 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Martonyi: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését 2014, január 20 - 17:26 MTI nyomán - alfahir.hu Magyarországnak az a célja, hogy a lehető legjobb barátságot építse ki a szomszédos országokkal - mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján Budapesten.  Beszédében a miniszter hangsúlyozta: a külpolitika alapvető célja a barátok szerzése, országok, nemzetek barátságát igyekeznek elnyerni. A külpolitikában a lehető legjobb viszonyt kell kiépíteni mindenkivel, aki erre érdemes - vélekedett, hozzátéve: a legfontosabb, hogy a szomszédos országokkal legyenek jók a kapcsolatok. Úgy fogalmazott: mivel a történelem és a földrajz közbeszólt, az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kulturális értelemben vett magyar nemzet a térség több országában van jelen. A szomszédos országok magyarjai közösségként definiálják magukat, és az országok között vitákhoz vezethet, ha közösségi jogok elismeréséről van szó - közölte. Megjegyezte: a vitákat kétoldalú keretek között kell rendezni. Azt a kijelentést tette: "Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését", csak azt kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a lehető legjobb barátság kiépítésének az országok között - tette hozzá. Mint mondta, minden szomszédos országban az ottani magyar közösség határozza meg a saját stratégiáját, és azt a mindenkori magyar kormánynak támogatnia kell. Martonyi János beszélt arról is, hogy a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. "Nem vagyunk egyedül", és ez különleges adottsága az országnak. Az országok közötti viták rendezéséhez jó keretet ad a közép-európai térség - mondta. Úgy látja, a valóságos együttműködéshez az európai integráció is jó háttér. Arról is beszélt, hogy Magyarország mindent "egyfajta józan szkepszissel" kezel, így az európai integrációt is. Azonban az ország részvétele "az integrációban alapvető és elsődleges nemzeti érdek". Magyarország igenis érdekelt az épülő, erős Európában, és érdemes erről értelmes, tisztességes vitát folytatni - hangoztatta. A külügyminiszter kérdésre közölte: a magyar-amerikai kapcsolatokban vannak viták, de "ezek jelentős része félreértéseken, félretájékozódáson és félretájékoztatottságon alapul". Mint mondta, "szeretettel várjuk a nagykövet asszonyt", biztosan értékes, hasznos beszélgetéseket folytathatnak majd. Azonban arra kérte Colleen Bradley Bell budapesti nagykövetjelöltet, hogy "ne előre, mások által megírt forgatókönyvből dolgozzon", hanem "maga alkosson ítéletet". Colleen Bradley Bell az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán múlt csütörtökön utalt arra, hogy Washington az elmúlt két évben nyíltan hangot adott több aggályának is a fékek és az ellensúlyok magyarországi állapotával és több intézmény függetlenségével kapcsolatban. Kijelentette, hogy kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal. A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe. Kopás Gyártási év: 1988 A Fidesz 88-ban beperelte a Magyar Hírlapot, mert sértő minősítést tett róluk. A pert elvesztették, Orbán Viktor utána az alkotmány felrúgása miatt kesergett. A Fekete Doboz Alapítvány filmje. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** 16 kérdés, amit nem mert feltenni a választásról Dull Szabolcs 2014. 01. 20. 12:59 Origo Hányat kell ikszelnem? Megint jönnek a kopogtatócédulákért? Tényleg nem lesz második forduló? Mi van, ha az ország másik végében, sőt külföldön szavaznék? Alaposan megváltoztak a választási szabályok az idén, de ne aggódjon, összeszedtük, mikor és mit kell tennie. Az idén már az új, 2011-ben elfogadott választási törvény alapján szavazunk, amely alaposan felforgatja a korábbi rendszert. Csak egy fordulót tartanak; kevesebb, 106 választókerület van - teljesen új határokkal; bevezetik a határon túliaknak a regisztrációt; az átjelentkezés rendszere is változik. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a parlamenti választásokról: Szóval milyen választás lesz április 6-án? Áder János államfő hétvégi közleménye óta immár hivatalos: április 6-án lesznek a 2014-es országgyűlési választások. Ekkor parlamenti képviselőket választunk, az új törvény szerint sokkal kevesebbet, mint eddig: 386 helyett 199-et. Az idén lesz még európai parlamenti és önkormányzati választás is, de az áprilisi azért a legfontosabb, mert a magyar parlamenti képviselők döntenek arról, ki legyen a miniszterelnök, és milyen törvények szerint éljünk az országban. Április 6-án szavazok, és kész? Bizony, nem kell többször elmennie szavazni: a parlamenti választás immár egyfordulós, április 6-án minden eldől. Ha egy választókerületben egy egyéni jelölt nem éri el az 50 százalékot, akkor is kiosztják a mandátumot, nincs második forduló sehol. Hányat kell ikszelnem? Április 6-án a szavazóhelyiségben két szavazólapot kap (kivéve, ha ön határon túli, de erről majd később). Az egyik szavazólapon pártok neveit olvashatja, alatta pedig öt nevet, akik képviselik az adott szervezetet. Épp a múlt héten dőlt el, hogy a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP mellett a baloldali pártok közös listát állítanak, náluk tehát öt pártlogót talál majd, de felette csak egy karikát. Persze még indulhatnak parlamenten kívüli pártok is, de egyelőre nem tudni, mekkora lesz a választék. A pártos szavazólap mellett kap egy olyan papírt is, amelyen egyéni jelöltek nevei szerepelnek. Az eddigieknél kevesebb, immár 106 választókerület van az országban, és minden körzet küldhet egy képviselőt a parlamentbe. Rájuk tehát külön lehet ikszelni. A két szavazatnak semmi köze egymáshoz: akkor is érvényes tehát, ha például egy fideszes egyéni jelöltre ikszel, de a másik lapon a baloldali, MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listára szavaz. A választási rendszer bonyolultsága miatt persze az egyéniben leadott szavazat az esetek többségében a jelölt pártlistájához is hozzáadódik, de ettől még ön mindkét ikszet oda húzza, ahová akarja. Sőt direkt érvénytelen szavazatot is leadhat, ha senki nem szimpatikus önnek. Gyorstalpaló lustáknak Ha lusta elolvasni az egészet, rendben, készítettünk egy rövidebb összefoglalót is: - Április 6-án parlamenti képviselőket választunk - Két szavazólapot kap: egyéni jelöltre és egy pártra szavazhat - Február 7-17 között értesítőt kap, hol kell szavaznia - Egyéni jelöltet ajánlóíven ajánlhat, akárhány jelöltnek aláírhat, kopogtatócédula nincs - Ha másik településen akar szavazni, április 4-én délután 4 óráig kell jeleznie a jegyzőnél - Ha külföldön akar szavazni, március 29-éig kell jeleznie - Átjelentkezésnél és külföldi szavazásnál is a saját lakóhely szerinti egyéni jelöltre szavazhat - Ha határon túli (nincs magyarországi lakcíme), regisztrálnia kell, március 22. a határidő - A határon túliak szavazhatnak levélben, de csak egy szavazólapot kapnak, nincs egyéni jelöltjük, csak pártra szavazhatnak. Ők már március 22-től visszaküldhetik a szavazási levélcsomagot. - Nemzetiségi választópolgárként is lehet regisztrálni, de a nemzetiségi választópolgár pártlista helyett nemzetiségi listára szavaz Ugyanúgy beleszólhatok abba, ki legyen egyéni képviselő, mint eddig? Beleszólhat, de nem ugyanúgy. A jelöltek immár nem ajánlószelvényeket (elterjedt nevén kopogtatócédulákat) gyűjtenek, hanem egy úgynevezett ajánlóívvel házalnak. A jelöltnek az íven 500 aláírást kell összegyűjtenie, hogy felkerülhessen a szavazólapra. Ne lepődjön meg tehát, ha csengetnek, és az aláírását kérik. Tényleg nem lesz kopogtatócédula? De nem ám! Ha valakit jelölni szeretne, arra a bizonyos ajánlóívre felírja a nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét, majd aláírja. Fontos változás, hogy ezt nemcsak egy jelöltnél lehet megtenni: annyi jelöltet ajánlhat, amennyi csak jólesik. Ha tehát ön aláír egy fideszesnek, jobbikosnak, MSZP-snek, LMP-snek, mindegyik ajánlása kivétel nélkül érvényes lesz. Hallom, teljesen átszabták a választókerületeket, honnan tudjam, hol szavazok? A választókerületeket valóban átszabták (176-ról 106-ra csökkentették), a szavazókörök azonban a legtöbb esetben ugyanott vannak. Mindenesetre február 7. és 17. között kap majd egy értesítőt, amelyen szerepel, hogy pontosan melyik választókerülethez tartozik, és hová kell majd mennie április 6-án. Ha nem kap ilyet, mindenképp érdeklődjön a polgármesteri hivatalban, miért nem szerepel a névjegyzékben. Ha a nővérem kocsival elvisz szavazni, akkor törvényt sértünk? Dehogyis, eddig is lehetett közösen menni szavazni a családdal, csak a szervezett utaztatást tiltották. Most annyi a lazítás, hogy a törvény csak a buszos utaztatást tiltja, vagyis autóval akárhányszor lehet fordulni a szavazókör felé.  Mindenki két szavazólapot kap, kivéve a határon túliak, ők egyet - Fotó: Tuba Zoltán - Origo (képméret: 666x444!) Mozgóurnát kérhetek, ha nem tudok elmenni szavazni? Vagy itt is van változás? Itt nincs változás, pusztán kényelmi szempontból továbbra sem lehet kérni. Viszont ha egészségi állapota miatt nem tud mozdulni, netalán el nem ítélt fogvatartott, akkor kimegy önhöz a szavazatszámláló bizottság. Ha mozgóurnát szeretne kérni, még ráér: április 4-én délután 4-ig kérheti a helyi választási irodától, de a szavazás napján délután 3-ig is igényelheti az illetékes szavazatszámláló bizottságnál. De mi van, ha egyáltalán nem leszek otthon április 6-án? Akkor buktam a választást? Nem. Lehetőség van arra most is, hogy nem a lakóhelyén, hanem egy másik városban szavazzon. A rendszert most úgy hívják: átjelentkezés (régebben igazolással szavazás volt a neve). Annyi a dolga, hogy jelzi személyesen vagy levélben a lakcíme szerinti helyi választási irodánál (ez a polgármesteri hivatalban működik), hogy máshol akar szavazni, és automatikusan felveszik a kívánt településen a kijelölt szavazókör névjegyzékébe (mindenhol kijelölnek egy szavazókört az átjelentkezőknek). Mindezt április 4-én délután 4 óráig teheti meg. De honnan tudom meg, kik a jelöltek a másik településen? Jó a kérdés, mert ez egy fontos változás: immár mindenki a saját lakóhelye szerinti jelöltekre szavaz. Ha például ön Budapest belvárosában lakik, de április 6-án Debrecenben van dolga, akkor ott is ugyanazt a szavazólapot kapja, mintha otthon lenne. Tehát Debrecenben is (ha például a Hajdú-Bihar megyei 1-es választókerületben szavaz) Rogán Antal és Kerék-Bárczy Szabolcs lesz az ön szavazólapján, és nem Kósa Lajos, illetve Szegedi István. A szavazatát majd hazaküldik a belvárosba, és ott hozzáadják a többihez. És ha külföldön leszek, hogyan szavazhatok? Ha magyarországi lakcíme van, de külföldön dolgozik, nyaral vagy ott van dolga április 6-án, természetesen élhet ott is a választójogával. Március 29-ig a lakóhelye szerinti jegyzőnél bejelentheti (személyesen, levélben, de ügyfélkapun keresztül is), hogy például Angliában vagy Argentínában kíván szavazni. A jegyző ekkor kihúzza önt a hazai névjegyzékből, és az adott külföldi névjegyzékbe veszik fel. Külföldről levélben nem szavazhatok? Elérkeztünk a legbonyolultabb ponthoz. Az új rendszerben kétféle külföldi szavazó van: akinek van magyarországi lakcíme (neki kell kérnie, hogy külföldön szavazhasson), illetve aki ugyan magyar állampolgár, de nincs magyarországi lakcíme (ők főként a határon túli magyarok). Az első esetben csak a külképviseleteken lehet szavazni (a Kormany.hu-n elérheti a külképviseletek listáját), a második esetben regisztrálni kell, és azután lehet akár levélben is szavazni. Minden választókerületben lesz egy szavazókör az átjelentkezőknek Lehet még regisztrálni? Igen. Ha tehát ön olyan magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi állandó lakcíme, regisztrálnia kell. Annyi a dolga, hogy kitöltse a kapott regisztrációs nyomtatványt, és postán visszaküldje a Nemzeti Választási Irodának (1854 Budapest, Magyarország), vagy a Valasztás.hu-n, illetve az ügyfélkapun keresztül kitöltse a kérelmet. Ezt még március 22-ig teheti meg. A legfrissebb adatok szerint 114 508-an már regisztráltak, látja, nem annyira bonyolult, ha ennyi embernek sikerült. Ők nemsokára a megjelölt címre kapnak egy szavazási levélcsomagot. Ez a levélszavazás ugyanúgy működik, csak otthon ikszelek? Bizony, otthon a karosszékben ikszelhet, de nagy különbség, hogy - a magyarországi lakcímmel rendelkezőkkel szemben - ön csak egy szavazólapot kap. Csak pártra szavazhat, egyéni jelöltje nem lesz. Ezt az egy szavazatát beteszi a megfelelő borítékba, a másik kapott borítékba az azonosításhoz szükséges adatait csomagolja, és az egész csomagot visszaküldheti postán április 5-én éjfélig a Nemzeti Választási Irodához. (Ha nem bízik a postában, bármelyik külképviseletre vagy magyarországi választási irodában leadható a csomag a szavazást megelőző két hétben vagy április 6-án is.) Kisebbségi vagyok, jeleznem kell? Nem kötelező, de már január elseje óta kérheti, hogy nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzékben. (Az elismert nemzetiségek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.) Ezt levélben vagy a Választás.hu oldalon is megteheti a következő hetekben. De ez csak egy lehetőség. Roma szervezetek le akarnak beszélni a nemzetiségi regisztrációról, megőrültek ezek? Több roma szervezet azt kifogásolja, hogy ha valaki a parlamenti választásokra nemzetiségiként regisztrál, nem szavazhat majd a pártlistákra. A nemzetiségi szavazó ugyanis szintén két szavazólapot kap, de a lakóhelye szerinti egyéni jelölt mellett nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szavazhat. Habár a nemzetiségi listával kedvezményes mandátumhoz lehet jutni a parlamentben, több roma szervezet ezt a megkülönböztetést alkotmányellenesnek tartja, ezért arra biztatják a romákat, hogy ne regisztráljanak, és szavazzanak csak nyugodtan a pártlistákra. Ön dönti el tehát, hogy pártlistára vagy nemzetiségi listára akar szavazni. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A demokrácia állapotáról 2013. október 10. 07:19 mandiner Javaslom a parlamenti létszám további csökkentését. Pontosan annyi képviselőre van csak szükség, ahány párt a parlamentbe került. Xerxész perzsa nagykirály, aki a tengert is megkorbácsoltatta, miután flottája Szalamisznál Kr. e 480-ban vereséget szenvedett az egyesített görög hajóhadtól, egy föníciai hajóval tért vissza Ázsiában. Az úton rettentő vihar tört ki, s mivel a hajó túlterhelt volt Xerxész kíséretével, az uralkodó élete is veszélybe került. E helyzetben a király a kíséretéhez fordult és felajánlotta nekik, hogy most megmenthetik a királyukat. A kíséretet alkotó perzsa főemberek meghajoltak és önként a tengerbe vetették magukat - a király megmenekült. Így meséli el ezt nekünk Hérodotosz. A magyar demokrácia hajója is borzasztó viharban hánykolódik immár húsz éve, ideje lenne hát a veszélyes tehertől megszabadulnia. A ballasztból 2014-től kidobnak vagy 180 országgyűlési képviselőt, ám - számos ok miatt - úgy véljük, hogy ez kevés lesz. Magyarországon ún. képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy minden választónak nagyjából nyolcmilliomodnyi esélye van a dolgok befolyásolására. A bevett eljárás szerint néhány tízezer honfitársunk (vö: "nép") egy hivatalos eljárás keretében megválaszt egy embert, aki az elkövetkező négy évben aztán fényesen megél, mint képviselő, cserébe viszont megígéri, hogy ez idő alatt az ő - mármint az őt megválasztó "nép" - érdekeit fogja képviselni; bármit jelentsen is ez. Ezután az illető felutazik Budapestre, a továbbiakban pedig azt csinál, amit akar, vagy amit mondanak neki; és a következő négy évben legfeljebb a tévében látják. Mondjuk többnyire nem is nagyon hiányzik senkinek. Miután ez így megy már lassan 25 éve, mindenki természetesnek veszi, pedig nem az. A kiemelkedően mazochista választópolgár, aki nézi a parlamenti közvetítéseket, némi eufemizmussal megállapíthatja, hogy az ő képviselői bizony többnyire nem a szellem sasmadarai. Mi több, úgy tűnik, a helyzet mintha folyamatosan romlana az első szabadon választott parlamenthez képest. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért van ez így? A képviseleti demokráciák néhány - a valóságban sohasem bebizonyosodó - feltételezésen alapulnak. Az első ilyen ábránd, hogy a választók okosan képesek elválasztani a búzát a konkolytól, és meg tudják ítéli, hogy ki alkalmas a képviseletükre és ki nem. Ez egészen egyszerűen nem így van. A választópolgárok döntő többsége nem képes erre; és nem csak azért, mert buta, hanem azért is, mert nem érdekli, és tulajdonképpen jó oka van rá. Az első ilyen jó ok az, hogy a magyar választók többsége egy szavát sem hiszi el a politikusnak, még akkor sem, ha történetesen rá szavaz. Nem hiszi el, egyrészt azért, mert közmegegyezés van abban, hogy minden politikus hazudik mint a vízfolyás; másrészt azért, mert tisztában van azzal, hogy a jelölt báb csupán, akit a háttérből irányítanak és - akár a saját meggyőződése ellenére is - csak azt teheti, amit valahol, valakik megengednek neki. A világ determinált, a politika mozgásterét behatárolja a "demokratikus" napirend, ettől nemigen lehet eltérni. Ezért aztán az, amit politikának nevezünk, nagyrészt nem más, mint instrumentalizált államirányítás, technikai részletkérdések összessége - mint például az, hogy milyen chipet kell a kutyákba beültetni, vagy merre görbüljön az uborka és a víz oltja-e a szomjat. Ezek roppant fontos kérdések, ám lássuk be, az átlagos választót nem nagyon érdeklik. Azon kérdések, amelyek viszont érdekelnék a választópolgárt, mint az interetnikai feszültségek, közbiztonság, halálbüntetés, abortusz, stb., azok - az átlag választó által is érthető, brutálisan egyszerű nyelven - nem tárgyalhatóak, a liberális gondolatrendőrség nem engedi. Szándékosan keltik az a benyomást, hogy a "nagy" dolgok már lefutottak. A liberális demokrácia a legjobb - vagy legalábbis a legkevésbé rossz - államforma, ezért nincs mit változtatni rajta, ez van és kész; a történelem pedig - e tekintetben - a végére ért. Ami folyik, az nyűglődés, civódás, jelentéktelen semmiség, a nagy dolgok már el vannak döntve. A liberális napirend szerint örökre eldöntött, hogy mi a "jó" és mi a "rossz", hogyan kell az embereknek együtt élni, miről lehet beszélni és miről nem. Olyannyira így van ez, hogy a fenti, az átlagválasztót érdeklő kérdések feszegetése szinte kizárólag a "radikális", vagy "szélsőséges" pártok sajátja lett. Ami maradt, az nem más, mint technikai jellegű szabályozás, államirányítás. Ezt viszont szakkérdésnek lehet tekinteni, amelyekkel nem politikusoknak, hanem felkészült szakértőknek kell foglalkozniuk, akiket külön erre képeztek ki. Az állam irányításának ilyesfajta felfogása közvetlenül vonja maga után a bürokrácia fékezhetetlen növekedését, a növekvő bürokrácia pedig egyre élhetetlenebbé teszi a világot. Radikálisan felvetődik a dichotómia a formális politikai szabadságjogok és a minket körülvevő társadalom tényleges befolyásolásának lehetősége között. Formálisan minden dolgot szabad, ám valójában nagyon kevés dolgot lehet a politika tárgyává tenni.  Vitanap szolíd érdeklődéssel / Népszabadság - Kocsis Zoltán A politikai kérdések ilyesfajta atrófiája közvetlenül felveti a kérdést: mi szükség van akkor a politikusokra? Láthatóan tulajdonképpen egyetlen "politikai" feladat maradt csak, méghozzá a vonakodó, ostoba, fasisztoid nép meggyőzése arról, hogy már elértük a létező világok legtökéletesebbikét, illetve, hogy a legtökéletesebb világ beteljesülésének útjában már csak az ő csökött gondolkodásuk áll. Ha jól meggondoljuk azonban, ez is inkább pedagógiai - tehát szakértői - feladat, mintsem politikai. A politika, a politikusok feladata lehetne még a nép szórakoztatása is, ám ennek egyre kevésbé felelnek meg politikusaink. A parlamenti képviselőkön mégoly felületesen is végigtekintve is az első benyomásunk az, hogy többségük alkalmatlan. Beszélni például alig néhányan képesek közölük. A papírból felolvasva elmakogott felszólalások nem emelik a parlamenti "vita" fényét és nagyon kevéssé szórakoztatóak. Valódi vita gyakorlatilag lehetetlen a mai parlamenti politikában. A képviselők monoton hangon felolvassák a pártok agytrösztjei által kiötlött "üzeneteket", "kommunikálnak" - hogy ezt a hányingerkeltő szót használjam -, és ezt csak ritkán szakítja meg egy-egy érdekesebb beszólás. Nem hangzanak el érvek, vagy ha véletlenül mégis, akkor nem vesznek róla tudomást. Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy valakit/valakiket érvekkel meggyőztek volna arról, hogy az általuk kitalált hülyeséget lecseréljék egy másikra. Nincs ennek értelme. Itt a ballaszt végső kidobásának ideje. Javaslom tehát, hogy a parlamenti létszám további csökkentését. Pontosan annyi képviselőre van csak szükség, ahány párt a parlamentbe került. Ezek mindegyike kap egy nyomógombot, amelyet előzetesen annyi szavazat megjelenítésére programoztak be, amennyit az illető párt a választásokon elért. A kormány előterjeszti a javaslatát, a parlamenterek megnyomják a gombjaikat, a kormánypárt győz, mindannyian hazamennek. Ez olcsó és tanulságos eljárás. A többit a szakértők majd elintézik. Egy füst alatt valószínűleg minket is. Kapcsolódó: Ebben a tévében Kövérnek áll a László *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Népnemzeti állam: A parasztság és munkásság, valamint a megújhodott értelmiség erkölcsi, szellemi és gazdasági közösségén alapuló az az állam, melyben minden emberi jog és hatalom természetes forrása a nép s amelyben a kormányzás a népért és néppel történik. A kormányzati tényezők hatalmukat a néptől nyerik s ezért a nép az államhatalomban önmagát tiszteli és becsüli meg. A vezetők elöljárói, szolgái a nemzet egészének, nem pedig urai s parancsolói a népnek. Egy az Isten! Szent Korona Szabadság Alkotmánya A Szent Korona Szabadság Alkotmányát nem lehet hatálytalanítani! A világ egyik legélhetőbb országa lehetne a miénk, csak sajnos kevesen tudják azt, hogy ez miért nincs így. Nem véletlen. Több mint fél évszázada eltitkolják történelmünket és lehetőségeinket. Tudatosan teszik ezt a gyerekkortól kezdve minden eszközt bevetve, úgy az oktatást, mint a média összes területét felhasználva, a nemzet megosztásáról nem is beszélve. Magyarországon a jelenleg is hatályos, az országgyűlés által többször is módosított, népszavazás által meg nem erősített "ideiglenes alkotmány" (1949. évi XX. tv. "Sztálini alkotmány") van érvényben, amely azonban állam és jogfelfogásunktól idegen, történelmi hagyományainkkal ellentétes. A Történelmi Alkotmány nem az állam akaratát képviseli, hanem az állam számára ír elő kötelező szabályokat. A jelenlegi Alkotmány szerint a legfőbb törvényhozó szerv az Országgyűlés, amit semmi nem korlátoz, hisz a normakontrollt az Alkotmánybíróság és a Köztársasági Elnök gyakorolja, csakhogy mindegyik függőségi viszonyban van az uralkodó pártokkal, hiszen azok választják meg őket... A Szent Korona Eszme Alapelvei: 1.§ Magyarország örökké szabad. 2.§ A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. b) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. 3.§ Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. 4.§ Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5.§ Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. Szent Korona Értékrend Alapvető információk PDF.: GAZDASÁGI ALAPELVEK - Alulról építkező önellátás, - a szükségletek kielégítése (az alapvető létszükségletek ingyenesek), - tervszerű többlet-termelés cserére, - az éves növekedés értéke szabályozott (nincs külföldi hitel), - kiegyensúlyozott költségvetés, - egyetlen bank: Magyar Nemzeti Bank. Az állam feladata az összehangolás. AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI - kettős vezetés minden szinten (diktatúra kizárva), - a legalkalmasabb személy kiválasztása (nyílt választás, szerződéssel), - mindenki visszahívható, - kétkamarás országgyűlés, - az államfő irányítja, a miniszterelnök vezeti az országot, kettős egységben, - államforma: közszabadságon alapuló demokrácia. JOGREND - iránymutatás = Alkotmány - irányelvek = Alaptörvény (Nemzetgyűlés) - összehangolás = törvények és jogszabályok (állami szervek) - végrehajtás = Települési Törvények A törvények és az alacsonyabb szintű jogszabályok nem szabályozhatják a hatalom megosztását és a hatalom gyakorlását, hanem csak a gyakorlati teremtő munka különböző szintjeit és folyamatait hangolják össze a harmónia fenntartása érdekében. A letölthető anyagok: Gondoskodó Magyarország http://nemzetiegyseg.com/program.pdf http://nemzetiegyseg.com/pgpontok.pdf Dr. Halász József összefoglalója: http://forum.2esely.hu/melleklet/gond-mo.pdf Szemkilövetés kormányától a szemfényvesztés kormányáig Pomáz ~ 2012.10.08 - Magyarország és az Illuminati - Dr. Tóth Zoltán József  Videó: http://www.youtube.com/watch?v=QNR8SS-UYdc Továbbá: Tóth Zoltán József Dr. - A Szent Korona-tan mai hatásai Dr. Tóth Zoltán József. A földkérdés tegnap és ma [1] [2] [3] Tóth Zoltán József egyetemi docens: A Szent Korona jogrendszer Kocsis István: A Szent Korona országa  Videó: http://www.youtube.com/watch?v=eLjau7qe0GI Továbbá: Szent Korona misztériumának, és tanának időszerű kérdései Kocsis István - A Szent Korona védőboltozata Szent korona tan és misztérium Kocsis István - Szakrális hierarchia Trianon rejtélyei A Szent Korona rejtélyei ~ Pap Gábor - Civil Akadémia "Angyali korona, szent csillag" - a magyar Szent Koronáról. - EchoTV - Civil Akademia ~ 2012.04.22 - Előadó: Pap Gábor művészettörténész  Videó: http://www.youtube.com/watch?v=OebPS2Db9Tk&list=PLfhjiffVyDcyeofkensPrSaXyWyAChU6o Továbbá: Papp Gábor A Szent Korona üzenete |
| |||||||||||||||||||||||
2014. január 21., kedd
[Dokumentum] Martonyi: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését - 16 kérdés, amit nem mert feltenni a választásról - A demokrácia állapotáról - Szent Korona Szabadság Alkotmánya
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése