A Hírháló ajánlata: Török Nyelvoktatás
Ez az oldal azért jött létre, hogy akik törökül szeretnének megtanulni, azoknak ne legyenek ilyen gondjai. A legtöbb nyelviskolában a nyelvtanulás nelvvizsga-központú. Ez az egyik oka annak, hogy sok tanuló valós élethelyzetekben több száz órányi nyelvtanulás után sem mer megszólalni. Ezzel szemben én már a kezdetektől a beszélt, élő török nyelvet tanítom. Ezáltal nyelvtanfolyamainkon már néhány órai töröktanulás után is vidáman társalgunk, természetesen az addig elsajátított tudászinten.
Török magánórák - Mini csoportos tanfolyamok
Rugalmas órarend - Török tankönyvem
Részletek: www.torokoktatas.com
Nyelvtanfolyamra jelentkezni telefonon, vagy emailben lehet:
Telefon: +36 30 410 51 24, Email: info@torokoktatas.com
Jelentkezéskor hivatkozzon a Nemzeti Hírhálóra, mert megéri!
Rákóczi-emlékmenet Budapesten
Tisztelt Barátaink, Nemzettestvéreink!
Példaképünk és eszményképünk iránti tiszteletünk jeléül most ismét hozzátok fordulunk a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület nevében.
Az Úr Istennek 2014. esztendejében most ismét meggyújtanánk az emlékezés szent lángját, hadd lobogjon mindannyiunk előtt a tűz, mely bevilágítja a nagy magyar szíveket.
Köztudott dolog, hogy édes szülőföldünkön már lassan mindenről és mindenkiről megemlékezünk, azonban nemzetünknek egyik legjelentősebb eseményét máig megmagyarázhatatlanul minduntalan félresöprik s ehelyett olyan eseményekre emlékeznek, melyek emlékét többszörösen fölülmúlja a magyar történelem leghosszabb ideig tartó dicső szabadságharca.
Ezért közösségeink tagsága az elmúlt évi emlékmenethez hasonlóan idén ismét méltóképpen szeretne megemlékezni II. Rákóczi Ferenc szabadságharca kezdetének 311. évfordulójára Budapesten, 2014. Jún. 15-én, vasárnap.
Rákóczi a hazáért, a szabadságért és a függetlenségért harcolt. Ezek az eszmék kell hogy uralkodjanak a mai magyar életben is. Ha Rákóczinak nem is sikerült elérnie a nemzet teljes egységét, mi az említett gondolatok köré csoportosulva, szilárdan és elszántan törekszünk ezek elérésére!
Felkérésünket meghallgatva neves szervezetek csatlakoztak rendezvényünkhöz.
Az emlékmenet útvonala: Indulás Budapesten, 2014. Június 15-én, vasárnap 14 órától az Oktogontól az Andrássy-úton keresztül a Kossuth-térre. A megemlékezők népes seregét a kuruc lovas hagyományőrzők vezetik a Magyar Országháza elé.
Hisszük, hogy ebben az évben is több ezren vesznek majd részt a megemlékezésen!
Rákóczi fejedelem emléke állócsillagként tündököl a Hadak Útján, örök világosságot és példát sugároz minden árva, szenvedő, sötétben botorkáló magyarnak. Csak fel kell emelni csüggedő fejünket, hogy szembenézzünk vele!
Tisztelettel:
A Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület
Kelt az Úr 2014. esztendejében, Boldogasszony havának 1. napján
|
Vonalban levők száma
*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Egyre többen dolgoznak a friss statisztika szerint 2014. január 3.
SVPSZ Hát persze! 24 milliárd forintért a "közmunkásoknak" tanfolyamot tartanak, és a tanfolyam résztvevőit is beszámítják a munkavállalók közé. Elvégre 50 ezer forintot kapnak a napocska és holdacska rajzolásért. Remélhetőleg lesz annyi eszük, hogy írni-olvasni elkezdik tanítani a körletük rendben tartására is képtelen népséget... Miskolcon azok, akik a "tanfolyamon" részt vesznek, ingyen utaznak a tömegközlekedési járműveken. Hogy a FIZETŐ UTASOK addig mivel közlekednek, arról nem szól a híradás. Arról viszont lehetett a facén olvasni, hogy az okosodók időnként spiccesen, időnként benyomva mennek az "iskolába".
Az adóforintok, amikor ilyen nagybani célra kerülnek felhasználásra, a pénz felét általában ellopják. Vajon lesz-e elszámoltatás és felelősségre vonás a végén? És fognak-e vizsgázni a "nebulók"?
Idejutott ez a szerencsétlen Magyarország!
A rokkant nyugdíjasokat kilökik az ellátásból. Kevés volt a felülvizsgáló orvos, ezért kétmilliárd forintért gebinbe adták a feladatot. Hogy a kétmilliárdból és a 24 milliárdból hány rokkant nyugdíjas életét lehetett volna megmenteni, arról a kormányt dicsőítő közmédia soha nem fog beszámolni! Sajnos az ellátásból kikerülő rokkantnyugdíjasok élete veszélyben van!
A hatalom és testes holdudvarának jövedelme havi egymilliótól három millióig terjed. A parlamentből áprilisban kikerülő országgyűlési képviselők és munkatársaik (általában rokonok, haverok) hathavi végkielégítést kapnak. Már erre számítva csökkentették a végkielégítések adóterheit (két millió feletti rész 98 százaléka volt eddig az adó, ezt levették 75 százalékra). Emberileg is, jövedelmileg is elszakadtak a társadalomtól!
"Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én hamisítottam!" (Churchill) Kapcsolódó:
Közmunka és napocska: "Már a hátuk közepére sem kívánják a sok képzést" *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Egyházi bírái elé állhat ifj. Hegedűs Horthy-szobor-avatás: soron kívül tárgyalják a lelkipásztor fegyelmi ügyét 2014. január 2., csütörtök
Magyar Hírlap Mégis tárgyalja ifj. Hegedűs Lóránt református lelkipásztor fegyelmi ügyét a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága, ráadásul soron kívül - derül ki a napokban nyilvánosságra került, az érintettek közt zajló levelezésből. Korábban megírtuk, hogy a tavaly, november harmadikán a fővárosi Hazatérés templomában tartott Horthy-szobor-avatás miatt indított eljárást nem tárgyalja a testület, mert elfogultság miatt a választott egyházmegyei bírók közül nem lehet felállítani a háromtagú eljáró bíróságot. Ezért a Jobbikhoz közel álló lelkipásztor elleni indítványt megtévő egyházmegyei jogtanácsos, Horváth György lemondott huszonhárom éve betöltött tisztségéről, komoly kritikával illetve az elfogultságot bejelentőket.
December 31-én azonban kiderült, hogy egy bíró visszavonta erre vonatkozó nyilatkozatát, így a testület mégis felállhat. Horváth erre azt írta, megköveti azon bírákat, akik vállalják részvételüket, de azokat is, akik valós és tisztességes okból tekintették magukat elfogultnak. A jogtanácsos egyébként a Hegedűs-féle szoboravatásról úgy vélekedett, hogy az istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét pedig Horthy Miklós méltatása tette ki. "Felszólalt többek között a zsidó származású képviselők listázásának követeléséről elhíresült Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő. A szószék mellett két csendőr egyenruhás személy állt, ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben" - írta.
Kapcsolódó:
Elakadt ifj. Hegedűs fegyelmije Mindenkit perel a Hazatérés Temploma Az összes hírportált feljelenti ifj. Hegedűs Magyarellenes:
Bálványok és egyházak *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Mindenki szavazni fog? 2014. január 4.
SVPSZ Az igazság soha nem késő című dokumentumfilm is azt bizonyítja, hogy a magyar társadalommal mindent el lehet követni. Ennek apropóján nekibátorodtam megírni ezt a szösszenetet. Újabb nagy igazságtalanság készülődik. Megérkezett a levél a Választási Irodától: még a menekült, bevándorolt vagy letelepedett polgárok is szavaznak, elég hozzá a magyarországi lakcím. Szavaznak a kettős állampolgárrá lett új honfitársaink, és persze az analfabétáink is. A magyar társadalom szavazatára már lehet, hogy nem is igazán van szükség.
A kettős állampolgárság is kezdi elveszíteni a "báját": Szerbiai szerbek, ukrajnai ukránok, romániai románok jutnak magyar állampolgársághoz és magyar útlevélhez. Egy hosszú évek óta nálunk élő ukrajnai magyar elment az ünnepélyes állampolgári eskütételre közönségnek az egyik nyírségi kisvárosba. Meglepetésére ott látott az eskütevők között egy régi ukrán ismerősét, aki nem is tud magyarul. A ceremónia után odament hozzá, és rákérdezett, hogy mit keres itt, amikor semmi köze a magyarokhoz? Azt válaszolta, hogy ők fizetnek ezért. Mennyit? A delikvens 30 ezer forintot mondott... Mire kell a magyar útlevél? Máris megyek Angliába munkát vállalni - hangzott a válasz.
Valószínűleg a többi határ menti országgal is ez a helyzet.
A szerbiai szerbek magyar roma lányokat vesznek el feleségül, megvan az útlevél, mennek együtt Németországba. Néhány hét múlva a rányi már itthon is van. Állítólag a Bács-Kiskun megyei rendőrség már nyomoz. Németh Zsolt külügyi főmufti szerint még az is lehet, hogy ezek a házasságok szerelmi házasságok. Igen, én meg a római pápa vagyok. Melyikünk hazudik nagyobbat?
Most Szerbia is megindul akadálytalanul - mit se számít a magyarverés, a magyarok üldözése, alázása, a temerini fiúk gyalázatos esete a saját szülőföldjükön - a halódó Európai Unióba. A magyar külügy és a délvidéki párt elnöke nem emel kifogást... Szerbia még hosszú ideig élhet a lehetőséggel, mehetnek világnak a szerbiai szerbek is magyar útlevéllel.
Ukrajnával más a helyzet! Miután visszament a jó meleg orosz akolba a medve mellé, ezért mindörökre működni fog ez a "játék". A legszomorúbb az egészben az, hogy egy ostoba 1962-es
szociális szerződés értelmében nyugdíjat fizetünk és ingyenes betegellátást biztosítunk például ukrán és román állampolgároknak. Még továbbképzést is tartott a
szociális államtitkár Ukrajnában, hadd jöjjenek minél többen... Ezt a szerződést régen figyelmen kívül kellett volna hagyni, mert kölcsönösségi alapon működött az átkosban. Államforma változás és állítólag rendszerváltozás történt, a magyar kormány mégis kegyet gyakorol - teljesen feleslegesen. Röhögnek rajtunk odaát!!
A magyar beteg hosszú évekre várólistára kerül, és a magyar rokkant nyugdíjas ellátatlan marad a saját hazájában. Mert ezt is eltűri, és leszavaz négy évente azokra, akik ezt teszik vele!
A választások után betyár világ jön a magyar társadalomra, mert mindezeket nekünk kell finanszírozni. Ki lesz próbálva, hány bőrt lehet még lehúzni rólunk. Az újabb rezsicsökkentést már elnapolták a választás utánra. Aki erre se kapja fel a fejét, annak lehorgasztva marad!
Kapcsolódó:
Magyar házak Jeruzsálemben - potenciális zsidó betelepülők Ingyen telket kapnak a betelepülők, mégis alig van gyerek 2 milliós magyar irtás 2 milliós zsidó betelepítés miatt *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Lelépett az ezredik 2014. január 03. - 20:22
Jövőnk.info Elhagyta az ezredik nővérke a Föld legabszurdabb országát, amelyet még magyarnak is neveznek. A zsidók és csatlósaik által nagyon jól kitalált országkiüresítésben mindenki menekül lassan erről az élhetetlen vidékről. Most az ezredik nővért is eltűzték. A huszonéves hölgy annak ellenére, hogy szakirányú diplomája volt nem jutott előre a ranglétrán. Persze valljuk be, ehhez ma politikai kapcsolat is kell. Lopással gyanúsította meg egy fővárosi zsidó színész és meg is pofozták munkahelyén. Mit is várjunk egy ilyen helyzetben? Nem lehet helyteleníteni, amit csinált. Ki maradna így csalódottan és dühösen.
Valamelyik nap jelentették be, hogy tanfolyamokon képezne ápolókat a magyar egészségügynek az akár 8 osztályt végzett, tartósan munkanélküliekből a kormány. ( Ide is jut majd sok cigány persze). A miniszterelnök főtanácsadója szerint velük pótolnák azokat a magasan képzett, nyelvet beszélő ápolókat, akik egyre nagyobb számban hagyják el az országot. Hát miért ne hagyná el, ha az a helyzet, ami? A diplomás nem kell, az agyhalottak tömege pedig beköti majd az infúziót, injekciózik meg sorolhatnánk.
Most hogy valaki ápoló lehessen, ahhoz le kell érettségiznie. Utána 3 év OKJ-s ápolói képzésben és hozzá kapcsolódó rendelőintézeti és kórházi gyakorlatban kell részt vennie. Ha ez megvan, akkor gyógyszerezheti a beteget, köthet be infúziót, injekciózhat és specializálódhat további képzések keretében különféle szakirányokba. Ennek hiányában ilyet nem csinálhat. Most meg szakmával nem rendelkező agyhalottakat akarnak a beteg meg az orvos mellé betenni? Abszurd és röhejes, meg persze életveszélyes is.
Az ápolók az egészségügy igazi hősei. Sokszor nem az orvoson múlik egy beteg élete, hanem rajtuk, hétköznapi hősökön. Ők viszik a vállukon az egészségügyet. Az orvos sokszor csak a legfontosabb teendőket végzi el, az igazi munka a nővéreké és ápolóké.
Ha most az ezredik lelép, akkor könnyű kiszámolni azt, hogy kb. 40 osztálynyi ápoló ment el az országból. Általában 20-25 ember végez ápolóként egy OKJ-s osztályban. Hozzá kell tenni, hogy a budapesti kórházakban is túlkoros ápolói-nővéri csapat van, mert oda meg a fővárosi plázacicák nem akarnak menni dolgozni annyi pénzért. A fővárosi kórházak vidékről akarják elhalászni a szakdolgozókat. Boruta Krisztina az ezredik, aki megy és egészségügyi felsőfokú végzettséggel tortát fog szeletelni. Így állunk, de nem baj űzzünk el minden valamire való egészségügyi szakdolgozót!
Ungvári Bertalan - Jövőnk.infó
MNA Észak-Magyarország
*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
A kanadai magyarságnak sokat ártott a cigányok "kimenekülése" 2014, január 3 - 19:04
alfahir.hu Kanada gyanútlanul 2008-ban eltörölte a vízumkényszert hazánknak szemben. Akkor még nem sejtették, mi vár majd rájuk. Elsősorban Kelet-Magyarországról származó cigányok serege árasztotta el az észak-amerikai országot különösen Torontót. A Kanadába kiutazó cigányok, tömegesen folyamodtak menedékkérelemért. Már az elején nyilvánvaló volt, hogy utazásukat nem önállóan szervezték, ezt minimális nyelvismeret nélkül nehéz is lett volna. Ma már tudjuk, hogy jól szervezett bandák segítették a kiutazásukat. Céljuk az volt, hogy a lehető legtöbb pénzt kihúzzák a kanadai ellátási rendszerből. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy a kanadai hatóságoknak sikerült felszámolniuk egy magyarországi embercsempész bandát. 2012 áprilisában az Ontario tartománybeli Hamilton város bírósága kilencévi szabadságvesztésre ítélte a 49 éves Dömötör Ferencet, egy embercsempész banda vezetőjét. Dömötör magyarországi romákat csábított Kanadába, megtanította őket arra, hogyan folyamodjanak
szociális segélyért, majd nyomorúságos körülmények között dolgoztatta és tartotta őket, miközben az illetők
szociális juttatásait megtartotta magának.
A hazánkból Kanadába érkezők "menedékkérők" száma 2011-ben érte le a csúcspontját, akkor 4423-an folyamodtak ilyen státusért. Idehaza a fősodratu médiában jórészt tabutémának számított, hogy a legendás toleranciájáról híres Kanada épp a Magyarországról érkező "álmenekültek miatt" kényszerült átalakítani menekültügyi rendszerét.
Sokat ártottak a kint élő magyarság megítélésének Kanadában mind a mai napig igen jelentős magyar diaszpóra él. Az észak-amerikai országba a 19. században kezdtek el betelepülni a magyarok. A nyugati részeken egy magyar települést is felépítettek, Esterhazyt a mellette lévő Kaposvar település ma már Esterhazy része. A világháborúk és 1956 után is nőtt a kanadai magyarság létszáma. Becslések szerint Kanadában ma mintegy háromszázezer magyar él. A kint élő magyarok többségében megbecsült tagjai voltak a kanadai társadalomnak. Hazánk számos színészt, sportolót, tudóst adott az észak-amerikai államnak. Sajnálatos módon e megítélésen sokat rontott az utóbbi években a magyarországi cigányok tömeges megjelenése. A hírekben őket legtöbbször magyar állampolgárként mutatták be. Az átlag kanadai számára nem világos, hogy az utóbbi években érkező jövevények, kik is valójában és miben különböznek a már nagyszámban kint élő magyaroktól.
Kanada is megismerhette a cigány mentalitást Egy kint élő olvasónk részletesen beszámolt lapunknak, hogy miként viselkednek a cigányok Kanadában. Elmondta: volt olyan család, amely már első nap a bevándorlási hivatalt is kifosztotta. Amíg az iroda alkalmazottai azon dolgoztak, hogy hozzájussanak a segélyekhez és a szálláshoz, addig ők ellopták az egyik hivatali dolgozó szolgálati laptopját.
Beszámolt arról is, hogy Magyarországról érkező romákat többnyire Torontó szegényebb negyedeiben szállásolták el
szociális lakásokban. Az itt élők hamar megismerkedhettek a cigánybűnözés gyakorlati hatásaival. Például, országukban ez ideáig jól működtek az úgynevezett önkiszolgáló kasszák, ezekben nincsen pénztáros, a vásárlás során mindenki önállóan húzza le a kódokat, majd bankkártyájával szintén önállóan fizeti ki az árut. A cigányok sajnos ezt gyakorta "elfelejtik", és tömött bevásárló kosarakban tolják ki az élelmiszereket, persze fizetés nélkül.
Azokban az osztályokban, ahova a cigánygyerekeket tömegesen íratták be gyakorlatilag lehetetlenné vált az oktatás. A roma nebulók zavarták az órát és hamar "átvették a hatalmat" az egész iskola felett. Mivel angolul egyáltalán nem beszélnek, a tanárok nem sokat tudnak kezdeni velük. Volt olyan iskola, ahova olyan igazgatót kerestek, aki tud magyarul is. Abban bíztak, hogy így majd sikerül valamilyen szinten szót érteni velük és megakadályozni a garázdálkodásukat.
Külön kiemelte, hogy Torontóban megszámlálhatatlan népcsoport él békében egymás mellett az oroszoktól kezdve a pakisztániakon át a kínaiakig. Semelyik népcsoporttal, vagy etnikummal nincsen és nem is volt soha különösebb probléma. Ez az idilli állapot a cigányok tömeges megjelenésével változott meg.
Hazug film a romákról Kanadában több országos csatorna főműsoridőben, foglakozott a Magyarországról érkező romák problémáival. Sajnos volt olyan műsor, amely a valós tényeket szándékosan elferdítve, egyoldalúan számolt be a kialakult helyzetről.
4:50-től indul az Oscar-díjas alakítás Szerencsére azért volt olyan TV-adó, amely objektív módon mutatta be, hogy valójában miért mentek a magyarországi romák tömegesen Kanadába. Nem véletlen, hogy azóta többségük már hazatért. Mindenesetre elég beszédes, hogy az utóbbi években egyre többször nevezték őket a kanadai sajtóban "megélhetési menekültnek". Nyilván ennek az lehet az oka, hogy a kanadai sajtó is rasszista...
Kapcsolódó:
Minden jegy elkelt buszra, repülőre: Megindult a román és bolgár cigányok inváziója Nagy-Britanniába *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Íme a "mélymagyar" Bayer, amikor még nem szerette a Fideszt 2010-03-23. 19:08
Kuruc.info Mélymagyar Zsóti, a köznép által csak a szarozós Bayernek hívott bértollnok alábbi sorait még 1994-ben vetette papírra. Igaz, nem tegnap volt, de a kérdés adott: mi változott azóta a Fideszben, vagy Zsótiban? Talán azóta Simicska becsületes lett? Vagy nem lett az, de mostmár lehet vele nőkről beszélgetni? Esetleg Tóth Béla már nem kér kiskanalat a málnaszörphöz? Vagy Széles Gábor pótolja ezen hiányosságokat? Ki tudja? Ha a mindennapi Fidesz- és Bayer-tevékenységből indulunk ki, akkor megállapíthatjuk: minden a régi. Bayer is, a Fidesz is, talán egy rövid időre mi változtunk meg, annyiban, hogy hittünk nekik. De ennek viszont már vége!
Bayer Zsolt Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez című cikke 1994. október 21-én jelent meg a Népszabadságban:
"Most biztosan nem kéne megszólalni. Mert hát kit érdekel az egész? Kaptak öt százalékot, éppenhogy becsúsztak a parlamentbe fideszék. Fidesz? Ugyan kérem! Aztán meg én igazán jókor váltottam. Éppen jókor. Botrányok voltak már, de még potenciális esélyes volt a párt, sötét ló, akármi is lehetett volna belőle, így nem érhetett az a vád, hogy a végső bukás után menekültem el. Hja kérem, fontos a jó ritmusérzék. Arról nem is beszélve, hogy milyen elegánsan tudtam hallgatni. Az igazi okokról. Semmi árulás, semmi fecsegés, diszkréció, pókerarc. Mindjárt csókos gyerek lettem.
Most itt az idő az árulásra: igen, én az alapító atyák egyike, dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón. Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról. Na, a Tóth Bélát pedig a Bécsi Kávézóban mutatták be nekem, rizsfelfújtat evett a picim, málnaöntettel, aztán kért egy leveseskanalat, hogy rendesen ki tudja hörpölni a jó szaftját neki. Na most, én igazán nem vagyon megjátszós, de ez mégiscsak zsenánt volt kicsinység. Hát így.
Ki hitte volna, hogy lassan majd megszeretem őket."
(Bayer Zsolt - Népszabadság)
Kapcsolódó:
Kövér László balliberális helyettese tiltatta le a Kuruc.infót a Parlamentben *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Lakatos Pál: Családi összefonódások az "igazságszolgáltatásban" 2007. május 19. 01:02:06
kkbk.blog 
Magyarország a civilizált világ fogalmai szerint mérve sem felel meg a jogállamiság követelményének. Mitől lenne jogállam egy olyan ország, ahol a "rendszerváltozásnak" hazudott tulajdonváltoztatás után az önmagukat rendszerváltónak hazudott politikai tényezők érintetlenül hagyják a jogi felépítmény megcsontosodott struktúráit? Konkrétan arra gondolok, hogy a '89-es "fordulat" után sem személyi állományában, sem szerkezetében nem változott a kádári bűnüldözés, vádképviselet és igazságszolgáltatás. Szépkorú olvasóink maguk is tapasztalhatták, a fiatalabbak pedig történelmi tanulmányaikban ismerhették meg a múlt századi '48-as kommunista fordulat utáni boszorkányüldözést és tisztogatást az igazságszolgáltatás terén.
A polgári rendszer rendőreit, ügyészeit, bíráit és ügyvédeit úgy kitakarították a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szerkezetéből, hogy még leszármazottaik sem mehettek az intézmények közelébe, de még a felsőfokú képzésbe sem kerülhettek be. Ehhez képest, miután Szűrös Mátyás ősbolsevik kövület kikiáltotta a Harmadik Köztársaságot 1989-ben, a kádárizmushoz kötődő politikai nézetei miatt - és egyéb okból sem - egyetlen rendőrt, ügyészt vagy bírót nem távolítottak el székéből.
Az igazságszolgáltatás csúcsán annyi történt csupán, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Szilbereky Jenő, aki egyébként is jó tíz évvel túl volt már a nyugdíjkorhatáron, nyugállományba vonult. A Legfelsőbb Bíróságról ekkor Dr. Kuhnyár László büntető tanácselnök önként távozott, és ügyvéd lett, Dr. Pék Sándor büntető tanácselnök pedig öregségi nyugdíjra jogosultsága miatt lemondott. Az ügyészség vezetésében csupán annyi változott, hogy előrehaladott idült alkoholizmusa miatt eltávolították dr. Szíjjártót és a helyére ültették az ELTE jogi karának volt MSZMP titkárát, Györgyi Kálmánt.
Györgyi Kálmán személye nem jelentett világrengető fordulatot az ügyészség működésében. Nem vitatható, hogy sokoldalúan képzett, tudós ember került az ügyészség élére, magánélete és hivatali tevékenységének néhány mozzanata azonban ellentmondásossá tette személyét. Dr. Györgyi Kálmán egyetemi oktatóként feleségül vette tanítványát, dr. Kardos Évát, aki ügyvéd lett. A jogi hivatás művelői körében számos esetben felvetődött, dr. Kardos Éva ügyvédi praxisát, különösen az általa elvállalt büntető ügyek sikerességét mennyire befolyásolta az a körülmény, hogy férje maga a legfőbb ügyész.
Györgyi Kálmán szakmai tevékenységével kapcsolatban különösen a debreceni főügyész esete váltott ki nemtetszést. Mint emlékezetes, menesztette dr. Szeszák Gyula debreceni főügyészt, amiért az vizsgálatot folytatott az olajpancsolás gyanújába keveredett debreceni főkapitány ellen. Hogy mennyire nem volt változás az igazságszolgáltatás terén, jól példázza az az eset, hogy egészen a fordulat hajnaláig ítélkezett a Legfelsőbb Bíróságon az a Dr. Vágó Tibor tanácselnök, aki az ötvenhatos mártírt, a kiskorúként halálra ítélt Mansfeld Pétert a bitófára küldte. Dr. Vágó Tibor lánya a '90-es években is ügyvédként praktizált mindaddig, amíg lakás panama ügye miatt rendőrségi eljárás indult ellene.
Az igazságszolgáltatás három területén, az ügyészség, a bíróság és az ügyvédség szakmai ágában változatlan a régi kádárista uram-bátyám kapcsolatrendszer továbbélése. Az igazságszolgáltatás adminisztratív vezetésére létrehozták az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai között pedig megyei bírósági vezetők mellett megtalálható a mindenkori legfőbb ügyész, valamint az országos ügyvédi kamara elnöke. Érti valaki ezt a logikát? Három egymástól elkülönült és az alkotmány szerint egymás kontrolljára hivatott szervezet, a csúcsán, vezetői révén eggyé olvad.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács értekezletein együtt kavargatja az ingyen kávét a bíró, az ügyész és az ügyvéd, ezzel mintegy beteljesítve a hatalommegosztás elvének arculcsapását. Található olyan konkrét ügy, amelynek dokumentumai alapján nyomon követhető, a bírói testület által nem kívánatosnak tartott ügyvédet, hogyan zárta ki tagjai közül az ügyvédi kamara és további szakmai életét hogyan próbálta ellehetetleníteni az ügyészség. Emeljük ki legelébb magát a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőjét, dr. Lomnici Zoltánt, akinek közeli hozzátartozója az a dr. Lomnici Katalin ügyvéd, aki ellen ingatlan adásvételi szerződésben való mulasztása miatt az ügyfelek az ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Naná, hogy az ügyvédi kamara az ügyfél kérelmét elutasította.
De nézzük meg a legfőbb ügyész, dr. Polt Péter családi kapcsolódásait. A maszopos és szadeszes képviselők által a parlamentben már tucatnyit meghaladó alkalommal leszavazott dr. Polt Péter legfőbb ügyész édesapja az a dr. Polt Miklós, aki a Kádár-rezsim Legfőbb Ügyészségében a bírósági főosztály örökös vezetője volt, és mint ilyen a halálbüntetés eltörléséig nyilván maga is többször tett indítványt halálbüntetés kiszabására. Birtokunkban van az az irat, amelyben a Legfőbb Ügyészség elismerte, a vérügyész, egészen két évvel ezelőttig, még nyugdíjasként bejárt a Legfőbb Ügyészség könyvtárát rendezgetni. Tiszta családi vállalkozás! Azért érthetetlen az a maszopos és szadaszes magatartás, amivel dr. Polt Péter parlamenti megnyilvánulásait rendre leszavazzák, mert a legfőbb ügyész maga is egy-gyökerű velük. Ezt leginkább az domborítja ki, hogy éppen a maszopos közpénzügyi államtitkár, Keller László által tett és elhíresült agancsos feljelentés alapján szerzett tudomást a közvé lemény arról, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész együtt vadászgat dr. Bártfai Jánossal.
Ahogy emlékszünk még a régi szép gulyás-kommunizmusra, a közös vadászgatás tipikusan bolsevik magatartásforma, amit jellemzően az tesz aktuálissá, hogy a minap a maszop befolyás alatt lévő média vezetőhírként számolt be arról, amikor egy nógrádi vadásztársaságban a
szocialista képviselőt saját fivére lőtte agyon, egy rosszul célzott lövéssel. Mint emlékezetes, Keller panaszt tett amiatt, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette vadásztrófeáit. Dr. Bártfai János ősbolsevik mivoltát igazolja az a körülmény, hogy a késői Kádár-korszaktól kezdődően egészen az utóbbi évekig hol az Igazaságügyi Minisztériumban, hol a Miniszterelnöki Hivatalban töltött be nagyon magas beosztást, és mint ilyen, neve természetesen megtalálható a Postabank VIP listán is.
Polt Péter 1993-ban belépett a Fideszbe. Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.
1995-ben megválasztották az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesévé (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt). Ekkor kilépett a Fideszből. 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.
Mandátuma 2006-ban járt le (utódja Kovács Tamás lett), majd a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. 2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz- és KDNP-frakciók megválasztották az új választási szabályok szerint immár kilenc évre. 2011-ben Polt Pétert választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész személyére még egy gondolat erejéig érdemes visszatérni. Szinte már magától értetődőnek tűnik a bírósági szervezettel való családi kapcsolata. Házastársa, dr. Rutkai Éva a Fővárosi Ítélőtábla bírája. Az előbb említett Postabank VIP listán más érdekes neveket is felfedezhet az óvatlan szemlélődő. Többek között olvasható annak a dr. Bárd Károlynak a neve, aki a "rendszerváltozás" után több kormányt is kiszolgált, igazságügyi helyettes államtitkárként. Az államtitkár dr. Bárd Károly édesapja az a dr. Bárd Károly, aki jelenleg ügyvédként praktizál és aki az ötvenes években ÁVH-s verő ember volt. Utóbbi tényről bárki meggyőződhet a Terror Házában látható kiállításon. Az idősebb dr. Bárd bizonyára nem véletlenül éppen azzal a doktortársával nyitott közös ügyvédi irodát, aki szintén ÁVH-s múltjával alapozta meg "hírnevét", s akire kegyetlenkedései miatt a köznyelv a "körmös" jelzőt akasztotta. Igen, "körmös" Bauer Miklós és Bárd Károly Eörsi - szint én a parlamentből ismert a név - ügyvédi irodájában találkoztak, s dolgoztak együtt évtizedeken keresztül.
Az Antall-kormány idején valaki felvetette, talán az ügyvédi kamara etikai vizsgálatot rendelhetne el, maradhat-e a két nem éppen patyolat tiszta múltú doktor úr az ügyvédi kamara tagja. A Budapesti Ügyvédi Kamara azonban 33:0 arányban elvetette e javaslatot. Az erkölcsi feddhetetlenség kérdését itt is kettős mércével mérték, elegendő ha csupán Kiszely Gábor ÁVH-ról íródott dokumentumait fellapozzák ehhez: itt az olvasható, hogy a Budapesti Ügyvédi kamara (Bárándy Péter igazságügy-miniszter és Bánáti János irányították) cseppet sem találta kivetnivalónak, hogy Riesz István volt igazságügy miniszter agyonveretésében személyesen közreműködött a két általuk makulátlan erkölcsű ügyvéd. A családi összefonódások itt még nem értek véget. A helyettes államtitkár és Postabank VIP listás dr. Bárd Károly házastársa Dr. Frech Ágnes büntető bíró, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. Úgy látszik a demokratikus jogállamiság legfőbb letéteményeseként tetszelgő dr. Lomnici Z oltán legfelsőbb bírósági elnököt soha nem zavarta az a körülmény, hogy a vezetése alatt működő, az alkotmányos szabályozás szerint jogvédelemre hivatott szervezet egyik vezetője egy olyan személy, aki közeli hozzátartozója annak az ÁVH-s pribéknek, aki két lábbal tiporta az alapvető emberi jogokat és aki puszta kézzel verte agyon dr. Riesz István egykori igazságügy-minisztert. A postabanki VIP listán olvasható még dr. Huba Olívia fővárosi bírósági bíró neve, akinek adóstársa egy magas rangú BRFK-s tiszt.
A családi összefonódások az igazságszolgáltatásban végeláthatatlan láncolatot alkotnak.
A Fővárosi Bíróság egyik bírája, dr. Almásy Mária, a "rendszerváltozás" előtt a Kispesti Bíróság MSZMP alapszervi titkára volt. Házastársa dr. Kandikó Gyula a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője. A Fejér Megyei főügyész-helyettes, Várhomokyné dr. Rab Noémi. Férje dr. Várhomoky, móri ügyvéd. Mór említése senkit ne tévesszen meg, és ne késztessen Várhomoky ügyvéd úr nevével kapcsolatban téves gondolattársításokra. Soha nem merült fel annak halvány gyanúja sem, hogy a megyei főügyész-helyettes férjének, Várhomoky ügyvéd úrnak bármi köze lenne a "móri vérengzés" néven elhíresült bűncselekményhez. Veszprém megyében a megyei bíróság elnöke, dr. Horváth György, aki Antall József MDF-es miniszterelnökről elnevezett emlékplakettet adományozott az előző köztársasági elnök Mádl Ferencnek. Dr. Horváth György Veszprém Megyei Bírósági elnök, a volt MDF-es belügyminiszter, jelenlegi országgyűlési képviselő, ügyvédként praktizáló dr. Horváth Balázs testvére. Ugyanebben a megyébe n a megbízott megyei rendőr-főkapitány dr. Horváth Imre. Ehhez nem érdemes kommentárt fűzni.
A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke dr. Lomnici Zoltán szakmai tevékenysége számos kritikát váltott már ki a jog hivatás művelői körében. Nem telik el hét, hogy az elektronikus médiában ne jelenne meg dr. Lomnici Zoltántól olyan közlemény, amelyben a bíróságok működésének eredményességét és hatékonyságát méltatná. Állításait az esetek többségében bőséges statisztikai adattal támasztja alá. Valami hiba lehet azonban a perek gyors és hatékony befejezésére vonatkozó bírósági statisztikai adatfeldolgozásban. Dr. Lomnici a perek elhúzódásával kapcsolatos megnyilatkozásainak legerősebb kritikáját jelentette az a közelmúltban megjelent közlemény, amely szerint az összes parlamenti frakció támogatja azt a törvénytervezetet, amelynek elfogadásával rövidebbek lehetnek a bírósági perek. A közlemény szerint, ha elfogadja az országgyűlés a beterjesztésre kerülő törvénymódosítást, akkor a polgári perben az érintett al- vagy felperes kifogással élhet, ha indokolatlanul elhúzódónak tar tja az eljárást.
Külön kiemelést érdemel, hogy a hivatkozott törvénytervezetet valamennyi politikai képződmény támogatta, tehát egységes a politikai pártok szakérőinek véleménye abban a tekintetben, hogy Magyarországon minden van, csak gyors és hatékony ítélkezés nincs. Feltűnő az is, hogy dr. Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági elnök megnyilatkozásainak túlnyomó részében bíróságon kívüli okokra vezeti vissza a perek maratoni elhúzódását. Hol az ügyvédeket, hol a vádlottakat hibáztatja. Hibás az állampolgár, hogy túl sokat pereskedik és hibás a jogi képviselője, mert megpróbálja ügyfelét képviselni a napi pártpolitikai megfontolások szerinti megrendelésre agyon toldozott-foldozott, politikai kívánalmak szerint módosítgatott törvények útvesztőjében. Lomnici egyik megnyilatkozása szerint a bíráknak olyan eszközöket kell biztosítani, amelyekkel megakadályozható, hogy az ügyvédek időhúzó lépéseket tegyenek a peres eljárásokban. Szerinte a jogbiztonságot sérti a perek indokolatlan elhúzódása és a nem egységes ítélkezési gyakorlat. Lomnici úgy véli, hogy a bíráknak a jelenleginél hatékonyabb eszközöket kell biztosítani arra, hogy megakadályozzák a perelhúzó ügyvédi magatartást.
A perelhúzó magatartás megakadályozására tett törekvés önmagában nem kifogásolható.
Azt azonban nehezen lehet megérteni, miért az ügyvédek hibájául rója fel a perelhúzást, amikor például a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a gazdasági perekben nemegyszer a kereset bíróságra érkezésétől számított egy év eltelte után tűzi ki az első tárgyalást és nem ritka az az eset sem, hogy az ügyben a bíróság évente csak egy tárgyalást tart.
A bennfentesek állítólag tudni vélik, a Fővárosi Bíróságon annyi a felhalmozott, újonnan érkezett polgári per, hogy vezetői utasítás szerint legalább fél évig nem lehet intézkedni egy új ügyben. A gyakorló perjogászok tömegével tudnak olyan ősrégi ügyekről, amelyek ügyviteli technikával évről évre új bírósági ügyszámot kapnak. Dr. Lomnici Zoltán egy másik megnyilatkozásában érintőlegesen kitért ugyan a bírák kifogásolható tevékenységére is, alapvetően azonban az ügyvédeket és a feleket hibáztatja. Kifejtette, hogy "előtérbe kerülnek a bíráskodás etikai kérdései is, az ügyfelekkel való esetleges fölényes bánásmód és felkészületlenség elkerülésére". Az MTI-nek adott egyik nyilatkozatában új jelenségként jelölte meg, hogy a vádlottak az ügyükben illetékes bírákat perlik be, hogy azután elfogultságra hivatkozva másik bíró, bíróság kijelölését kérjék. Nyilatkozata szerint az elkövetők egy része már nem csupán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása elől igyekszik kibújni, de a bírákat is beperli az ítélethozatal hátráltatása, vagy az enyhébb büntetés reményében.
Beszámolt arról, hogy jelenleg is van olyan bírósági vezető az országban, aki ellen tucatnyi eljárást indítottak a vádlottak. Lomnici sajátos felfogással ezt azzal magyarázza, hogy a vádlottak így akarják lassítani saját ügyük elbírálását. Az meg sem fordult Lomnici fejében, hogy a beperelt bírák esetében esetleg belső bírósági vizsgálatot rendeljen el, hátha mégsem az állampolgárban van a hiba, hanem abban, hogy az eljáró bíró részéről olyan jogsértést észlelt, amit rendes eljárási kifogással nem lehet orvosolni. Emlékeztetek arra a több, mint 6 éven át folyamatban volt közlekedési büntető ügyre, amelyben a vádlott és védője 3 szakértői véleménnyel igazolta, hogy a bíró koncepciózusan meghamisította a tárgyalási jegyzőkönyveket. Soha nem indítottak belső bírósági vizsgálatot a történtek tisztázására. Mindössze annyi történt, hogy a nyilvánvalóan morálisan alkalmatlan bírót peren kívüli bírósági csoportba helyezték át. A jegyzőkönyv-hamisítást kifogásoló vádlottat és ügyv édjét - sajátos logikával - a bíróság elnöke feljelentette hamis vád miatt. Szerencséjük volt és ügyüket egy kivételesen tisztességes vidéki bíró tárgyalta, aki mindkettőjüket, bűncselekmény hiányában, felmentette.
Lomnici nyilvánvalóan politikai színezetű tevékenységbe bonyolódott, amikor felháborodva sérelmezte, hogy a peres felek egy része a vele szemben törvénysértést megvalósító bírót beperli. Lomnici szerint ez összeegyeztethetetlen az uniós normákkal és joggyakorlattal. Lomnici ilyenkor megfeledkezik saját, illetve az általa vezetett bírósági szervezet korábbi megnyilatkozásairól. Az EU-tagállamok legfelsőbb bírái új testülete alelnökeként, a párizsi székhelyű szervezet alakuló közgyűlésén úgy nyilatkozott, a 2004. május 1-jei csatlakozást követően a hazai bíróságoknak az uniós közösségi jogot is alkalmazniuk kell, amely minden esetben megelőzi a nemzeti jogot. Az idézett kijelentés fényében furcsának tűnik Lomnici azon korábbi megnyilatkozása, miszerint a bírák beperlése idegen az európai joggyakorlattól, mert egy teljesen politikai tartalmú polgári perben a magyar bíróság már kinyilatkoztatta, a hivatalos személy beperlése igenis komform az uniós szabályozással és kiemelten az Emberi Jogok Európai Egyezményével, az úgynevezett Római Egyezménnyel.
A Pintér Sándor felperesnek Pallag László alperes ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 29.P.88.474/2000. szám alatt folyamatban volt perében az ítéletet hozó bírói tanács vezetőjének: dr. Pataky Árpád bírónak, a Fővárosi Bíróság és felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság által is jóváhagyott jogi álláspontjának lényege az volt, miszerint az a hivatalos személy, aki munkakörének vagy megbízatásának jogi kereteit túllépi, ezen magatartásáért saját személyében is felelőssé tehető. A szakmai szabályok túllépése a magánszemélyként beperelt alperesek részéről nyilvánvaló, hiszen megyei bírósági elnöktől, megyei bírósági bírótól és városi bírósági bírótól elvárható a Legfelsőbb Bíróság közzétett - egyébként minden szervezetre kötelező és irányadó - határozatainak ismerete és figyelembe vétele. Az előbb hivatkozott ügyben, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogi okfejtést adta: "a Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése alapján a személyhez fűződ ő jogok a törvény védelme alatt állanak. E jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani". A Legfelsőbb Bíróság fenti megállapítása nyilvánvalóan vonatkozik a bírósági elnökökre és a bírákra is. A fentieken túlmenően a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a Ptk. 75. §-a összhangban áll az 1976. évi 8. tvr-rel kihirdetett, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének 3/b. pontjában foglalt azon rendelkezéssel, amely szerint minden olyan személy, akinek jogai vagy szabadságai sérelmet szenvednek, hatékony jogorvoslattal élhet akkor is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el. Azonosan rendelkezik az 1993. évi XXXI. Törvénnyel kihirdetett, az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény (Római Egyezmény) 13. cikke is. A Legfelsőbb Bíróság idézett jogértelmezéséből adódóan a polgári jogi felelősség alól a magánszemély alperesek sem mentesülhetnek arra hivatkozással, hogy megyei bírósági elnök ként vagy bíróként eljárva, tehát hivatalos minőségben valósították meg azt a jogsértés-sorozatot, amely alapvető alkotmányos rendelkezéseket sért.
"Az alvilág olyan magas szintre fejlődött, hogy háborút vív a civilizáció ellen. ...a maffia beépül a legális szférába, összefonódik az államhatalmi szervekkel és bevételeit a legális gazdaság, a közpénzek megcsapolásával éri el. A folyamat nagyon magas szintre jutott. Magyarországon ez a fejlődés az olajüzletben érte el csúcspontját. A bűnözői csoportok sok esetben vámtisztek segítségével, rendőri támogatással, minisztériumi engedélyekkel működtek. Államtitkári szinten avatkoztak be halasztott vámfizetéssel kapcsolatos kérdésekbe... Egyes politikusok ennek ellenére azt mondták: eltúlzott az olajügyek körüli hisztéria. Ezen a véleményen volt Boross Péter, volt MDF-es belügyminiszter is. Pedig a taxisblokád után éppen az MDF vezette be a korlátlan liberalizációt az olajkereskedelemben. Néhányan azt remélték, hogy ezzel teremtik meg a privatizációban részt venni képes magyar vásárlóerőt. A túlzásról beszélő politikusok egy szempontot nem vettek figyelembe: az olajszakma iga zi képviselőit és az adócsaló ügyeskedőket hamar kiszorították a pályáról. Ez teremtette meg Magyarországon a következő száz évre a szervezett bűnözés anyagi alapját. A pénz nagysága erkölcsileg szétzilálta és korrumpálta az állami hivatalokat, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveit. Aki a szervezett bűnözéssel egyszer kapcsolatba került, nem szabadulhatott. Ez vonatkozik vasutasokra, vámosokra, rendőrökre, minisztériumi tisztviselőkre, ügyészekre és bírákra egyaránt. Ha valaki nem távozott azonnal a szervezetéből, rajta keresztül az alvilág behatolt az állami szférába, és újabb kapcsolatokat szerzett. A szervezett bűnözés átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon összefonódott a közélettel és az állami szervekkel"
Kapcsolódó:
Pert vesztett a legfőbb ügyész - Kis János véleménye jogos Fegyvervásárlási botrány - vallott a korrupt hivatalnok A Fidesz megalakulása (1988) A rendszer illegitim! *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***
Egy gyógyszergyári vezérigazgatónak elege lett és elmondta az igazat a gyógyszergyárakról 2013, november 12
Orvosok lekenyerezése, hatalmas profit, méregdrágán kínált filléres hatóanyagok, gyógyszerek nem tudományos tesztelése, a hatóságok megvesztegetése, kitalált betegségek, hatalmas marketingkampányok, sötét titkok, rengeteg pénz, amivel mindent el lehet tusolni, seregnyi károsult és szenvedő ember, akinek fogalma sincs, hogy minek is esett áldozatául. Így lehetne legjobban leírni a mai gyógyszeripart néhány szóban.
John Virapen, aki 35 évig gyógyszeripari bennfentes volt, úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé lép és leleplező vallomásával próbálja megállítani a lavinát, amit egykori gyógyszergyári vezérigazgatóként elindított. Ő volt ugyanis az egyik legnagyobb gyógyszeripari óriás, az Eli Lilly svédországi vezérigazgatója, aki végigjárta a ranglétrát egészen az üzletkötőtől a vezérigazgatóig és teljesen átlátta a rendszert.
Idős korára azonban, amikor megállapodott és ő is apa lett, rádöbbent, hogy a gépezet, aminek építésében része volt, ami a betegségek futószalagjára teszi az egészségeseket, annak a saját fia is bármikor áldozatául eshet. Lelkiismerete által hajtva könyvet írt, pereskedett, felvállalta korábbi ocsmány tetteit és úgy döntött, hogy elmondja a világnak, minek volt tanúja és részese, mialatt a világ egyik legnagyobb cégének, az Eli Lilly-nek dolgozott.
Az Eli Lilly-ről annyit, hogy a Fortune 500 listája szerint (egy lista, ami bevétel alapján sorrendbe rakja Amerika 500 legnagyobb cégét) a 130. legnagyobb vállalat. Mellékesen megjegyezném, hogy 12 másik gyógyszergyár is benne van még a top 500-ban, van aki az előkelő 35. helyen. Az Eli Lilly 20 éve Magyarországon is jelen van.
A volt gyógyszergyári vezérigazgatót lelkiismerete nem hagyta nyugodni és kiterítette a kártyákat az asztalra
John Virapen Mellékhatás: Halál című könyvében leírja az egész folyamatot, hogyan veszik rá a gyógyszergyárak az orvosokat, hogy az ő termékeiket írják fel, hogyan vesztegetik meg drága utazásokkal és ajándékokkal a véleményvezéreket, elismert kutatókat és orvosokat, hogy pozitívan nyilatkozzanak gyógyszerekről, amik súlyos mellékhatásokkal járnak és valójában inkább be kellene tiltani őket. Arról ír, hogyan manipulálják a gyógyszerek forgalomba hozása előtti teszteket, hogy pozitív eredmények jöjjenek ki, annak ellenére, hogy a tesztelések alatt gyakran halálos áldozatok is voltak. Hogyan hamisítják és manipulálják a jelentéseket és a statisztikákat, hogy a mellékhatásokat és a haláleseteket eltusolják. Hogyan pénzelnek a gyógyszergyárak kutató orvosokat, egész intézményeket, hogy a saját oldalukra állítsák őket. Sőt a gyógyszeripar, ha fogy a piac, azaz fogy a beteg emberek száma, masszív marketing kampányokkal új betegségeket ültet el a köztudatba, hogy ezzel növelje a gyógyszerek forgalmát és már nem riadnak el attól sem, hogy a gyerekeket tekintsék értékesítési célpiacnak. Arról is beszámol, ha netán perbe keverednének a gyógyszerek okozta halálesetek miatt, egy armadányi ügyvédet küldenek rá az ügyre, akik szétszedik az esetet. Aztán peren kívüli egyezségeket kötnek az áldozatok családtagjaival, hogy néhány millió dollárért cserébe örökre hallgassanak, s így szépen eltusolják az ügyet a nyilvánosság elől.
"Munkakörömhöz tartozott, hogy e veszélyes és széles körben használt gyógyszerek marketingkampányát kidolgozzam és lebonyolítsam. A marketing az orvosoknak szánt drága ajándékoktól a véleményvezérek utaztatásán, a tudományos folyóiratokba szánt fizetett cikkek megjelenésén, valamint tudományos konferenciák előkészítésén és megtartásán át a különösen fontos személyek borbélyház-látogatásáig mindenre kiterjedt."
Írja Jonh Virapen a "Mellékhatás: Halál" című könyvében, ahonnan a többi idézet is származik.
"A hatóságok nem képesek megvédeni az embert, így a kisfiamat sem a gyógyszeripai bűnözéstől. A hatóságok megvesztegethetők, miként a szakértők és az orvosok is."
"Minden okunk megvan az aggodalomra. Ezt azonban ne tartsuk magunkban, hanem igyekezzünk tenni ellene. Ezt melegen ajánlom olvasóimnak. A gyógyszeriparban mindenki szerepet játszik. Azokat, akiknek hozzám hasonló módon elege van a főnökeiből és azok hazugságaiból, kínozza a lelkiismeret."
"E könyv elolvasása után valószínűleg sokan nem fognak szeretni engem. Elítélnek és elátkoznak majd. Azonban nem ítélhetnek el annyira, amennyire én elítélem magam. Szerencsére azonban tájékozottabbak lesznek, amikor orvoshoz kell fordulniuk, figyelni fognak arra, hogy milyen gyógyszereket írnak fel nekik, tisztában lesznek a tudományos újdonságokkal, a kutatási eredményekkel, az orvosi folyóiratok álláspontjaival, valamint a kormányzati ajánlásokkal, és másképp fogják megítélni a gyógyszer-engedélyezési eljárásokat."
Gondolom mindenkinek feltűnt már, hogy irreálisan sok gyógyszerreklám van a tévében. De elgondolkodtál-e már azon, hogy milyen etikátlan dolog egyáltalán, hogy a gyógyszerek reklámozhatóak? Onnantól kezdve, hogy reklám és marketing tevékenység történik a gyógyászat területén, már nem orvoslásról beszélünk többé, hanem üzletről, azaz egy iparágról. De ki ennek az iparágnak a célpiaca? Kinek lehet gyógyszert eladni? A válasz egyértelmű: a BETEG embereknek. De kérdem én, ha a gyógyászat egy iparág, és a célközönség a beteg, akkor hogyan állhat ez összhangban a gyógyászat valós céljával, azaz, hogy az emberek egészségesek legyenek? Mert ha ez egy üzlet, akkor logikus, hogy több vásárló kell, azaz több beteg, a több profit érdekében. Ha több beteg kell, akkor a gyógyszeriparnak már nem az az érdeke, hogy gyógyítson, hanem az, hogy betegeket, betegségtudatot gyártson, hiszen így tud növekedni. Nemde?
A gyógyszerek reklámozását be kellene tiltani. Ez etikátlan. De sajnos itt nem csak arról van szó, hogy gyógyszereket reklámoznak, hanem ál-betegségtudatot hoznak létre. Hiszen mindenki tudja, aki valamennyire is jártas a marketingben: ha növekedni akarsz, akkor növelned kell az igényt a portékádra.
"A marketing már el is kezdődött, hiszen egy leendő sikergyógyszerről volt szó. Úgy kezdődött el, hogy még nem is volt biztos a gyógyszer forgalomba kerülése. Ha azonban a neve már bekerül a köztudatba, a hatóságnak elég nehéz nemet mondania. Miért tiltanák meg egy gyógyszer forgalmazását, amikor minden beteg úgy gondolja, hogy nagyon hasznos lenne?"
Írja könyvében John Virapen a ProzacŽ nevű antidepresszáns engedélyezési folyamatának procedúrájáról. A ProzacŽ sok öngyilkossági eset okozója volt és máig is az.
"Szeretném újfent hangsúlyozni, hogy általánosságban nem az orvostudomány ellen vagyok. ...Azt sem mondom, hogy a gyógyszeripari cégek a hibásak, ha egy emberek ezreit sikeresen gyógyító gyógyszernek mellékhatásai vannak. Felelőtlenség azonban olyan gyógyszert forgalmazni, amely nem gyógyít, csak a tüneteket enyhíti, ám a betegek felénél súlyos mellékhatásokat okoz. Ha viszont a betegtájékoztatóban nem szerepel a mellékhatásokra utaló figyelmeztetés, akkor bűncselekményről van szó."
"A politikusok megkérdezhetnék maguktól, hogy miért nem érdekli őket jobban a tisztességes gyógyszeripari piac. Fel kellene figyelniük arra, hogy milyen sok pénz áramlik az egészségügyi rendszerbe olyan csatornákon át, amelyekből a betegeknek semmi hasznuk sem származik. Ha az egészségügyi rendszert a korrupció megszüntetésével egyszerűen meg lehetne javítani, akkor miért nem tesz ezért senki semmit? Ez a politikusok dolga lenne."
"Minthogy én is részvevője voltam ennek a rendszernek, elhatároztam, hogy cselekedni fogok. Ez a könyv az első lépés. Egyedül azonban lehetetlen szembeszállni a gyógyszeriparral. Csak összefogva lehet valamin változtatni. Kérdéseket - köztük akár kínosakat - kell feltenni az orvosi rendelőkben, a gyógyszertárakban, az újságokban, szakítani kell azzal a hiedelemmel, hogy az orvosok félistenek, akik feltétel nélkül megérdemlik a bizalmat, és nem kell bedőlni az újonnan »felfedezett« betegségeknek, amelyeket a gyógyszeripar be akar beszélni az embereknek."
Nem kell messzire mennünk, hazánkban is virágzik a gyógyszeripar, a tévéből dől a fájdalomcsillapítók és egyéb tüneteket kezelő gyógyszerek reklámja. A nyugdíjasoknak marékszámra írják fel a különböző gyógyszereket, nem ritkán 10-20 fajta különböző tablettát egyidejűleg. Az egyik gyógyszer mellékhatásának tüneteit ugyanis gyakran egy másik gyógyszer felírásával kezelik.
Osszátok meg ezt az információt másokkal, hogy minél több emberhez eljusson. Nyissuk fel az emberek szemét és ezzel is mérjünk csapást a gyógyszeripar pénzéhes gépezetére!
További tudományos cikkeket olvashatsz még saját oldalamon olyan modern felfogású orvosokról, akik szintén küzdenek a gyógyszeripar ellen.
