[Közlemény] Antiszemita volt a Horthy-korszak? Amikor felhördültek, ha nem náluk vásároltak? - Kinek van itt félnivalója Magyarországon? - Országhódítók: az emancipációtól Rákosi Mátyásig - Orbán: a harmadik rezsicsökkentésen dolgozik a Fidesz - Rendteremtés helyett ezzel foglalkoznak Pintérék: megnégyszerezik a traffipaxok számát

"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!" Jézus:"Nagy jövő vár Anyám országára, s általa az egész világ kegyelmet nyer." Filmajánló: Béklyóban - dokumentumfilm Főszerepben: Werling Géza Rendezte/fényképezte: Bátori Tamás Vágó: Király Gábor Szerkesztő-riporter: Molnár Pál Narrátor: Horváth Ferenc Zene: Várfi István Konzulens: Dr. Tóth Tibor Instruktor: Kamrás Lajos [Továbbá köszönet mindazoknak, akik szintén hozzájárultak a film elkészítéséhez.] Videó: http://www.youtube.com/watch?v=L-qAnZmZjEY Szinopszis: A történet Werling Géza 69 éves feltaláló munkásságát foglalja magába, az elmúlt 45 évet, amely megalapozta a mai modern autógyártásban használt korrózióvédelmi technikákat. A filmből megismerhetjük találmányát, amely egy emberöltővel előzte meg saját korát, ezzel tökéletesítve a gépjárművek alvázvédelmének rendszerét és az elkeseredett harcot, amelyet vívni kénytelen a nagyhatalmakkal. Werling Géza miután megvalósította elképzelését, a termék elkészült prototípusát több országra kiterjedő szabadalommal védette le. A jogi védelem ellenére licenc-ét a mai napig számtalan autógyár és viszonteladó bitorolja és használja engedély nélkül, óriási anyagi és erkölcsi károkat okozva ezzel az ellenük tehetetlen alkotónak. Inárcsi otthonában beszélgetőpartnerének meséli el az elmúlt négy évtized legfontosabb eseményeit. Megismerjük az alkotás folyamatát, azt a bizonyítási vágyat, amely 1967 óta határozza meg mindennapjait. Elénk tárul az autógyártás világának árnyoldala, ahol az önö s pénzügyi érdekek és a talmi ígéretek hada az úr. Egy kiismerhetetlen szűnni nem akaró küzdelem, a bürokrácia rögös útvesztőin keresztül, ahol a képzeletbeli szorítóban az ellenfél hatalmasabb, mint gondolnánk. Képet kapunk arról az egzisztenciális csődhelyzetről, amelyben a feltaláló jelen pillanatban is van. Az alkotóval folytatott beszélgetést archív felvételek támasztják alá, színes és fekete-fehér televíziós műsorok, riportfilmek, amelyek az ő igazát hivatottak bizonyítani. Mindeközben rendhagyó teleplátogatáson veszünk részt, gépekkel teli üzemcsarnokokon keresztül vezet utunk, ahol több évvel ezelőtt még termelés zajlott. Werling Géza mellett olyan embereket is megszólaltatunk (szakértőket,érintett felek képviselőit, volt munkatársakat), akik segítségével átfogóbb képet kaphatunk a történtekről, a szabadalom múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. 2012 májusában egy véletlen találkozás során ismerhettük meg Werling Gézát. Több internetes beszélgetés és levélváltás után a feltaláló, Pest megyei otthonában mesélt munkásságáról. A beszélgetés során előkerültek régi televíziós felvételek, dokumentációk, fotók, okiratok, kérvények, teljes levelezések, amelyek meggyőztek minket az alkotó problémájának súlyáról és arra ösztönöztek, hogy történetét dokumentumfilm formájában a nagyközönség elé tárjuk. Az alkotás dokumentumfilm kategóriában II. helyezést ért el a IX. Göcseji filmszemlén, továbbá 2013.augusztus 23-án bemutatták az egri Uránia moziban. Kapcsolódó:    BÉKLYÓBAN - ELŐZETES    BÉKLYÓBAN - Riport az alkotókkal Vonalban levők száma *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Antiszemita volt a Horthy-korszak? Amikor felhördültek, ha nem náluk vásároltak? 2013. december 13. 13:08 Ifj. Tompó László - Hunhír.info Horthy-Miklos-.jpgRovatunkban már számtalanszor rámutattunk hivatalos statisztikai tényadatok közlésével arra, amit két világháború közti negyedszázadunk folytonos gyalázói vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni, amit az "Esti Újság", 1944. április 1-i száma így összegzett: "Zsidótörvényeink betartása, illetve betartatása, ha az összeredményt nézzük, nem sikerült. A zsidóság zöme példátlanul tartja magát a gazdasági fronton." Ha viszont valaki csupán annyit kért, hogy a keresztények csak keresztény kereskedőnél és iparosnál vásároljanak, képviselői azonnal felhördültek. Akik kirekesztettek voltak ugyebár már akkor is. Legalábbis szerintük. Merthogy a statisztikák mást mondanak. De még mielőtt ezekből idéznénk, lássuk, mi is történt, amikor Wolff Károly (1874-1936), az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke 1935 karácsonyán felhívást tett közzé a keresztény kereskedelem és ipar védelmében. Az esetről teljes egészében közöljük Nyisztor Zoltán (1893-1979) pápai prelátusnak, a Magyar Kultúra című társadalmi és tudományos szemle felelős szerkesztőjének mindmáig tanulságos kommentárjaival ellátott beszámolóját az orgánum 1936. január 20-i számából. Íme: "Régen kavart fel akkora felháborodást, olyan hosszú ideig tartó vihart írásmű, plakát, vagy bármi más nyilatkozat, mint Wolff Károly ártatlan karácsonyi felhívása, hogy: keresztények csak keresztény kereskedőnél és iparosnál vásároljatok! Hetek óta zúg a megbotránkozás és a panasz egybeáradt, tajtékos folyama. Vallási gátakat súrol és politikai partokat verdes habzó haragja. Talpra szökkent, megmozdult s a veszélyeztetett zsidó ipari és kereskedelmi körök és érdekek védelmére sietett az egész magyar Sion. Szóban és írásban annyi frázist puffogtattak el, annyi gyilkos golyót lődöztek szét, annyi alattomos aknát helyeztek el a közvélemény nyíratlan bokrai alatt, amennyi a valóságban egy ország elfoglalására elegendő volna. Elnevezték Wolff Károly felhívását karácsonyi "ünneprontásnak", Jézus elleni "bűnnek", közgazdasági "ostobaságnak", politikai "merényletnek", antiszociális iránymutatásnak és sok minden olyannak, ami inkorrektség, tudatlanság, lázítás, vagy vétek... Nem célunk a felhívással érdemben foglalkozni, sem a körülötte tomboló vihart lecsendesíteni; csak a legszembeötlőbb és a leginkább arcunkba fröccsenő tajtékot szűrjük le néhány mondatban. 1. Tanulják már meg egyszer a túloldalon is azt és higgyék el, hogy a kereszténység nemcsak hittitok és Isten imádására rendelt parancsok zárt kincsesládája, nemcsak áhítat, jámborság és tömjénfüst, hanem az élet minden megnyilatkozását igazsággal és szeretettel irányítani hivatott erő is! Ha tehát az élet valamelyik területén emberek tízezreinek, százezreinek, millióinak kárára igazságtalan helyzeteltolódás érvényesül mások meg nem érdemelt és aránytalan javára, a keresztény tanítás nemcsak hogy nem tiltja meg az illetékeseknek, ellenkezőleg: kötelezi őket a mutatkozó igazságtalanság megszüntetésére és az egyensúly helyreállítására. Ennyi van és semmi több az említett nyilatkozatban! Vallást vagy vallási parancsot sem jobbra, sem balra nem érint - annál kevésbé sért. 2. Semmi közgazdasági kár nem származik abból, ha a keresztény fogyasztók csak keresztény iparosnál és kereskedőnél vásárolnak. Nemzetgazdasági szempontból azonban egyenesen kívánatos, hogy az iparban és kereskedelemben az a népi réteg helyezkedjék el és erősödjék meg, amelynek véréből kerülnek ki egyrészt a termelő munkások, másrészt a fogyasztók s így nem valószínű, hogy merő haszonlesésből kívánná, vagy ki tudná uzsorázni ezeket a bizonyos értelemben tőle függő gazdasági kategóriákat. - Közismert tény egyébként, hogy a zsidó fogyasztók csak akkor és csak azt vásárolják keresztényeknél, amit zsidónál nem tudnak megkapni. Ha Zsolt Bélának és hitsorsosainak ez ellen tény ellen nincs és sohasem is volt kifogása, miért háborodik fel olyan irtózatos módon az ellen a tendencia ellen, mely a keresztények ugyanilyen összefogását és egymás-segítését akarja elérni. 3. A zsidó iparos vagy kereskedő nem fog éhen halni akkor sem, ha nem vásárolnak nála keresztények, legfeljebb elmegy földmunkásnak vagy más hasonló természetű termelő munkásnak. - Ezeken a munkaterületeken ugyanis hiába kerestük eddig a zsidókat még arányszám szerint is! Ki mondta, vagy ki parancsolta azt valamikor, hogy csak háztulajdonos, bankvezér, iparmágnás, vállalkozó, kereskedő, orvos vagy ügyvéd lehet a zsidó; ellenben fizikai munkára, szolgai szolgálatra nem alkalmas? És ki meri hirdetni azt, hogy ami így "tény" ma, az így "helyes" is, és hogy az az igyekezet, amely ezen változtatni akar, bűn?... 4. Kedvenc, majdnem minden cikkben visszatérő érvük a "felhívás" támadóinak az, hogy a keresztény kereskedő és iparos minden külső támogatás nélkül, "szabad versenyben" állja a harcot és hódítson magának érvényesülési területet!... A 80-90, sőt több helyen 100 %-os arányban zsidók kezében lévő ipari vagy kereskedelmi szakmakör azonban nem tűri meg soraiban a keresztény versenytársat.... Nem ír ki plakátokat, nem bocsát ki felhívásokat - de tudja és ismeri közgazdasági, belső kereskedelempolitikai és technikai módját annak, hogy a keresztény kereskedő vagy iparos 1-2 év alatt elpusztuljon...! Ami ezen a téren tapasztalható és bizonyítható, az nem szabad verseny, hanem mészárlás: a zsidó "zártszám" gyilkos, konok érvényesítése a "betolakodó" keresztényekkel szemben. Ezért szükséges az, hogy a keresztény iparos vagy kereskedő, a vele szemben álló zsidó front ellenében, támogatást nyerjen azoknál, akiknek nemzeti, faji és fogyasztói érdekük, hogy a gazdasági vérkeringést duzz asztó és szabályozó ipar és kereskedelem mielőbb olyan kezekbe kerüljön, akik a nemzet fizikai testének és lelkének is egyformán tagjai, és akik a tőkén és hasznon kívül ismernek egyéb ideálokat - a közvetlen családgazdagításon felül pedig egyéb kötelességeket is..." Tekintettel a beszámolóból általunk kijelöltekre, lássuk akkor ezután ismételten, mennyire is voltak kirekesztettek a keresztény kereskedelem és ipar védelmében közzétett felhívás ellen csípőből tüzelők! Ehhez untig elég csak a kibocsátása éve, az 1935-ös foglalkoztatottságukra vonatkozó adatainak ismerete dr. Kovács Alajos (1877-1963), a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke tanulmánya (A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében, 1938) alapján. Amiből fehéren-feketén kiderül, hogy a jelzett esztendőben a kereskedők 45 %-a, a bányászati tisztviselők 47,6, az ipari tisztviselők 43,9, az önálló kereskedők 57,6, a kereskedelmi tisztviselők 48, míg a közlekedési segédszemélyzetnek csak 4,8, a napszámosok 3,9, a házi cselédek 1,4 %-a volt zsidó. Ám ha tovább lapozzuk művét, újabb beszélő számokkal találkozunk. Így például - numerus clausus ide vagy oda - 1928-ban az ügyvédek 50,6, 1931-ben az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok 51,3, az első zsidótörvény megszületésekor, 1938-ban pedig a magánorvosok 54,5 %-a került ki soraikból. De számarányuk nem volt csekélyebb az ipari foglalkozásokban sem. Ekkor a sárvári cukorgyár tisztviselőinek 85,7, a fővárosi Filtex alkalmazottainak 65,6, a Viktória Gőzmaloméinak 75,3 %-át adták. Végül, ami a bankvilágot illeti. Itt a tisztviselők 60-70 %-át nyújtották. S akkor ráadásként még nem is részleteztük, vajon miért, hogy (az 1926. évi huszonkettedik törvénycikk értelmében) a felsőházi tagok között szerepelnie kellett két "életfogytiglan választott" rabbinak is, vagy hogy (az 1928. évi tizennegyedik törvénycikk alapján) egyetemeinken, főiskolánkon Horthy kormányzóságának nyolcadik évétől a felvételnél már nem számított a származás, csak a korábbi tanulmányi előmenetel? Szóval antiszemita volt a Horthy-korszak? Amikor felhördültek, ha nem náluk vásároltak? Nem inkább azt illene megjegyezniük, hogy ahonnan enni kapnak, oda nem piszkítanak, még utólag sem? Ha már egyszer nem foglalják imába Horthy nevét, amiért uralkodása alatt ilyen arányban képviseltethették magukat a felsőbb körökben. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Kinek van itt félnivalója Magyarországon? 2013. december 14. SVPSZ Félni csak... kinek is lehet? Megjelent Bunyevácz Zsuzsa új könyve a fenti címmel. Ez itt nem a reklám helye, bár karácsonyi ajándéknak egészen kiváló ez a könyv. A Barikád hetilap eheti számában interjú jelent az íróval, melyből kiollóztunk néhány részletet... - Adja magát a kérdés, Ön szerint félni akkor kinek is lehet? - Azt sulykolják, hogy tőlünk, magyaroktól. Mi mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak, mert antiszemiták és rasszisták vagyunk. Hazánkban a jobboldal miatt veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság. ezzel szemben teljesen más kép bontakozik ki előttünk, ha párhuzamba állítjuk a "művelt Nyugat" vagy a "Közel-Kelet egyetlen demokratikus államának", Izraelnek a tetteit a mieinkével. Hamar kiderül, hogy félni leginkább nekünk lenne okunk. Például már ezer évvel ezelőtt se mi akartuk Európát a saját vallásunkra téríteni, és nem mészároltuk le azokat, akik nem vették felvallásunkat. Nem mi hurcoltuk el az amerikai kontinens őslakóinak aranyát, ezüstjét tonnaszámra, hanem a Fuggerék vitték ki szekérszámra aranyunkat, ezüstünket - ahogy tette "Nagy" Károly is az avar kincsekkel. Nem mi irtottunk ki sok millió indiánt, nem magyar hajók hurcoltak el rabszolgának vagy ötvenmillió feketét Afrikából... Nem irtottunk ki egymillió örményt, nem éheztettünk halálra hatmillió ukránt. Nem tőlünk származik a 100 millió áldozatot követelő kommunizmus és a 25 millió áldozatot követelő nemzetiszocializmus eszméje sem. Nem mi találtuk ki a gázkamrákat. Nem mi bombáztuk le Drezdát, nem mi dobtunk atombombát Hirosimára és Nagaszakira. Nem robbantottunk ki háborúk tucatjait, mint az Egyesült Államok a második világháború óta eltelt pár évtizedben. Mi nem húzunk fel falakat, hogy a nekünk nem tetsző népektől elhatároljuk magunkat. Nálunk nincsenek börtönben gyerekek, ahogy Izraelben, nekünk nincs több száz atomtöltetű rakétánk, mint Izraelnek, akik ráadásul nem is engedik ellenőrizni azokat. És nem mi fenyegetünk másokat, ahogy azt egy izraeli katonai történész tette: "több száz atomtöltettel és rakétával rendelkezünk, amelyek különböző célpontokat érhetnek el az európai kontinens szívében..." Félni azoktól kell, akik rendre megtámadnak másokat, és nem tartanak be nemzetközi határozatokat. És ezek nem mi vagyunk. Fel kell hát tenni a kérdést: vajon mi a célja bűnösségünk állandó hangoztatásának? Az interjúban szóba kerül, hogy száműzni akarják Krisztust, hogy Komoróczy Géza nem kevesebbet állít, mint hogy Árpád zsidó származású volt. Izrael becsusszant Európába. Nem tagja ugyan az uniónak, de ugyanazok a jogok illetik meg a négy alapelv (tőke, áru, szolgáltatás szabad áramlása és a letelepedés szabadság) tekintetében, mint a tagországokat. Mára már gyakorlatilag irányító szerepbe került Izrael az unióban. (Az Unióba a tagállamok rettenetes tagdíjakat fizetnek!!) Sok már a panaszkodás, sértegetés, a magyar emberek megalázása: Ők jönnek ide, nekik kell alkalmazkodni. Becsmérlik a hitünket, keresztény értékeinket semmibe veszik, ha nem tetszik, joguk van elmenni innen! Nem mi hívtuk ide őket, ők akartak idejönni. Hát akkor fogadják el a befogadó országot. Magyar kormánytagok száját a Putyinéhoz hasonló mondatok (Oroszországban oroszok élnek. Ha bármely kisebbség bárhonnan Oroszországban akar élni, itt dolgozni kell, beszélnie kell oroszul és tiszteletben kell tartaniuk az orosz törvényeket!) még nem hagyták el. Félni akkor kinek is kell? Annak a népnek, amelyet nem véd meg a saját kormánya és parlamentje! - tesszük hozzá mi a fentiekhez. Emberileg és jövedelmileg is elszakadtak az eltartóiktól! Már azt is ránk fogták, hogy mi magyarok felelünk a holokausztért, holott amikor az történt, a világon sem voltunk. Ettől független terhelnek bennünket bocsánatkérésekkel és temérdek kárpótlási kötelezettséggel. Jövőre már az egész esztendő a holokausztról fog szólni Magyarországon, kormányzati és parlamenti bevállalással, várhatóan 10 milliárdos költséggel, miközben a magyar társadalom fele már éhezik és fázik. A devizahitelesek pedig télvíz idején egyre csak várakoznak az út szélén... A Benes-dekrétumok alapján jövőre kollektív bűnösök leszünk, illetve már azok vagyunk azért, hogy szokjuk! *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Marschalkó Lajos ORSZÁGHÓDÍTÓK - AZ EMANCIPÁCIÓTÓL RÁKOSI MÁTYÁSIG- 1.rész München, 1975 Mikes Kelemen Kör, München Készült Ledermüller Olivér nyomdájában München, 2. Landwehrstr. 65. Az Országhódítók második kiadása elé Marschalkó Lajos "Országhódítók" című könyve 1965-ben jelent meg a nemzetközi könyvpiac teljes mellőzése mellett. Nemcsak az érdekeltek, hanem az óvatosan lapuló emigráns sajtó nagy része éppen úgy nem vett tudomást róla, mint ahogyan első könyvéről a "Világhódítók"-ról sem. Az utóbbi könyv rövid tíz esztendő alatt három magyar kiadás után ugyancsak három kiadást ért meg angolul, kettőt törökül és rövidesen az olvasó elé kerül annak spanyol és arab kiadása is. Az Országhódítók megjelenése óta pontosan 10 esztendő telt el. A szerző már hosszú évek óta pihen a müncheni temetőben és már nem érhette meg könyvének nagy, nemzetközi sikerét. Az Országhódítók speciálisan magyar vonatkozású könyv, és csak magyar olvasóra számíthat. A könyv ismerete nélkül nincs magyar történelemszemlélet és nem láthatjuk tisztán hazánk utolsó évszázadának nagy összefüggéseit. Így érzi ezt a világban szétszórva éld magyar emigráció is, s talán ez az oka, hogy a könyv első kiadásának 2000 példánya rövid két esztendő alatt teljesen elfogyott. A könyv iránti érdeklődés annyira megnőtt az utóbbi évek folyamán, hogy a kiadó az anyagi nehézségek ellenére is szükségesnek tartotta a második kiadás megjelentetését. Marschalkó Lajos könyvét annak lényegbeli tagadói antiszemita írásnak szeretnék megbélyegezni. Pedig nem az! Pontosan olyan, ahogyan azt Marschalkó Lajos könyve bevezetőjében írta: "E könyvet nem a gyűlölet diktálta, hanem a FELISMERÉS". A kiadó. Russischen Invaliden (1910. dec. 30., 285. szám). Ebben jelent meg az Alliance Israelitée felhívása, amelyet magyar lapok is közöltek. A Weimarer Hist.-Gen. Taschenbuch, S. XII., fordítása szerint a következőket tartalmazza: "Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek. Törekedjetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elegendő anyagi eszközötök, a párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra a szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok váratlan bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és magyarországi területeket a galíciaiak és magyarok kezéből kiragadjátok és hogy azok kizárólag zsidó kézre kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek." Solymosi Eszter, a tiszaeszlári libapásztorlány, és minden magyar mártír emlékezetének Erdélyi József: SOLYMOSI ESZTER VÉRE Megöltek egy kis libapásztort. Égre kiált a régi vád, úgy ölték meg Solymosi Esztert, mint egy tokos, pihés libát, mint egy síró galambfiókot, szűz juhocskát húsvét előtt... Valami vérengző bolondok úgy fogták el és ölték meg őt, a nótás ajkú kis magyar lányt, valami vérengző vadak, vademberek... Elfolyt a vére, mint egy párás piros patak. Ítélt a bíró, Félkegyelmű képzelődő a szemtanú, alaptalan a vád, a vérvád... a hátborzongató gyanú... Ítélt a bíró; Elmehetnek a reszkető kaftánosok; nem ölték meg Solymosi Esztert, nem bűnösök, nem gyilkosok. Nem sütöttek húsvéti ostyát embervérrel. Ország-világ tudja meg, hogy gyermekijesztő dajkamese a vér, a vád. Ítélt a bíró s fellélegzett a zsidóság, az "üldözött", de terjed a "mese", a "vakhit" a szegény magyar nép között. Zengett a dal s a vérpatakból vérfolyó gyúlt és hömpölyög, tenger, vértenger gyűlt belőle mérhetetlen mély és örök, mint Jézus vére, a világot megváltó Istenemberé. Az Ő vére a legyalázott szegény Solymosi Eszteré! Minden kiontott ártatlan vér, minden magyar vér, ami folyt, párolgott és virult belőle idegen trón, élősdi bolt, minden kiontott ártatlan vér, harctéren ontott hősi vér, és munkában csorgott verejték, és megrabolt bér és babér, az én vérem is, az Anyámé, a régi libapásztoré, az Ő vére s a legyalázott szegény Solymosi Eszteré. Égre kiáltom akkor is ha, élettel és vérrel tilos, leírom akkor is, ha rögtön lángot vet a szűz papiros. Beh piros vagy Solymosi Eszter Kiontott vére s beh meleg... Hajnalt festek a magyar égre és felkelő napot veled, Hogy ne vesszen kárba a vérünk, s emléked árva hajadon. Solymosi Eszter árva népét ébressze bátran, szabadon. (...) http://www.freepress-freespeech.com/holhome/tormay/orszagh0.htm Kapcsolódó:    Úton a magyarság teljes felszámolása felé?    Gyógyíthatatlan filoszemitizmus    Balog: Lelki dimenzió nélkül a kormányzás csak favágás    Hazánk is fellép a tömegpusztító fegyverek ellen - Izrael szerepéről "még" nem ejtettünk szót    Egy gój ország meghódításának forgatókönyve. (Cion bölcsei nyomán.)    Az ötmilliárdból épülő új holokamu-múzeum igazgatónőjének ágyasa szerint Habsburg hazugság, hogy Magyarország a miénk    Egész nap Magyarország chemtrail támadás alatt, ma!    Nigel Farage - Az EU egyre inkább a háborúról fog szólni "A tagállamok gazdaságilag jobb helyzetben lennének, ha sohasem csatlakoztak volna az euró zónához. Ez európai monetáris unióval kapcsolatban félrevezették Európa lakosságát." Stephane Deo, Paul Donoval és Larry Hatheway - az USB svájci bankóriás szakértői (S. Rudolf) TISZTELT UKRÁN NÉP ÉS VEZETŐK ! 2013. december 14., 21:25 Facebook "Az EU-csatlakozás = az Ukrán gazdaság, pénzrendszer, jogrendszer-törvényhozás, demokratikus intézmények, külügyek alárendelése a Világ gyarmatosítására és uralására törekvő nemzetközi pénz- és háttérhatalom irányítása alatt lévő DIKTATÓRIKUS EU-nak, a multiknak, és a tőke szabad áramlásának..!!" Ha csatlakoztok, rosszul jártok, mi is rosszul jártunk !!! Érdemes lefordítani Ukrán nyelvre az alábbi linken lévő EU-val kapcsolatos és egyéb fontos írásainkat ! Lásd: facebook Üdvözlettel: Brindza András közíró, Magyarország Kelt: 2013. XII.14-én, Álom havában *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Orbán: a harmadik rezsicsökkentésen dolgozik a Fidesz 2013. dec. 13, 17:16 propeller.hu Újabb, a harmadik rezsicsökkentésen dolgozik a Fidesz - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. "Két sikeres rezsicsökkentés után érdemes meglépnünk a harmadikat is, a frakcióvezető már dolgozik is rajta" - fogalmazott a pártelnök-kormányfő a Polgári Magyarországért Díj átadási ünnepségén, a budapesti Erkel Színházban, ahol az idei dunai árvízi védekezésben részt vevők közül ismertek el többeket is a kitüntetéssel. Orbán Viktor beszédében azt mondta, hogy éppen az árvízi védekezésben megmutatkozó példátlan összefogás pillanata volt az, ahonnan "újra hinni kezdtünk abban, hogy mi, magyarok lehetünk erősek és sikeresek". Ez az összefogás és győzelem szerinte "felbátorította a fáradófélben lévő Magyarországot". Előtte ugyanis kezdett úgy tűnni, hogy "túl sok, túl nehéz, (...) hogy nem fogjuk bírni, és nem fog menni. Mintha minden és mindenki összefogott volna ellenünk. (...) Felütötte fejét a kétség: lesz-e egyáltalán ennek a sok küzdelemnek valaha is vége" - idézte fel. Amikor pedig az Európai Unió egy újabb igazságtalan támadásra készült a rezsicsökkentés miatt Magyarország ellen - folytatta -, betört az országba az évszázad dunai árhulláma, és a magyarok két heti szakadatlan küzdelem során legyőzték a természeti csapást. "Ma már tisztán látni, hogy ez fordította meg a lelkekben a már feladás felé araszoló érzéseket. Ez hozta meg a lelki fordulatot, ez hozta meg a győzelmet" - értékelte a kormányfő, aki szerint a dunai árvíznél a magyarok megmutathatták, hogy egy kilátástalannak tűnő helyzetet is képesek megfordítani - pusztán az összefogással, ami szerinte az idei év legnagyobb sikere. Ezután elhittük, hogy "amit eddig elvégeztünk, nem volt hiábavaló. És valóban (...), jönni is kezdtek sorban a látványos gazdasági eredmények", amelyek alapján kijelenthető, hogy Magyarország jobban teljesít - mondta Orbán Viktor. Elvégezve az idei év számvetését a miniszterelnök kifejtette: sikerült kimenteni Magyarországot a pénzügyi csődből, megindult a növekedés, százezer forint fölé emelték a minimálbért, sikeres a munkahelyvédelmi akcióterv, negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, 20 százalékkal csökkent a rezsi, és jövőre jön a kiterjesztett családi adókedvezmény, valamint a gyed extra. "Igaza van annak, aki azt mondja, hogy erre még a virtigli szociáldemokraták is csak csettinthetnének" - fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a válság éveiben a családoknak küzdeniük is kellett, s küzdelmüknek fontos tanulsága, hogy közülük csak azok tudtak talpon maradni, amelyek a bajra összefogással válaszoltak. Ugyanez a helyzet az országok esetében is: azok tudtak talpon maradni, ahol a baj nem az ellentéteket erősítette fel, hanem az összefogást - tette hozzá, majd Magyarországra kitérve azt mondta: kormányának kötelessége volt használni a kétharmados parlamenti felhatalmazást, és felvette a harcot a szocialistáktól örökölt hatalmas adóssággal, a munkanélküliséggel és a hiánnyal, valamint a bankokkal, az európai baloldallal és a brüsszeli bürokratákkal is. "Jó érzés, hogy végre annyi év után nyugodtan, kellő mértéktartással, arányérzékünket megőrizve (...) arra gondolhatunk, magunk is elhihetjük, volt értelme a küzdésnek" - zárta szavait Orbán Viktor. A Polgári Magyarországért Díjat Mádl Dalma, néhai Mádl Ferenc államfő özvegye adta át Szilvágyi Gergelynek, aki kerekesszékből segítette a homokzsákok töltését a dunai árvíz idején, továbbá a védekezésben szintén részt vevő Füsi Csaba és Miletics Andrea katonaházaspárnak, valamint a kárpátaljai Dercen község egyházi önkéntes tűzoltóinak, akik szintén segítették az árvíz idején a munkálatokat. Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében azt mondta, hogy az idei dunai árvíz idején az összefogás rámutatott arra, közös erővel még a rekordot döntő áradás is legyőzhető. A díjazottak nevében a derceni önkéntes tűzoltók egyike, Zsukovszky Miklós esperes nagy megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést. "Azt tettük Tahitótfaluban, amit tennünk kellett a magyar testvéreinkért, barátainkért, úgy éreztük, itt a helyünk" - mondta, felidézve a dunai árvizet. A Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány 2005-ben hozta létre a polgári oldal életműdíjának is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan embernek vagy közösségnek adományozza az elismerést, aki vagy amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre. Olyan értéket, amellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. Kapcsolódó:    Nézőpont: nincs kormányváltó hangulat    Sej a mi lobogónkat: kivezényelt diákok a Képtárban    Rekordon az államadósság    Orbán hitet tett a Fidesz-KDNP szövetség mellett    Uruguay elnökének csodálatos beszéde    HA JÖVŐ ÉV MÁJUSÁBAN ORBÁN VIKTORRA SZAVAZTOK, 2014-től kerítésből lesz a kolbász!    Megtudtuk, miért tartóztatták le Kiss Ernőt! - Egymilliárddal akarta lehúzni az MVM exvezérét    Hétfőn utcára vonulnak a devizahitelesek Ifj. Bárándi Péter a plenáris ülésen pasziánszozik *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Rendteremtés helyett ezzel foglalkoznak Pintérék: megnégyszerezik a traffipaxok számát 2013-12-14. 20:14 MTI - Kuruc.info Várhatóan januárban kihirdetik az 500 új traffipax beszerzésére kiírt, 12 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázat eredményét. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: az elsőként leszállított berendezések jövőre már meg is jelenhetnek az utakon. A traffipaxok, amiket jelenleg használnak a rendőrök, a legkorszerűbb sebességmérő műszernek számítanak. A gyorshajtókról készült képek alapján a számítógép automatikusan kikeresi az üzembentartó adatait, és még az eljárás megindulásától szóló értesítést is megírja. Az új traffipaxok azonban, amik várhatóan jövőre jelennek meg az utakon, már ennél is többet tudnak majd. Pintér Sándor belügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn azt mondta, hogy az új berendezések egy komplex rendszert alkotnak majd. "Egy olyan hálózatot szeretnénk kiépíteni, amely ellenőrzi a buszsávot, ellenőrzi a záróvonalak átlépését bizonyos szinten, és ellenőrzi közlekedési szabályoknak a betartását, sőt egyes területeken azt is szeretnénk, hogyha a körözési rendszerben ellenőriznék az adott gépjárműnek a rendszámát" - közölte a belügyminiszter. A rendőrségnek tavaly még 166 sebességellenőrző készüléke volt. A selejtezések és az alkatrészhiány miatt ma már csak 154 gép működik. A tenderben szereplő 500 új sebességmérő rendszerbe állításával megnégyszereződik a traffipaxok száma. A traffipaxok beszerzésére kiírt, 12 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázaton három cég indult, a Belügyminisztérium várhatóan januárban hirdeti ki a pályázat eredményét. Ha a tender sikeres lesz, a legújabb generációs traffipaxok már jövőre megjelenhetnek az utakon. Törökországi Nagykörút

Magyar Menedék Könyvesház Nemzeti Webáruház, Könyvesbolt