 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége 2014-01-21 10:28:00 atv.hu Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége - értesült az atv.hu. Információink szerint a helyi vezetés sérelmezte, hogy elképzeléseiknek semmi jelentősége nincs a Budapesten "lezsírozott" lobbi érdekekkel szemben. Az atv.hu információi szerint a január 5-én megtartott taggyűlésen odáig fajultak a Jobbik szolnoki alapszervezetén belüli viták, hogy a teljes elnökség lemondott. A vezetés panaszai szerint az elmúlt három évben az elnökség és a többség akaratát felülbírálták, figyelmen kívül hagyták, és döntéseikkel, elképzeléseikkel szemben a parlament folyosóin, vagy a képviselői irodaházban kialkudott "lezsírozott" lobbi érdekek érvényesültek. Az elnök és három alelnök által aláírt lemondó levélből úgy tűnik, hogy a Jobbik helyi képviselőjelöltjének újbóli indítása is kiverte a biztosítékot. A szolnokiak szerint az egyéni ambíció és karriervágy a párt érdekei elé került, miközben a figyelmen kívül hagyott többséggel azt akarják elhitetni, hogy neki kötelessége dolgozni. Úgy tudjuk, a 25 fős alapszervezet mindössze 6 tagja (köztük a képviselő-jelölt) hajlandó a fenti célért dolgozni, ezért az elnökség - Nagy Gyula elnök és három alelnöke -, lemondott pozíciójáról, noha továbbra is élvezi a többség bizalmát. Az ügyben megkerestük Fazekas Gyula lemondott alelnököt, aki annyit közölt: a történtek egyelőre csak a tagságra tartoznak. Kapcsolódó: Lemondott a szolnoki Jobbik elnöksége, a párt újraalakítja a szervezetet *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A magyaroknak nem kell az ingyenpénz - a Századvég szerint 2014-01-22 10:52:19 hirarena A magyarok kétharmadának - egy villámgyors felmérés szerint - ismét pontosan megegyezik a véleménye a Fidesz, azaz Orbán Viktor véleményével, miszerint nincs szükség feltétel nélküli alapjövedelemre, mert jobb, ha inkább éhen döglik a fél ország, minthogy a Simicska is kapjon még havi 50 ezret a tavalyi félbillió mellé. A köz véleményét megint a Századvég mérte fel, úgyhogy nincs is okunk kételkedni, atombiztos értékrenddel bíró nemzet vagyunk.  Január 11-én jelent meg a LÉT elnevezésű, független munkacsoport tanulmánya, amelyben alapjövedelem-koncepcióját mutatja be. A modell lényege, hogy a magyar szociális ellátórendszert egy feltétel nélküli alapjövedelem (ún. LÉT-pénz) bevezetésével formálnák át, mely jövedelem minden, tartósan Magyarországon élő személyt megilletne, kivétel nélkül.  A Századvég rögtön el is küldte a tanulmánnyal kapcsolatos kérdéseit - állítása szerint - 1000 fő, állításom szerint pedig feltehetően fanatikus Fidesz savazónak, mert ugye, ki más válaszolna a Századvég kérdéseire, de az eredmény, a cég szerint így is ugyanolyan, mintha az ország összes felnőtt lakosát megkérdezték volna. Lehet, nemsokára végigmegyek itt a Blahán és megkérdezek 100 embert, hogy: érdekelné-e háztartását (már ha még tart házat vagy lakást egyáltalán) 50 ezer forint ajándékpénz minden hónapban, attól függetlenül, hogy van-e munkája vagy sem? Nos, a Századvég szerint a többség leköpdösne, de én nem hiszem. "A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosok több mint kétharmada nem ért egyet azzal, hogy mindenkinek feltétel nélkül, alanyi jogon járjon 50 ezer forint alapjövedelem, míg 30 százalék azok aránya, akik támogatják az elképzelést." Hülyül a magyar, nem vitás, bár Széchenyi is megmondta, hogy amennyiben huzamosabb ideig vezetik elmebetegek és pszichopaták az országot, úgy a nép dolgain sem kell csodálkozni; igaz, nem pont ezekkel a szavakkal. Egyáltalán nem akarok vitába szállni egyetlen pártsöpredék politikussal vagy közgazdásszal sem, akik állítáják, hogy mekkora lyukat ütne a nemzetük gazdaságán az ingyenpénz "bomba", amit "csak úgy", "felelőtlenül" adnának a népnek, hogy a fele ne dögöljön még idén éhen és mivel máshogy nem lehet "igazságosan" megoldani, ezért az is megkapná, akinek valójában nincs is rá szüksége. Hoppál Péter, az életveszélyes blöffölő szerint az ilyen alapellátás költsége elérhetné akár a tízezer milliárd forintot, hozzátéve, hogy ezért nagyon veszélyesnek tartják a költségvetésre nézve is, aminek folyamatos csapolása nélkül - ugye - nem lehetnének ilyen gyorsan milliárdosok például a felcsúti gázszerelők. Hagyjuk a "szakértő" elvtársakat, akik közül többen gyaníthatóan akkor is felállva éljeneztek, amikor hős vezetőink nem hagyták, hogy az ország adósságának egy részét elengedjék. Mert mi ennyire tuti gyerekek vagyunk. Nem a nép vette föl, nem a népre költötték, de a nép fizeti azóta is és mert a nép még annál is tutibb gyerek, fölvettek a nevében azóta százszor vagy ezerszer annyit. Megkérdezték a lakosságtól valaha, hogy akarja-e a nyakába vart adósságokat? Nem! Felvették? Fel! A népre költötték? Nem, általában ellopták! Tönkrement a gazdaság? Nem (igaz, döglődik, de hiszen így van kitalálva)! Akkor most milyen alapon kérdezgetnek milliós fizetésű álszent senkiházik, hogy akarna-e a nép havi ötvenezer forintot kapni, amit természetesen azonnal elköltene a nyamvadt nemzetgazdaságba, melynek épp' a fogyasztás rohamos visszaeséséből erednek a problémái? Adják nekik oda, aztán nézzük meg, mi történik? "A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar emberek értékrendjében fontos szerepet tölt be a munka, a lakosság jelentős többsége kiáll amellett, hogy általánosságban az embereknek inkább munkából kellene megélniük (89 százalék)" A felmérés valójában arra világít rá, hogy a Századvég Kutatóintézet semmi másra nem alkalmas, minthogy népakaratként mutogassa hibbant Nérójának egyre vadabb vízióit, rendkívül sok közpénzért cserébe. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Belvárosi jóváhagyás: Rogán Antal hangsúlyozta, az alkotás nem a náci megszállók segítőiről szól Kacsoh Dániel 2014. január 23., csütörtök Magyar Hírlap Megadta a tulajdonosi hozzájárulást az 1944-es német megszállás hetvenedik évfordulójára készülő emlékmű Szabadság téri felállítására az V. kerületi képviselő-testület tegnapi, rendkívüli ülésén. Rogán Antal polgármester hangsúlyozta, az alkotás minden meggyilkolt, elhurcolt és meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.  Az emlékmű látványterve (Fotó: MH) Az 1944-es német megszállás hetvenedik évfordulójára készülő emlékmű azt a pillanatot örökíti meg, amikor megszűnt Magyarország szuverenitása, és szövegében is egyértelműsíti, minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is - szögezte le tegnap, az V. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülésén Rogán Antal fideszes polgármester. A távirati iroda beszámolója szerint hozzáfűzte, látja a komoly indulatokat a kérdésben, de ezeket inkább a választási kampánynak tudja be, és álláspontja szerint inkább az eredeti üzenetre kell tekintettel lenni. Rogán elismerte, az 1944 márciusa után történtekért felelősek az akkor még helyükön lévő államhatalmi szervek, amelyek például a deportálásokban segítettek, az emlékmű - hangsúlyozta - azonban nem a rendszer segítőiről szól. Leszögezte: most van az ideje a mementó felállításának. A kormány - folytatta a politikus - nem akarta sérteni senki jó érzé-sét, és erős túlzásnak tartja azt az állítást, hogy a történelem újraértelmezése folyik. A testület tizenegy igen, három nem szavazattal megadta a tulajdonosi hozzájárulást a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítására, az ülésen több civil résztvevő, így Deák Gábor, a Raoul Wallenberg Egyesület képviselője is tiltakozását fejezte ki a döntés kapcsán. A szocialista Pásztor Tibor méltatlannak és cinikusnak nevezte az emlékmű létrehozását, az ülés előtt tartott sajtótájékoztatón pedig párttársa, Horváth Csaba arról beszélt, az emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, s ezzel történelemhamisítást követ el a kormány. Szerinte az alkotás egy kalap alá veszi az áldozatokat és az elkövetőket. Megírtuk, Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész szakvéleményben támogatta az emlékmű koncepciótervét, sőt, a Budapest Galéria is egyetért az emlékműállítással. Elismert felelősség Problematikus, hogy a megszállási emlékművel a kormány azt akarja sugallni, a magyar államnak nem volt felelőssége 1944. március 19. után a holokauszt tekintetében - foglalható össze a kritikusok, így a Mazsihisz, az Emih vagy baloldali kötődésű véleményformálók vádja. E tekintetben azonban irányadó lehet több korábbi kormányzati nyilatkozat. Martonyi János külügyminiszter tavaly októberben, a Tom Lantos Intézet által a Parlament felsőházi termében szervezett konferencián a kormány álláspontját ismertetve közölte, "elfogadjuk a felelősséget". Azt mondta, a "holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra, amivel szembe kell nézni". Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ugyanott szintén arról beszélt, a "magyar állam is felelős volt a holokausztért, szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket". Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is elismerte az állam felelősségét a vészkorszakban. (KD) Kormányfői válasz a Mazsihisznek Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! 2014. január 20-án kelt levelüket megkaptam.Tekintettel arra, hogy a sokat szenvedett magyarországi zsidó közösség sorsát kormányom mindig is szívén viselte, köszönöm, hogy kérdéseikkel nyíltan és közvetlenül fordultak hozzám. Levelük elolvasása után megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék. Ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is. Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk. Márpedig - és Önök ezt nálam jobban tudják - a veszteség rettenetes volt. E tekintetben Magyarország Alaptörvénye egyértelműen és szilárdan foglal állást. Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése. Vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani. Biztosíthatom Önöket, hogy ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogjuk utasítani. Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába. Budapest, 2014. január 22. Tisztelettel: Orbán Viktor (A kormányfő nyílt levele a Mazsihisz vezetőinek, Heisler András elnöknek és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak.) Vélemények Választások után a szoborparkba toloncolná a DK az alkotást Hoppál Péter (Fidesz): A Gyurcsány-koalíciótól nem idegen az antiszemita kártya kijátszása. Nem helyes, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Az ügy körüli események hisztériakeltők, s ezt a hangulatot a kampányidőszak is fokozza. Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország megszállt ország volt, a múlt század e sötét és szomorú időszakára pedig emlékeztetni kell az embereket. Német Nagykövetség, Budapest: Figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már csaknem egy éve tartó, nyilvános előkészületeit, sajnálatos, hogy nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg a Szabadság térre tervezett emlékműről szóló döntést. Az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé, azonban Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek súlyával, és vállalja érte a felelősséget a magyarországi események vonatkozásában is. Bősz Anett (Magyar Liberálisok Pártja): Tiltakozunk az emlékmű felállítása ellen, mert azt üzeni, hogy Magyarország csak áldozata volt a második világháború eseményeinek, a több százezer ember deportálásáért és meggyilkolásáért pedig kizárólag a német megszállás a felelős. Az alkotás a Horthy-korszak szerecsenmosdatása, az emlékművel kapcsolatos eseménysorozat pedig az elmúlt évek kultúrpolitikájának betetőzése. Kerék-Bárczy Szabolcs (Demokratikus Koalíció): Az emlékmű felállítása a Fidesz részéről gesztus a magyar radikális, jelenlegi szélsőjobb és az újnácik felé. Az alkotást a választások után a szoborparkba toloncoljuk. Jelenleg Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester lelkiismeretére apellálunk, akit személyes felelősség terhel, ugyanis ő meg tudná akadályozni az emlékmű felállításához szükséges engedélyek kiadását. Kapcsolódó: Megszállás-emlékmű: Orbán levélben magyarázkodik a Mazsihisznek, Karsaiék tiltakoznak, az MSZP "állami zsidó emlékművet" akar Orbán nyílt levélben védelmezi a német megszállási emlékművet 26 történész tiltakozik a Szabadság téri emlékmű tervei ellen Izraeli bolhapiacon találták a nürnbergi per dokumentumait Botrányos nyilatkozatot ad ki Landeszmann György főrabbi *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Holoparaziták őrjöngése, avagy miért nincs közös magyar-zsidó sors? 2014-01-22. 13:52 Kuruc.info Az elmúlt napok holokausztos ámokfutásából nem csupán az a tanulság szűrhető le, hogy fölösleges bocsánatot kérni és megalázkodni a hazánkat megszálló zsidók előtt. Van egy fontosabb tanulság is, melyet persze az elmúlt évek, évtizedek eseményeit figyelve már régen le kellett volna vonni: a nemzetiszocialisták és szövetségeseik egyáltalán nem ok nélkül akarták Európából kitelepíteni a zsidókat. Mert az együttélést ők úgy képzelik, hogy mindenki más az ő parancsaiknak engedelmeskedik. Az eltelt néhány napban nyilatkozatokat megfogalmazó, átkozódó, fenyegetőző, zsaroló zsidó szervezetek, zsidó vezetők és úgynevezett történészek (Karsai, Ungváry, stb.) megnyilatkozásai alapján nyilvánvaló: hazánk gyarmatosítói teljesen nyeregben érzik magukat, ellenvéleményt immár nem tűrnek, sőt, mindenkitől alázatos hódolatot követelnek. A Fideszhez kötődő értelmiség kettős játéka folytathatatlan: nem lehet egyszerre eleget tenni a zsidók elvárásainak, ugyanakkor legalább részben mentesíteni a magyar népet a "bűnösség" vádja alól. A zsidók most már eltaposnának mindenkit, aki nem igazodik szigorúan a hivatalos holodogmatika tételeihez. Szakály Sándor két "bűnt" is elkövetett. Az egyik, hogy egyik nyilatkozatában közölte: a most létrehozott Veritas Történelmi Intézet nem csak az. ún holokauszttal kíván foglalkozni. A másik közlése pedig, amellyel végképp a fejére vonta a megszállók haragját, az volt, hogy a Kamenec-Podolszkíjba küldött zsidók deportálását idegenrendészeti eljárásnak minősítette. A holoparaziták őrjöngenek, holott Szakály Sándor egyáltalán nem "bontotta ki az igazság minden részletét". Ugyanis ha az ország irányítása magyar kézben lenne, a következőt kellett volna mondania: nem csak a "holokauszttal" foglalkoznak majd az új történelmi intézetben, de azzal is, mivel úgy a tanároknak, mint a szélesebb közvéleménynek igenis szüksége van arra, hogy a sok hazudozás után végre kiderüljön az igazság a zsidóknak a második világháborúban játszott szerepét illetően. Továbbá ki kellett volna mondania, hogy a zsidóság deportálására nem a megsemmisítésük céljából került sor, hanem azért, mert a háború eredményes folytatása céljából (biztonsági megfontolásokból és a munkaerő-szükséglet biztosítása érdekében) az ellenséggel együttműködő népcsoport elszállítása elengedhetetlenül szükségesnek látszott. És ha ezért a kijelentésért a holoiparosok újfent őrjöngeni kezdenének, és börtönt, letartóztatást követelnének, fel lehetne idézni például az egykori amerikai külügyminiszter, Medelaine Albright egy 1996-os nyilatkozatát. Albright a CBS hírtelevízió egyik műsorában arra a kérdésre, hogy megérte-e az Irak elleni amerikai büntető intézkedések következtében 500 ezer gyermeket a halálba küldeni, azt válaszolta, hogy "igenis megérte". Albrightnak ezért a nyilatkozatáért a haja szála sem görbült, a zsidók ma is nagy-nagy tisztelettel tekintenek rá. De ha feltennénk a kérdést egy zsidó vagy a zsidók szolgálatába szegődött történésznek vagy politikusnak, hogy mi a véleménye a német civil lakosság elleni bombatámadásokról (kiemelten például Drezda elpusztításáról 1945 februárjában), Hirosima és Nagaszaki polgári lakosságának lemészárlásáról, a Vietnamban ledobott napalm bombákról, az USA 1945 után indított megszámlálhatatlanul sok katonai agressziójáról, az iraki háború egymillió halottjáról, a palesztinokkal szemben elkövetett cionista vérengzésekről (Deir Jaszin, Sabra és Satila stb.), a Gázai övezetben bevetett foszforbombákról, a válasz a következő lenne: a civil áldozatok sajnálatos "járulékos veszteségek", haláluk végső soron elkerülhetetlen volt a nagyobb cél, a "demokrácia", a "humanizmus", stb. (valójában a zsidó világhatalom kiterjesztése) érdekében. És ha ez a válasz manapság a legteljesebb mértékben hivatalosnak és elfogadottnak tekinthető, miért kellene Szakály Sándornak vagy bárki másnak bocsánatot kérnie azért, mert kimondja az igazat a zsidókról? Régen itt lenne az ideje annak, hogy a magyarság végre egy emberként álljon ki mindazok mellett, akikre a hazánkat gyarmatosító hatalom - pusztán véleményének kimondása miatt - lesújtani készül. Most Szakály Sándor került a célkeresztjükbe, és ha nem állunk ki határozottan mellette, bármelyikünkre bármikor sor kerülhet. Perge Ottó Kapcsolódó: Ezért nem szabad bocsánatot kérni a zsidóktól: egy történész (sajnos) megtette, mégis a fejét követelik Szakály Sándor: Lehet, hogy tévedtem, de bűntudatom nincs Hecckampány indult Szakály Sándor történész ellen Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon Kárpát-medence a Földi paradicsomkert - Betelepítés *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Nem tehertétel, hanem a megoldás maga" - Mérlegen a kormány, 1. rész 2014. január 23., csütörtök, 06:30 hvg.hu Alig több mint két hónap múlva véget ér a kormányzati ciklus, eljött a számvetés ideje, amit érdemes talán a kormányprogram újraolvasásával kezdeni. 2010-ben a kétharmados többséget szerző Fidesz óvatosan ígért, programjából azonban utólag mégis kihámozható egészen sok konkrét vállalás, ezeket érdemes megvizsgálni, teljesültek-e. A demokratikus elvek és a jogállamiság terén például a kormányprogram hosszan kárhoztatta az elődöket, de ma már tudjuk, maga sokszorosan elkövette ugyanazokat a hibákat. "Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. Felelősen, az emberek bizalmára építve csak úgy lehet kormányozni, ha az ígéretet valóságos tettek követik" - áll a Nemzeti Együttműködés Programjában, amelyet a második kormányzására készülő Orbán Viktor terjesztett az Országgyűlés elé 2010. május 22-én, és amelyet a kétharmados többség egy héttel később el is fogadott. A kormányzati ciklus végéhez közeledve - híven a fenti idézethez - újra elővettük a kormányprogramot, hogy megnézzük, mi valósult meg az ígéretekből. A Nemzeti Együttműködés Programjának szerzői sokat foglalkoztak a 2010-et megelőző nyolc év, illetve általában a rendszerváltás utáni kor hibáival, valamint az új rendszer magasztalásával, de a kormányprogram öt fejezetében - gazdaság, rend, egészségügy, szociális biztonság és demokratikus normák - számos konkrét ígéretet is találhatunk. A hvg.hu most induló sorozatában ezeket vesszük elő, és igyekszünk megválaszolni a kérdést: vajon teljesítette-e vállalásait a kormány? Sorozatunk első részében a jogállamiság és a demokratikus normák kérdését járjuk körbe. Már az erről szóló fejezet címe is beszédes: "Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!" A szerzők ugyanis abból indultak ki, hogy a 2010 előtt kormányzó baloldal működése miatt veszélybe került a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom. A Fidesz bezzeg - írták a kormányprogramban - már 1988-ban is azért alakult, hogy "a magyarok is valódi demokráciában éljenek". Az ígéret szerint a kormányzó párt "képes lesz visszaadni a demokrácia iránti bizalmat, a törvényeknek járó tiszteletet és a tekintélyt az államnak".  "Vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják." A kormányprogram ígérete utólag furcsán hangzik, hiszen a kétharmados parlamenti többség birtokában a Fidesz több olyan lépést is tett, ami nem igazán erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az új alaptörvény hatályba lépésével eltávolították posztjáról a Kúriává átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve nyugdíjba küldték a 62 évnél idősebb bírókat (ez utóbbi lépésről aztán az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is megállapította, hogy jogellenes volt). A bíróságok igazgatását egy új hivatal kezébe adták, amelynek élére egy fideszes EP-képviselő feleségét választották. És hogyan vetettek véget az igazságszolgáltatást befolyásoló gyakorlatnak? Folyamatos verbális nyomásgyakorlással. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter 2012 májusában, a Cozma-gyilkosság elkövetőinek másodfokú ítélete után kérte számon a Kúria elnökén, hogy "a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e" az ítélkezési gyakorlat. Tavaly decemberben maga Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt", miután nem ítélték általában érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig a halálos balesetet okozó, első fokon már elítélt Eva Rezesová házi őrizete ügyében követelt nyilvánosan vizsgálatot.  "[Azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy] a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve" A kormányprogramban megfogalmazott, az alaptörvényben is rögzített célkitűzés, és a 2011-ben elfogadott új információs törvény ellenére a napi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi kormány sem nagyobb barátja az adatnyilvánosságnak, mint a korábbiak voltak, s a közérdekű adatkérések jelentős része végződik a bíróságon. Esetenként azonban tovább mentek a kérések puszta megtagadásánál: a hvg.hu egyik adatkérése - a kedvezményesen honosított új állampolgárok statisztikájáról - miatt egy fideszes képviselő még a törvényt is módosítani akarta (igaz, a javaslatot később visszavonta). Tavaly áprilisban két másik képviselő javaslatára pedig azt rögzítették, hogy meg lehet tagadni a "visszaélésszerű" adatigényléseket. Ehhez a parlamenti többség még Áder János köztársasági elnök vétója után is ragaszkodott. "A társadalom általános bizalomvesztéséhez az elmúlt években nagy mértékben hozzájárult az állam és a közszféra minden szegmensét behálózó korrupció és nepotizmus. Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára." A Transparency International (TI) úgynevezett korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarország 2010-ben az 50. helyen állt a 178 vizsgált országból, holtversenyben Szaúd-Arábiával és Jordániával, megelőzve Csehországot. 2013-ban - némileg megváltozott pontozás alapján - a 47. helyen áll a 177 vizsgált országból, holtversenyben a Seychelles-szigetekkel. Az Európai Unió 28 tagállamából viszont csak a 20. helyen végzett, megelőzi a térségből Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia is. Vagyis a korrupciós helyzet - a TI vizsgálata alapján - nem javult érdemben, legfeljebb csak átalakult. A táskás emberek kora - úgy tűnik - valóban véget ért, helyette viszont egy magasabb szintre került az állami korrupció, amit a TI szakemberei úgy hívnak: state capture, vagyis a foglyul ejtett állam. A jelenlegi ciklusba szinte minden ágazatban feltűntek olyan, a Fideszhez közel álló cégek, amelyek feltűnően jól szerepelnek a pályázatokon - az építőiparban például a Közgép, a reklámügynökségek közt az IMG - az állami megrendelések zöme hozzájuk áramlik. Ha szükségét érezte, a jelenlegi parlamenti többség államosított és újraosztott egész ágazatokat is, mint például a dohánykereskedelmet, vagy éppen a takarékszövetkezeteket. "A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét." Majdnem négy évvel, 310 vadonatúj törvénnyel és 533 törvénymódosítással később a fenti mondat már kissé furcsán cseng. A forradalmi törvényhozás olyan tempóval dübörgött, hogy rutinos jogászok is csak kapkodták a fejüket, sok esetben a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket is módosították. Nem használt a jogbiztonságnak az sem, hogy gyakran áttekinthetetlen salátatörvényekbe, vagy módosító indítványokba csomagolták a fontos jogszabályi változásokat, remélve, hogy senkinek nem szúrnak szemet. Ez történt például az egyéni nyugdíjszámlák ügyében is, amelyek fapados indítását egy egészségügyi salátatörvény módosítójában rejtették el. Hasonló trükkökkel ugyan a korábbi kormányok is éltek, de a gyakoriságuk igencsak megnőtt ebben a ciklusban. Új minőséget jelentett viszont visszamenőleges hatályú jogalkotás gyakori alkalmazása (például a 98 százalékos büntetőadó ügyében), ami a jogállamiság elvével teljes mértékben ellentétes. Ha a kormánytöbbség valamilyen akadályba ütközött, soha nem habozott, hogy akár egy ember kedvéért, akár egy ügyben elérhető kommunikációs eredményért megváltoztasson fontos jogszabályokat: előbbire példa, hogy Szapáry György kedvéért eltörölték a nagykövetekre érvényes 70 éves korhatárt, utóbbinak pedig jellemző esete, hogy az úgynevezett ároktői banda két tagjának szökésére hivatkozva (a bűnözők elfogása után) eltörölték az előzetes letartóztatás időbeli korlátját. "Vissza kell szerezni a közbizalmat. A magyar demokrácia kiüresedése 2006 óta rohamos tempóban zajlik, a folyamat azonban visszafordítható. Ehhez az kell, hogy végre bebizonyosodjon: a választópolgárok véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel, hanem a megoldás maga."  A Fidesz kommunikációjának már 2010 előtt fontos eleme volt, hogy a szocialista-liberális kormányok az emberek akaratával szemben kormányoztak, később pedig szívesen hivatkoztak arra, ők a nép meghallgatásával cselekszenek. Ennek bizonyítására indították el az alkotmányozás idején a nemzeti konzultációt, amit az úgynevezett szociális konzultáció, majd egy, közteherviseléssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó levél követett. Bár a kérdések úgy voltak megfogalmazva, hogy a válaszadók csak megerősítsék a kormány - minden bizonnyal már kialakított - álláspontját, sokan érezhették, hogy figyel a véleményükre a kabinet. Ennél valószínűleg nagyobb hatással vannak a kormányzati döntésekre azok a nem nyilvános közvélemény-kutatások, amelyeket immár 4,7 milliárdos keretszerződés alapján készít a Századvég. A kutatások alapján a Fidesz nagy fölénnyel vezet riválisai előtt, vagyis minden konfliktus ellenére sokaknak kedvére van az a p olitika, amit folytatnak. A kormány négy évét értékelő sorozatunk hamarosan a kormányprogram közbiztonságról szóló fejezetével folytatódik. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A görögök kisstílű húzása. Megtagadták a szír delegáció gépének megtankolását 01/22/2014 Közel-Kelet jelene De mit is várhatunk egy olyan nemzettől, mely totálisan elköteleződött a nemzetközi pénzhatalmak felé. Több órát vesztegelt az Athéni Nemzetközi Repülőtéren kedden a Geneva-2 békekonferenciára utazó szíriai kormánydelegáció gépe. A reptéri kiszolgálók nem voltak hajlandóak megtankolni a Szíria ellen kiszabott európai uniós gazdasági szankciókra hivatkozva. - adta hírül a SANA a Szíriai Állami Hírügynökség. A diplomatákák adályoztatását görög légiközlekedési dolgozók szakszervezete és az athéni külügyminisztérium is megerősítette. A Tu-134-es gépen összesen 26 ember utazott, köztük Valid al-Moallem külügyminiszter. A SANA szerint a gép kedden délután, négy órás késéssel folytathatta útját a szerdán kezdődött békekonferencia helyszínére, a svájci Montreuxba. A görögök minősíthetetlen viselkedése miatt viszont elmaradt egy tervezett találkozó Ban Ki Moon ENSZ főtitkár és a szíriai külügyminiszter között. A damaszkuszi diplomaták Svájcba utazásával kapcsolatban már hétfőn is merültek fel problémák. Franciaország nem adott engedélyt a szír delegáció gépének a francia légtér használatára. A hírt a francia külügyminisztérium később cáfolta.   "A világnak szánt üzenetünk világos: Szíria soha nem lesz a Nyugat bábállama! Független ország vagyunk, harcolunk a terroristák ellen, és szabadon építünk kapcsolatokat azon országokkal, melyek érdekei egybeesnek a szír népérdekeivel." Dr. Bashar Al-Assad *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Látlelet a zsarnokságról A rendre gyakorolt hatás legfőképpen a lom elhatalmasodása révén jön létre. Minél nagyobb a lom annál jobban hat és a rend fölé nő. A lassú, de biztos uralkodás érdekében - a lom hat - felcserélődnek a szerepek (rejtett információk a magyar nyelvben), létrejön a hatalom, még érthetőbben HAT A LOM. A tízparancsolatot állították egyfajta mércének, ahol parancs, hogy "Ne ölj!" De hisz az egyszerű emberek sohasem gondolták úgy a dolgok megoldására, hogy megölik a másként gondolkodó, másként cselekvő, másként gazdálkodó embertársaikat, azt mindig minden korban parancsba kapták a (hat a) lomgyakorló rezsimtől. A (hat a) lomhatásnak joga felülírni a tízparancsolatot, az Isteni törvényeket? Az egyszerű emberben nincsenek meg a magasztos eszmék, az egyszerű ember génjeiben, a szüleitől kapott szívreflexekben őrzi a törvényt és ott senki szívében nincs erőszakhajlam. "Ne lopj!" A társadalmi normák alakítják ki azt a hajlamreflexet az emberekben, hogy a (hat a) lomparancsok megkerülhetetlenek és mivel kiölni még nem tudták a következtetések levonására képes gondolkodást, így önfeloldozást, nevezzük bűnözéshajlamnak (pl. cigányság, de az adó elkerülés is egyfajta hajlamreflex), gyakorol a mindennapokban. Természetessé válik egy olyan társadalomban a bűn, ahol az első milliókat "mindenki" a törvények megkerülésével, csalással szerzi, de ahol ezt a bűnt gazdasági érdekekre hivatkozva még titkosítják is (lásd pl. olajügy, autópálya építés), ott mi sem természetesebb, minthogy a megfelelési hajlam, csalókká, bűnözőkké neveli az embert. A szokás (ok, szok, soká, szokás) meghatározza a cselekvést, azaz a sokáig gyakorolt kizsákmányolás (akár banki, akár gazdasági) pszichoszomatikus (lelki eredetű) viselkedést, betegséget okoz. Beteges cselekménysorozatok alakulnak ki a harmónia nélküli megalázkodás gyakorlatokból, azaz a (hat a) lom kénytelen újabb törv ényekkel korlátozni azt a helyzetet, amit önmaga hozott létre. "Ne tény hamis tanúbizonyságot!" Azt kell mondani, megint csak a bibliából idézve, hogy "azt cselekedjétek mással, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek", azaz a viselkedési forma is (adócsalás) egyfajta tanúbizonyság, még pediglen az elfogadott normákról alkotott magatartás. Kérdezném: Ebben a társadalomban van olyan egyén, aki nem játszotta ki a törvényeket? Válaszolok, igen van, de azok belebetegedtek a megfelelési kényszermegélhetésbe (róka fogta csuka). Az életvitel a legnagyobb tanúbizonyság és sajnos a (hat a) lomgyakorlók feljogosítva érzik magukat arra, hogy a "kiskapun" közlekedjenek, amivel példát statuálnak. Hierarchikus (rangsorolt) a törvényfelfogás, legszerencsétlenebbnek (hajléktalan) semmit sem szabad (kitiltva a közterekről, elit negyedekből) - Az emberi jogok, kit érdekelnek-, a legszerencsésebbnek mindent szabad (kijátszani a gazdasági törvényeket, majd a tényt titkosítani) és a kettő közt az őrlőmalomban, az élet teljesen személytelen reflexidő. Még idéznék arról a bizonyos kőtábláról: "Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess!" Gavallér János 2014.01.22. |
| |||||||||||||||||||||||
2014. január 23., csütörtök
[Lapszemle] Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége - A magyaroknak nem kell az ingyenpénz, a Századvég szerint - Gumicsont: Rogán Antal hangsúlyozta, az alkotás nem a náci megszállók segítõirõl szól - Holoparaziták õrjöngése, avagy miért nincs közös magyar-zsidó sors? - Mérlegen a kormány - A görögök megtagadták a szír delegáció gépének megtankolását - Látlelet a zsarnokságról
[Lapszemle] Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége - A magyaroknak nem kell az ingyenpénz, a Századvég szerint - Gumicsont: Rogán Antal hangsúlyozta, az alkotás nem a náci megszállók segítõirõl szól - Holoparaziták õrjöngése, avagy miért nincs közös magyar-zsidó sors? - Mérlegen a kormány - A görögök megtagadták a szír delegáció gépének megtankolását - Látlelet a zsarnokságról
| ||||||||||||||||||||||||
| | | | | | | ||||||||||||||||||
| | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége 2014-01-21 10:28:00 atv.hu Lemondott a Jobbik teljes szolnoki elnöksége - értesült az atv.hu. Információink szerint a helyi vezetés sérelmezte, hogy elképzeléseiknek semmi jelentősége nincs a Budapesten "lezsírozott" lobbi érdekekkel szemben. Az atv.hu információi szerint a január 5-én megtartott taggyűlésen odáig fajultak a Jobbik szolnoki alapszervezetén belüli viták, hogy a teljes elnökség lemondott. A vezetés panaszai szerint az elmúlt három évben az elnökség és a többség akaratát felülbírálták, figyelmen kívül hagyták, és döntéseikkel, elképzeléseikkel szemben a parlament folyosóin, vagy a képviselői irodaházban kialkudott "lezsírozott" lobbi érdekek érvényesültek. Az elnök és három alelnök által aláírt lemondó levélből úgy tűnik, hogy a Jobbik helyi képviselőjelöltjének újbóli indítása is kiverte a biztosítékot. A szolnokiak szerint az egyéni ambíció és karriervágy a párt érdekei elé került, miközben a figyelmen kívül hagyott többséggel azt akarják elhitetni, hogy neki kötelessége dolgozni. Úgy tudjuk, a 25 fős alapszervezet mindössze 6 tagja (köztük a képviselő-jelölt) hajlandó a fenti célért dolgozni, ezért az elnökség - Nagy Gyula elnök és három alelnöke -, lemondott pozíciójáról, noha továbbra is élvezi a többség bizalmát. Az ügyben megkerestük Fazekas Gyula lemondott alelnököt, aki annyit közölt: a történtek egyelőre csak a tagságra tartoznak. Kapcsolódó: Lemondott a szolnoki Jobbik elnöksége, a párt újraalakítja a szervezetet *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A magyaroknak nem kell az ingyenpénz - a Századvég szerint 2014-01-22 10:52:19 hirarena A magyarok kétharmadának - egy villámgyors felmérés szerint - ismét pontosan megegyezik a véleménye a Fidesz, azaz Orbán Viktor véleményével, miszerint nincs szükség feltétel nélküli alapjövedelemre, mert jobb, ha inkább éhen döglik a fél ország, minthogy a Simicska is kapjon még havi 50 ezret a tavalyi félbillió mellé. A köz véleményét megint a Századvég mérte fel, úgyhogy nincs is okunk kételkedni, atombiztos értékrenddel bíró nemzet vagyunk. Január 11-én jelent meg a LÉT elnevezésű, független munkacsoport tanulmánya, amelyben alapjövedelem-koncepcióját mutatja be. A modell lényege, hogy a magyar szociális ellátórendszert egy feltétel nélküli alapjövedelem (ún. LÉT-pénz) bevezetésével formálnák át, mely jövedelem minden, tartósan Magyarországon élő személyt megilletne, kivétel nélkül. A Századvég rögtön el is küldte a tanulmánnyal kapcsolatos kérdéseit - állítása szerint - 1000 fő, állításom szerint pedig feltehetően fanatikus Fidesz savazónak, mert ugye, ki más válaszolna a Századvég kérdéseire, de az eredmény, a cég szerint így is ugyanolyan, mintha az ország összes felnőtt lakosát megkérdezték volna. Lehet, nemsokára végigmegyek itt a Blahán és megkérdezek 100 embert, hogy: érdekelné-e háztartását (már ha még tart házat vagy lakást egyáltalán) 50 ezer forint ajándékpénz minden hónapban, attól függetlenül, hogy van-e munkája vagy sem? Nos, a Századvég szerint a többség leköpdösne, de én nem hiszem. "A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosok több mint kétharmada nem ért egyet azzal, hogy mindenkinek feltétel nélkül, alanyi jogon járjon 50 ezer forint alapjövedelem, míg 30 százalék azok aránya, akik támogatják az elképzelést." Hülyül a magyar, nem vitás, bár Széchenyi is megmondta, hogy amennyiben huzamosabb ideig vezetik elmebetegek és pszichopaták az országot, úgy a nép dolgain sem kell csodálkozni; igaz, nem pont ezekkel a szavakkal. Egyáltalán nem akarok vitába szállni egyetlen pártsöpredék politikussal vagy közgazdásszal sem, akik állítáják, hogy mekkora lyukat ütne a nemzetük gazdaságán az ingyenpénz "bomba", amit "csak úgy", "felelőtlenül" adnának a népnek, hogy a fele ne dögöljön még idén éhen és mivel máshogy nem lehet "igazságosan" megoldani, ezért az is megkapná, akinek valójában nincs is rá szüksége. Hoppál Péter, az életveszélyes blöffölő szerint az ilyen alapellátás költsége elérhetné akár a tízezer milliárd forintot, hozzátéve, hogy ezért nagyon veszélyesnek tartják a költségvetésre nézve is, aminek folyamatos csapolása nélkül - ugye - nem lehetnének ilyen gyorsan milliárdosok például a felcsúti gázszerelők. Hagyjuk a "szakértő" elvtársakat, akik közül többen gyaníthatóan akkor is felállva éljeneztek, amikor hős vezetőink nem hagyták, hogy az ország adósságának egy részét elengedjék. Mert mi ennyire tuti gyerekek vagyunk. Nem a nép vette föl, nem a népre költötték, de a nép fizeti azóta is és mert a nép még annál is tutibb gyerek, fölvettek a nevében azóta százszor vagy ezerszer annyit. Megkérdezték a lakosságtól valaha, hogy akarja-e a nyakába vart adósságokat? Nem! Felvették? Fel! A népre költötték? Nem, általában ellopták! Tönkrement a gazdaság? Nem (igaz, döglődik, de hiszen így van kitalálva)! Akkor most milyen alapon kérdezgetnek milliós fizetésű álszent senkiházik, hogy akarna-e a nép havi ötvenezer forintot kapni, amit természetesen azonnal elköltene a nyamvadt nemzetgazdaságba, melynek épp' a fogyasztás rohamos visszaeséséből erednek a problémái? Adják nekik oda, aztán nézzük meg, mi történik? "A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar emberek értékrendjében fontos szerepet tölt be a munka, a lakosság jelentős többsége kiáll amellett, hogy általánosságban az embereknek inkább munkából kellene megélniük (89 százalék)" A felmérés valójában arra világít rá, hogy a Századvég Kutatóintézet semmi másra nem alkalmas, minthogy népakaratként mutogassa hibbant Nérójának egyre vadabb vízióit, rendkívül sok közpénzért cserébe. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Belvárosi jóváhagyás: Rogán Antal hangsúlyozta, az alkotás nem a náci megszállók segítőiről szól Kacsoh Dániel 2014. január 23., csütörtök Magyar Hírlap Megadta a tulajdonosi hozzájárulást az 1944-es német megszállás hetvenedik évfordulójára készülő emlékmű Szabadság téri felállítására az V. kerületi képviselő-testület tegnapi, rendkívüli ülésén. Rogán Antal polgármester hangsúlyozta, az alkotás minden meggyilkolt, elhurcolt és meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is. Az emlékmű látványterve (Fotó: MH) Az 1944-es német megszállás hetvenedik évfordulójára készülő emlékmű azt a pillanatot örökíti meg, amikor megszűnt Magyarország szuverenitása, és szövegében is egyértelműsíti, minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is - szögezte le tegnap, az V. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülésén Rogán Antal fideszes polgármester. A távirati iroda beszámolója szerint hozzáfűzte, látja a komoly indulatokat a kérdésben, de ezeket inkább a választási kampánynak tudja be, és álláspontja szerint inkább az eredeti üzenetre kell tekintettel lenni. Rogán elismerte, az 1944 márciusa után történtekért felelősek az akkor még helyükön lévő államhatalmi szervek, amelyek például a deportálásokban segítettek, az emlékmű - hangsúlyozta - azonban nem a rendszer segítőiről szól. Leszögezte: most van az ideje a mementó felállításának. A kormány - folytatta a politikus - nem akarta sérteni senki jó érzé-sét, és erős túlzásnak tartja azt az állítást, hogy a történelem újraértelmezése folyik. A testület tizenegy igen, három nem szavazattal megadta a tulajdonosi hozzájárulást a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítására, az ülésen több civil résztvevő, így Deák Gábor, a Raoul Wallenberg Egyesület képviselője is tiltakozását fejezte ki a döntés kapcsán. A szocialista Pásztor Tibor méltatlannak és cinikusnak nevezte az emlékmű létrehozását, az ülés előtt tartott sajtótájékoztatón pedig párttársa, Horváth Csaba arról beszélt, az emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, s ezzel történelemhamisítást követ el a kormány. Szerinte az alkotás egy kalap alá veszi az áldozatokat és az elkövetőket. Megírtuk, Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész szakvéleményben támogatta az emlékmű koncepciótervét, sőt, a Budapest Galéria is egyetért az emlékműállítással. Elismert felelősség Problematikus, hogy a megszállási emlékművel a kormány azt akarja sugallni, a magyar államnak nem volt felelőssége 1944. március 19. után a holokauszt tekintetében - foglalható össze a kritikusok, így a Mazsihisz, az Emih vagy baloldali kötődésű véleményformálók vádja. E tekintetben azonban irányadó lehet több korábbi kormányzati nyilatkozat. Martonyi János külügyminiszter tavaly októberben, a Tom Lantos Intézet által a Parlament felsőházi termében szervezett konferencián a kormány álláspontját ismertetve közölte, "elfogadjuk a felelősséget". Azt mondta, a "holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra, amivel szembe kell nézni". Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ugyanott szintén arról beszélt, a "magyar állam is felelős volt a holokausztért, szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket". Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is elismerte az állam felelősségét a vészkorszakban. (KD) Kormányfői válasz a Mazsihisznek Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! 2014. január 20-án kelt levelüket megkaptam.Tekintettel arra, hogy a sokat szenvedett magyarországi zsidó közösség sorsát kormányom mindig is szívén viselte, köszönöm, hogy kérdéseikkel nyíltan és közvetlenül fordultak hozzám. Levelük elolvasása után megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék. Ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is. Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk. Márpedig - és Önök ezt nálam jobban tudják - a veszteség rettenetes volt. E tekintetben Magyarország Alaptörvénye egyértelműen és szilárdan foglal állást. Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése. Vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani. Biztosíthatom Önöket, hogy ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogjuk utasítani. Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába. Budapest, 2014. január 22. Tisztelettel: Orbán Viktor (A kormányfő nyílt levele a Mazsihisz vezetőinek, Heisler András elnöknek és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak.) Vélemények Választások után a szoborparkba toloncolná a DK az alkotást Hoppál Péter (Fidesz): A Gyurcsány-koalíciótól nem idegen az antiszemita kártya kijátszása. Nem helyes, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Az ügy körüli események hisztériakeltők, s ezt a hangulatot a kampányidőszak is fokozza. Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország megszállt ország volt, a múlt század e sötét és szomorú időszakára pedig emlékeztetni kell az embereket. Német Nagykövetség, Budapest: Figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már csaknem egy éve tartó, nyilvános előkészületeit, sajnálatos, hogy nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg a Szabadság térre tervezett emlékműről szóló döntést. Az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé, azonban Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek súlyával, és vállalja érte a felelősséget a magyarországi események vonatkozásában is. Bősz Anett (Magyar Liberálisok Pártja): Tiltakozunk az emlékmű felállítása ellen, mert azt üzeni, hogy Magyarország csak áldozata volt a második világháború eseményeinek, a több százezer ember deportálásáért és meggyilkolásáért pedig kizárólag a német megszállás a felelős. Az alkotás a Horthy-korszak szerecsenmosdatása, az emlékművel kapcsolatos eseménysorozat pedig az elmúlt évek kultúrpolitikájának betetőzése. Kerék-Bárczy Szabolcs (Demokratikus Koalíció): Az emlékmű felállítása a Fidesz részéről gesztus a magyar radikális, jelenlegi szélsőjobb és az újnácik felé. Az alkotást a választások után a szoborparkba toloncoljuk. Jelenleg Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester lelkiismeretére apellálunk, akit személyes felelősség terhel, ugyanis ő meg tudná akadályozni az emlékmű felállításához szükséges engedélyek kiadását. Kapcsolódó: Megszállás-emlékmű: Orbán levélben magyarázkodik a Mazsihisznek, Karsaiék tiltakoznak, az MSZP "állami zsidó emlékművet" akar Orbán nyílt levélben védelmezi a német megszállási emlékművet 26 történész tiltakozik a Szabadság téri emlékmű tervei ellen Izraeli bolhapiacon találták a nürnbergi per dokumentumait Botrányos nyilatkozatot ad ki Landeszmann György főrabbi *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Holoparaziták őrjöngése, avagy miért nincs közös magyar-zsidó sors? 2014-01-22. 13:52 Kuruc.info Az elmúlt napok holokausztos ámokfutásából nem csupán az a tanulság szűrhető le, hogy fölösleges bocsánatot kérni és megalázkodni a hazánkat megszálló zsidók előtt. Van egy fontosabb tanulság is, melyet persze az elmúlt évek, évtizedek eseményeit figyelve már régen le kellett volna vonni: a nemzetiszocialisták és szövetségeseik egyáltalán nem ok nélkül akarták Európából kitelepíteni a zsidókat. Mert az együttélést ők úgy képzelik, hogy mindenki más az ő parancsaiknak engedelmeskedik. Az eltelt néhány napban nyilatkozatokat megfogalmazó, átkozódó, fenyegetőző, zsaroló zsidó szervezetek, zsidó vezetők és úgynevezett történészek (Karsai, Ungváry, stb.) megnyilatkozásai alapján nyilvánvaló: hazánk gyarmatosítói teljesen nyeregben érzik magukat, ellenvéleményt immár nem tűrnek, sőt, mindenkitől alázatos hódolatot követelnek. A Fideszhez kötődő értelmiség kettős játéka folytathatatlan: nem lehet egyszerre eleget tenni a zsidók elvárásainak, ugyanakkor legalább részben mentesíteni a magyar népet a "bűnösség" vádja alól. A zsidók most már eltaposnának mindenkit, aki nem igazodik szigorúan a hivatalos holodogmatika tételeihez. Szakály Sándor két "bűnt" is elkövetett. Az egyik, hogy egyik nyilatkozatában közölte: a most létrehozott Veritas Történelmi Intézet nem csak az. ún holokauszttal kíván foglalkozni. A másik közlése pedig, amellyel végképp a fejére vonta a megszállók haragját, az volt, hogy a Kamenec-Podolszkíjba küldött zsidók deportálását idegenrendészeti eljárásnak minősítette. A holoparaziták őrjöngenek, holott Szakály Sándor egyáltalán nem "bontotta ki az igazság minden részletét". Ugyanis ha az ország irányítása magyar kézben lenne, a következőt kellett volna mondania: nem csak a "holokauszttal" foglalkoznak majd az új történelmi intézetben, de azzal is, mivel úgy a tanároknak, mint a szélesebb közvéleménynek igenis szüksége van arra, hogy a sok hazudozás után végre kiderüljön az igazság a zsidóknak a második világháborúban játszott szerepét illetően. Továbbá ki kellett volna mondania, hogy a zsidóság deportálására nem a megsemmisítésük céljából került sor, hanem azért, mert a háború eredményes folytatása céljából (biztonsági megfontolásokból és a munkaerő-szükséglet biztosítása érdekében) az ellenséggel együttműködő népcsoport elszállítása elengedhetetlenül szükségesnek látszott. És ha ezért a kijelentésért a holoiparosok újfent őrjöngeni kezdenének, és börtönt, letartóztatást követelnének, fel lehetne idézni például az egykori amerikai külügyminiszter, Medelaine Albright egy 1996-os nyilatkozatát. Albright a CBS hírtelevízió egyik műsorában arra a kérdésre, hogy megérte-e az Irak elleni amerikai büntető intézkedések következtében 500 ezer gyermeket a halálba küldeni, azt válaszolta, hogy "igenis megérte". Albrightnak ezért a nyilatkozatáért a haja szála sem görbült, a zsidók ma is nagy-nagy tisztelettel tekintenek rá. De ha feltennénk a kérdést egy zsidó vagy a zsidók szolgálatába szegődött történésznek vagy politikusnak, hogy mi a véleménye a német civil lakosság elleni bombatámadásokról (kiemelten például Drezda elpusztításáról 1945 februárjában), Hirosima és Nagaszaki polgári lakosságának lemészárlásáról, a Vietnamban ledobott napalm bombákról, az USA 1945 után indított megszámlálhatatlanul sok katonai agressziójáról, az iraki háború egymillió halottjáról, a palesztinokkal szemben elkövetett cionista vérengzésekről (Deir Jaszin, Sabra és Satila stb.), a Gázai övezetben bevetett foszforbombákról, a válasz a következő lenne: a civil áldozatok sajnálatos "járulékos veszteségek", haláluk végső soron elkerülhetetlen volt a nagyobb cél, a "demokrácia", a "humanizmus", stb. (valójában a zsidó világhatalom kiterjesztése) érdekében. És ha ez a válasz manapság a legteljesebb mértékben hivatalosnak és elfogadottnak tekinthető, miért kellene Szakály Sándornak vagy bárki másnak bocsánatot kérnie azért, mert kimondja az igazat a zsidókról? Régen itt lenne az ideje annak, hogy a magyarság végre egy emberként álljon ki mindazok mellett, akikre a hazánkat gyarmatosító hatalom - pusztán véleményének kimondása miatt - lesújtani készül. Most Szakály Sándor került a célkeresztjükbe, és ha nem állunk ki határozottan mellette, bármelyikünkre bármikor sor kerülhet. Perge Ottó Kapcsolódó: Ezért nem szabad bocsánatot kérni a zsidóktól: egy történész (sajnos) megtette, mégis a fejét követelik Szakály Sándor: Lehet, hogy tévedtem, de bűntudatom nincs Hecckampány indult Szakály Sándor történész ellen Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon Kárpát-medence a Földi paradicsomkert - Betelepítés *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Nem tehertétel, hanem a megoldás maga" - Mérlegen a kormány, 1. rész 2014. január 23., csütörtök, 06:30 hvg.hu Alig több mint két hónap múlva véget ér a kormányzati ciklus, eljött a számvetés ideje, amit érdemes talán a kormányprogram újraolvasásával kezdeni. 2010-ben a kétharmados többséget szerző Fidesz óvatosan ígért, programjából azonban utólag mégis kihámozható egészen sok konkrét vállalás, ezeket érdemes megvizsgálni, teljesültek-e. A demokratikus elvek és a jogállamiság terén például a kormányprogram hosszan kárhoztatta az elődöket, de ma már tudjuk, maga sokszorosan elkövette ugyanazokat a hibákat. "Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. Felelősen, az emberek bizalmára építve csak úgy lehet kormányozni, ha az ígéretet valóságos tettek követik" - áll a Nemzeti Együttműködés Programjában, amelyet a második kormányzására készülő Orbán Viktor terjesztett az Országgyűlés elé 2010. május 22-én, és amelyet a kétharmados többség egy héttel később el is fogadott. A kormányzati ciklus végéhez közeledve - híven a fenti idézethez - újra elővettük a kormányprogramot, hogy megnézzük, mi valósult meg az ígéretekből. A Nemzeti Együttműködés Programjának szerzői sokat foglalkoztak a 2010-et megelőző nyolc év, illetve általában a rendszerváltás utáni kor hibáival, valamint az új rendszer magasztalásával, de a kormányprogram öt fejezetében - gazdaság, rend, egészségügy, szociális biztonság és demokratikus normák - számos konkrét ígéretet is találhatunk. A hvg.hu most induló sorozatában ezeket vesszük elő, és igyekszünk megválaszolni a kérdést: vajon teljesítette-e vállalásait a kormány? Sorozatunk első részében a jogállamiság és a demokratikus normák kérdését járjuk körbe. Már az erről szóló fejezet címe is beszédes: "Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!" A szerzők ugyanis abból indultak ki, hogy a 2010 előtt kormányzó baloldal működése miatt veszélybe került a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom. A Fidesz bezzeg - írták a kormányprogramban - már 1988-ban is azért alakult, hogy "a magyarok is valódi demokráciában éljenek". Az ígéret szerint a kormányzó párt "képes lesz visszaadni a demokrácia iránti bizalmat, a törvényeknek járó tiszteletet és a tekintélyt az államnak". "Vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják." A kormányprogram ígérete utólag furcsán hangzik, hiszen a kétharmados parlamenti többség birtokában a Fidesz több olyan lépést is tett, ami nem igazán erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az új alaptörvény hatályba lépésével eltávolították posztjáról a Kúriává átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve nyugdíjba küldték a 62 évnél idősebb bírókat (ez utóbbi lépésről aztán az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is megállapította, hogy jogellenes volt). A bíróságok igazgatását egy új hivatal kezébe adták, amelynek élére egy fideszes EP-képviselő feleségét választották. És hogyan vetettek véget az igazságszolgáltatást befolyásoló gyakorlatnak? Folyamatos verbális nyomásgyakorlással. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter 2012 májusában, a Cozma-gyilkosság elkövetőinek másodfokú ítélete után kérte számon a Kúria elnökén, hogy "a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e" az ítélkezési gyakorlat. Tavaly decemberben maga Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt", miután nem ítélték általában érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig a halálos balesetet okozó, első fokon már elítélt Eva Rezesová házi őrizete ügyében követelt nyilvánosan vizsgálatot. "[Azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy] a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve" A kormányprogramban megfogalmazott, az alaptörvényben is rögzített célkitűzés, és a 2011-ben elfogadott új információs törvény ellenére a napi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi kormány sem nagyobb barátja az adatnyilvánosságnak, mint a korábbiak voltak, s a közérdekű adatkérések jelentős része végződik a bíróságon. Esetenként azonban tovább mentek a kérések puszta megtagadásánál: a hvg.hu egyik adatkérése - a kedvezményesen honosított új állampolgárok statisztikájáról - miatt egy fideszes képviselő még a törvényt is módosítani akarta (igaz, a javaslatot később visszavonta). Tavaly áprilisban két másik képviselő javaslatára pedig azt rögzítették, hogy meg lehet tagadni a "visszaélésszerű" adatigényléseket. Ehhez a parlamenti többség még Áder János köztársasági elnök vétója után is ragaszkodott. "A társadalom általános bizalomvesztéséhez az elmúlt években nagy mértékben hozzájárult az állam és a közszféra minden szegmensét behálózó korrupció és nepotizmus. Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára." A Transparency International (TI) úgynevezett korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarország 2010-ben az 50. helyen állt a 178 vizsgált országból, holtversenyben Szaúd-Arábiával és Jordániával, megelőzve Csehországot. 2013-ban - némileg megváltozott pontozás alapján - a 47. helyen áll a 177 vizsgált országból, holtversenyben a Seychelles-szigetekkel. Az Európai Unió 28 tagállamából viszont csak a 20. helyen végzett, megelőzi a térségből Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia is. Vagyis a korrupciós helyzet - a TI vizsgálata alapján - nem javult érdemben, legfeljebb csak átalakult. A táskás emberek kora - úgy tűnik - valóban véget ért, helyette viszont egy magasabb szintre került az állami korrupció, amit a TI szakemberei úgy hívnak: state capture, vagyis a foglyul ejtett állam. A jelenlegi ciklusba szinte minden ágazatban feltűntek olyan, a Fideszhez közel álló cégek, amelyek feltűnően jól szerepelnek a pályázatokon - az építőiparban például a Közgép, a reklámügynökségek közt az IMG - az állami megrendelések zöme hozzájuk áramlik. Ha szükségét érezte, a jelenlegi parlamenti többség államosított és újraosztott egész ágazatokat is, mint például a dohánykereskedelmet, vagy éppen a takarékszövetkezeteket. "A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét." Majdnem négy évvel, 310 vadonatúj törvénnyel és 533 törvénymódosítással később a fenti mondat már kissé furcsán cseng. A forradalmi törvényhozás olyan tempóval dübörgött, hogy rutinos jogászok is csak kapkodták a fejüket, sok esetben a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket is módosították. Nem használt a jogbiztonságnak az sem, hogy gyakran áttekinthetetlen salátatörvényekbe, vagy módosító indítványokba csomagolták a fontos jogszabályi változásokat, remélve, hogy senkinek nem szúrnak szemet. Ez történt például az egyéni nyugdíjszámlák ügyében is, amelyek fapados indítását egy egészségügyi salátatörvény módosítójában rejtették el. Hasonló trükkökkel ugyan a korábbi kormányok is éltek, de a gyakoriságuk igencsak megnőtt ebben a ciklusban. Új minőséget jelentett viszont visszamenőleges hatályú jogalkotás gyakori alkalmazása (például a 98 százalékos büntetőadó ügyében), ami a jogállamiság elvével teljes mértékben ellentétes. Ha a kormánytöbbség valamilyen akadályba ütközött, soha nem habozott, hogy akár egy ember kedvéért, akár egy ügyben elérhető kommunikációs eredményért megváltoztasson fontos jogszabályokat: előbbire példa, hogy Szapáry György kedvéért eltörölték a nagykövetekre érvényes 70 éves korhatárt, utóbbinak pedig jellemző esete, hogy az úgynevezett ároktői banda két tagjának szökésére hivatkozva (a bűnözők elfogása után) eltörölték az előzetes letartóztatás időbeli korlátját. "Vissza kell szerezni a közbizalmat. A magyar demokrácia kiüresedése 2006 óta rohamos tempóban zajlik, a folyamat azonban visszafordítható. Ehhez az kell, hogy végre bebizonyosodjon: a választópolgárok véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel, hanem a megoldás maga." A Fidesz kommunikációjának már 2010 előtt fontos eleme volt, hogy a szocialista-liberális kormányok az emberek akaratával szemben kormányoztak, később pedig szívesen hivatkoztak arra, ők a nép meghallgatásával cselekszenek. Ennek bizonyítására indították el az alkotmányozás idején a nemzeti konzultációt, amit az úgynevezett szociális konzultáció, majd egy, közteherviseléssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó levél követett. Bár a kérdések úgy voltak megfogalmazva, hogy a válaszadók csak megerősítsék a kormány - minden bizonnyal már kialakított - álláspontját, sokan érezhették, hogy figyel a véleményükre a kabinet. Ennél valószínűleg nagyobb hatással vannak a kormányzati döntésekre azok a nem nyilvános közvélemény-kutatások, amelyeket immár 4,7 milliárdos keretszerződés alapján készít a Századvég. A kutatások alapján a Fidesz nagy fölénnyel vezet riválisai előtt, vagyis minden konfliktus ellenére sokaknak kedvére van az a p olitika, amit folytatnak. A kormány négy évét értékelő sorozatunk hamarosan a kormányprogram közbiztonságról szóló fejezetével folytatódik. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A görögök kisstílű húzása. Megtagadták a szír delegáció gépének megtankolását 01/22/2014 Közel-Kelet jelene De mit is várhatunk egy olyan nemzettől, mely totálisan elköteleződött a nemzetközi pénzhatalmak felé. Több órát vesztegelt az Athéni Nemzetközi Repülőtéren kedden a Geneva-2 békekonferenciára utazó szíriai kormánydelegáció gépe. A reptéri kiszolgálók nem voltak hajlandóak megtankolni a Szíria ellen kiszabott európai uniós gazdasági szankciókra hivatkozva. - adta hírül a SANA a Szíriai Állami Hírügynökség. A diplomatákák adályoztatását görög légiközlekedési dolgozók szakszervezete és az athéni külügyminisztérium is megerősítette. A Tu-134-es gépen összesen 26 ember utazott, köztük Valid al-Moallem külügyminiszter. A SANA szerint a gép kedden délután, négy órás késéssel folytathatta útját a szerdán kezdődött békekonferencia helyszínére, a svájci Montreuxba. A görögök minősíthetetlen viselkedése miatt viszont elmaradt egy tervezett találkozó Ban Ki Moon ENSZ főtitkár és a szíriai külügyminiszter között. A damaszkuszi diplomaták Svájcba utazásával kapcsolatban már hétfőn is merültek fel problémák. Franciaország nem adott engedélyt a szír delegáció gépének a francia légtér használatára. A hírt a francia külügyminisztérium később cáfolta. "A világnak szánt üzenetünk világos: Szíria soha nem lesz a Nyugat bábállama! Független ország vagyunk, harcolunk a terroristák ellen, és szabadon építünk kapcsolatokat azon országokkal, melyek érdekei egybeesnek a szír népérdekeivel." Dr. Bashar Al-Assad *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Látlelet a zsarnokságról A rendre gyakorolt hatás legfőképpen a lom elhatalmasodása révén jön létre. Minél nagyobb a lom annál jobban hat és a rend fölé nő. A lassú, de biztos uralkodás érdekében - a lom hat - felcserélődnek a szerepek (rejtett információk a magyar nyelvben), létrejön a hatalom, még érthetőbben HAT A LOM. A tízparancsolatot állították egyfajta mércének, ahol parancs, hogy "Ne ölj!" De hisz az egyszerű emberek sohasem gondolták úgy a dolgok megoldására, hogy megölik a másként gondolkodó, másként cselekvő, másként gazdálkodó embertársaikat, azt mindig minden korban parancsba kapták a (hat a) lomgyakorló rezsimtől. A (hat a) lomhatásnak joga felülírni a tízparancsolatot, az Isteni törvényeket? Az egyszerű emberben nincsenek meg a magasztos eszmék, az egyszerű ember génjeiben, a szüleitől kapott szívreflexekben őrzi a törvényt és ott senki szívében nincs erőszakhajlam. "Ne lopj!" A társadalmi normák alakítják ki azt a hajlamreflexet az emberekben, hogy a (hat a) lomparancsok megkerülhetetlenek és mivel kiölni még nem tudták a következtetések levonására képes gondolkodást, így önfeloldozást, nevezzük bűnözéshajlamnak (pl. cigányság, de az adó elkerülés is egyfajta hajlamreflex), gyakorol a mindennapokban. Természetessé válik egy olyan társadalomban a bűn, ahol az első milliókat "mindenki" a törvények megkerülésével, csalással szerzi, de ahol ezt a bűnt gazdasági érdekekre hivatkozva még titkosítják is (lásd pl. olajügy, autópálya építés), ott mi sem természetesebb, minthogy a megfelelési hajlam, csalókká, bűnözőkké neveli az embert. A szokás (ok, szok, soká, szokás) meghatározza a cselekvést, azaz a sokáig gyakorolt kizsákmányolás (akár banki, akár gazdasági) pszichoszomatikus (lelki eredetű) viselkedést, betegséget okoz. Beteges cselekménysorozatok alakulnak ki a harmónia nélküli megalázkodás gyakorlatokból, azaz a (hat a) lom kénytelen újabb törv ényekkel korlátozni azt a helyzetet, amit önmaga hozott létre. "Ne tény hamis tanúbizonyságot!" Azt kell mondani, megint csak a bibliából idézve, hogy "azt cselekedjétek mással, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek", azaz a viselkedési forma is (adócsalás) egyfajta tanúbizonyság, még pediglen az elfogadott normákról alkotott magatartás. Kérdezném: Ebben a társadalomban van olyan egyén, aki nem játszotta ki a törvényeket? Válaszolok, igen van, de azok belebetegedtek a megfelelési kényszermegélhetésbe (róka fogta csuka). Az életvitel a legnagyobb tanúbizonyság és sajnos a (hat a) lomgyakorlók feljogosítva érzik magukat arra, hogy a "kiskapun" közlekedjenek, amivel példát statuálnak. Hierarchikus (rangsorolt) a törvényfelfogás, legszerencsétlenebbnek (hajléktalan) semmit sem szabad (kitiltva a közterekről, elit negyedekből) - Az emberi jogok, kit érdekelnek-, a legszerencsésebbnek mindent szabad (kijátszani a gazdasági törvényeket, majd a tényt titkosítani) és a kettő közt az őrlőmalomban, az élet teljesen személytelen reflexidő. Még idéznék arról a bizonyos kőtábláról: "Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess!" Gavallér János 2014.01.22. |
| |||||||||||||||||||||||
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)