Rózsa Sándor életéről népdalok és mondák, versek és regények szólnak, 1971-ben a Magyar Televízió emlékezetes filmsorozatot készített róla. A Szeged-környéki betyárról a helyiek úgy gondolják, megbocsátható bűnei voltak, a szegényeket támogatta, igazi magyar ember volt.
A betyárvilággal és a betyárok személyével kapcsolatban idealizált, romantikus kép alakult ki az emberekben, mondta Simon András néprajzkutató, a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékének docense a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Szeged környékén kialakult egy olyan bujdosó, nincstelen népesség, amely vagy pásztornak állt, vagy nem éppen törvényes módon próbálta biztosítani a megélhetését. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás a betyárokra is vonatkozott, a leszámolás a nép szemében szimpátiát válthatott ki a betyárok iránt.
A Rózsa Sándorhoz fűződő történetek vándortörténetek, magyarázta Simon András. Több betyár esetében is előkerülnek a szájhagyományban, s a magyar betyárok sem egyediek, más európai nemzeteknek is megvannak a maguk betyárjai, haramiái, a jelenség az egyetemes európai kultúrkör része.
Betyár vagy bandita – ezzel az alcímmel jelent meg japánul és angolul, 2009-ben pedig magyarul is egy japán hungarológus könyve Rózsa Sándorról. A nemzetközi hírű történész évtizedek óta kutatja a magyar történelmet és kultúrát. Rózsa Sándor tevékenységét mint szociális bandita működését elemezte, összevetve a korszak társadalmi mozgalmaival. A betyármozgalomnak kapcsolata van az egyszerű emberek mentalitásával, mondta a szerző, akinek könyve a legalaposabb munka, amely mindezidáig Rózsa Sándor életét feldolgozta. Olyan szempontból is fontos, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a világ jobban megismerje Magyarországot és értékeit.
Rózsa Sándor olyan társadalmat akart visszaállítani, amely nem a piacgazdaság elvein működik, hanem a hagyományokon és az erkölcsön alapul, magyarázta a japán professzor.
(Kossuth Rádió)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése