Ezért nem szólom le aki "disszidált", mert az nem magyar érdekű kormány, ami csak szavakban nemzeti viszont gyakorlatban neolib, így nem biztosít megfelelő életlehetőségeket, sőt nyíltan odaáll a nagytőke és a globalizmus oldalára. 2010-ben nem erről volt szó fidesz, amúgy 2014-ben sem. Így hát zabáljátok meg amit főztetek : a népellenesség miatti népszerűségcsökkenést! Lopni és a haza kizsákmányolásában helytartóként közreműködni, aztán meg morzsákat osztogatni a népnek választások előtt echte szocionista szokás. Polgári körökben hallottam 2002 után ezt a fideszes kijelentést : "az átlagos szavazó emlékezete 6 hét" hát cáfoljunk rá.
#Jobbik2018 #változás #szebbjövő
Javítsunk statisztikát fideszmódra! Tiltsuk be vagy legalábbis lehetetlenítsük el a sztrájkjogot és a munkajogot, új MT, flexicurity, ceta és ttip! Sztrájkolsz - röpülsz! Ez a rideg magyar valóság. Alkupozíciók alakulásai az idők során sose a munkának kedveztek hanem a tőkének, a megfelelően társadalompárti (és nem "piacbarát, befektetőknek kedvező, versenyképes") munkajogi törvények hiánya miatt és az így kialakuló puszta munkaerőpiaci erőviszonyokból következően alacsonyak a bérek, mostmár kapkodhat a fidesz, elvándorol a nép a törvényesített rabszolgatartás elől. Patkány módon varga mihályék vendégmunkások behozatalát TESZIK, és mellé kétkezi melóst akarnak képezni már szinte mindenkiből amiért szétverték az oktatást is, de béremelésekről BESZÉLNEK. A kettő egymást keresztezi! Aki növeli a munkaerő kínálatot, az béreket csökkent. Alacsony bérű és kiszolgáltatott munkavállalók összeszerelő üzemek országa így lettünk.
https://kuruc.info/r/2/167117/
A törvényi szigorítás miatt egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon
Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt. A szakszervezetek szerint ennek két oka van: megváltozott a sztrájktörvény, így nehezebb lépniük, illetve gyakran már az is elég, ha megalakítják a sztrájkbizottságot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel.
A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein.
Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.
A sztrájktörvény változása miatt most jóval nehézkesebb sztrájkolni, ugyanakkor a szakszervezetek szerint sokszor az is elég, ha megalakítják a sztrájkbizottságot.
-
Nem depressziókampány, hanem undorítóan és rendkívül irritálóan bűzlenek a hazug győzelmi jelentésektől a fideszes médiák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése