjjel az Ecel és a Lehi zsidó terrorista csoport rátámadt a békés falura, és lemészárolt mindenkit, férfiakat, nőket és gyermekeket. Nem akarom itt most föleleveníteni a levágott fülek, fölmetszett hasak, megerőszakolt nők, felgyújtott férfiak, a kőfejtőbe hajigált hullák vagy a gyilkosok által rendezett diadalmenet véres történetét. Lényegét tekintve minden tömegmészárlás egyforma, Babi-Jartól a láncfűrészes bandán át Deir Jasszinig. A Deir Jasszini mészárlást azonban különlegessé teszi három mozzanat.
Az egyik: itt rengeteg a dokumentum és a szemtanú. Más zsidó harcosok a Haganából és a Palmahból, zsidó cserkészek, a Vöröskereszt és a jeruzsálemi angol rendőrség képviselői kimerítő jelentéseket írtak az eseményekről. Ez csupán az egyik palesztinmészárlás volt a sok közül, melyeket a zsidók követtek el az 1948-as háborúban, de a többi nem kapott ekkora figyelmet. S valószínűleg ez is csak azért, mert ott volt a szomszédságában Jeruzsálem, a Palesztinai Brit Mandátum székhelye.
A másik: a Deir Jasszini mészárlásnak a saját tragikumán is túlmutató végzetes következményei voltak. A szörnyű hír hallatán tömegével menekültek el az emberek a környékbeli palesztin falvakból, s így a zsidók nyugat felől zavartalanul közelíthették meg Jeruzsálemet. A menekülés bölcs és racionális döntés volt a civil lakosság részéről. Miközben ezeket a sorokat írom, a tévém a háborús övezetből menekülő' macedón falusiakat mutat. Anyám családja 1941. június 22-én elmenekült az égő Minszkből. Apám családja ott maradt, és ott is pusztult. Az én szüleim a háború után a többi menekülttel együtt visszatérhettek a szülővárosukba. A palesztinokat azonban mind a mai napig nem engedték vissza.
A harmadik: a gyilkosok karrierje. Az Ecel és a Lehi bandák két parancsnoka, Menahem Begin és Jichak Samir később Izrael miniszterelnöke lett. Egyikük sem mutatott semmiféle megbánást, s élete végén Menahem Begin egy olyan házban élt, ahonnan szép kilátás nyílt Deir Jasszinra. Semmi nürnbergi bíróság, semmi megtorlás és semmi bűnbánat csak virágokkal telehintett út egészen a Nobel-békedíjig. Menahem Begin büszke volt erre a hadműveletre, és a gyilkosokhoz írott levelében gratulált nekik a hazafias kötelesség teljesítéséért. "Izrael történelmének alakítói vagytok" írta. Jichak Samir szintén boldog volt, hogy a dolog hozzájárult álma megvalósításához: a nem zsidók elűzéséhez Izrael földjéről.
A hadműveleti parancsnok, Júda Lapidot szintén nagy karriert futott be. Főnöke, Menahem Begin az oroszországi zsidók Izraelbe kivándorlását szorgalmazó kampány vezetésével bízta meg. Lapidot szolidaritást és családegyesítést követelt, s az "Engedjétek elmenni a népemet!" emlékezetes jelszavával ő vezényelte a New Yorki és a londoni tüntetéseket. Aki kiállt az oroszországi zsidóknak azért a jogáért, hogy kivándorolhassanak Izraelbe, az valószínűleg találkozott már ezzel a névvel. A Deir Jasszini vérfoltokat azóta már nyilván lemosta a kezéről. Az oroszországi emigránsok politikai megdolgozása céljából még Lapierre és Collins bestsellerének, a Deir Jasszini eseményeket megszépítő "Ó, Jeruzsálemének orosz nyelvű "verzióját" is kiadatta.
De van még egy további oka is annak, hogy ez az esemény történelmileg különlegesnek tekinthető. Deir Jasszin a világ elé tárta a cionista taktika minden elemét. Miután fény derült a tömeggyilkosságra, az izraeli vezetés az egész gaztettet ráfogta... az arabokra. Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke kijelentette, hogy arab martalóc bandák hajtották azt végre. Aztán, amikor ez a változat megdőlt, a zsidó vezetők megpróbálkoztak a kármentéssel. Bocsánatkérést intéztek Abdallah emírhez. Ben Gurion nyilvánosan elhatárolta magát és kormányát a mészárlástól, kijelentve, hogy az beszennyezte minden becsületes zsidó nevét, s hogy a gaztettet szakadár terroristák követték el. Ben Gurion píár-technikáit mindmáig büszkeséggel emlegetik a derék cionista-szimpatizáns külföldi "liberálisok".
-Micsoda borzalmas, félelmetes történet - mondta egy humanista zsidó, amikor autómmal elhaladtunk Deir Jasszin megmaradt házai mellett. -De Ben Gurion elítélte a terroristákat, akik megkapták méltó büntetésüket - tette még hozzá.
Meg, válaszoltam. Büntetésül a legmagasabb állami pozíciókba helyezték őket.
Alig három nappal a mészárlás után a terrorista bandákat beolvasztották a kiépülő izraeli hadseregbe, a parancsnokok magas beosztásba kerültek, s egy általános amnesztia eltörölte a bűneiket. [bgUgyanaz volt a forgatókönyv a Sáron miniszterelnök által végrehajtott, történelmileg bizonyítható első atrocitás esetében: először letagadtak mindent, azután bocsánatot kértek, majd jött a megkegyelmezés és az előléptetés.[/b] A Sáron által vezetett alegység a palesztin Kibja faluban házakat robbantott fel a lakókkal együtt, majd lemészárolt körülbelül hatvan férfit, nőt és gyermeket. Miután fény derült a gyilkosságra, Ben Gurion miniszterelnök először az arab martalóc bandákra fogta az egészet. Amikor ez nem jött be, elkezdte az arab zsidókat hibáztatni, akik állítólagos arab mentalitásukkal önkényesen indítottak bosszúhadjáratot a parasztok legyilkolására. Sáron számára ez a szokásos diadalmenet volt a miniszterelnöki posztig. Néha már az a benyomásunk, hogy úgy lehet valakiből a legkönnyebben miniszterelnök, ha előzőleg tömegmészárlást hajt végre.
Ugyanez ismétlődött a Kafr Kasemi mészárlás után, ahol az izraeli katonák felsorakoztatták és legéppuskázták a helybéli parasztokat. Amikor a tagadás eredménytelen volt, és kommunista parlamenti képviselők feltárták a véres tényeket, a tetteseket hadbíróság elé állították, és hosszú börtönbüntetésre ítélték. De egy év sem telt bele, és a tettesek már szabadlábon voltak, s a gyilkosok parancsnoka az Israel Bonds főnöke lett. Fogadni mernék, hogy addigra már lemosta a vért a kezéről.
Most, ötven év elteltével a zsidó elit elhatározta, hogy ismét megpróbálja revízió alá vetni a Deir Jasszinban történteket. A történelem hamisításban élenjáró amerikai cionista Szervezet, a ZOA (Zionist Qrganization of America) az amerikai adófizetők pénzén kiadta a Deir Yassin: History of a Lie (Deir Jasszin: egy hazugság története) című brosúrát. A ZOA revizionistái a saját ellenségeik, a "holokauszttagadók" módszerét alkalmazták: egyszerűen figyelmen kívül hagyták a túlélők, a Vöröskereszt, a brit rendőrség, a Zsidó Cserkészek és más zsidó megfigyelők beszámolóit, akik ott voltak a mészárlás helyszínén. Nem érdekelte őket Ben Gurion beismeréssel felérő bocsánatkérése sem, hiszen e bandák vezére végül is a zsidó állam miniszterelnöke lett. A ZOA szerint kizárólag a gyilkosok beszámolói hitelesek. Már tudniillik akkor, ha ezek a gyilkosok zsidók.
De akadnak még igaz emberek, és talán ez lehet az oka annak, hogy a Mindenható nem töröl el bennünket a föld színéről. Létezik egy Deir Jasszin Emlékbizottság (Deir Yassin Remembered), amely küzd az emlékek meghamisítása ellen. Könyveket ad ki, találkozókat szervez, s azon munkálkodik, hogy emlékművet állíttasson a tömeggyilkosság helyszínén, hogy az ártatlan áldozatoknak legalább ennyi elégtétel jusson, és "örök nevet" kapjanak, "amely soha el nem vész" (Izaiás könyve 56, 5.). Ezt meg kell tenni még azelőtt, hogy Deir Jasszin és a szomszédos falvak túlélő leszármazottai visszatérnek a menekülttáborokból apáik földjére.
2001. április 9.
*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Mindenképpen fegyvert akarnak adni a cigányok kezébe - Ezúttal a honvédség várja őket 2013.12.05. 08:24 Honvedelem.hu -
Deres.tv Az önkéntes tartalékos rendszerről kaptak tájékoztatást az Országos Roma Önkormányzat képviselői Budapesten, az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság vezetőitől, december 3-án kedden. Addig nem nyugszanak bizonyos körök, amíg nem látnak felfegyverzett cigányokat. Két év alatt ötezer tartalékost sikerült bevonni a rendszerbe, és ez a szám - a tervek szerint - rövid időn belül hatezerre emelkedhet. Ezekkel a számokkal érzékeltette a toborzómunka sikerét az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnoka. Vanyur Tibor ezredes hangsúlyozta: az önkéntes tartalékos szolgálat jó alkalom arra, hogy az érdeklődők testközelből ismerjék meg a honvédség által nyújtott lehetőségeket, majd ennek alapján döntsenek akár a jóval nagyobb elkötelezettséget jelentő szerződéses vagy éppen a hivatásos szolgálat mellett. A toborzás elsődleges helyszínei ma az oktatási intézmények, a munkaügyi központok, illetve a sok látogatót vonzó rendezvények, de határozott szándék van arra, hogy az eddiginél szorosabb együttműködésre lépjenek a különböző cigány szervezetekkel, hogy a társadalomnak az általuk képviselt rétegét is az eddiginél közvetlenebbül érjék el.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a pozitív példaadás fontosságát - jelentette ki Szabóné Szabó Andrea alezredes, esélyegyenlőségi referens (fegyverek már gyakorlatilag nincsenek a honvédségnél, de esélyegyenlőségi referens az van... -szerk), a rendezvényt szervező HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály képviseletében. Emlékeztetett rá, hogy ezt a célt szolgálja a nemrég kiosztott Lippai Balázs-ösztöndíj, az évente megrendezett esélyegyenlőségi táborok (ezek is egy hadsereg elengedhetetlen részei -szerk), illetve az a múlt héten bemutatott film is, amelyben roma katonák nyilatkoznak pályafutásukról.
A tájékoztatón az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság munkatársai részletesen ismertették a hadkiegészítés szervezetrendszerét, a különböző szervezeti egységeknél folyó munkát. Ezután kerültek sorra az önkéntes tartalékos rendszerhez való csatlakozás formai, egészségügyi és fizikai követelményei, majd a szolgálatteljesítés konkrét szabályai, beleértve a járandóság kérdését is.
Az Országos Roma Önkormányzattal való együttműködés keretében egyébként a parancsnokság felajánlotta, hogy a jövőben szívesen részt vesz annak rendezvényein, ugyanakkor kéri a szervezet segítségét abban, hogy mind a nyomatott és elektronikus formátumban rendelkezésre álló tájékoztató anyagok terítésében, mind pedig a személyes kapcsolatrendszer felhasználásával segítsenek az információt eljuttatni a roma fiatalokhoz.
Rendkívül hasznosnak minősítette a találkozót az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese. Várnai Márton szerint az itt kapott tájékoztatás sokak számára teheti vonzóvá a Magyar Honvédségben vállalt szolgálatot. Reményei szerint hamarosan az ország több pontján hasonló rendezvényekre kerülhet sor.
Kapcsolódó:
Cigányterror az iskolákban - a betyárok tanfelügyelőnek jelentkeznek! Az egész országban bokszolni tanítaná a cigányokat a Fidesz - összesen 30 ezer gyilkológépet fejleszthetnek ki Daflics szabad, újabb cigány gárda alakul Cigány gárda védte a sárgacsillagosokat Fehérváron Cigányság, mint biológiai fegyver - Miért is kell az országunk a zsidóknak? Indul a választásokon a Magyarországi Cigány Párt Orbán: a cigányság rejtett erőforrás Kárpát-medence a Földi paradicsomkert - 2. rész: Betelepítés 
