Mennyit ér a Fidesz?! Ismét a multik oldalán szavaztak az Európai Parlamentben
Szerdán az Európai Parlamentben (EP) a Fidesz képviselői ismét a multinacionális cégek érdekében szavaztak, ám a mostani döntésük súlyosabb az eddigieknél. Ezzel ugyanis meggátolták az EP-t abban, hogy az Európai Bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy kiderüljön az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) befektetői bírósági rendszere összeegyeztethető-e az európai jogrenddel.
A beterjesztésre 419 képviselő mondott nemet (köztük a fideszes, szocialista, DK-s politikusok), 258-an támogatták a kezdeményezést (Jobbik, LMP, Együtt), míg 22-en tartózkodtak.
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20161117IPR51553/ceta-meps-pave-the-way-for-vote-on-eu-canada-trade-agreement
A beadvány lényege az volt, hogy az EP a bíróságon vizsgáltassa meg, hogy a CETA-ban szereplő bírósági rendszer nemzetállamok feletti működése összeegyeztethető-e az európai jogrenddel. Ugyanis a szabadkereskedelmi egyezmények kritikusai szerint kockázatos, hogy szuverén államokról offshore jellegű testületek döntsenek.
A fideszes szavazatoknak köszönhetően, ez az esély is elszállt, újabb lépéssel közelebb a multinacionális cégek intézményesített erőfölényének végleges kiépülése.
Kínos, de hétfőn a magyar parlament Európai ügyek bizottságának kormánypárti többsége söpörte le az asztalról azt az LMP-s javaslatot, melyben az ellenzéki párt szólította volna fel a kormányt, hogy ugyanebben az ügyben forduljon a Bírósághoz.
Valójában ennyit ér minden hangzatos fideszes szólam, amely hazánk biztonságáról szól.
Ahogy arról beszámoltunk http://alfahir.hu/alairtak_a_szabadkereskedelmi_egyezmenyt_oda_a_nemzeti_szuverenitas_es_a_gmo_mentesseg október 30-án Brüsszelben a kanadai kormány és az Európai Bizottság aláírta az EU-Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt, ezzel a CETA 2017 első felében ideiglenesen hatályba lép. Az EU-Kanada csúcs több napot késett, ugyanis a belga tartomány, Vallónia több napig ellenállt, így többek között kiharcolta, hogy a belga szövetségi kormánynak kötelező legyen az Európai Bírósághoz fordulnia annak érdekében, hogy kiderüljön, a szerződésben szereplő befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai jogrenddel. Hazánkban is kérték ezt az Orbán-kormánytól civilek, illetve Szabó Marcel ombudsman-helyettes, de erre szólította fel a kormányzatot a Jobbik és az LMP is http://alfahir.hu/birosaghoz_kellene_fordulni_a_ceta_miatt de mindhiába. Sőt, utóbbi párt javaslatát hétfőn söpörte le az asztalról a Fidesz az országgyűlési bizottságban.
Futótűz indulhat Pécsről! Itt lehet hazánk első CETA-mentes övezete
„Azt szeretném, hogy futótűzként terjedjen el hazánkban a kezdeményezésünk, és minél több önkormányzat nyilvánítsa magát szabadkereskedelmi egyezmény mentes övezetté" - közölte lapunkkal Vicze Csilla, hangsúlyozva, hogy december 8-án Pécs lehet az első olyan magyar település, amely szembe megy a nemzeteken átívelő tőkeérdekkel.
Vicze Csilla, pécsi önkormányzati képviselő (Összefogás Pécsért Egyesület - ÖPE) lapunknak bemutatta azt az önkormányzati határozatot, amellyel a baranyai megyeszékhely csatlakozhat a Barcelonai Nyilatkozathoz.
http://alfahir.hu/sites/default/files/kepek/2016_11/barcelonai_nyilatkozat.pdf
Hazánkban kevésbé ismert, de már több mint 2100 európai önkormányzat csatlakozott az idén április 21-én életre hívott civil kezdeményezéshez, melyben az öntudatos polgárok többek között leszögezik: a TTIP-CETA-TiSA nemzetközi szerződéseket át nem látható módon tárgyalják meg, semmibe véve az európai demokratikus és részvételi szabályokat.
"Hisszük, hogy az átláthatóság nem áldozható fel a kereskedelem titkosságának javára. Helyi és regionális testületeknek nélkülözhetetlen szerepet kell játszaniuk a felhatalmazás megtárgyalása során".
A nyilatkozat támogatói egyetértenek abban, hogy az Európai Uniót ért válság politikai megoldást igényel, a Közösség válaszút elé érkezett.
Hazánk egy fehér folt:
Ugyanakkor kétségkívül új eszközökre van szükség, hiszen a vezető elitünk vagy tehetetlen, vagy rosszabbik esetben a nemzetközi tőkeérdek kiszolgálója. Ugyanakkor változás addig nem várható, amíg hiányzik a társadalomból a civil kurázsi. S bár látunk előremutató jeleket, de ebben azért még van hova fejlődnünk. De talán csak egy követendő példára lenne szükség, és a futótűz végigsöpörne az ugaron.
Vicze Csilla ehhez a szikrát Pécsett adná meg: november 17-én határozatot nyújtott be az önkormányzatnak. Ennek elfogadásával,
a Közgyűlés úgy dönt, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozzon az előterjesztés melléklete szerinti Barcelonai Nyilatkozat aláíróihoz, s ezáltal Pécs legyen jelképesen CETA és TTIP mentes övezet;
a Közgyűlés felkéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg az egyezmény ratifikálását;
a Közgyűlés kezdeményezi a Kormánynál, hogy forduljon az Európa Unió Bíróságához annak megvizsgálása érdekében, hogy az egyezményben szereplő befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az uniós joggal!
S bár néhány nappal ezelőtt még nem vette napirendre a javaslatot a fideszes többségű képviselő-testület, december 8-án ugyanakkor már kötelező lesz foglalkozni az ÖPE-beterjesztésével (ez amiatt lehetséges, mert a 27 képviselőből heten, jobbikos, LMP-s, szocialista, sőt még DK-s politikus is támogatja a civileket).
A kérdés ugyanakkor ott lóg a levegőben: megváltoztatható-e a CETA-val kapcsolatos Fideszben uralkodó vélemény? Hiszen a nagyobbik kormánypárt képviselői Strasbourgtól Budapestig minden alkalommal a multinacionális vállalatok érdekeit képviselték, míg az Orbán-kormány aláírásával támogatta a CETA ideiglenes hatályba lépését.
Vicze Csilla szerint vannak rések a Fideszben, ezeket kell tovább tágítani. Emlékeztetett, a parlamenti szavazáskor sem volt egységes a nagyobbik kormánypárt. Mindehhez viszont meg kell szólítani a lelkiismeretes fideszes képviselőket, helyben és országosan, egyaránt. Lapunknak elmondta, sokan tisztában vannak azzal, hogy a CETA kártékony, antidemokratikus és intézményesíti a multik gazdasági erőfölényét, ugyanakkor kitapintható az a szemlélet is, miszerint a szabadkereskedelmi egyezmény központi kérdés, "nem ránk tartozik".
A Tubes-védő civil mozgalom korábbi szóvivőjének reménye szerint, ha Pécs CETA-mentes övezetté válik, az futótűzként terjedne szét a magyar önkormányzatok között. Ennek érdekében első lépésben a napokban több baranyai település vezetőjével egyeztet, tette hozzá. Vicze Csilla ugyanakkor optimistán tekint a jövőbe - úgy látja az európai démosz újbóli feltámadása előtt állunk, amely végül megerősíti a nemzetállamokat.
Szabadkereskedelem - itt nincs helye a magyar mezőgazdaságnak
Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.
A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta tíz alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.
Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.
Sorozatunk nyolcadik részében dr. Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője, illetve az Összefogás Pécsért Egyesület igazgatósági tagja válaszol a kérdésünkre. Beszélgettünk a hazai mezőgazdaságra leselkedő veszélyekről, a Fidesz elszalasztott történelmi lehetőségéről, illetve arról, hogy végre itt az ideje annak, hogy kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.
Ön szerint mi a TTIP lényege? - kérdeztük dr. Vicze Csillát.
A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvésének megszilárdításához elengedhetetlen a teljes gazdasági erőfölény megszerzése - válaszolta a civil jogvédő.
Az Európára erőltetett szabadkereskedelmi egyezmények, mint például a CETA, a TTIP vagy a most tudomásunkra jutott TISA (Trade in Services Agreement), ennek a globális szándéknak az eszközei. Az államok feletti nagytőke így tiltaná meg a nemzetállamok számára, hogy a kormányok olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.
Milyen kockázatokat rejtenek ezek a szabadkereskedelmi egyezmények?
Az európai és a magyar mezőgazdaságra nézve különösen komoly veszélyt jelent a TTIP, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Az elhibázott, liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti-és élelmiszer-biztonsági normákat.
Hogy egy konkrét példával éljek: az Egyesült Államokban megengedett a glifozát gyomirtó használata, amit korábban az amerikai hadsereg a vietnami háborúban vegyi fegyverként alkalmazott. A glifozát egy genotoxikus anyag, vagyis károsítja a DNS-t, és persze rákkeltő is - ezt nemrég az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője is elismerte egy londoni konferencián. A rendezvényen az is elhangzott, hogy a Monsanto által kifejlesztett növényvédő szert rendszeresen kimutatták a brit kenyerekben is.
Az EU-ra jellemző elővigyázatosság elve már régóta zavarja az észak-amerikai biotechnológiai szektort.
Mivel Európa piacait a vámok már rég nem védik (még a Matolcsy-féle hatástanulmány szerint is mindössze 3-4 százalék a mértékük), ezért a szabadkereskedelmi övezet legnagyobb akadálya az EU-ban jelenleg érvényes, az amerikainál szigorúbb szabályozás a vegyi anyagok, illetve a veszélyes hulladékok kezelése, valamint a génmódosított növények termesztése, forgalmazása terén.
Részleges sikerként könyvelhető el, hogy 2015. július 8-án az Európai Parlament arra vonatkozóan fogadott el határozatot, hogy ne kerüljön sor megállapodásra olyan területeken, amelyeken „az EU és az USA igen eltérő szabályokkal rendelkezik" (például egészségügyi szolgáltatások, hormonok alkalmazása, vegyi anyagok szabályozása, klónozás). Bár ez egy igen laza és pontatlan meghatározás, látszik, hogy érdemes az európai civileknek küzdeni, nyomást gyakorolni a képviselőkre, hogy azok ne árulják el választóikat, az európai közösségeket, és ne szolgáltassák ki a kontinens népeit a multinacionális befektetők gátlástalan profitéhségének.
S ha a multik érdekérvényesítő-ereje lesz hangsúlyosabb?
Ha esetleg engedélyeznék a génmódosított élelmiszerek európai forgalmazását, az alapjaiban fenyegetné hazánk GMO-mentességét. A zéró-tolerancia nemcsak egészségünk megőrzése miatt fontos, a moratórium feloldása elszívná az európai piacokat a magasabb hozzáadott értékkel bíró, de ezért drágább magyar agrártermékek elől, így a hazai gazdálkodók végleg tönkremennének. Magyarország versenyelőnye a tiszta, egészséges élelem előállításában rejlik, de ezt meg is kell védeni, főleg a globálisan egyre elterjedtebb, génmódosított, ipari jellegű mezőgazdasági termelés közepette.
Az amerikai szenátus által különböző előjogokkal támogatott tengerentúli agrár-nagyüzemmel képtelenek felvenni a versenyt a a kis- és családi gazdálkodók, hiába egészségesebb a magyar portéka, eladhatatlan az Észak-Amerikából érkező dömpingárú miatt. S így valóban eltűnnek az ökológiailag fenntartható gazdálkodási formák, amelyek képesek lennének egészséges élelmiszerrel ellátni a helyben élőket, a helyi közösségeket.
Fontos kiemelni, hogy az egyezmény aláírásával a veszélyes és környezetszennyező palagáz technológiát alkalmazó amerikai cégek is versenyhelyzetbe kerülnének. A Matolcsy-féle hatástanulmány szerint is „biztonságpolitikai összefüggésű kérdés az energiahordozó-forgalom teljes liberalizálása".
Ha már szóba került a korábbi nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György neve, milyen álláspontot képvisel a kormány a TTIP-pel kapcsolatban?
Tény, júliusban a Fidesz elszalasztotta történelmi lehetőségét, hogy a TTIP ellen szavazzon az EP-ben. Ne feledjük, Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár (KKM) még április 4-én kijelentette: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat. S azóta Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter is többször érveltek a TTIP mellett. Jellemző, hogyha esetleg szóba is kerül, a hazai sajtó általában csak tompítja a kockázatokat, de leginkább hallgat róla; ahelyett, hogy erről harsognának a médiumok. Nyílván ennek belpolitikai okai is vannak, így eshet, hogy még Bayer Zsolt műsoraiban is tabutéma a TTIP.
A megállapodás legfőbb agyréme, a befektetési záradék (ISDS) ellen Szájer Józsefék ugyan felszólaltak, s azt kérték, hogy egy olyan konfliktus-rendezési rendszert támogasson az EP - ami alapján az Európai Bizottság az Unió nevében tárgyalna -, amely tiszteletben tartja a nemzeti joghatóságok döntéseit, a tagállamok közpolitikai célkitűzéseit. Azonban a Fidesz, a szocialisták, valamint a DK által megszavazott jelenlegi tervezet továbbra is lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy bepereljék azokat az országokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy a környezet védelme érdekében bizonyos intézkedéseket, jogszabályokat alkotnak meg. Azzal, hogy az európai parlament megszavazta az ISDS-re vonatkozó kompromisszumos javaslatot, nem adott lehetőséget azoknak a módosító javaslatoknak, amelyek egyértelműen nemet mondtak volna az a befektető és állam közti vitarendezési mechanizmusra.
Bíztunk abban, hogy a fideszes és szocialista képviselők egy része nemet mond majd erre a kompromisszumos javaslatra, de csalódnunk kellett, csak a két jobbikos (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán), illetve a két zöldpárti képviselő (Meszerics Tamás - LMP, Jávor Benedek - Együtt-PM) szavazott nemmel a módosítóra. Ennek értelmében így nem offshore-, hanem külön erre a célra felállított bíróságok előtt zajlanak le ezek a költséges peres eljárások. S hiába a demokratizmus látszat, a nyilvánosság, a fellebbezési lehetőség, valójában kiveszik a jogrendszert, az igazságszolgáltatást a nemzetállamok fennhatósága alól.
Fontos aláhúzni, a bíróság előtti vitarendezés megfizethetetlen lesz a szegényebb országok számára, akiknek így még elvi esélye sem marad a multinacionális tőkével szembeni érdekérvényesítésre.
Ön szerint mit tehet a magyar kormány a mostani helyzetben? Megfelelő az Orbán-kormány hozzáállása?
Óriási a magyar kormány, a kormányzópártok és a képviselők felelőssége, mert távolról sem tettek meg mindent a magyar érdekek képviseletében. Már korábban is felszólítottuk a parlamenti pártok képviselőit, hogy nyújtsanak széleskörű, tárgyilagos, valós tájékoztatást ezekről az egyezményekről, független szakemberek bevonásával; utasítsák az európai parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a szabadkereskedelmi egyezmény elfogadását; a magyar parlament vegye napirendre a CETA ratifikálásának és a TTIP tárgyalásának ügyét, és utasítsa el ezeket az egyezményeket!
Ez a meccs még távolról sincs lejátszva, minden eszközzel küzdünk azért, hogy megakadályozzuk a jövőnket döntően befolyásoló, aláásó egyezmény elfogadását.
Ezek szerint megakadályozható?
Tubes-védő civilként nem tudjuk elfogadni a felülről, ránk kényszerített rossz, hatalmi döntéseket. Öt év sorozatos kudarca után, - napi pofonok a Gyurcsány-kormánytól és kiszolgálóitól - 2010-ben végül a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a honvédelmi minisztérium által kiadott építési engedély sok sebből vérzik, így sikerült megakadályozni, hogy megépüljön Tubesre, egy védett, Natura 2000-es területen, lakóhelyeinktől pár száz méterre egy nagyhatósugarú NATO radar, amely nemcsak katonai célpont lett volna, de komoly egészségügyi kockázata is volt, egyben elszennyezte volna Pécs vízbázisát.
Számomra most is elfogadhatatlan a tehetetlenség érzése: nem igaz, hogy nem tehetünk semmit, bízom benne, hogy megakadályozhatjuk a ratifikálást, ezért küzdünk. Alulról szerveződve, helyi közösségeken alapulva, az önkormányzatok megerősítésével kell elindulni a változás útján. A saját kezünkbe kell venni végre sorsunk irányítását. A TTIP talán ráébreszti erre az EU polgárságát.
(A STOP TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet).
https://stop-ttip.org/alairas/
Állandó rovatunk korábbi cikkei : http://alfahir.hu/cimkek/alfahir_vs_ttip
http://alfahir.hu/mennyit_er_a_fidesz_ismet_a_multik_oldalan_szavaztak_az_europai_parlamentben
http://alfahir.hu/futotuz_indulhat_pecsrol_itt_lehet_hazank_elso_ceta_mentes_ovezete
http://alfahir.hu/szabadkereskedelem_itt_nincs_helye_a_magyar_mezogazdasagnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése