Ha még bárkinek is kétségei lennének azzal kapcsolatban, miféle sanda célokat is szolgál a holokauszt-ideológia, annak érdemes górcső alá vennie David Cameron brit miniszterelnök nemrég elmondott szavait.
A kormányfő – akinek a Szíria elleni katonai csapásról szóló előterjesztését korábban leszavazta a parlament – a következőképpen indokolta meg a közel-keleti állam elleni agresszió szükségességét: „A holokauszt borzalmai egészen kivételesek, azonban a belőlük levonható tanulságok teljes mértékben alkalmazhatók a mai társadalmakban, úgy itthon, mint külföldön. A legfontosabb (tanulság) az, hogy nem szabad hallgatnunk" - jelentette ki a cionista brit kormányfő hétfő este azon az ünnepi vacsorán, melyet a Holocaust Educational Trust elnevezésű szervezet alapításának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.
Cameron szerint idővel „szégyellni" fogjuk magunkat, ha most nem cselekszünk semmit – vagyis ha Izrael és a nyugati hatalmak nem követnek el katonai agressziót Szíria ellen. A zsidó világhódítók szolgálatában álló brit miniszterelnök felidézte a szrebrenicai és ruandai népirtások emlékét, mondván, ma „csodálkozunk, miért nem cselekedtünk többet akkoriban". Cameron azt hazudta, hogy mélységesen megrázta, amikor videón végignézte, miként gázosít el gyerekeket az Aszad-kormány. Akkor úgy érezte, cselekednie kell – közölte Cameron. Érdekes módon, amikor Izrael fehér foszfort vetett be a Gázai övezet lakói ellen, vagy amikor az amerikai katonák gyilkoltak le gyermekeket Afganisztánban és Irakban, Cameron nem érezte, hogy cselekednie kellene. És még a holokauszt sem jutott eszébe. Sőt, a brit kormányfő még ellenzéki vezető korában is lelkesen támogatta Izrael, az USA, valamint nyugati csatlósaik - beleértve Nagy-Britannia - vérengzéseit és háborúit a Közel-Keleten.
Cameron azt a véleményét is megosztotta a hallgatóságával, mely szerint, ha a világ „nem tesz semmit", akkor Szíria nem fogja átadni vegyi fegyvereit a „nemzetközi közösségnek". A gazembert persze sem az izraeli, sem az amerikai vegyi és nukleáris fegyverek nem zavarják, de azt is teljesen természetesnek tartja, hogy saját országának is legyenek tömegpusztító fegyverei.
Beszédét megelőzően a zsidók szolgálatában álló brit kormányfő négy állítólagos „holokauszt-túlélővel" találkozott. A rendezvény során több javaslatot is megfogalmazott a holokauszt oktatásának és emlékezetének „kiterjesztése" érdekében. Ígéretet tett arra is, hogy 2014 folyamán ellátogat Auschwitz-Birkenauba. Ezen kívül a brit kormány további 300 ezer fontot biztosít a Holocaust Educational Trust elnevezésű szervezetnek, azzal a céllal, hogy minden egyes középiskolából két-két diák minden évben ellátogathasson valamelyik „náci koncentrációs táborba". Az elmúlt 14 év során több mint 21 ezer brit diákot hülyítettek a holoparaziták a Holocaust Educational Trust holokauszt oktatási programja keretében.
Cameron azt is bejelentette, hogy egy többpárti, a különböző felekezetek és vallások képviselőiből álló bizottságot állítanak fel, mely megvizsgálja majd egy állandó „holokauszt emlékhely" létrehozásának módozatait. A bizottság első ülésén a brit kormányfő személyesen fog elnökölni. „Egy olyan időszakban, amikor az antiszemitizmus ismét felütötte a fejét Európa számos helyén, még fontosabb, mint valaha, hogy mindent megtegyünk a holokauszt emlékezetének megőrzése érdekében" – darálta a zsidó propagandaszöveget a brit kormányfő. Cameron éles támadást intézett a revizionista történészek, valamint mindazok ellen, akik szerinte „teljesen téves párhuzamokat vonnak más eseményekkel". Vagyis „párhuzamokat vonni" – például az úgynevezett holokauszt és a szíriai események között – ezek szerint kizárólag a zsidók szája íze szerint lehet. De ha valaki rámutat például az izraeli és a dél-afrikai apartheid szembeszökő hasonlóságaira, az már mélységesen elítélendő a brit kormányfő beteges logikája szerint.
Cameron elítélt mindenfajta diszkriminációt (bár a palesztinokkal szembeni izraeli diszkriminációt még sohasem ítélte el), továbbá arról elmélkedett, hogy világos választóvonalat kell húzni a „szabad véleménynyilvánítás" és „mások megbélyegzése" között. Az előbbi jó, az utóbbi pedig rossz. Hogy ki húzza meg a választóvonalat a kettő között, az aligha lehet kétséges. A brit miniszterelnök továbbá szükségesnek ítélte a határozottabb fellépést „az elfogadhatatlan nézeteket" valló személyekkel szemben. Hogy mi számít elfogadhatatlan nézetnek, az elhangzottak alapján aligha lehet kétséges.
Perge Ottó - Times of Israel nyomán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése