 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Egészen elképesztő dolgokra cseszték el az uniós pénzünket 2014. január 12. SVPSZ Értéket előállító termelő munkahely még mutatóba se épült belőle. Talán a legvadabb ez a történet volt. Valamikor 2008-ban épült fel talán a Bajnai-időkben (ő volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője) ez a negyven centi "magas" kilátó. Valaki feladott akkoriban egy hirdetést, hogy lehet menni látogatóba. Csak ha valaki valameddig el akar látni, akkor vigyen legalább egy sámlit magával. Aki azt hiszi, hogy felelősségre vontak valakit is ezért a szemérmetlen lopásért, az nagyon téved! Ez itt kérem Magyarország, ahol lopni, csalni, hazudni dicsőség! Aki igazat mond, azt meghurcolják! Kapcsolódó: 40 centis kilátó épült 40 millióért Bodrogkeresztúron Védi az NFÜ a 40 millióért épült mini kilátót Hungarikum: a 40 centis kilátó 40 cm-es kilátó épült 39 millió forintból Ez valamelyik nap volt valamelyik újságban, de nem hittem el. A napokban például Bodrogkeresztúron borult a bili. Az ügy - ha nem komoly összegről lenne szó -, azt is mondhatnánk, hogy röhejes. Sőt, igazság szerint az ember kínjában már csak egy groteszk vigyort tud az arcára erőltetni, miközben a fogai közül kipréseli, hogy ba.meg, ilyen a világon nincs! De van! Hölgyeim és uraim! De van! Bodrogkeresztúron legalábbis sikeresen összehozták a lehetetlent, és ezzel még a hazai mezőnyben is maradandót alkottak, ami azért - lássuk be - nem kis teljesítmény!  Gyorsan ütöttem egy entert, hadd álljon szépen, egymagában ez a fenti mondat. Olyan jól mutat, nem? Hát még maga a kilátó, ahogy a 40 cm-es magasságával a csodás, bodrogkeresztúri táj fölé tornyosul! Micsoda látványban lehet része az oda tévedőnek a kilátó tetejéről! És közben valószínűleg még azt sem veszi észre, hogy egy kilátó tetején áll éppen! Hát, csak megérte centinként az a majd egymillió forint! Bár az alpolgármester, Gál László (a vastagbőrű) maga is elismeri, hogy igen alacsonyra sikerült a kilátó, mégis szabadkozik. Szerinte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől nyert 39 millió forintból (!) erre futotta! Mert - mint állítja - rengeteg földet és szemetet kellett onnan elhordani, és a körülötte lévő erdőrészt is ki kellett tisztítani. Na meg padokat is kiraktak, és még járdát és szalonnasütőket is építettek a kilátóhoz. Így viszont már minden világos és érthető! Megnyugodtunk, Lacikám! Egy kósza pillanatra már tényleg azt hittük, hogy a kilátó építésére kapott 39 millió forint nagy részét pofátlanul lenyúltátok! Mentségünkre azért tegyük hozzá, hogy ennyi pénzből nem lehetett egyszerű összehozni egy olyan, mindössze 40 cm-es kilátót, amelynél még a mellette lévő vízmű dombja is sokkal magasabb! De úgy tűnik, ti ezt is megoldottátok! http://yorickblog.blog.hu/ Javaslat a Bodrogkeresztúri Önkormányzatnak A 40 cm-es kilátó mellé, esetleg 50-60 milliócskáért, építhetnének egy ilyen horgászparadicsomot is.  Barcikai lehúzós 2014. január 11. szombat, 17:10 sajomente.hu  Több, mint harminc millió forintból épült hat buszmegálló Kazincbarcikán? Napok óta osztják az internetezők a kazincbarcikai buszvárók képeit. A képen az olvasható, hogy ez a buszváró 3.600.000 Ft-ba kerül, ér-e ennyit az Ön lakása? Szitka Péter Kazincbarcika polgármestere egy közérdekű adatigényléssel kapcsolatban, tájékoztatta az adatkérőt, hogy Kazincbarcikán a képen látható faszerkezetű buszmegállóból a Serol-Bau Kft. 6 db-ot épített összesen 22.000.000 Ft+ÁFA összegért. Egy buszmegálló bekerülési költsége 3,6 millió forint +Áfa, azaz 4,3 millió Ft. Információink szerint ehhez jött még a tervezés költsége, pótmunkák, így a végösszeg 30 millió fölé kúszott. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Surányi beszólt a kormánynak: Orbánéknak a hiány csökkentése sem sikerült 2014. január 13., hétfő 13:07 Napi.hu Ha az almát az almával, a körtét a körtével hasonlítjuk össze, azaz figyelmen kívül hagyjuk az összehasonlítást torzító fő tényezőt, a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosítását, akkor kiderül, hogy a költségvetési hiány ma is annyi, mint amennyi az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor volt.  Az úgynevezett csődkockázati prémium (cds), amely megmutatja, hogy a gazdaság szereplői szerint milyen valószínűséggel válhat fizetésképtelenné egy állam, azt mutatja, hogy Magyarország nem teljesít jobban, mint 2010 első felében - mondta Surányi György, a CIB elnöke, az MNB volt elnöke az ATV kerekasztal-beszélgetésén. A mutató három és fél évvel ezelőtt 170 bázisponton állt, míg most 250 bázispont. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők, az elemzők, a közgazdász kutatók, a nagybefektetők úgy látják, hogy Magyarország csődjének kockázata ma nagyobb, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor volt. Ezzel együtt Surányi leszögezte: nincs csődveszély, de az sem igaz - amit a kormány oldaláról állítanak -, hogy Magyarország a kormányváltáskor a csőd szélén állt. Négy év lett az egyből A volt jegybankelnök emlékeztetett a kormány 2010-11-ben elhangzott ígéretére, amely szerint az új gazdaságpolitikának köszönhetően 2013-ra és 2014-re konzervatív becslés szerint évi 3 százalékra kellett volna gyorsulnia a GDP bővülésének. (A megengedőbb előrejelzés 4-5 százalékot is elképzelhetőnek tartott.) Ehelyett csupán 2010 és 2014 között jöhet össze összesen 2,5 százalékos növekedés, feltételezve, hogy idén eléri a gazdaság a kétszázalékos tempót. Surányi vitatja a növekedési fordulatról szóló hivatalos propagandát is. Érvelésében összevetette a GDP változását 2012-ben és 2013-ban. 2012 1,8 százalékos visszaesését 2013-ban 1,0-1,2 százalékos bővülés követhette. Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk a mezőgazdaság teljesítményét - amely az időjárástól függően volt rosszabb, illetve jobb, így az előbbit lerontja, az utóbbi viszont javítja -, akkor mínusz 1,0 százalék és plusz 0,2-0,3 százalék adódik. A gazdaság mezőgazdaságon kívüli ágai tehát lényegében stagnáltak tavaly. A négymillió sem négymillió A munkahelyteremtéssel kapcsolatos győzelmi jelentéssel, amely szerint Magyarország elérte a négymilliós foglalkoztatást, hasonló a helyzet. Ha ez igaz lenne, akkor a négy év alatt produkált 2,5 százalékos növekedés tükrében romlott volna a gazdaság termelékenysége - azaz egy fő kevesebb termelési értéket állítana elő -, amit senki sem állít. Ha viszont levonjuk a négymillióból a 100-200 ezer külföldön állást vállalt magyart, akik megjelennek az "ügyes" magyar statisztikában, akkor ott vagyunk, mint 3,5 éve. Ráadásul javítja a teljes adatot 100-150 ezer közmunkás is, így összességében az a nagy helyzet, hogy a mérhetően új értéket teremtő versenyszférában, a magánvállalatoknál csökkent a foglalkoztatás. Van egy rossz hírem Van egy rossz hírem - vezette fel Surányi azt a fejtegetését, amelyben leszögezte, hogy összehasonlítható alapon vizsgálva az államháztartási hiány csökkentése sem sikerült az Orbán-kormánynak. A kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosításáig a pénztártagok együttesen a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget utaltak át pénztáruknak abban a reményben, hogy nyugdíjuknak nagyjából negyedét ezekből a befizetésekből kaphatják majd. (Az államnak akkor ennyivel kevesebbet kellett volna nyugdíjakra költenie.) A kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosítása nyomán azonban ez az éves befizetés az államháztartást hizlalja, 1,5 százalékkal csökkentve a hiányt. Ha a pénztárak ma is működnének, akkor a költségvetés hiánya az államosításukból származó pluszbevétel nélkül 4 százalék körül, azaz lényegében a 3,5 évvel ezelőtti szinten lenne. Ilyet nem pipáltam! A volt MNB-elnök összességében gyenge-közepesnek tartja a magyar gazdaság teljesítményét: Lengyelország és Szlovákia sokkal jobban teljesített az elmúlt három és fél évben, Csehország nagyjából ugyanúgy szerepelt, mint Magyarország. Mint mondta: hosszú pályáján még soha nem tapasztalta azt, ami most a kormányoldalt jellemzi, nevezetesen, hogy a bankokkal kapcsolatban teljesen figyelmen kívül hagyják a tényeket, a számokat. A pénzintézetek nem kivitték a tőkét az országból, hanem 2010-et megelőzően jelentős forrásokat hoztak be. Igaz, hogy 2008 előtt magas profitot értek el, azonban ez arra sem volt elég, hogy ebből fedezzék a növekedésükkel összefüggő tőkekövetelményeket, azaz kellően növeljék a kötelező tartalékukat. Ehhez is pluszforrást kellett betolniuk leányvállalataikba. Hozzájárultak ugyanakkor a magyar adósság növekedéséhez, mivel 2008 előtt magas hiteleket vettek fel. Ez sem jelenti tehát azt, hogy kivitték volna a pénzt az országból. Kapcsolódó: Rogán a rezsicsökkentésről: nem biztos az év eleje Százmilliárdok jutnak vidékfejlesztésre Csökken a gázolaj ára Varga megmondta, mikor lehet döntés a devizahitelesek ügyében Nem okozott még egy meglepetést az NGM Megvágná a jóléti juttatásokat a brit pénzügyér Kósa Lajos szerint nem számít a valóság egy politikai kampányban Kósa Lajos a HirTV P8 című műsorában 2014. január 11-én a következőket mondta: "Azt hol tanulták önök, hogy a valóság az számít egy politikai kampányban? Na, most komolyan?" Szeretnénk remélni (hangzik a válasz). "De nem számít!" - mondja Kósa.  Videó: http://www.youtube.com/watch?v=qL3Pysp6dR8 *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Miért tiltották meg az ellenzéknek, hogy nyerjen? - Energiamezők Magyarországon Kettő 2014.01.13. 11:23 444.hu Emlékeznek az Energiamezők Magyarországon című cikkre? Úgy néz ki, hogy minden szava igaz volt. A szöveg 2006 októberében jelent meg, a Matula Magazinban, a szerzője bizonyos Homoki-Szabó Attila volt. A cikk azt állította, hogy a G8 csoport Sea Island-en rendezett 2004. júniusi találkozóján a nagyhatalmak megegyeztek, "hogy épüljön fel Magyarországon az a hatalmas energia-tározó és -fejlesztő komplexum, amely megoldja Európa energia-éhségét". A cikk szerint a nemzetközi gázvezetékek metszéspontja lesz Magyarország, nagy gáztárolók épülnek, és egy új típusú atomreaktort is felhúznak ide. Erről az amerikaiak, az oroszok, a németek és a britek egyeztek meg. Ezért maradhatott kormányon 2006 brutális ősze után is Gyurcsány Ferenc, azzal a kitétellel, hogy: "elfogadta, hogy 2009 körül kiszáll". Tehát a cikk már 2006-ban előre megmondta, hogy a miniszterelnök mikor távozik. A cikk azt is állította, hogy ebbe Orbán Viktor is belement. Az Energiamezők Magyarországon e nagyszabású nemzetközi tervvel sokmindent megmagyarázott: az őszödi beszéd kiszivárgásától Bush budapesti látogatásáig. Helyükre kerültek a dolgok. Ideje leporolni ezt a cikket, mert úgy néz ki, hogy a mozaikok kezdenek abba a rendbe összeállni, ami abban fel van vázolva. Mint szombaton kiderült, Orbán Viktor hamarosan "váratlanul" Moszkvába utazik, hogy aláírjon egy új magyarországi atomerőműről szóló szerződést. Az építők az oroszok lesznek. December 11-én pedig Alekszej Miller, a Gazprom elnöke Magyarországon járt, hogy új hatalmas vezetékekről és a gáztárolókról tárgyaljon Orbán Viktorral. Nagy titokban jött. A magyar kormány el is felejtett beszámolni róla. Még két fontos körülményt jegyezzünk most fel: A magyar kormány tavaly államosította az összes gáztárolót. A magyar baloldal látványosan mindent megtesz, hogy elveszítse a 2014-es választást. És akkor most vegyünk szépen mindent sorban, elölről. 2006 őszén tehát Orbán Viktort is beavatták a Nagy Tervbe, ami szerint a nagyhatalmak rendkívüli beruházásokra nézték ki Magyarországot. Az első feladat a gáztárolók építése volt. Éppen azért nézték ki Magyarországot, mert itt megfelelők erre a geológiai adottságok. 2006-ban a magyar parlament Kóka János előterjesztésére megszavazta, hogy mintegy 500 milliárd forintért épüljön egy stratégiai gáztároló. Az egész értelme alig látszott, ám az építkezést szokatlan módon a Fidesz is megszavazta. Közben a német E.on is rendkívüli fejlesztésekbe kezdett tárolóiban, Zsanán például hatalmas új kapacitást épített ki, csak 2008-ban 32 milliárdot költött rá. 2009-ben Gyurcsány Ferenc ígéretéhez híven lemondott. Orbán Viktor pedig 2010 tavaszán átvette a kormányzást. addigra azonban egy kis gond akadt. Orbán Viktor szeretett volna erősebb pozíciót Magyarországnak. Ezért még a választások előtt, 2009 novemberében Szentpétervárra utazott (ez csak utólag derült ki, talán emlékeznek még) és ott jelezte Putyinnak, hogy a németek befolyását túl erősnek látja. Hiszen az 5 hazai gáztárolóból 4 az E.on kezén volt. Putyin egyetértett azzal, hogy a magyaroké legyenek a tárolók, hiszen gyengébb és befolyásolhatóbb gazdák lehetnek, mint a németek, Orbán pedig saját erejét akarta növelni. Az orosz elnök még abba is belement, hogy a magyarok visszakapják a Mol náluk lévő részvényeit, hadd érezzék nyeregben magukat. Csakhogy a németek ezt nem vették olyan könnyedén. A tárolókat csak most ősszel tudta megvenni az E.on-tól a kormány, annyi pénzért, hogy az ellenzék majdnem vizsgálóbizottságot alapított. Aztán az MSZP úgy döntött, hogy visszavonja a kezdeményezést. Elég sok országból szóltak, hogy nem kellene ezzel vacakolni. Volt már ezen elég sok küzdelem. Emlékeznek, hogy a német közszolgálati tévékben micsoda háború indult Magyarország ellen? Hogy német politikusok sora mennyit aggódott a magyar demokráciáért? Nem volt egyszerű lejátszani ezt a meccset. Érdekes egybeesés viszont, hogy tavaly márciusban megegyezett a magyar kormány és az E.on a tárolók ügyében, és májusban az EU már be is jelentette: kint vagyunk a túlzottdeficit-eljárásból. Van azóta hisztéria az EU és Magyarország között? A Tavares-jelentés még elkészült ugyan (az túl régóta íródott, hogy le lehessen állítani), de már annak sem lett semmilyen foganatja sem. Őszre a befagyasztott EU-s pénzeket is visszakaptuk. Ennyit a nagy szabadságharc lényegéről. Az atomerőmű még nagyobb falat lesz. Minimum 3000 milliárdról beszélnek már most, az első tervek elkészülte előtt is. A vége legalább a duplája lesz. Ennyi pénz nincs Magyarországon. Összehasonlításul: 5000 milliárdot hívtunk le az EU-tól az elmúlt 7 évben összesen. Ekkora értékű üzletet készül aláírni Orbán Viktor, félig-meddig titokban, sehol egy hivatalos bejelentés még róla! Micsoda erőknek kell ehhez közreműködniük... Így jutunk el ahhoz, hogy miért nem engedi a világ a kormányváltást 2014-ben Magyarországon. 2006-ban Orbán Viktort szólították fel önmérsékletre. Most visszaadják neki a kölcsönt. Ezúttal a baloldalra szóltak rá: lassan a testtel. Amíg a gigászi atomerőmű ügye nem rendeződik, addig itt ne legyen semmi kalamajka, pláne az elmúlt bő három év vitái után. Látták, hogy milyen, ha egy új miniszterelnök kezd el kavarni ebben az országban. Senkinek sincs idegrendszere ezt elölről kezdeni. Gyurcsány Ferenc jól ismeri az egész ügyet, nem volt véletlen október 23-i látványos szembefordulása Mesterházyval és Bajnaival. A baloldal nekifutásból tökön rúgta magát! - írtuk. Aztán már nem is kellett tovább használni Gyurcsány Ferencet, mostanra a többiek is megértették: itt úgy kell kavarni a szálakat, hogy legfeljebb annyian szavazzanak balra, mint 2010-ben. Ez vezetett a közös ellenzéki listához. Most ezt el kell bénázni. Orbán Viktor is tudja, hogy nem a két szép szeméért repül a szájába a sült galamb. Már meg is ígérte, hogy gesztusokat tesz majd balra, lenyugszik a választás után. "most már tényleg nincs akadálya annak, hogy tavasszal markolók szántsák fel Magyarországot, és itt folyjon össze a kelet összes gáza és olaja egy bazi nagy reaktor alatt". Így fejeződött be az Energiamezők Magyarországon 2006-ban. Sosem volt még aktuálisabb. Nagyon fontos kiegészítés! *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Teljes elszámoltatást, legyen vége a nemzeti vagyon elherdálásának! 2014-01-10 15:23 jobbik.hu A napokban egy 2002-ben értékesített nagy értékű, műemlékvédelem alatt álló kőszegi ingatlannal kapcsolatban jelent meg leleplező tartalmú cikk a kuruc.info-n. A közismerten csak Bálházként emlegetett épület az íráshoz mellékelt ismeretlen eredetű adásvételi szerződés adatai szerint meglehetősen olcsón, jóval a piaci ár alatt kelt el, a szerződésben megállapított pontok érvényesítésének elmulasztása pedig a hanyag kezelés gyanúját is felvetheti. A szerződésben az eladó - Kőszeg Város Önkormányzata - kimondja, hogy a vevő három éven belül köteles felújítani az ingatlant. A kötelezettség biztosítására opciós visszavásárlási jogot alapítottak a város számára, illetve a szerződés arról is árulkodik: elidegenítési tilalom terheli a Bálházat Kőszeg város számára. Az ingatlanon az évek során ugyan végeztek felújítási munkálatokat, de az soha nem került olyan állapotba, hogy a nagyközönség előtt is megnyithassa kapuit. A szerződés sajnos a felújítás különböző szakaszaival kapcsolatban nem fogalmaz egyértelműen, ezért nehéz eldönteni, hogy már az épület bevakolásával vagy csak a teljes üzembe helyezéssel teljesítette volna rárótt kötelezettségét a vevő. 2007-ben a város nem érvényesítette opciós jogát, a beruházó valószínűleg ezt a kiskaput használhatta ki, és 500 millió forintos, úgynevezett rulírozó hitelt jegyeztetett be az ingatlan tulajdonlapjára. Az 500 milliós hitelkeretből 2008-ban a szerződésben leírtakkal ellentétben 100 millió forintot felhasználtak, így elidegenítési tilalom bejegyzésére került sor, de nem a város, hanem az Erste Bank javára. Felelős országgyűlési képviselőjelöltként kötelességemnek érzem, hogy egyéni programom egyik alappillérének, az elszámoltatásnak eleget téve elindítsam a Vas megyei önkormányzati ingatlanok értékesítésének átvilágítását. Ezért a Bálházzal kapcsolatos sztereotípiák eloszlatása érdekében ügyészségi vizsgálat elindítását kezdeményezem, illetve a felújítási munkálatokban érdemi munkát végző, ellenben ki nem fizetett kisvállalkozók számára pedig kártérítési javaslatokat kérek Kőszeg városának jelenlegi vezetőitől. Rába Kálmán országgyűlési képviselőjelölt, Jobbik *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** FIGYELEM! A KÚRIA DÖNTÉSE UTÁN A BÍRÓSÁG A VÉGREHAJTÁST MEGSZÜNTETI január 6, 2014 Nemzeti Civil Kontroll MKB Bank végrehajtás megszüntetése iránti kereset I.fok - a VÉGREHAJTÁST MEGSZÜNTETI Keszthelyi Járásbíróság MKB Bank végrehajtás megszüntetése iránti kereset I.fok - a VÉGREHAJTÁST MEGSZÜNTETI 13.5 milliót vett fel az adós, 8-at visszafizetett. Banki követelés a végrehajtás elindításakor 35 millió, mostanra 44 millió! A bank keveri a hitelt a kölcsönnel, a szerződésben szereplő összeget adós soha nem kapta meg. I. fokú perköltség a banknak 11,5 millió, mert adósoktól egyetemlegesen kérte a tartozást. Hajrá, csak így tovább! Az ügyvédünk 2 tárgyaláson leradírozta a bankot. Ha ő lenne a Kúria elnöke, akkor nem születne hazaáruló jogegységi határozat, de őt nem a bankok pénzelik. Hozzátartozik még a sikerünkhöz, hogy ugyanezt az MKB-s keresetünket Gyulán idézés kibocsátása nélkül utasították el (fellebbeztünk), mert ott sem a törvény az úr. Még rengeteg dolgunk van, de nem adhatjuk fel, mert az igazság a mi oldalunkon áll, a pénz meg az övéken!! Ugye, hogy lehet tisztességesen, minimális munkadíjjal pert nyerni? Mi csak ilyen ügyvédekkel dolgozunk együtt, mert a károsultak és családjaik a legfontosabbak.  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Valaki tényleg bepöccent - És valóban fölrobbantotta a bankot... 2014/01/13 Szabad Riport  - De előbb elküldte előle a hajléktalant - Nem akármilyen üzenet: A robbanás következtében, - a bank bejárati ajtaja átrepült az utca másik oldalára. ..."Lényegében hat, azaz 6 bank fiókjának az élete bénult le hétfőn reggel és délelőtt, - a robbantás miatt..." Felrobbantotta valaki a Budapest XIII. kerületi Lehel utcában lévő CIB bank bejáratát, január 13-án hétfő hajnalban 4 óra 18 perckor. Ám az akció előtt elküldte onnan, az ott éjszakázó hajléktalant. A robbanás akkora erejű volt, hogy a Bank bejárati ajtaját átröpítette az utca túlsó oldalára. A környező házak ablakai betörtek, az utcát a detonáció után üvegcserepek lepték el. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség megállapítása szerint; a robbanást ismeretlen szerkezetű és ismeretlen típusú robbanóanyag okozta, a bűncselekmény nem emberi élet kioltására, vagy személyi sérülés okozására irányult. A CIB bank kommunikációs vezetője szerint szerint; "A bank fiókjában jelentős anyagi kár keletkezett." Ám, mivel a robbantás helyszínén több bank is üzemel, az imént említett; CIB, valamint az Erste, a Budapest Bank és az FHB bank, - így a robbanás más bank portáljában is károkat okozott. Betört a Budapest Bank portálja is. De a detonáció helyszínétől nem messze van az UniCreditnek és az OTP banknak egy-egy fiókja is. - Vagyis lényegében hat, azaz 6 bank fiókjának az élete bénult le hétfőn reggel és délelőtt, - a robbantás miatt. A reggel és a délelőtt folyamán, mind a gyalogosok, mind a közúti forgalom elől lezárta a területet a rendőrség, - a Béke tértől egészen a Róbert Károly körútig. A gyalogosokat is csak lakcímkártyával engedik be.  A robbanás egy újépítésű ház alsó üzletsorán történt az épületegyüttes beszögellésében, ahol a több bankfiók is van. A területen található üzletek egy része ki sem nyitott, amelyek pedig nyitva vannak, ott arra panaszkodnak az eladók, hogy kicsi a forgalom, a betérő emberek jellemzően arról számolnak be, hogy hangos robbanásra ébredtek. - A robbanás a helyszíntől 200 méterre is erős hanghatású volt. Szem és fültanúk számoltak be arról, hogy egy, a bank tövében éjszakázó hajléktalant valakik elküldtek a helyszínről. Az üvegszilánkokat a robbanás ereje a Lehel utca másik oldaláig, mintegy nyolcvan méterre röpítette, még délelőtt is elborították az úttestet. A szilánkokat a rendőrök nyomrögzítő eszközökkel vizsgálták. A helyszínen a hatóságok nem nyilatkoznak a történtekről. A Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, - robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, illetve közveszély okozása bűntett elkövetésének gyanúja miatt, indított eljárást ismeretlen elkövető ellen. Szemtanúk egy motorost láttak elhajtani a bank épülete elől, - a robbanást megelőző pillanatokban. A bűncselekménnyel összefüggésben a rendőrség keresi azt az ismeretlent, aki a helyszínről egy cross enduro jellegű, tarka színű, forgalmi rendszám nélküli, 150-170 cm3-es, robogónál nagyobb méretű motorkerékpárral elhajtott. Egy biztonságpolitikai szakértő szerint: A hétfő hajnalban elkövetett budapesti robbantás helyszínének kiválasztása üzenetértékű lehet - nyilatkozta az MTI megkeresésére Jasenszky Nándor biztonsági szakértő. Úgy vélte: a helyszín kiválasztását egyfelől motiválhatta az is, hogy a környéken számos bankfiók van, ugyanakkor a bűncselekmény irányulhatott céltudatosan az adott bankfiókra is. Szabad Riport/Garbolczy János Források: Hungária Távirati Iroda - Magyar Távirati Iroda - Police.hu - Velvet helyszínelő - Metropol Kapcsolódó: Újabb robbanás a XIII. kerületben  TEKesek: Méghogy nincs munkánk... hát csinálunk! *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** 60 évünk van hátra a termő Földön? Vasárnap, 12 január 2014 emberiség.hu Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el. A kutatások sokkoló adatokra mutatnak rá. Hazai és nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy mindössze 60 éve van a termő Földnek, amelyről évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. A helyzet itthon sem jó.  Egy hazai felmérés kimutatta, hogy pl. a sárgarépa ásványianyag-tartalma 40 év alatt 4%-ra csökkent. Az, hogy egészséges élelmiszert fogyasztunk-e, nem az élelmiszeripari gyárakban, hanem már - a rohamosan csökkenő - termőtalajnál eldől. Vehetünk tehát biogyümölcsöt, biozöldséget, azt viszont érdemes észben tartani, hogy annak minősége, tápanyagtartalma a termesztési technológiánál talán sokkal fontosabb tényezőktől függ. Egyre több megdöbbentő kutatási eredmény születik, amelyek azt igazolják, hogy a termőtalaj, amelyből elfogyasztott élelmiszereink származnak, az utolsó éveit éli. Eközben Föld népessége egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám azok tápértéke a talaj mennyiségének csökkenése és minőségének romlása miatt drasztikusan csökken. Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll, azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled. Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. A téma egyik úttörője John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora. Kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az "Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért" igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése kimutatta (lásd grafikon), hogy élelmiszer- és takarmánynövényeink ásványianyag-tartalma 30 év alatt rohamosan csökkent: a kukoricánál 31%-ra, a burgonyánál 9,52%-ra, a sárgarépánál pedig 4%-ra.  "Nem az élelmiszeripari gyárakban dől el, hanem már a talaj minősége meghatározza azt, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk. Nagy feladat vár azokra, akik tehetnek a magyar talajért és a fenntartható mezőgazdaságért, hiszen ez volt és a jövőben is ez lesz Magyarország egyik legnagyobb nemzeti kincse. Magyarországon jelenleg 4,3 millió hektár termőföld van és folyamatosan csökken."- mondja az AGRO.bio Hungary Kft. szakértője. A cég magyar gyógyszerkutatók, agrárbiológusok bevonásával végez kutatásokat és fejleszt talajjavító mikrobiológiai megoldásokat, amelyek egy megoldást jelenthetnek a talaj rohamos pusztulásának kiküszöbölésére. A cég ennek szellemében jelentette be ma 2014. január elsejétől induló 3T, azaz Teremjen Több Talaj elnevezésű országos programját. Ennek keretében a következő 6 évben - 2020-ig - legalább 500.000 hektár szántóföldön, legalább 10 millió m3 termőtalaj létrehozását fogja megvalósítani. Az újonnan létrejövő félmillió hektár (nagyjából 2 mm vastag) humuszos talaj 2,5 millió m3 csapadékot képes befogadni, majd a növényeknek átadni, ami az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló aszályos időszakokban jelentősen növeli a termesztés biztonságát. "A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre" - teszi hozzá Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója. A kezdeményezés indító sajtótájékoztatóján részt vett Vértes Tímea, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezető tanácsosa is, aki beszámolt a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáról, amelynek időhorizontja (2014-2020) egybeesik az AGRO.bio 3T programjával. A stratégia lényege, hogy a talajban lévő baktériumok 95%-a még ismeretlen, ezért fontos a talajok megőrzése, hiszen ezek a baktériumok az emberiség jövőjét és életben maradását jelenthetik. Az AGRO.bio évi 80-100 millió forintot fordít K+F programjaira, melyekben új formulákat, termékeket fejleszt. A kutatások a volt - megszűnése előtt világhírű - Gyógyszerkutató Intézet helyén működő Fermentia Kft. fermentációs üzemében folynak. A társaság 2012-ben 860,8 millió forint árbevételt ért el. |
| |||||||||||||||||||||||
2014. január 13., hétfő
[Lapszemle] Egészen elképesztõ dolgokra cseszték el az uniós pénzünket - Surányi beszólt a kormánynak: Orbánéknak a hiány csökkentése sem sikerült - Miért tiltották meg az ellenzéknek, hogy nyerjen? - Energiamezõk Magyarországon Kettõ - Teljes elszámoltatást, legyen vége a nemzeti vagyon elherdálásának! - Figyelem! A Kúria döntése után a bíróság a végrehajtást megszünteti - Valaki tényleg bepöccent, és valóban fölrobbantotta a bankot... - 60 évünk van hátra a termõ Földön?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése