2013. október elsején dr. Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács (ET) közgyűlésén tartott felszólalásában keményen kiosztotta a hazánkat leckéztető Monitoring Bizottságot.
A magyar delegáció jobbikos tagja először sajnálatát fejezte ki, hogy nincs jelen az ülésen Pourbaix-Lundin (svéd politikusnő), mert, mint fogalmazott, ő „egy olyan országból jött, ahol a rendőrség listát készített a cigányokról." A radikális honatya szerint kettős mércét alkalmaznak az ET-ben, és ezt elfogadhatatlannak tartja. Mint rámutatott, a svéd politikusok kezdeményezésére indult Magyarország elleni monitoring eljárás során megpróbálták kioktatni hazánkat arról, hogy „hogyan legyen demokratikus." Ismeretes, az eljárás során készült jelentést a közgyűlés elutasította, ennek kapcsán Gaudi megköszönte a segítséget, hogy „világossá vált a magyarországi emberek számára, hogy mi történik Európában."
Kiemelte, hogy ráirányították a figyelmet arra, hogy amikor a sajátos helyzetű európai csoportokról beszél a jelentést készítő bizottság, akkor csak és kizárólag a homoszexuálisok, transzszexuálisok és cigányok jogai kerülnek szóba, és egyáltalán nem foglalkoznak az őshonos európaiak jogaival, a hagyományos nemzeti közösségekben élőkkel, akik az alapját képezik az európai kultúrának. A képviselő „piszkos játszmának" nevezte azt, amit űznek, és hozzátette, hogy „nem védelmezik a demokráciát, csak bábjai azoknak, akik a háttérből mozgatják Önöket." Mindennek a célja a jogvédő honatya szerint, hogy lerombolják a nemzeti kultúrákat Európában.
Hangsúlyozta, hogy ebből tanuljanak, és inkább foglalkozzanak azon magyar közösségek sorsával, akiket 1920-ban elcsatoltak Magyarországtól. „Három és félmillió magyar él a hazájától elszakítva elnyomásban Szerbiában, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában, és egy szóval sem említették őket a jelentésükben" – mutatott rá. „Amit önök tesznek, az a demokrácia szégyene" – zárta tabudöntögető felszólalását Gaudi-Nagy Tamás.
Gaudi: a koszovói szerbek után autonómiát a délvidéki magyaroknak is!
2013. szeptember 23-án A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (
T/12092) vitájában Gaudi-Nagy Tamás támogatta a javaslat elfogadását, de kihangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatakozási folyamata kapcsán a magyar kormány a koszovói szerbek autonómiájára hivatkozva kérje számon a délvidéki magyarok területi autonómiáját.
A Jobbik-frakció képviselője a felszólalásában „maximális mértékben" támogatásáról biztosította a Koszovói Köztársasággal megköttetésre váró megállapodást. Megemlítette, hogy ugyan van vita (főként Szerbia és Románia részéről), hogy elfogadható-e Koszovó szuverén államnak, de miután már több száz állam elismeri, így örvendetes, hogy Magyarország is partnernek tekint egy olyan államot, amely „mintamodellül szolgál arra, hogyan lehet egy nemzeti közösségnek határozott és egyértelmű koncepcióval bírnia arra, hogy hogyan szeretne önrendelkezési jogával élni". A honatya kihangsúlyozta, hogy tudja, hogy „nem szerelemből mentek oda az amerikaiak", de mindemellett rávilágított arra, hogy amit Koszovó kiharcolt, azt „egy sok évtizedes tudatos politikával és tudatos küzdelemmel vívta ki".
Gaudi a megállapodás egyik pontját kiemelve Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár figyelmébe ajánlotta azt a részt, amelyben a különleges adatok kerülnek tárgyalásra, és amelyben a faji eredetre, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adat is ebbe a csoportba tartozik. Megjegyezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is ugyanilyen típusú nyilvántartás van a bűnügyi hatóságoknál, és érdemes volna ezt hazánkban is bevezetni.
A továbbiaknak a délvidéki magyarok sorsáért aggódó képviselő rámutatott arra, hogy az Európai Unió a szerb uniós csatlakozás továbbfolytatása érdekében gyakorlatilag elérte azt, hogy „Észak-Koszovóban a koszovói hatóságoknak garantálni kell az ott élő közel százezer szerb területi autonómiáját". Gaudi-Nagy Tamás szerint „fel kell tenni a kérdést: hogyan lehet az, hogy ezt Szerbia viszont nem akarja megvalósítani a saját maga által megszállt területeken, Délvidéken, ahol háromszázezer magyar él jelentős mértékű jogfosztottságban?"
„Elindult most egy békülési folyamat, de ez a békülési folyamat - finoman szólva - nem elegendő. Itt meg kéne követni a '44-es magyarirtások áldozatait, jóvátételt kellene adni, az elkövetőket felelősségre kellene vonni. Területi autonómia, önálló magyar egyetem – számos követelmény van, ami nem teljesül. Ha Koszovót figyeljük, akkor vessük a tekintetünket a koszovói helyzet adta előnyökre, amit a magyar állam felhasználhat" – zárta felszólalását a Strassburgban is a délvidéki autonómia ügyéért harcba szálló radikális honatya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése