Lesz ez a nemzeti konzultáció. Nemzeti érdekű ügyekben támadni a kormányt csak azért merazorrbán = (ősi román) ballib szokás.
Az lmp ellenzi a paksi bővítést mint ahogy a többi ballib párt is.
Nem egyenletes az áramtermelés széllel, nappal az a baj. Amúgy azt is támogatják, építgetik de kell emellé a biztos, az meg az atom. Vagy lehet szenet égetni, esetleg erdőt irtani, sőt még a városok fáit is eltüzelni, újabban sajnos szokássá vált tövig "gallyazni" direkt az aprítékért, tűzifáért. Amiből a "bio, megújulós, zöld" erőművek miatt hiány van..
Piedesztálra emelte az idegen betolakodókat az EP - az összes MAGYARORSZÁGI hazaáruló megszavazta
Az összes magyar baloldali európai parlamenti képviselő megszavazta az Európai Parlament azon állásfoglalását miszerint a bevándorlás ügyében a szolidaritás elvén kell, hogy alapuljon a közös válasz, és nem csak a biztonságra épülő megközelítésekre van szükség.
A dokumentum kiemelt szerepet szán a migránsok integrációjának, oktatásának és foglalkoztatásának, és rögzíti, hogy a társadalomnak rugalmasabbnak és befogadónak kell lennie a migránsokkal, emellett szorgalmazza az áttelepítési programot is.
Az Európai Parlament április 5-én új jelentést fogadott el a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről. A jelentés felhívja a nemzeti kormányokat és parlamenteket, hogy töröljék el a migrációt szabálysértésként kezelő, büntető jellegű jogi kereteket és terjesszék ki a menekültek fogalmát azokra a személyekre, akik a mélyszegénység, az éghajlatváltozás vagy a természeti katasztrófák miatt kényszerülnek lakóhelyük elhagyására. A jelentés szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt a lakóhelyüket elhagyóknak külön nemzetközi jogi védelmet kell biztosítani.
Az Európai Parlament jelentése szerint az unió eddig túlságosan a beáramlás csökkentésére vagy megállítására összpontosított. Ehelyett olyan közös válaszra van szükség, amelynek vezérfonalául a jobb és biztonságosabb élet reményében bármely okból az otthona elhagyására kényszerülő összes ember jogainak és a méltóságának teljes mértékű védelmét kell megtenni. A jelentés leszögezi, hogy a segélyeket politikai, gazdasági vagy biztonsági megfontolásoktól és mindennemű megkülönböztetéstől mentesen kell nyújtani.
Továbbá felszólít a biztonságos és jogszerű migrációs lehetőségek sürgős, konkrét és kézzelfogható kialakítására az Unió egésze számára, többek között hatékonyabb családegyesítési mechanizmusok és áttelepítési programok révén. Az elfogadott dokumentum mindemellett tudomásul veszi a bizottság arra irányuló javaslatát, hogy
hozzák létre az áttelepítés uniós keretét, ugyanakkor kéri, hogy tegyenek további uniós szintű erőfeszítéseket a legális útvonalak létrehozására és megerősítésére, amely kiegészítené az áttelepítést.
A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta a jelentést. A szocialista Szanyi Tibor, Ujhelyi István és a DK-s Niedermüller Péter és Molnár Csaba, a párbeszédes Jávor Benedek és az LMP-s Meszerics Tamás.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=103189
, a részletes környezeti hatásvizsgálat, a megvalósíthatósági tanulmány. Ezek pozitív eredménye után következhet a létesítési folyamat beindítására vonatkozó döntés. Ez sürgető amiatt is, mivel hosszú ideig kevés atomerőművet építettek, a gyártókapacitások egyrészt visszafejlődtek, másrészt túlterheltek az egész világon tapasztalható atomerőmű-építési hullám miatt. A végleges döntést követően tehát még jó ideig a gyártók listáján kell majd várakoznunk.
– Az ellenzők három érvet szoktak felhozni az atomenergia ellen. A baleset, a háború, terrorizmus veszélyeit, valamint a hulladék anyagok elhelyezésének megoldatlanságát.
– A nukleáris technológia az ötvenes évek közepe óta igen sokat fejlődött. Az egyik legrégebben alkalmazott típus a grafit moderátoros, gázhűtésű reaktor, melyekből még ma is működik néhány az Egyesült Királyságban. A hatásfok javítása, az egységteljesítmény növelése érdekében épültek – elsősorban a Szovjetunióban – a grafit moderátoros, vízhűtésű Csernobil-típusú blokkok. Paks egy még újabb technológia, ezekben a nyomott vizes reaktorokban az előzőnél bekövetkezett baleset elő sem fordulhat, ha ugyanis növekszik a zónahőmérséklet, akkor a víz, amely egyben a moderátor is, lassítja, leállítja a láncreakciót.
– És milyenek a most épülő, jövőben üzembe álló atomerőművek?
– Ezek a biztonság terén még előrébb lépnek, az esetleges repülőgép katasztrófák, támadások ellen sokkal védettebbek. A legtöbbet emlegetett kérdés azonban egy atomerőműnél a keletkezett radioaktív hulladékok, ezen belül is a kiégett fűtőelemek elhelyezése. A technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy a reaktorokban előbb-utóbb csak minimális mértékben keletkezik majd nagy aktivitású hulladék.
– Akkor a maradványok elhelyezésére már nem is kell gondolnunk?
– Azért valószínű, hogy néhány évtizeden belül még nem sikerül teljesen megoldani ezt a problémát. De addig is azok a nagy aktivitású maradványok, amelyeket hermetikusan lezártunk, a megfelelő technikai megoldás megtalálásáig biztonsággal tárolhatók.
– Mennyi idő alatt lehet Magyarországon új atomerőmű?
– Nagyon hosszú előkészítő fázisra van szükség, amit követ a szintén nem rövid tervezési-beszerzési-szállítási periódus. Az építkezés maga szintén jó néhány év, így optimális esetben is csak 2020 után kerülhet üzembe hazánk újabb atomerőműve.
– A Magyarország által vállalt szén-dioxid kibocsátás csökkentési kötelezettségek is 2020 körüli dátumot valószínűsítenek…
– Két kötelezettségünk is van 2020-ra. Egyrészt vállaltuk, hogy 20 százalékkal csökkentjük szén-dioxid kibocsátásunkat. Másrészt a megújuló energia-stratégia szerint ekkorra az ország által termelt elektromos energia 20 százalékát megújuló forrásokból kell előállítani. Ez a két cél együttesen csak akkor teljesíthető, ha jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások – szél, nap, biomassza – energetikai hasznosítását, a régi, rossz hatásfokú blokkokat – például lignit esetén az új mátrai blokkal – kiváltjuk, és megkezdjük az új atomerőmű blokk építését.
Kárász Andor
http://www.demokrata.hu/cikk/szen-es-atom-0
http://www.demokrata.hu/cikk/biztos-energia
A biztos energia
2014. 02. 26.
– A villamos energia előállítási ára a paksi bővítésnek köszönhetően 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, s Magyarország akár exportpozícióba is kerülhet – értékelte az oroszokkal kötött atomerőmű-szerződés jelentőségét Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
– A nukleáris energiát 2040-ig ki kell vezetni a magyar energiarendszerből, mert az költséges, valamint kockázatokkal és környezeti terheléssel jár – mondta ugyanerről Schiffer András, a beruházás ellen botrányosan is tiltakozó LMP társelnöke.
Ahogy a véleményekből is látszik: rendkívüli különbségek vannak annak megítélésében, hogy milyen irányba mozdítják majd az új paksi blokkok az áram árát Magyarországon. Rogán Antal lényegében azt mondja, hogy az új kapacitások beszállása lejjebb húzza majd a jelenleg 16 forintos kWh-nkénti áramárat a 15 forintos szint alá. Az LMP ugyanakkor úgy számol, hogy a beruházási és bontási költségeket is figyelembe véve az új blokkok legalább 30 forintért termelik majd az áramot.
Ellátás mindenek felett
Ami biztos: Paks hirtelen kiváltása elképzelhetetlen lenne a magyar villamosenergia-ellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ahogy Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt ismertette: jelenleg a paksi blokkok állítják elő a magyar villamosenergia-termelés 50,7 százalékát. A néhány évvel ezelőtti helyzethez képest ugyanakkor újdonság, hogy ez ma már csak a hazai fogyasztás 36,4 százalékát fedezi. A magyar elektromosenergia-felhasználásban ugyanis egyre nagyobb az import szerepe, mivel a tulajdonos MVM az elmúlt években sorra leállította a világpiacinál drágábban termelő gázerőműveket. Míg 2010-ben a hazai fogyasztásnak még csak 10 százalékát fedezte az import, tavaly ez már 28 százalékra nőtt – eközben a gázerőművektől átvett áram mennyisége felére esett.
A jelenleg működő paksi négy blokk üzemidejét ugyan néhány évvel ezelőtt meghosszabbították a hatóságok, 2032 és 2037 között azonban – a hetvenes évekbeli átadás sorrendjének megfelelően, 60 év üzemidő után – fokozatosan le kell majd állítani azokat. A magyar villamosenergia-termelés felét adó kapacitás tehát két évtized múlva kiesik a rendszerből. Ráadásul pont az a fele, amelyik a legolcsóbban termel, vagyis jócskán lefelé húzza az áram végfogyasztói árát. Hisz Paks 12,7 forintos költségével szemben a lignitre épülő Mátrai Erőmű Zrt. blokkjai 23-24 forintért állítanak elő egy kWh-nyi energiát, a gázzal működő erőművek pedig már többnyire 30 forint fölött. Igaz, az importált áram az Energetikai Hivatal tavalyi adatai alapján csupán 13,1 forintos átlagárért érkezett az országba – hazánk fogyasztásának több mint a felét stratégiai-ellátásbiztonsági okok miatt azonban nyilvánvalóan veszélyes lenne csupán az importra bízni. Amit igazol az is, hogy az áram világpiaci ára meglehetősen ingadozónak bizonyult az elmúlt években: az említett, 4 eurócentnek megfelelő szinttel szemben jó néhányszor 6 eurócentig (19 forint) is felszaladt.
Nem mellékesen: a gázzal működő erőművek kiváltása olcsó importárammal az elmúlt egy évben valós teret adott a kormányzati rezsicsökkentésnek. Vélhetően ez lesz a jövő zenéje is. A Mavir tervei szerint 2018-ig a jelenleg működő áramtermelő kapacitások 30 százalékát fel kell számolni. 2030-ig pedig már 46 százalékra nő azon erőművi egységek aránya, ahol fel kell hagyni a termelést. A jelenleg működő erőművek döntő többsége ugyanis még a szocializmusban épült, a privatizációt követően az új, külföldi tulajdonosok új termelőkapacitásokat nem helyeztek üzembe, a meglévők pedig egyre öregebbek és korszerűtlenebbek. Mindebből azonban az is következik: a termelésből kivonandó erőművek a következő években tovább növelik az importhányadot – vagy a paksin felül is további beruházásokat tesznek szükségessé. Ráadásul évtizedes áttekintésben várhatóan tovább nő az ország villamosenergia-fogyasztása. A Mavir szerint hosszabb távon a jelenleginél mintegy 20 százalékkal magasabb termelési szintre lesz szükség. Mindennek tükrében nem az a kérdés, hogy szüksége van-e Magyarországnak új atomerőműre a 2037 utáni években. Inkább az, hogy az atomerőmű termelése fölötti többlet áramigényt (ami az atomerőmű kibocsátásának duplájára rúg) milyen forrásból tudja majd kielégíteni az ország?
Kedvező finanszírozás
Az új paksi építkezést még az ügyben felszólaló politikusok is elhibázottan emlegetik „bővítésként". Mert igaz, a tervek szerint 2025-ben átadják az új erőmű első blokkját, majd néhány évvel később a másodikat is (az újabb fejlesztésű erőművek már két blokkal tudnak annyi áramot termelni, mint amihez korábban négy blokk kellett), s ezután egy szűk évtizeden át valóban egymás mellett dolgozik a régi és az új atomerőmű. Hosszabb távon azonban az új beruházást mégis csak a régi pótlására szánják. Tényleges bővítésről legfeljebb annyiban beszélhetünk, hogy a jelenlegi négy blokk 2000 MW-os kapacitásával szemben az új két blokk 2400 MW kapacitással rendelkezik majd. Ugyanakkor igaz, hogy mintegy szűk évtizeden keresztül valóban egyszerre fognak működni a régi és az új paksi atomerőmű blokkjai. Ami azt jelenti, hogy bizonyos években az ország áramfogyasztásának akár 80 százalékát is Paks biztosítja majd. Erre gondol a Fidesz, amikor az áramár 10-13 százalékos csökkenéséről beszél – vagy arról, hogy Magyarország akár áramot is exportálhat az uniós országokba. Ez azonban csak átmeneti időszak lesz, 2037, a régi blokkok leállítása után az atomenergia részesedése visszaesik a jelenlegi szintre.
– Magyarország emberemlékezet óta nem kötött olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint a paksi építésről szóló megállapodást Oroszországgal – értékelte a beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést Orbán Viktor. Még a beruházás ellenzői sem vitatják: a 10 milliárd eurós hitelkeretet valóban olcsón kapja Magyarország. A hitel törlesztését az első blokk átadása után, 2026-tól kell megkezdeni, s 21 éven át tart. Kamata a törlesztési idő első harmadában 3,95, a második harmadban 4,5, az utolsó harmadban pedig 4,9 százalék. Összehasonlításként: jelenleg a másodpiacon 7 százalék körüli kamattartalom mellett kelnek el a harmincéves magyar államkötvények. A blokkok tervezése öt, építésük pedig további öt évet vesz majd igénybe. Az orosz hitel a költségek 80 százalékát állja, a fennmaradó részt a magyar költségvetés fedezi majd.
A paksi beruházás megtérülésre vonatkozó számításait tíz évre titkosították, de a rendelkezésre álló adatokból természetesen lehet hozzávetőleges számításokat végezni. Nyilvánvaló: az új paksi blokkok nem termelhetik annyira olcsón az áramot, mint a jelenlegiek, hisz a mostani fogyasztói árat nem terhelik a hetvenes években épített erőmű beruházási költségei. Amennyiben az orosz hitel 3000 milliárd forintos, továbbá a magyar költségvetést terhelő 750 milliárd forintos hozzájárulását elosztjuk az erőmű várható hatvanéves élettartamával, azt kapjuk, hogy az áramárból évente 62,5 milliárd forintot kell kigazdálkodni. Magyarország villamosenergia-felhasználása tavalyelőtt 35 milliárd kWh volt, aminek bő 40 százalékát Paks állítja elő. Mindez azt jelenti, hogy az építés egy évre eső díját elosztva az éves áramfogyasztás Paksra eső részesedésével, 1 kWh-nyi áramot 4,5 forinttal terhel majd a jövőben a beruházás. A számítás természetesen nem teljesen pontos, hisz nem vettük figyelembe például a kamatköltségeket – cserébe viszont azt sem, hogy a fogyasztás a jövőben várhatóan mintegy 20 százalékkal nagyobb lesz, s ennek megfelelően az új erőművi blokkokat is a jelenleginél 20 százalékkal nagyobb teljesítményre méretezik. A paksi termelés 12,7 forintos költségéhez hozzáadva a beruházás hozzávetőleges 4,5 forintos költségét, 17,2 forintos termelési díj adódik. (A számítás természetesen csak a forint jelenlegi értékét tekintve igaz, 20-30 év múlva nyilvánvalóan más összegekről – talán euróról – beszélünk majd. Többek között ezért sem vesszük jelentős mértékben figyelembe az oroszoknak fizetendő kamatot, az alacsony kamatszint miatt annak döntő része ugyanis a várható inflációt egyenlíti ki. Tíz évvel ezelőtt például a bruttó átlagbér éppen 100 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint jelenleg, s a folyamat nyilvánvalóan a jövőben is ugyanígy zajlik majd. Vagyis a számítást úgy értjük: az áram jövőbeni ára úgy aránylik majd az akkori fizetéshez, mint 17 forint a jelenlegihez.)
Kiegyenlítő szerep
A helyzet azért a blokkok átadását követő évtizedekben nem lesz ennyire kedvező – erre hívják fel a figyelmet az LMP vagy a Párbeszéd Magyarországért részigazságai. Az oroszoktól kapott hitelt ugyanis nem az erőmű élettartamának megfelelő 60 éven át, hanem a termelés beindítása utáni 21 éven belül kell visszafizetni. Vagyis ha a kölcsön törlesztését egy az egyben terhelnék az áramszámlákra, a beruházási díjak a számított 4,5-nél kétszer nagyobb, több mint 13 forintos terhet jelentenének – összességében pedig 27 forint körüli áram-előállítási díjat. Igaz, cserébe az azt követő negyven évben a számlákban egyáltalán nem kéne fizetni a paksi beruházásért. Az összeghez a zöld politikusok még hozzáadják a jelenlegi atomerőmű lebontásának költségeit, számításaikban így jön ki a 30 forintos termelési szint.
A kormány azonban más modell mellett döntött. Hogy elkerüljék az áram díjának átmeneti növekedését, a paksi atomerőmű élettartamának és a hitel futamidejének különbségét a központi költségvetés közbeiktatásával hidalják át. Ennek érdekében létrehoznak egy állami projektcéget (MVM Paks II Zrt.), amelynek tranzakciói az államadósságot növelik ugyan, a költségvetési hiányt azonban nem.
Az atomerőmű bezárásának költségeit a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya egyébként csupán szűk 200 milliárd forintra becsüli. Ezzel kapcsolatban a paksi atomerőmű a közelmúltban fontosnak tartotta hangsúlyozni: az intézmény évi 20-25 milliárd forintot fizet a hulladékelhelyezést és a leszerelést előkészítő Központi Nukleáris Alapba.
Paks egyenlegének megvonásánál nem tekinthetünk el a tárgyalásokon kiharcolt magyar beszállítói aránytól sem. Nem arról van ugyanis szó, hogy az orosz kormány kedvezményes hitele csupán az építkezés jogát elnyerő orosz Roszatomot segíti. Orbán Viktor moszkvai tárgyalásain az is bekerült a szerződésbe, hogy a beruházásnál 40 százalékos magyar beszállítói arányt biztosít az orosz fél. Ami magyar vállalkozások százainak, a Tolna-megyei Iparkamara számításai szerint mintegy hétezer embernek adhat majd munkát – s élénkíti a magyar gazdasági növekedést is. Nem mellékesen: Magyarország nehezen talált volna olyan más vállalkozást, amelyik képes lett volna megteremteni a beruházás finanszírozási hátterét is.
A leállítandó paksi blokkok pótlására tehát a magyar kormány minden bizonnyal megtalálta a legolcsóbb s legnagyobb hasznot hozó megoldást – atomerőmű nélkül ugyanis nem képzelhető el az ország biztonságos energiaellátása. Az egyéb villamosipari fejlesztéseknek pedig jókora teret adnak a következő években egyébként is leállításra kerülő kapacitások. Nagyjából ezt hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője is az Echo tévén: az atomerőműben előállított áram ára nem nő majd jobban, mint a magyarországi fizetések.
Zöldkérdések
A kedvező képet csupán a hosszú időtartamból adódó bizonytalanság árnyalhatja némiképp. Az MSZP környezetvédelmi tagozata például felvetette: elképzelhető, hogy a régi paksi blokkok működését 2030 után akár még újabb húsz évre meg lehetne hosszabbítani. A felvetés persze inkább elméleti: nem tudhatjuk, a következő húsz évben a blokkok állaga miként alakul majd, s addig milyen technológiákat fejlesztenek ki az üzemidő meghosszabbítására.
Életszerűbbek a két zöld párt kifogásai. Ők ugyan elismerik, hogy az atomenergia és a zöldenergia versenyében pillanatnyilag az atom sokkal gazdaságosabbnak látszik, ám azt hangoztatják: nem lehet tudni, hogy a környezetbarát technológiák fejlődésével egy-másfél évtized alatt nem változik-e jelentősen a helyzet. A megújuló energiaforrások kinyerésére alkalmas szerkezetek előállítási ára ugyanis az elmúlt évtizedben is jelentősen csökkent. Vagyis a kormány várhatott volna még tíz évet, mielőtt a 21. század végéig elkötelezi magát az atomenergia mellett. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa emellett arra is felhívja a figyelmet: az, hogy a régi és az új paksi atomerőmű mintegy évtizeden át – esetleg még hosszabb ideig – egymás mellett üzemel majd, így az ország energiaigényének 80 százalékát biztosítja, eleve kizárja, hogy a kormány jelentős megújuló-fejlesztési programot indítson. A politikus ezzel magyarázza, hogy az elmúlt négy évben nem adtak ki egyetlen szélerőmű-építési engedélyt sem.
Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője tanulmányában ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: megújuló energiaforrásokra építeni az ország energiaellátásának alapját kockázatos és költséges kísérlet lenne. Nemcsak azért, mert például naperőműből az új paksi blokkokkal egyenértékű termelőkapacitás felépítése négyszer annyiba kerülne – a naperőmű-beruházások egyelőre csak úgy versenyképesek, hogy az EU 60 százalékot átvállal a költségekből, hanem azért is, mert a naperőművek és a szélerőművek termelése rendkívüli módon függ az időjárástól. Nem megfelelő idő esetén tartalék szén- vagy gázerőműveket kellene indítani pótlásukra – így viszont a beruházást tovább drágítaná ezek felépítési költsége.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a megújulóknak nem lenne helye a jövendő magyar elektromos rendszerben. Csupán azt, hogy helyesebb, ha kiegészítő szerepet látnak el – így is még jócskán van hova fejlődni a jelenlegi 2 százalékos szintről. Az atomerőműre alapozott áramtermeléssel ugyanakkor tartósan alacsonyan tartható az elektromos áram ára Magyarországon, ami az ország tőkevonzó képessége szempontjából is előnyt jelenthet.
http://demokrata.hu/velemeny/kemelharito-legendaja
A kémelhárító legendája
Katrein Ferenc talán mégsem az, akinek látszik. A nyilvánosság elé lépett egykori kémelhárító sztorijával komoly bajok vannak. Ami biztos: 2000-től 2013-ig a Nemzetbiztonsági Hivatalban és utódszervezetében dolgozott, egy időben műveleti igazgatóként is. Saját elmondása szerint azért nyilatkozott az Indexnek, mert szakmailag elege lett, tart az orosz beszivárgástól, aggódik hazánk keleti elköteleződése miatt.
Tekinthetjük annak ezt a beszélgetést, aminek alkotói szánták. Hihetünk Katrein erőteljesen sugallt életrajzi sztorijának (szakmai kifejezéssel legendájának), hogy ő kiugrott elhárító, akinek egyszerűen felébredt a lelkiismerete. Ebben az olvasatban, amit látunk és olvasunk, tényleg az, aminek látszik: újságírói bravúr, érdekes beszélgetés, egy ember tánca a szolgálati eskü és a kötelességszegés közötti vékony határmezsgyén.
Van másik olvasat is. Eszerint amit látunk, nem interjú, hanem közös munka, legalábbis politikai célzatú befolyásolás. Ha jobban tetszik, titkosszolgálati akció, valamilyen nagyobb szándék nyilvános sajtómegjelenítése.
Az első feltűnő körülmény, hogy ilyen mélységű, konkrétan politizáló és elemző interjút magyar titkosszolga még nem adott a sajtónak. Már az időzítés is furcsa: Katrein négy éve leszerelt, de csak most jutott eszébe, hogy aggodalmait megossza a nagyvilággal. Pont most, amikor Paks II. és az orosz kapcsolat első számú belpolitikai téma, jövőre pedig nyilvánvalóan választási propagandaanyag az ellenzék számára. Meglepő Katrein határozottsága, hiszen – mint maga is mondja – csak 2013-ig látott rá az eseményekre, ez a körülmény mégsem tartja vissza attól, hogy a magyar kormányt a jelenlegi titkosszolgálatokkal együtt valamilyen keletre tolódott, elfuserált alakulatnak fesse le. Figyelemreméltó továbbá, hogy olyan vegytisztán politikai ügyekről is sommás véleményt mond, mint a letelepítési kötvény, a civil szervezetek elleni kormányzati fellépés. Katrein Ferenc azon kívül részletesen elemzi az orosz titkosszolgálatok működését, feladatköreit, de a jelek szerint nem pontosan: már az interjúra adott első szakmai reakciók is rámutattak több tévedésére.
Mindenekelőtt lélektanilag hiteltelen, hogy egyéni sérelmei vagy szimpla ostobaság miatt egy volt kémelhárító tiszt a nyilvánossághoz forduljon. Ilyen gyakorlatilag nincs. A szakmai alapvetés szerint a dekonspiráció (önmaga felfedése, lelepleződése) abszolút elkerülendő ebben a szakmában, hiszen a felfedett elhárító értékes operatív információkat, folyamatban lévő ügyeket ismer, nem viselkedhet fékevesztett, elszabadult sajtóragadozóként. Az önkéntes dekonspirációra mindazonáltal létezik magyarázat: ha az része egy aktív intézkedésnek vagy operatív akciónak.
Felfigyelhetünk továbbá arra, hogy Katrein Ferenc számára csak orosz veszély létezik. Mintha nem lenne tudomása arról – neki, az egykori műveleti igazgatónak –, hogy Magyarország a hidegháborúban és most is különféle titkosszolgálati szándékok kereszttüzében él. Jelenleg is Budapesten, Nyugat és Kelet határvidékén szervezkednek az orosz, amerikai, brit, francia, német, izraeli, kínai, török titkosszolgálatok, nem beszélve a szomszédos országok hírszerzőiről. Katrein Ferencnek azonban minderről nincs tudomása, ő soha nem nézett még a térképre. Számára csak orosz veszély létezik. Már önmagában a tárgyilagosság teljes hiánya is jelzi, hogy interjújával Katreinnek politikai szándékai vannak, mégpedig az orosz befolyásolás jelzése, felnagyítása, kommunikálása.
Ami a beszélgetés tartalmát illeti, tipikus példája annak, amit Horváth József, a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese a dezinformációról mondott: ahhoz, hogy biztosan célba érjen, be kell csomagolni közkeletű igazságokba. Ha a mondandó 80 százaléka mindenki számára ismert, tényszerű kijelentésekből áll, senkinek nem tűnik fel a 20 százalék dezinformáció, de miután ez utóbbi az új elem, mindenki arra emlékszik majd. Esetünkben ez a következőképpen fest: Katrein kedélyesen elpolitizálgatott, szakmázgatott nyolcvan százalékban, majd húsz százalékban dezinformált az oroszokról. Mindezt annak reményében, hogy amit valójában bele akar verni az emberek fejébe, biztosan célhoz is érjen.
Tanulságos a beszélgetés utóélete is. Az Index már az interjú megjelenésekor angol nyelvű verzióval szolgált, így bárki birtokba vehette az abban foglalt igazságokat és részigazságokat. Miért a nagy sietség? Az Index azon kívül napokig tovább gondozta a témát: egymás után jelentek meg a magyarországi orosz beszivárgásról szóló, láthatóan gondosan előkészített írások. A liberális portál szerkesztőit a bizonytalan forrás sem tartotta vissza a közléstől. A Négy magyar céghez is került mosott orosz pénz című írásukban például az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű szervezetre hivatkoznak, amely sokkal inkább tűnik CIA-fedésű vállalkozásnak, mint valódi sajtóterméknek. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy Katrein Ferenc külföldön él, és feltűnően sokat hangoztatja, hogy szigorúan szakmai kérdésekről óhajt szólni, de valamiért mindig a magyar kormány bírálatához kanyarodik vissza, már össze is állt a kép.
A Katrein-interjú minden bizonnyal befolyásolási kísérlet, külföldi titkosszolgálati munka – sajnálatos módon – az ebben ártatlanul vagy tudatosan közreműködő Index támogatásával. Rogán Antalék megfigyelése után ez a második olyan vállalkozása az Indexnek, amelyben nyilvánvalóan titkosszolgálati hátteret kaptak a munkájukhoz. Nem szakmai bravúrról, hanem a hazaárulás határát súroló eljárásról van szó. Szomorú, de végül is logikus.
- vége -
komment : Az ugye megvan, hogy ha a franciák vagy az amcsik építenék azt a Paksot akkor semmiféle nemzetközi liberális támadás nem érné emiatt a kormányt? :)
http://www.demokrata.hu/cimkek/paks-ii
http://atomenergiainfo.hu/blog/nemetorszag-atomellenessege-maris-sok-gondot-okoz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése