Számos véres merényletet követtek el a ramadán alatt a síiták ellen Irakban. Az akciók mögött az al-Kaida áll. A FAZ emlékeztet arra: 2006-ban a szunniták felrobbantottak egy mecsetet, a polgárháború kitört, és két évig tartott.
A nemrég véget ért ramadán, a muzulmánok böjti hónapja alatt Irakban több ember vesztette életét terrorista merényletek következtében, mint 2007 nyara óta bármelyik hónapban. A szomorú mérleg több mint 700 ember halálát mutatja. A legtöbben a síita felekezethez tartoztak.
A véres merényletek mögött az iraki al-Kaida szervezet áll, amely a síiták és szunniták közötti gyűlölet felszításával megpróbál újabb polgárháborút kirobbantani Irakban - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német újság emlékeztetett arra, hogy a szunnita terrorcsoport volt az, amely 2006 februárjában Szamarrában felrobbantott egy a síiták szemében szentnek számító mecsetet. Az akkor kitört, vallási alapú polgárháború forró szakasza csaknem két évig tartott.
A legutóbbi terrorhullám áprilisban kezdődött, amikor biztonsági erők vérbe fojtották a szunniták tiltakozó mozgalmát az észak-iraki Havíjában. Núri al-Máliki síita miniszterelnök védelmébe vette a biztonsági erők fellépését, ami tovább erősítette a szunnitáknak azt a benyomását, hogy a központi kormány módszeresen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz velük szemben. Az akkor kirobbant erőszak a ramadán heteiben érte el csúcspontját.
A merénylőknek viszonylag könnyű dolguk volt: a böjt megtörésére többnyire nyilvános helyeken egybegyűlt hívők egyszerűbb célpontot kínáltak, mint a szigorúan őrzött kormányzati épületek. Másrészt a merényletekre buzdító szélsőséges hitszónokok azt ígérték a potenciális robbantóknak, hogy a ramadán idején végrehajtott akciókért különleges jutalomban lesz részük a másvilágon. Ennek során Mohamed prófétára hivatkoztak, aki három háborúja közül kettőt a ramadán időszakában vívott meg.
A polgárháború forró éveinek vége óta több ízben volt példa a véres erőszak fellángolására. Az al-Kaidának azonban most sikerült először hónapokon át rettegésben tartania az arab országot. Az erőszak elharapózását két tényező segítette: Máliki kormányfő politikája és a szíriai polgárháború.
2006-ban Máliki még a felekezetek közötti kompromisszum jegyében foglalta el a miniszterelnöki széket. Azóta viszont tekintélyelvű államot hozott létre, amelynek biztonsági erői közvetlenül az ő felügyelete alatt állnak. Egyúttal a szunnita ellenzék minden bírálatát úgy igyekszik beállítani, hogy az nem más, mint kísérlet a bukott Baasz-rezsim helyreállítására. Ebből következően pedig katonai erővel lép fel a bírálókkal szemben.
A 2010-ben rendezett választások után - az előzetes egyezséget felrúgva - Máliki nem volt hajlandó a belügyi és a védelmi tárcát az Ijád Allávi szekuláris politikus vezette, a választásokon győztes Iraki Lista jelöltjeinek adni. Ráadásul üldözni kezdte az Iraki Lista vezetőit, köztük Tárik Hásimi alelnököt és Rafi Iszávi pénzügyminisztert. A szunnita tüntetők megmozdulásait pedig gumibotos rendőrökkel verette szét, részben azért, mert a környező és Irakkal szemben ellenséges szunnita hatalmak képviselőit látta bennük.
Irak egyre inkább belesodródik a szíriai polgárháború örvényébe. A síita vezetésű bagdadi kormány attól tart, hogy Aszad elnök bukása után szunnita rezsim kerülhet hatalomra Damaszkuszban. Az iraki szunniták viszont azt remélik, hogy egy szunnita hatalomátvétel hátszelet biztosítana nekik, és revánsot vehetnének azért a vereségért, amelyet Szaddám Huszein rezsimjének bukásakor szenvedtek el. Ha ez nem sikerülne, beérnék azzal is, hogy összeforrjanak a szunnita Közel-Kelettel, amellyel amúgy is összefüggő kulturális térséget alkotnak. Emiatt támogatja Máliki Aszad-vezetést.
Az iraki merényletek azután szaporodtak meg, hogy július végén fegyveresek megrohamozták a Bagdad közelében fekvő Tádzsi és Abu Graíb börtönöket. Az akció nyomán csaknem ezer fogoly szökött meg, köztük az al-Kaida 350 tagja és négy vezetője - állítják iraki biztonsági források. A szunniták viszont azzal érvelnek, hogy az őrizetesek többsége ártatlan szunnita volt, akiket politikai okból üldöz a rezsim. A szökevények nagy része nyomban Szíriába távozott, hogy bekapcsolódjon a polgárháborúba. Mások alámerültek és csatlakoztak a merényleteket elkövető bandákhoz. Erre utal, hogy nem sokkal a fogolyszökés után Bagdadban 11 autóba rejtett pokolgép robbant egy órán belül.
Az iraki társadalom vallási törésvonalak menti megosztottsága és a felekezeti erőszak fokozódása a rezsimnek is kapóra jön. Jövőre parlamenti választások lesznek Irakban. Az állam tíz évvel a Szaddám Huszein-féle rezsim megdöntése után sem képes kielégítő mértékben eleget tenni közszolgálati feladatainak. A terror viszont eltereli a figyelmet erről a mulasztásról, egyúttal pedig felsorakoztatja a választókat az ismét vallási köntösbe bújó pártok mögött.
(MTI nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése