vagy vessző nélkül
A következő mondatban kell a vagy elé vessző?
Az a közös az ilyen beszélgetésekben, hogy a témájuk a hitel vagy a hitelügyletek egy csoportja.
A vagy azonos mondatrészeket kapcsol össze (hitel, illetve csoportja, ez utóbbinak birtokos jelzői bővítménye a hitelügyletek szó), ezért nem kell elé vesszőt tenni: Az a közös az ilyen beszélgetésekben, hogy a témájuk a hitel vagy a hitelügyletek egy csoportja. (OH., 344.)
vessző illetve előtt
Mindig teszünk az illetve kötőszó elé vesszőt, felsorolás esetén is?
Pl.: Tegnap almát(,) illetve narancsot is ettem.
A mellérendelő szószerkezeteket összekapcsoló kötőszók előtt csak az és, s, meg, vagy esetében marad el a vessző. Bár az illetve alkalmazása sok esetben hasonlít az és meg a vagy kötőszó használatára, kitétele formai és nem funkcionális, ezért kötelező előtte a vessző: Tegnap almát, illetve narancsot ettem (OH., 344., 345.)
előbbre mutató
Hogyan kezeljem (stilisztikai és helyesírási szempontból is) az „előbbre mutató" szót?
Az előrébb és előbbre alakok közül mindkettő elfogadható, a fokjel meg is előzheti és követheti is a határozóragot (Nyelvművelő kézikönyv, I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 276.). Az előbbre szó jelentése 'valamely cél felé jelentős lépést téve, eredményt elérve', 'értékelésben megbecsültebb helyre' (A magyar nyelv értelmező szótára, II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960, 254.). Az előbbre szó a mutat igével határozós szószerkezetet alkot, melyet különírunk (előbbre mutat), és a különírást megtartjuk, ha a szerkezet alaptagjához csupán egy képző (a folyamatos melléknévi igenév -ó képzője) járul: előbbre mutató (137. szabálypont).
tíz mérföld(nyi)re
Van-e valamilyen jelentésbeli különbség a tíz mérföldre esik a várostól, ill. tíz mérföldnyire esik a várostól formák között?
A kérdéses kifejezések a tíz mérföld távolságra, illetve a tíz mérföldnyi távolságra szerkezetek rövidült, kihagyásos alakjai. A különbség közöttük az, hogy az első esetben főnév áll mennyiségjelzői szerepben (mérföld), a másodikban pedig melléknév minőségjelzőként (mérföldnyi). Vagyis az egyik alakváltozatban inkább a távolság minősége, a másikban a mértéke hangsúlyosabb, érdemi jelentésbeli különbség nélkül.
felszólító módú ikes ige
Az ikes igénél melyik változat helyes? „Nem tudom mivel foglalkozzam…" vagy „Nem tudom mivel foglalkozzak…"
Az ikes igék felszólító mód egyes szám első személyben -m személyragot kapnak. Az ikes igeragozás ugyanakkor folyamatosan szorul vissza, és egyre inkább a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. személyére korlátozódik. A mai magyar nyelvben sokszor nehéz eldönteni, hogy egy-egy szó állandó ikes ige (amelyet az ikes igéknek megfelelően kell ragozni), vagy ún. álikes. Az álikesek jellemzője az, hogy kijelentő mód, jelen idő egyes szám 3. személyben fölveszik az -ik ragot, más módban, időben, számban és személyben viszont általában nem. Épp ezért egy-egy alak helyességét sem lehet minden esetben egyértelműen megmondani. Egyértelműen valódi ikes igék pl.: látszik, viseltetik, vitatkozik, eszik, iszik, dolgozik, lakik stb. (Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Budapest, 1996, 264.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése