 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Brutális rekorddal sokkol a német napenergia-termelés 2013. július 09., kedd, 11:11 hvg.hu Miközben idehaza hivatalosan és szakmai megfontolásból is csak a fanyalgásig jut el a magyar energetika, Németországban július 7-én egy ideig a teljes országos energiaigény 40 (!) százalékát a minimális fenntartási és üzemeltetési költségű szolárcellákból állították elő. Az új rekord: 23,9 GW, - ami majdnem 12 paksi atomerőmű teljesítményének felel meg.  Mint az először a cleantechnica weboldalon megjelent: rekordot döntött a németországi napenergia terlemés. A 23,9 GW csúcsteljesítmény, amit 13:45 körül regisztrált az SMA Solar Technology realtime-ban működő rendszere, azt jelenti, hogy a csúcsidőszakban Németország 60 GW energiaszükségletének mintegy 40 százalékát napenergiával termelték meg. Az országban működő 1,3-1,4 millió napenergia-termelő rendszer ezzel az idén áprilisban beállított rekordot (22,68 GW) döntötte meg - bár a hitelesítésre, a hivatalos megerősítésre még várni kell. Magyaroroszágon a paksi atomerőmű 2 GW teljesítményre képes, a hazai napenergia-termelés pedig még annyira gyerekcipőben jár, hogy az is csak távlati, 2020-ra ígért kormányzati elképzelés, hogy a jelenlegi, 10 MW (0,01 GW) körüli szolárpotenciált 63 MW-ra (vagyis: 0,063GW) bővítsék.  Ez a telepítési tempó nem csak Németországra igaz... Németországban ma 8 és félmillióan élnek olyan épületben, ahol a napenergia hasznosításával áramot vagy hőenergiát állítanak elő. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Nem csak Németország mellőzné az atomenergiát 2011. szeptember 19. hétfő 14:22:13 MTI - MFOR Németország nem jár különúton azzal a tervével, hogy 2022-ig felhagy az atomenergia alkalmazásával, mivel több más ország is arra törekszik, hogy visszaszorítsa a nukleáris energia használatát - mondták a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) a német kormány tervéről szakértők hétfőn. Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója felidézte: tavasszal a társadalom elsöprő többségének támogatásával a berlini kormány úgy döntött, végleg szakít a nukleáris energia alkalmazásával, és helyette a fenntartható energiatermelésre támaszkodik. A kormány 2010-ben még a legrégebbi atomerőművek működtetésének meghosszabbítása mellett foglalt állást, majd úgy határozott, hogy a japán fukusimai atomerőmű katasztrófája után átmenetileg kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését - emlékeztetett. Úgy fogalmazott, az "energiafordulat" azt jelenti, hogy Németország a kínálatorientált energiapolitikáról a szükségletorientált politikára áll át, és nagy hangsúlyt helyez az energiahatékonyságra. A cél az, hogy kevesebb erőforrással több energiát termeljenek - mutatott rá. Kiss J. László szerint soha nem látott politikai konszenzus jött létre tavasszal a nukleáris energiáról történő lemondással kapcsolatban Németországban. Ennek a konszenzusnak azonban megvolt a "politikai ára" - vélekedett, kifejtve: elmosódtak a "frontvonalak" az ellenzék és a konzervatív kormány között, mert az utóbbi mindig inkább a gazdasági és technikai érdekeket tartotta szem előtt. Többen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) "önfeladását" látták a nukleáris energiáról való lemondásról szóló határozatban, és nem lehet tudni, hogy ez hosszú távon miként érinti a párt hitelességét - mondta. Úgy látta, míg a választók szemében a zöldek atomenergia-politikája mindig is konzisztensnek tűnt, a CDU állásfoglalását a nukleáris energia ellen sokan opportunizmusként és nem meggyőződéses politikaként értékelik. A zöldeknek ugyanakkor az okozhat gondot, hogy a döntő lépést végül a CDU tette meg, a kormány tette teljessé "a zöldek misszióját", ami megkérdőjelezheti a zöldek történelmi létjogosultságát - emelte ki. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéssel Németország "atomerőmű-mentes, de nem atommentes" ország lesz, hiszen határai mentén a szomszédos államokban 22 atomerőmű található, és az Egyesült Államok is állomásoztat atomfegyvereket az országban. Kiss J. László arra is kitért, hogy Franciaország reagált elsőként kritikusan a német döntésre - Franciaországban 58 atomerőmű van, amelyek az energiaszükséglet 78 százalékát fedezik. Németországnak az atomenergiából való kilépéshez azonban nagy szüksége lesz a környező országokra is, mert a megújuló forrásokból származó energia ingadozásait importtal egyenlítheti ki - hangsúlyozta. Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem regionális energiagazdasági kutatóközpontjának vezetője elmondta, nemrégiben Svájc és Olaszország is úgy döntött, hogy nem épít új atomerőművet, és míg Japán rövid távon nem mondhat le a nukleáris energiáról, hosszú távon nem valószínű, hogy lenne jövője az atomerőműveknek az ázsiai országban a márciusi földrengés után. Nagy jelentősége van annak, hogy a világ legerősebb gazdaságai közül kettő is úgy dönthet, megszabadul a nukleáris energiától, és inkább alternatív megoldásokat keres energiafelhasználása fedezésére - vélte. A szakértő szerint a legfőbb nehézséget Németországnak az energia átmeneti tárolása és a belső átviteli hálózat gyengesége jelenti, ami az ellátás biztonságát veszélyeztetheti. Ráadásul - fűzte hozzá - az átállásnak az újfajta energiaellátásra óriási a befektetés- és tőkeigénye. Többen azonban úgy látják, miként annak idején a fegyverkezés húzta ki a gazdaságot a nagy világgazdasági válságból, úgy a jelenlegi gazdasági krízisben az újfajta energiaellátásra való átállás jelenheti a megoldást - mutatott rá. A nemrégiben leállított nyolc német atomerőmű egyébként alacsony kihasználtsággal működött, a német energiafelhasználás öt százalékát adta 2009-ben - jegyezte meg. Hozzátette: a piacot nem rázta meg alapvetően az erőművek bezárása. Kapcsolódó: Lázár: az elmúlt 40 év legjobb üzletét kötöttük, pedig ez nem üzleti projekt Lázár: 20 százalékot Magyarország finanszíroz a paksi bővítésnél 3000 milliárdos üzlet: az oroszok bővítik Paksot Reuters: Orbán aláírhat kedden Putyinnal MVM: a paksi blokk bővítése a legolcsóbb megoldás Leállt egy időre a fukusimai reaktor hűtése *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Orbán nagy megállapodást kötött Putyinnal 2014-01-14 15:22 civishir.hu Az oroszok bővítik Paksot.  Orbán nagy megállapodást kötött Putyinnal - Putyin és Orbán (MTI-fotó) Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez - közölte kedden Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője. A kölcsön összegéről még nem született döntés - mondta újságíróknak az orosz atomenergetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá az nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Hozzáfűzte: a projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (3 ezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg. A tender nélküli beruházáshoz a hitelt futamideje 30 év - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. A beruházás költségének 80 százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék 20 százalék magyar önerő - mondta. Az orosz fővárosban magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Kapcsolódó: Németországban is az atom a téma Bezárnak a német atomerőművek Orbán-Putyin: miért van szükség a paksi bővítésre? ORBÁN-PUTYIN PAKTUM Paks miatt megy az utcára az LMP A tipikus Fidesz szavazó kettős mércéje "Igaz, hogy 30 évre kiszolgáltatta az energiaszektort az oroszoknak, igaz, hogy szembeköpve saját magát éppen azzal a néppel kötötte meg az évszázad szerződését, melyet bolseviknak tartott, és 1956 legfőbb hóhérának, igaz, hogy 30-40 évre eladósított mindenkit az országban, és igaz, hogy gyáva módon letitkosított mindent az ügyben, DE megvédte a rezsicsökkentést és biztosította a haza érdekeit!..." *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak? Patkó Gábor 2014. január 16. 17:05 portfolio.hu Számos kérdést vet fel a Lázár János által nemrég ismertetett rendhagyó finanszírozási modell, ami alapján "rendkívül versenyképes áramárat biztosíthatnak majd az új paksi blokkok a magyar gazdaság számára". Az olcsó áramért cserébe több adót fizethetünk majd? Az államtitkár által is egyedinek minősített konstrukció lényege, hogy az oroszok által felkínált (maximum) 10 milliárd eurós hitelt a magyar állam veszi fel. Ennek visszafizetéséért a teljes ország vállal kezességet, így a hitel(tőke) -költség nem jelenik meg az új blokkok termelési árában, ami a Paksi Atomerőmű szempontjából olyan lesz, mintha a semmiből-ingyen-varázsütésre kapott volna új termelőegységeket. A termelési ár szempontjából így csak a működtetési és karbantartási, valamint a fűtőanyaghoz köthető költségek maradnak, amik egy új atomerőműből származó áram esetében - ökölszabályszerűen- a teljes termelési költség kb. 30%-át teszik ki. Ezzel az új blokkok elvben képesek lesznek olyan áron termelni, mint a már megtérült jelenlegi paksi blokkok, hiszen azok beruházási költségét - a kezdeti 30 éves működési időt figyelembe véve - mostanra már le kellett írni, vagyis a termelési árukban a tőkeköltség mértéke nagyon alacsony (pótlólagos beruházások nélkül akár nulla is lehetne). Az alma alakú zsebből a körte alakú zsebbe Azzal, hogy Magyarország veszi fel a hitelt (és nem az erőmű), minden magyar állampolgár kötelezetté válik, vagyis a mindenkori adófizetők fogják megtéríteni a beruházást, és ezzel párhuzamosan folyamatosan dotálják majd az új paksi áram árát. Értsük ez alatt azt, hogy fedezik az új paksi blokkokból származó áram ártámogatását. Ennek mértéke pedig új blokk esetén az egy kilowattórára jutó költségek 70%-a. Másképpen megfogalmazva, ha az új blokkok - ezen egyedi konstrukció mentén - kimutatott termelési költsége mondjuk 10 forint/kWh, akkor az adófizetőknek minden egyes egység után további 23 forintot kell még hozzátenniük ahhoz, hogy az új blokkok áramtermelésének teljes költségét fedezni lehessen. ( A számok csak az arányok érzékeltetését szolgálják, de 2012-ben pl. a Paksi Atomerőmű átlagos értékesítési ára 12,28 Ft/kWh-a volt, amivel kb. 28 milliárd forint adózott eredményt termelt.) Hogy miért jobb a mindenkori adófizetőkre hárítani az áramköltségek nagyobb részét, mint teljes egészében azokra, akik elfogyasztják az áramot, az itt és most megválaszolatlan kérdés marad, de úgy látszik, hogy a kormány ezt az utat kívánja kijelölni, és elfogadtatni a hazai polgárokkal. Ebben a megoldásban egyébként nem érdemes arra sem gondolni, hogy valaki saját maga, mondjuk napelemekkel termelje meg a számára szükséges energiát a jövőben, mert az adófizetésén keresztül így is úgy is dotálni fogja az új paksi blokkokból származó "olcsó" villamos energiát. Persze csak akkor, ha rendesen befizeti a beruházásból fakadóan - relatív - biztosan emelkedő adóterheit. Sokasodnak a kérdések Elméleti kérdésként felvethetjük azt is, hogy az egyre inkább egységesülő európai villamosenergia-piacon miként fogjuk Magyarországon tartani a "rekord alacsony" árú új paksi áramot. Erre az EU-n belül, főként az energiapiacok egyre magasabb szintű összekapcsolódásával egyébként nem lesz (már most sincs) lehetőség, szóval ha a mindenkori villamosenergia-árak alacsonyabbak lesznek, mint az új paksi blokkokból származó áram tényleges költsége, akkor a magyar adófizetők a tőlünk áramot importáló országok fogyasztóit fogják támogatni? És ha a piaci árak magasabb lesznek, de mi itthon mégis olcsóbban adjuk el az új paksi áramot a Magyarországon üzemelő vállalatoknak, akkor realizáljuk az export meg nem valósulásából adódó profitkiesést (veszteséget)? Fontos hangsúlyozni, hogy mindezek csak elméleti felvetések, mert az egységesülő uniós energiapiacon egyre kevésbé értelmezhetők a nemzeti határok, az áram másnapi piacán például már most is össze vagyunk kapcsolva Csehországgal é s Szlovákiával. Az export témaköre pedig azért sem elhanyagolható, mert kb. 10 évig együtt futnak majd a régi és az új blokkok, amikor például a völgyidőszakban nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz az export. A mesterségesen alacsonyan tartott áramárak (a költség nem vész el, csak az államháztartási oldalon jelentkezik) hosszú távon rontják a hazai ipar versenyképességét, hiszen a nem valós költségszinthez szoktatják a magyar szereplőket, akik így kevésbé kényszerülnek majd hatékonyan termelni, és ezért egyenlő feltételek (energiaárak) mellett elbuknak majd. Persze ez megint csak abban esetben lenne, ha a szabadpiaci környezet ellenére sikerülne itthon tartani a "rekord-versenyképességet hozó, nagyon olcsó új paksi villamos energiát". Nehéz elképzelni azt is, hogy Brüsszel a későbbiekben ne kössön bele egy ilyen típusú finanszírozási konstrukcióba, hiszen ez jelentős méretű burkolt állami támogatásnak minősül, ami értelemszerűen negatívan érint majd minden nem MVM-tulajdonban lévő európai erőműtársaságot. Szintén fontos kérdéseket vet fel az is, hogy az alapvetően birodalmi szemléletben gondolkodó Oroszország miért nyújtana nekünk rendkívül kedvező feltételek mellett hitelt, még akkor is, ha azt gyakorlatilag a saját projektjének a megvalósulására folyósítja. Nemzetközi szinten több más projektnél 10%-os tőkeköltséggel számolnak, ehhez képest Oroszország most akár 5-6%-on (vagy az alatt) finanszírozna minket, tisztán jóindulatból? Ugyancsak aggályosnak tűnik, amit a költségtúllépésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan válaszolt a Miniszterelnökség államtitkára a sajtótájékoztatón, miszerint annak a fedezetét a felek a projekt finanszírozásának arányában vállalják. Ez ugye alapvetően 80% orosz hitel és 20% magyar önerőt jelent, azonban a hitel szintén a mi kötelezettségünknek tekinthető, tehát ha nem 12, hanem mondjuk 15 milliárd eurósra növekszik a projekt, akkor az oroszok nem 10, hanem 12 milliárd (15 milliárd 80%-a) eurónyi hitelt adnak? És akkor majd 12 milliárdot kell kamatostul visszafizetnünk? Összességében azt kell látni, hogy az egyre inkább egységesülő európai árampiacon egyre kevésbé értelmezhető fogalom a magyar áramár, illetve az egyes nemzeti áramárak az összekapcsolt piacon erősen közelítenek egymáshoz. Ezen felül pedig látni kell azt is, hogy nem fog olcsóbban termelni egy új paksi blokk azért, mert a költségek meghatározó részét más helyen, az államháztartás terhére számoljuk el. Ebben a modellben azok járnak a legjobban, akik sok villamos energiát fogyasztanak, de nem fizetnek adót, ami nem lehet elfogadható jövőkép egyetlen egészségesen gondolkodó társadalom számára sem. Kapcsolódó: Paksi ügy: Hiteltrükkel lesz olcsóbb az áram Az orosz gigahitel emeli az államadósságot (3.) Ez a cég nyerte az évszázad magyar beruházását Cáfol Brüsszel: nem bólintottak rá a tender nélküli paksi bővítésre Orosz lapok is meglepődtek a "paksi bejelentésen" Tényleg bedurrantja Paks II. a gazdaságot? 10 milliárd eurós megállapodás Orbán és Putyin között Orbán évtizedekre Oroszországhoz kötött minket Orbán rövidesen Moszkvába repül Paks miatt?   *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** SIKERTÖRTÉNET A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI VILÁG 2014.01.17 fidesz.hu Jó oka van Magyarországnak arra, hogy büszke legyen a magyar kis- és középvállalkozásokra - hangsúlyozta Orbán Viktor az Év Példaképe Díjátadó Gálán. Orbán Viktor a Városligeti Műjégpálya dísztermében tartott díjátadón elmondta, a statisztikák szerint a vállalkozók iránti médiafigyelem terén hazánk az utolsó helyen áll a régióban. Egy 2012-es felmérésben az is megtalálható, hogy a magyar fiatalok 88 százalékának nincs példaképe. Pedig a vállalkozóknak lenne honnan válogatniuk példaképeket és sikertörténeteket - jegyezte meg. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=3k5REWTv7pg A miniszterelnök nagy sikertörténetnek nevezte a magyar kis- és középvállalkozói világot. Ismertette: az összes Magyarországon működő vállalkozásnak a 99 százalékát a kis - és középvállalkozások adják, ők alkalmazzák az összes hazánkban dolgozó ember 73 százalékát, és ők állítják elő a nemzeti össztermék több mint 55 százalékát. Jó oka van Magyarországnak arra, hogy büszke legyen a magyar kis- és középvállalkozásokra - hangsúlyozta Orbán Viktor. "MI, MAGYAROK EGY FELFEDEZŐ NÉP VAGYUNK, ÉS AKKOR VAGYUNK ELEMÜNKBEN, HA SZABADON GONDOLKODHATUNK." A kormányfő köszönetet mondott a Példakép Alapítványnak azért, mert a médiafigyelem középpontjába állította a fiatal vállalkozókat, és sikerült "megrendíteniük" néhány közkeletűvé vált dogmát és rossz beidegződést. Orbán Viktor ezek közé sorolta azt a közkeletű felfogást, hogy a magyar fiatal csak külföldön lehet sikeres és azt is, hogy csak Budapesten lehet sikeres vállalkozásba kezdeni. A díjért versengők közel fele vidéken indította el vállalkozását - tette hozzá. A miniszterelnök a rossz beidegződések közé sorolta azt a felfogást is, mely azt tartja, hogy a férfiak inkább a sikeres vállalkozók és azt is, mely szerint egy új vállalkozás alapja csak valami világraszóló találmány lehet. Orbán Viktor szerint jól látszik, hogy mi, magyarok egy felfedező nép vagyunk, és akkor vagyunk elemünkben, ha szabadon gondolkodhatunk. A miniszterelnök megemlített néhány olyan világhírű találmányt, melyek magyar emberekhez kötődnek. Beszélt a C-vitaminról, a számítógépről, a golyóstollról, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a presszógépet is egy magyar származású mérnök találta fel.  A kormányfő aláhúzta, ha szabadon gondolkodhatunk, akkor mi, magyarok elemünkben érezzük magunkat. A miniszterelnök szerint így volt ez 1989-ben, valamint 2010-ben is, amikor Magyarországon egy "gondolkodásában fiatalos kormány" alakult, mert világos volt, hogy újszerűen kell gondolkodni. Ezért jutottunk arra, hogy egy munkaalapú társadalmat kell felépítenünk - fűzte hozzá. A kormányfő emlékeztetett, visszafizettük az IMF-hitelt, kitéptük magunkat a túlzottdeficit-eljárás alól, csökkent az államadósság, és az inflációt is "lassan mikroszkóppal kell keresni". Beszédében Orbán Viktor kitért a 2012-ben megalkotott új közbeszerzési eljárási szabályokra is. Elmondta, tíz közbeszerzési eljárásból nyolc általában hazai kkv-k győzelmével végződött, a nemzeti eljárásrendben bonyolítottak esetében pedig a magyar kkv-k győzelmi aránya meghaladta a 90 százalékot. A kormányfő idézett az alkotmány első fejezetéből. "Bízunk a fiatal nemzedék elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot" - olvasható a Nemzeti Hitvallásban. Fiatalabbak számára biztatóbb mondatokat még magyar alkotmányban soha nem lehetett olvasni - hangsúlyozta Orbán Viktor.  A Példakép Alapítvány a Fiatalokért, a Vállalkozókért, a Jövőnkért által életre hívott címért ötven sikeres fiatal vállalkozó versenyzett. Az ötmillió forintos fődíjjal járó pályázatot tavaly májusban indította el az alapítvány, és olyan 40 évesnél fiatalabb vállalkozók vehettek részt rajta, akik vállalkozásukkal, életútjukkal pozitív példát mutatnak a társadalomnak és a fiatal generációnak. A 417 pályázó közül tizenkét tagú szakmai zsűri választotta ki azt az ötven fiatal vállalkozót, akire péntekig lehetett szavazni. A jelöltekre összesen harmincezer voks érkezett. A díjat a génterápiás vizsgálatokat végző, gyógyíthatatlan betegségekre ellenszert kereső Letoha Tamás szegedi kutatóorvos vehette át. Kapcsolódó: Soha ennyi vállalkozás nem ment még tönkre itthon Több mint 33 ezer cég szűnt meg 2013-ban Válság: a feketelista.hu közölte a cégbezárások számát *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Megbukott az ócsai kísérlet 2014. január 17., péntek 07:52 Index A 2,5 milliárdért felépített 80 épületből alig 42 talált bérlőre, ezért a kormány a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a szocilis lakóparkot. A Népszabadság szerint pénzügyileg is siralmas a bukott devizahitelesek fogadására indított ócsai projekt mérlege.  Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi Felvétel Hiába költöztették be a lakókat: amint az várható volt, többségüknek nem oldódott meg a pénzügyi krízishelyzete. A munkakeresést egyebek mellett az is gátolja, hogy a központtól távol fekvő telepre csak napi kétszer jár a busz. A bérlőkereséssel megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálatra a kormány már nem tart igényt, a telepet az önkormányzat tartja karban és őrzi, egyelőre közmunkásokkal. A házakat fával fűtik, mert a gázt nem vezették be, ennek ellenére nagyon drága lett a beruházás: a tervezett 140-160 eFt/nm ár helyett félmillió volt a lakások építési költsége.  Olvasó: régebb az emberek megtermelték maguknak az élelmet, de az élvezeti szükségletre is az anyagot... ennyi a különbség... magad döntöd el kinek a zsebére dolgozol... *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A finnugor hazugságot 1821-ben találták ki  Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék. Meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész, Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát. Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében. Megjelent Vámbéry Ármin: "Magyar és török-tatár szóegyezések" c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián. Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt éltek a finnekkel. Tehát a magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást. Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott. Ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között. Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket. Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket. Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni! 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester! A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Videók: http://www.youtube.com/watch?v=FqDkOIUGUNg http://www.youtube.com/watch?v=l24fT3F7-4E (szineshir.hu) A finnugor származáselméletünk a Habsburgok bosszúja 2013. december 29. SVPSZ Lehet, hogy véletlenül hangozhatott el ez a mondat ma reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában? A riportalany egy hölgy volt (sajnos nem jegyeztem meg a nevét, az interneten nálam okosabb utána tud nézni!), aki elmondta, hogy 1848 miatt álltak rajtunk bosszút ezzel a Habsburgok. A Hunyadfalvi nevű ember (természetesen magyarosított név!) volt a megfogalmazója. A kiegyezés 1867-ben azért történt, mert a Habsburgok eladósodtak a sok háborújuk miatt a Rotschild Bankháznál, és bizony a hitelüket mi fizettük vissza!! Miután ez megtörtént, még ránk erőltették ezt a hazug származáselméletet is, amit Trefort Ágoston művelődésügyi miniszterként 1872-ben alá is írt. Nemrégiben maga Orbán Viktor is finnugornak vallotta magát a parlamentben. Vedd el egy nép történelmét, utána azt teszel vele, amit akarsz! Velünk sajnos lassan már mindent megtehetnek! Bamba birka módjára eltűrünk és ELHISZÜNK mindent! Rákerestem, hátha találok valami okosat az interneten erről a baromságról. Ezt találtam! Ferenczi Gábor: Az elhibázott finnugor származáselmélet *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Megkezdődött az 'Elie Wiesel-per' 2012. január 24. NOL A Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött az a személyiségi jogi per, amelyet a Svédországban élő Grüner Miklós indított Köves Slomó rabbi ellen, aki egy cikkében történelemhamisítónak titulálta a holokauszt-túlélő férfit. A per valójában Elie Wiesel, Nobel-Békedíjas íróról szól: Grüner ugyanis az általa írt könyvben azt állította, hogy akit ma Elie Wieselként ismer a világ, ellopta az ő egykori auschwitzi barakktársa, Lázár Wiesel személyazonosságát. Jellemző, hogy Grüner nálunk adott be keresetet, s nem az USA-ban, holott ott is talált volna bőven olyan véleményt, amely szintén elítéli a mai nácikat, a holokauszttagadókat segítő ámokfutását...  Grüner Miklós és ügyvédje a Fővárosi Törvényszéken - Népszabadság - Reviczky Zsolt - A bíróság politikai, illetve tudományos kérdésekben nem foglalhat állást - szögezte le Pataki Árpád bíró annak a pernek az első napján, amelyben az ausztrál állampolgárságú, de Malmöben élő Grüner Miklós holokauszt-túlélő jó hírnevének megsértése miatt arra kérte keresetében a bíróságot, hogy marasztalja el Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját. Pataki bíró nem véletlenül emelte ki, hogy kizárólag jogi kérdésekben hivatott dönteni, mivel Grüner Miklós nem tagadja: a személyiségi jogi per keretében valójában a lassan negyedszázada hangoztatott állításait kívánja igazolni. A felperes 1986 óta számos nyilvános fórumon, illetve az "Egy lopott személyazonosság története - az A-7713-as rab" című könyvében is azt állította, hogy a Nobel-Békedíjas Elie Wiesel hamis személyazonossággal él, nem lehet azonos az Auschwitzban A-7713-as számon nyilvántartott Lázár Wiesel nevű egykori rabtársával. A felperes azért hívta perbe Köves Slomót, mert a rabbi 2009-ben, Elie Wiesel magyarországi látogatásakor egy internetes cikkében történelemhamisítónak nevezte Grünert. A keresetlevél szerint a most 83 éves férfi a bírósági tárgyaláson azt szeretné bizonyítani, hogy Köves Slomó "jogsértően és megalapozatlanul tüntette fel őt történelmi és valós tényeket célirányosan csúsztatva, a valóságtól elrugaszkodva hivatkozó személyként". Az eljárás során azonban Grüner valójában azt szeretné bizonyítani, hogy Elie Wiesel hamis személyazonossággal él. Elie Wiesel a hivatalos életrajza szerint 1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten, 1944-ben a családjával együtt deportálták. Túlélte az auschwitzi haláltábort, ahonnan előbb Franciaországba került, később az Egyesült Államokban telepedett le. A holokausztról írt életrajzi könyve (És a világ hallgat) az ötvenes években jelent meg Buenos Airesben jiddis nyelven, majd 1958-ban a franciául megírt "Az éjszaka" hozta meg számára a világsikert. Eddig összesen 57 könyve jelent meg, munkásságát 1986-ban Nobel-Békedíjjal ismerték el. Grüner Miklós ugyanakkor azt állítja, hogy a valódi Lázár Wieselnek az ötvenes évek közepén nyoma veszett, a jiddis nyelven Argentínában kiadott önéletrajzi mű még bizonyosan az ő alkotása volt, ám "Az éjszaka" már egy másik személy munkája, aki - Grüner feltételezése szerint a jogdíj kikerülése érdekében - előbb szépirodalmi stílusban átdolgozta Lázár Wiesel önéletrajzát, majd Elie Wiesel néven felvette a személyazonosságát is. Grüner 1986-ban személyesen találkozott Elie Wiesellel, az összejövetelt egy svéd újság szervezte meg. A találkozón Grüner és Wiesel is úgy nyilatkozott, hogy még soha életükben nem találkoztak. Grüner nem értette dolgot, mivel jól emlékezett egykori rabtársára, a nála 16 évvel idősebb Lázár Wieselre, akinek a karjára a haláltáborban az A-7713-as számot tetoválták. Grüner az 1986-os találkozó után gyűjteni kezdte azokat a dokumentumokat, amelyek állítása szerint egyértelműen azt igazolják, hogy az íróként elhíresült Elie Wiesel nem lehet azonos az A-7713-as számon nyilvántartott auschwitzi fogollyal. A keddi tárgyaláson a felperes a bizonyítékok közül kiemelte azokat az auschwitzi és buchenwaldi levéltárakból beszerzett okiratokat, amelyek szerint az A-7713-as számú rabként nyilvántartott Lazar Wiesel valójában 1913. szeptember 4-én született. Grüner Miklós szerint Elie Wieselnek az az állítása sem igaz, hogy a haláltáborban az édesapját, Salamon Wieselt az A-7712-es számon vették nyilvántartásba. A felperes által beszerzett dokumentumok szerint az A-7712-es számú rabot Ábrahám Wieselnek hívták, és 1900. október 10-én született, azaz nem lehetett az édesapja az 1913-as születésű Lazar Wieselnek. Köves Slomó ügyvédje, Nyizsnyovszki Alexandr a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Részben arra hivatkozott, hogy az alperes a kifogásolt cikkében nem tényállítást közölt, csupán a véleményét fogalmazta meg Grüner Miklós tevékenységével kapcsolatban. Az ügyvéd hozzátette: az USA-állampolgár Wiesel személyazonosságát ezidáig hivatalosan egyetlen amerikai és nemzetközi hatóság sem vonta kétségbe, így tényként kell kezelni, hogy a Nobel-Békedíjas író azonos azzal a személlyel, akinek vallja magát. A keddi tárgyaláson Bősze Ferenc ügyvéd, Grüner jogi képviselője úgy nyilatkozott: ügyfelét az igazság kiderítése motiválja, egyúttal visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint a Wiesel-ügy napirenden tartása alapot szolgáltathat az antiszemita és holokauszt-tagadó csoportok támadásaihoz. Bősze szerint Wiesel személyazonosságának minden kétséget kizáró bizonyításával éppen a holokauszt-tagadók kezéből lehetne kicsavarni egy éles fegyvert. Grüner Miklós ehhez annyit tett hozzá: egykori rabtársa emlékének tartozik azzal, hogy az általa átélt szenvedésekből ne élhessen meg egy másik személy, ne használhassa fel jogtalanul a valódi Lázár Wiesel személyazonosságát. A Fővárosi Törvényszék február 6-án hirdet ítéletet az ügyben. Kapcsolódó: Elie Wiesel az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának vendége  |
| |||||||||||||||||||||||
2014. január 19., vasárnap
[Lapszemle] Brutális rekorddal sokkol a német napenergia-termelés - Nem csak Németország mellõzné az atomenergiát - Orbán nagy megállapodást kötött Putyinnal - Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak? - Sikertörténet a magyar kis- és középvállalkozói világ - Megbukott az ócsai kísérlet - A finnugor hazugságot 1821-ben találták ki - Megkezdõdött az 'Elie Wiesel-per'
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése