A "kultúrának a romaintegrációban betöltött hídszerepéről" beszélt Balog Zoltán rejtetterőforrás-miniszter és Bódis Krisztina "szociológus-író-dokumentumfilmes" pénteken a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban a "roma kultúra magyarországi helyzetéről" rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Balog Zoltán szerint a kultúra segítségével történő öntudatra ébredés még akkor is pozitív energiát adhat a "romáknak a szegregációból való kitöréshez", ha ellenséges velük szemben a környezet, legyen szó a politikáról, a hatóságokról vagy a kisebbség visszahúzó szerepéről. A Marseille-Provence 2013 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatba illeszkedve, a párizsi magyar nagykövetség és az aix-en-provence-i székhelyű Vasarely Alapítvány által szervezett eseményen a miniszter példaként mutatta be Bódis Krisztina munkáját: egy "szegregált" ózdi cigánytelepen a romantikától mentes, partnerségen alapuló, segítő magatartással - alkotó tevékenységeken keresztül - tanítja a "romákat" döntések meghozatalára, olyan állami szervekkel való együttműködésre, amelyeket korábban ellenségnek tekintettek. Balog Zoltán szerint ez ritkaságszámba megy, a "romákat" ugyanis Magyarországon vagy áldozatnak tekintik és paternalista módon, kulturális arroganciával próbálják "felzárkóztatni", vagy pedig olyan bűnözőknek tekintik őket, akiket meg kell nevelni.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon mélyszegénységben élő mintegy másfél millió ember fele "roma", "a másik fele viszont nem". (Nemzetünket megnevezni persze megint büdös volt neki, hiszen, mint tudjuk, ebben az országban csak romák és nem romák élnek - a szerk.) Ezért nem kizárólag etnikai vagy nem kizárólag szociális problémáról van szó, hanem együtt a kettőről, és ez érvényes az egész közép- és kelet-európai térségben - mutatott rá. "Magyarországon mi tudjuk a felelősségünket abban, hogy ezt meg kell oldani, de úgy látszik, hogy Európa nem tudja, hogy ez egyszerre nemzeti és egyben európai probléma (...) Ha létezik közös munkaerőpiac, akkor miért nem létezik közös szolidaritás a szegénységgel kapcsolatban?" - tette fel a kérdést Balog Zoltán az Aix-Marseille egyetemen a mintegy harmincfős, elsősorban diákokból és "romákkal" foglalkozó szakemberekből álló hallgatóságnak tartott előadásában.
Kiemelte, hogy miközben az európai "romák" körében hatvanszázalékos a munkanélküliség, az Európai Unió a harmadik világból importál munkaerőt, ahelyett, hogy nagy európai oktatási programokon keresztül esélyt adna a "romáknak" a munkaerőpiacon. A miniszter szerint a "romaügy" sikere elsősorban a többségi társadalom "meggyőzésén" múlik, miután a többség Magyarországon "negatívan viszonyul a romákhoz" (vajon miért, csak nem több száz éves tapasztalat alapján? - a szerk.), és azt gondolja, hogy ők maguk tehetnek a sorsukról, nem szabad nekik több esélyt adni, mert nem tudnak élni vele. A meggyőzéshez pedig meg kell értetni a többséggel, hogy nem egy speciális, hanem központi problémáról és nemzetstratégiai kérdésről van szó: a szociális rendszer fenntarthatósága és a gazdaság működésképességének érdekében "mindannyiunk érdeke, hogy esélyt adjunk a romáknak" - hangsúlyozta Balog Zoltán.
"Nem cigányok és romák"
Bódis Krisztina úgy látja, hogy jelenleg nincs olyan találkozási pont, ahol a "nem cigányok találkoznának a romákkal". (Pedig van, például a börtönben a smasszer az elítéltekkel, korábban pedig ugyanazokkal a bíró, az ügyész és a kirendelt védőügyvéd - a szerk.) Szerinte erre jó terep lehet a kultúra, és felülírhatja azokat a hétköznapi negatív tapasztalatokat, amelyekben sok az előítélet, de sok az igazság is, valamint kiépítheti az utat a "romák elfogadása" felé, és ahhoz, hogy egyenjogúan bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe.
A konferencia első részében Snétberger Ferenc gitárművész a roma gyerekek számára alapított tehetségkutató zenei központjáról beszélt, Káli-Horváth Kálmán festőművész pedig a Free-presszionisták elnevezésű művészi csoportot mutatta be, amely a "gettókultúra" ellen és a magyarországi cigány képzőművészet elismertetésért küzd. Délelőtt a Vasarely Alapítványban bemutatták Fliegauf Bence Csak a szél című zseniális filmjét, amelyet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa közötti, "romák elleni merényletsorozat" inspirált, este pedig Snétberger Ferenc adott koncertet a közelmúltban megnyílt aix-en-provence-i koncertteremben.
(MTI nyomán)
