A részbeni visszaállítás sikereit mámoros öröm kísérte a magyar Szent Korona országaiban, az egyre kiteljesedő országban. A „hazatérő" területek magyarságának maradéktalan boldogságában a hazai közvélemény egy emberként osztozott. A bécsi döntések a magyar Szent Korona országainak részbeni visszaállítása, a két világháború közötti eredményes magyar külpolitikának és a kemény politikai megállapodásoknak az eredménye.
1940-ben a II. bécsi döntést a magyar nemzet az igazságtalan, kényszer hatása alatt aláírattatott trianoni diktátum igazságos felülvizsgálatának tekintette. A II. bécsi döntés által visszavett, legnagyobbrészt magyarok lakta Észak-Erdély és Székelyföld a magyar szempontból igazságtalan diktátum enyhítése volt. Ennek a békés visszavételnek alapját az akkori hatályos nemzetközi jog is képezte.
94 évvel később is lehetőséget biztosít a nemzetközi jog minden elszakított területen élő magyarnak az önrendelkezésre, az autonómia megvalósítására.
A példa erre hogy az ENSZ-bíróság szerint jogszerű volt a koszovói függetlenség kikiáltása, amikor az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága kimondta, hogy a koszovói függetlenség 2008-as kikiáltása nem ütközött a nemzetközi jogba.
A több mint hét évtizeddel ezelőtti döntés de iure tette lehetővé, hogy 1940. szeptember 5-én, reggel 7 órakor a Magyar Királyi Honvédség megsemmisítette, majd de facto átlépte Csengernél a gyűlölt trianoni határt.
(MVSZ Sajtószolgálat)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése