 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Többmilliárdos megszorítás: Zárolták az egyetemek pénzét Danó Anna - Ónody-Molnár Dóra 2013. november 23. NOL A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél, értesült a Népszabadság. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban. Orbán Viktor májusi határozatával indokolják a milliárdos kivonásokat Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a zárolásról levélben értesítette a felsőoktatási intézmények vezetőit. Lengyel Györgyi egy májusi kormányhatározatra hivatkozik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök "a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről" hozott. A túlzottdeficit-eljárást azonban az Európai Bizottság június végén megszüntette. A közigazgatási államtitkár csütörtöki levele szerint "az elrendelt zárolás azonnali végrehajtása érdekében, az intézmény bevétele terhére (...) soron kívül 2013. november 22-ig befizetni szíveskedjenek" az Emmi számlájára. Az intézményeket különböző mértékben sújtja az újabb megszorítás: néhány egyetem azzal szembesült, hogy nagyobb összeget kell befizetnie, mint amennyit nemrégiben többletforrásként kapott. A Balog Zoltán által vezetett minisztérium levelében az is furcsa, hogy a zárolást a saját bevétel terhére rendelték el. Ha az állami támogatás terhére zárolnának, azt az elszámolásnál vissza is kéne adniuk az intézményeknek. De nem csak ez különös a levélben. "Továbbá felhívom szíves figyelmét, hogy a hóközi fenntartási kiadások olyan mértékben kerüljenek teljesítésre, hogy a decemberben esedékes, november havi bérfizetések fedezete - a 2013. évi zároláshoz kapcsolódó befizetéseken túl - az intézmény rendelkezésére álljon" - utasította Lengyel Györgyi a rektorokat. Ezzel a mondattal a minisztérium lényegében elismerte, hogy az egyetemeken működési gondok vannak, a béreket fizessék ki, de a beszállítók még várhatnak. A most zárolt összegből a Semmelweis Egyetemre 481 millió forint jutott. Szél Ágoston rektor körlevelében már meg is tiltotta, hogy a gyógyításhoz külső szállítótól a klinikák vezetői vásároljanak. Az érintettek kizárólag az életmentő, sürgős esetek ellátásához szükséges eszközöket (vér, egészségügyi gázok, gyógyszerek, élelmiszerek) rendelhetnek, de ezekről is csak olyan számlákat írhatnak alá a gazdasági vezetők, amelyekben a kifizetést 2014-re dátumozták. Lapunknak az egyetemen dolgozó gyógyítók közül többen azt mondták: egyelőre fogalmuk sincs, hogy a nem sürgős, de életmentő eseteket hogyan, miből fogják megoldani. Hiszen ezeknek a betegeknek is joguk van az ellátáshoz, a területi ellátási kötelezettségből adódóan az egészségi állapotukat helyre kell állítani. Sőt egyikük úgy fogalmazott: bár régóta dolgozik egyetemi gyógyítóként, de még soha nem fordult elő, hogy ilyen szinten akadályozták volna a betegellátást. Tavaly hétmilliárd forintnyi zárolást vertek az intézményekre, akkor emiatt - a téli vizsgaidőszak ellenére - számos helyen bezártak könyvtárakat, kollégiumokat, épületszárnyakat, hogy az egyetemek vezetői így spóroljanak a fenntartási költségeken. A tavalyi zárolás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány felsőoktatási politikája ellen egységbe forrjanak az ágazat különböző szereplői, és utcára vonuljanak a diákok.  A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél, értesült a Népszabadság. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban. Az utasításban többek között ez áll: "Továbbá felhívom szíves figyelmét, hogy a hóközi fenntartási kiadások olyan mértékben kerüljenek teljesítésre, hogy a decemberben esedékes, november havi bérfizetések fedezete - a 2013. évi zároláshoz kapcsolódó befizetéseken túl - az intézmény rendelkezésére álljon" Jól értjük, hogy ez azt jelenti ugy rendelik el a zárolásokat, hogy tudják, ez gondot fog okozni még a fizetések folyósításában is? Ugyanott tartunk mint egy éve? (Kettős Mérce - nol.hu) Kapcsolódó: Emmi: nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Betétzárolás - áll a bál a takarékszövetkezetek körül Bemondta a tutit a munkáltatók vezére Csütörtök, 2013. november 21. 14:55 168 Óra Online Elhatárolódik tizenkét takarékszövetkezeti vezető Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárának sajtónyilatkozataitól, mivel ezek szerintük nemcsak a takarékszövetkezeti tagság, hanem az ügyfelek, betétesek körében is indokolatlan aggályokat szülhetnek. Dávid Ferenc korábban több médiumnak is úgy nyilatkozott, hogy az új takarékszövetkezeti törvény bizonyos feltételek mellett lehetőséget ad a betétek zárolására. A tizenkét magyarországi takarékszövetkezeti vezető által aláírt, MTI-hez eljuttatott levél aláírói hangsúlyozzák: a VOSZ-főtitkár által vezetett médiakampány kárt okoz a takarékszövetkezetek üzletmenetében, "miközben azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha a szövetkezeti hitelintézetek tagságának és betéteseinek nevében lépne fel". A levél aláírói hangsúlyozzák: minden alapot nélkülöznek a betétek zárolásával és a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos állítások - írja a Hirado.hu. Hangsúlyozzák a közleményben: az állam 136 milliárd forinttal növeli meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját is létrehozza. Ezzel az Országos Betétbiztosítási Alap betétvédelmen túl új pénzalap jött létre az egyetemlegesség alapján érvényesített igényekért való helytállás biztosítására.  "Minden ellenkező állítással szemben a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betétek minden eddiginél nagyobb biztonságban vannak, mert a törvénymódosításnak köszönhetően létrejövő keresztgarancia-rendszernek köszönhetően a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betéteket a jövőben nemcsak az OBA, hanem az összes többi takarékszövetkezet, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet garanciája is biztosítja" - írták. A közlemény szerint a sajtóban megjelent ideiglenes intézkedések bevezetésére a közlemény szerint kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a szövetkezeti hitelintézet működéséből eredő problémák olyan szintet értek el, amelyek már veszélyeztetik az intézmény tőkemegfelelését és biztonságos működését - így közvetve az ügyfelek betéteit. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének ilyen esetekben rendelkezésre álló, a törvénymódosítás által biztosított jogkörei megegyeznek az Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv az összes magyarországi hitelintézetnél (a hitelintézetekről szóló törvényben deklarált) eddig is gyakorolt jogával - olvasható a közleményben.  A közleményt kiadó takarékszövetkezeti vezetők hangsúlyozzák: elhatárolódnak Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár sajtónyilatkozataitól, szerintük ezek "nemcsak a takarékszövetkezeti tagság, hanem az ügyfelek, a betétesek körében is indokolatlan aggályokat szülhetnek". "A főtitkár által vezetett médiakampány kárt okoz a takarékszövetkezetek üzletmenetében", miközben azt a látszatot kelti, mintha a szövetkezeti hitelintézetek tagságának és betéteseinek nevében lépne fel - olvasható a közleményben.  A levél aláírói úgy fogalmaztak: "Arra kérjük Dávid Ferencet, tartózkodjon a felelőtlen, a takarékszövetkezeteknek kárt okozó nyilatkozatoktól és attól, hogy látszólag a szövetkezeti hitelintézeti integráció nevében fellépve alaptalan aggodalmakat gerjesszen a takarékszövetkezeti tagság és az ügyfelek körében." "Ellenkező esetben a VOSZ főtitkára által a szövetkezeti hitelintézetek gazdálkodásában okozott károkat kénytelenek leszünk jogi úton érvényesíteni" - áll a közleményben. A közleményben a takarékszövetkezeti vezetők végül hangsúlyozzák: "Mostantól a rendes napi üzletmenetre kívánnak koncentrálni, ezért a levéllel lezártnak tekintik az ügyet." Kapcsolódó: Hasít a Fidesz a Századvég szerint *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Így szőtték a kartellt a bankok november 22, 2013 Index.hu - Nemzeti Civil Kontroll Egy gyanús félmondat, két reggeli 2011-ből. Ebből lett az eddigi legnagyobb kartellbírság, amit 11 kereskedelmi bankra rótt ki a versenyhivatal. A nyilvánosságra hozott levelezésekből, feljegyzésekből és a banki vezetők kihallgatásából nagyon izgalmas részletek derültek ki. Két őszi reggeli, egy négymilliárdos félmondat, egy szinte lehetetlen helyzet feloldása, titkos számok, és sok mellébeszélés - ez mind kiolvasható a GVH szerdai határozatának részletes indoklásából. A hatóság hatalmas, 9,5 milliárdos bírságot szabott ki 11 bankra összebeszélés miatt. A pénzt a bankok befizetik, ezt kérdésünkre tegnap elárulták, de az ügy várhatóan a bíróságokon folytatódik, és a bankoknak meg is vannak a komoly érveik a vitához. A helyenként kézzel írott jegyzetekből, emailezésből mindenesetre sok minden kiderül a magyar pénzintézetek világának bizalmaskodó, klubos világáról.  Kartellező bankvezérek a Magyar Parlamentben. Magyarország Kormánya velük tárgyal...Kartellező bankvezérek a Magyar parlamentben Balról: Heinz Wiedner a Raiffeisen Bank vezérigazgatója Harmati László az FHB Bank vezérigazgatója Balázs László a Volksbank vezérigazgatója Erdei Tamás az MKB Bank elnök-vezérigazgatója Tomas Spurny a CIB Bank vezérigazgatója Patai Mihály a Bankszövetség elnöke Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára várakoznak a kormányfő és a Bankszövetséggel kötött megállapodásban érintett pénzintézetek vezetőinek találkozója előtt az Országházban. Fotó: Kovács Tamás / MTI Kockázatos reggeli A GVH szerint reggelizés közben beszélték meg a bankok a kartellt. Ennek a lényege, hogy a bankok azért beszéltek össze, hogy akadályozzák ügyfeleik devizahiteleinek rögzített árfolyamú végtörlesztését 2011-2012 fordulóján. A reggelisorozat története évekkel korábbra nyúlik vissza. Egy tanácsadó cég, a McKinsey még 2008 körül vetette fel, hogy érdemes lenne a magyarországi bankok lakossági kockázatkezeléssel foglalkozó vezetőinek rendszeresen összeülnie, hogy meg tudják vitatni a piaci fejleményeket, jogszabályi változásokat, és az együttes fellépés lehetőségeit. A bankok elmondása alapján általános csevegés mehetett a reggeliken: "megvitatták az aktualitásokat a lakossági hitelezésben" (mondta a Takarékbank), "a szakmai konferenciák kiegészítésképpen megosztották egymással a legjobb gyakorlatokat" (OTP), "általános szakmai kérdéseket tekintettek át" (FHB). A reggelisorozatot 2010-től kezdték rendszeresen megtartani, az elsőt a Budapest Bank szervezte. Az lett a szokás, hogy minden találkozó végén az egyik bank önkéntesen bejelentkezett a következő alkalom megrendezésére, amelyet saját székházában tartott meg. A bankárok általában 9-kor kezdtek, és 11-ig az asztalnál ültek. A GVH egyetlen védett tanúja, akinek még a monogramja sincs feltüntetve a 150 oldalas vizsgálati indoklásban, a következőképpen írta le az eseményt: Általában egy asztal körül ültünk, a reggeli bekészítve. "Retail risk" reggeli, és általában levezető elnök nem nagyon volt, hanem általában házigazda volt az, aki próbálta, hát mondjuk tematikát adva az egész történetnek, hogy mi legyen az a két-három dolog, amit mindenki gondol, arról beszéljünk, ami éppen akkor a kockázatkezelést érintette. A GVH szerint két alkalom volt fontos: a 2011 szeptember 15-i reggeli, amit az OTP székházában tartottak, majd ennek az október 3-án tartott folytatása, amit az MKB szervezett. Ami viszont a kartellügyi eljárásban fontos, hogy a GVH szerint a résztvevők - akik mind a lakossági hitelezéssel kapcsolatos kockázatkezelésért felelős középvezetők voltak, komolyabb döntési jogkörök és a bankon belüli befolyás nélkül - a találkozókról közvetlen feletteseiknek számoltak be. Emellett a reggelikről szóló emailek címzettjei között egyes esetekben felső vezetők is szerepeltek, ami azért fontos, mert a botrány egyik vitás kérdése, hogy a bankok legfelsőbb szintjein mit tudtak ezekről a reggelikről. A négymilliárdos félmondat A GVH legeslegerősebb bizonyítéka egy email, amit T. T., az OTP elemzési és modellezési főosztályvezetője küldött a 2011. szeptember 15-i reggeli után. A GVH szerint az alábbi mondat - ami ebben a levélben szerepelt - a banki kartell közvetlen bizonyítéka: "Abban mindenki egyetértett, hogy a hitelek tömeges kiváltása a teljes szektorra nézve hátrányos, így próbáljuk ennek intenzitását minél alacsonyabban tartani. Az ügy központjában az áll, hogy hogyan értelmezzük ezt a három tagmondatból álló összetett mondatot. A GVH szerint egyértelmű, hogy a megállapítás arra vonatkozik, hogy mivel nagyok lennének a bankok veszteségei a végtörlesztés miatt, ezért akadályokat gördítenek a hitelek tömeges kiváltása elé. Tehát lassítanák a folyamatot, és ebben a vád szerint mindenki egyetértett. Fontos a GVH szerint, hogy az emailre reagálva egyik címzett sem tiltakozott - ebből arra következtetnek, hogy ezzel hallgatólagosan mindenki egyetértett. Na de tényleg elhangzott ez a mondat? Az összes bank kettőt kivéve tagadta ezt. Az egyik kisebb résztvevő, az UCB viszont megerősítette, hogy elhangzott; az MKB pedig nem tagadta egyértelműen. A GVH-nak a már említett védett tanú így válaszolt az ezt firtató kérdésre: Igen, lehet, tehát ez, igen. Ebből úgy tűnik, hogy a titkos koronatanú is bizonytalan volt a kérdésben, a GVH ezt a mondatot mégis fontosnak tartja. A tanú szerint az lehet a mondat mögött, hogy mindenki, aki akkor a magyar bankrendszerben dolgozott, tudhatta, hogy iszonyatos, 3-5 hónapig tartó pluszmunkát okozott a végtörlesztés, ezért mindenki akarta minimalizálni az ügyfelek érdeklődését. A K&H Banktól tanúskodó középvezető szerint pedig a kívülállok számára is nyilvánvaló "evidencia" volt, hogy a bankoknak hatalmas veszteséget okoz majd a végtörlesztés. Arra viszont a GVH szerint sem utalt a koronatanú a vallomásában, hogy ezen a reggelin egy kartellszerű, tudatos összejátszást döntöttek volna el. Az utólag ránézve szerencsétlen mondat T. T. maga - aki a szóban forgó mondattal saját bankját egy 3,9 milliárd forintos bírsághoz segítette hozzá -, hosszasan szabadkozott a GVH-nak. Ő két részre bontja a mondatát. Szerinte az "abban mindenki egyetértett" rész csak a szektor veszteségeire vonatkozott, tehát ezt úgy kell érteni, hogy mindenki tudta, a végtörlesztés komoly veszteségeket okoz. Az "intenzitás alacsonyan tartása"-kifejezés, amiből a GVH arra következtetett, hogy a bankok akadályozni fogják a végtörlesztéseket, az ő értelmezésében csak az ő saját véleménye volt. Elég szerencsétlen megfogalmazás így utólag ránézve. Vannak azonban más, közvetett bizonyítékok is. A Raiffeisen lakossági kockázatkezelésért felelős főosztályvezetője például magának a vezérigazgató-helyettesének írt a találkozóról. Sejtelmesen így fogalmaz: "Tájékoztatásul küldöm a mai risk reggeli rövid összefoglalóját. 8-10 között ennél lényegesen többet beszélgettünk. Volt néhány gondolat és információ, amit még szívesen elmondok." Levelezett egymással egy Budapest Bankos és egy OTP alkalmazott is a találkozóról, utóbbi szerint "éppen a fix árfolyamú végtörlesztés miatt aktuálisabb beszélni mint valaha". Megoldották a fogolydilemmát? Szintén a bankok összebeszélésére utal a GVH szerint, hogy az Erste elismerte a hatóságnak: szóba került egy bizonyos "játékelméleti fejtegetés", ami a "végtörlesztési szabályozás hatásairól szólt". Itt a portfolio.hu újságírójának két nappal korábbi, "Fogolydilemmában a magyar bankrendszer" című rövid írása adhatta a vitaindítót. A cikk szerint a bankoknak nem éri meg devizahitelt kiváltó forinthitelt adni a saját ügyfeleinek, mástól elszívni ügyfeleket viszont igen. Ez egyfajta fogolydilemmát okoz: a szereplők egyenként akkor járnak a legjobban, ha nem működnek együtt a többiekkel, együttesen viszont akkor, ha összedolgoznak. Az ilyen típusú helyzetet koordinációval tudják megoldani a szereplők - és éppen ez az, ami a versenyjog szerint összebeszélésnek számít. A bankok egyébként eléggé bizalmatlanok voltak egymással szemben. Az OTP lakossági kockázatkezelési vezetője például azt írta kollégáinak a GVH által begyűjtött bizonyítékok szerint, hogy ugyan az összes bank azt mondta, hogy nem tervez "támadó stratégiát folytatni", tehát aktívan megpróbálni ügyfeleket elszívni a többiek elől, de "az UniCredit nem tűnt őszintének". Számokat is megosztottak Végül a harmadik nagy bizonyíték: a bankok korábban nem ismert számokat is megosztottak egymással. A szeptember 15-i reggelin például a végtörlesztés iránt érdeklődők számát és jellegét ami a Budapest Banktól elkobzott, kézzel írt feljegyzésen látszik:   A másik, október 3-i reggelin pedig teljesen bizalmas, a bankok hitelállományára vonatkozó adatokat osztottak meg egymással:   A bankok bizalmas adataival kapcsolatban a Raiffeisen egyik GVH-nak nyilatkozó középvezetője azzal kezdte vallomását, hogy Hát, ismerjük egymást. Majd hosszasan részletezte, hogy milyen módszerekkel kutatják a bankok a versenytársaikat. Ezt mondják a bankok A GVH jelentését végigolvasva jól körvonalazódik, hogy milyen érvekkel védekeztek a bankok az eljárásban. A legtöbb érintett ilyen-olyan megfogalmazásban legerősebb logikai érvként azzal hozakodott elő, hogy egy komoly veszteségeket okozó ügyben - ilyen ugye a végtörlesztés végrehajtása - eleve lehetetlen a versengés. Értelmetlen is lenne, hiszen azt az abszurd helyzetet eredményezné, hogy a bankok megpróbálják legyűrni egymást a minél nagyobb veszteségért. Az Erste például ki is mondta, hogy a devizahiteleken többet tudott keresni, mint amennyit a forinthiteleken, így a piaci versenyből következő logika egyáltalán nem indokolta, hogy aktívan támogassa a devizahiteles ügyfelek végtörlesztését. A Raiffeisen azzal védekezett, hogy a végtörlesztés kötelezően előíró jogszabály volt durva beavatkozás a piaci folyamatokba, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a bankok ehhez nem vágtak jó képet, illetve próbálták a veszteségeiket minimalizálni. Az Erste szerint eleve kizárt bármilyen jogsértő, versenykorlátozó együttműködés, ha a felek nem rögzítik pontosan ennek az eszközeit. Azt pedig a GVH is beismerte, hogy a versenykorlátozó eszközök használatát a bankok nem rögzítették, legalábbis ilyenre nincs bizonyíték. Miért jogsértő egy beszélgetés? A CIB szerint nem jogsértő az, hogy a téma a reggelisorozatban felmerült, ahogy az sem, hogy az ott ülők elemezték a lehetséges válaszlépéseket. Az OTP szerint a versenykorlátozásra az sem bizonyíték, hogy a résztvevők egy későbbi emailváltásban egy következő, október eleji időpontra egy rendkívüli találkozót egyeztettek le. Az egész találkozósorozat célja ugyanis a készülő vagy elfogadott törvényekkel kapcsolatos szakmai egyeztetés volt. És egyeztetett stratégia sem volt A bankok a reggelin elhangzottak utólagos értelmezése mellett azt is vitatják, hogy a későbbiekben egyeztetett stratégiát követtek. Szerintük nem igaz, hogy a végtörlesztéshez kínált forinthitelek kamatán emeltek, sőt, a CIB például számokkal is bizonyítja, hogy a megbeszélések után olcsóbban adott forinthiteleket, mint korábban. Az MKB még egy új hitelt is bevezetett, hogy a végtörlesztőket gördülékenyebben tudja kiszolgálni. A K&H azzal érvelt, hogy a többi banktól függetlenül döntött a stratégiáról és a hitelei árazásáról. A bankok azt is mondják, hogy a reggelin részvevők a bankokon belül sem stratégia, sem árazási kérdésekbe nem szólhatnak bele, semmilyen döntési jogkörük nem volt, a bankvezetők pedig erről a témáról nem egyeztettek más találkozóikon. Sőt, állítják, hogy sok felsővezető nem is tudott a végtörlesztéssel kapcsolatos egyeztetésről. Több bank azért kritizálja a GVH versenytanácsát, mert a bizonyítékokat önkényesen és rosszhiszeműen értelmezte. Például a fentebb szereplő írásos feljegyzések kapcsán a Versenytanács csak feltételezi, hogy azok állományi adatok, mert az nem egyértelmű, hogy az egyes bankok neve mellett szereplő számok mit jelölnek. Így az sem, hogy azok fontos számok voltak, vagy sem - érvelnek. Többen azt állítják, hogy a fentiek publikus, már korábban ismertté vált számok voltak. Kinek lehet igaza? A GVH versenytanácsa azzal kezdi összegzését, hogy ahhoz, hogy a bankok összejátszanak, nem fontos feltétel, hogy ezt hivatalosan is eldöntsék. Az is elég ehhez, hogy összehangolt legyen a magatartásuk. A tanács kitart amellett, hogy a bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy szeptember 15-én a bankok átfogó tervet alkottak, hogy együttesen visszafogják a végtörlesztést kiváltó forinthiteleket, majd a következő hetekben ennek megfelelően cselekedtek. Szerdán a legtöbb érintett bank jelezte, hogy bírósághoz fordul az ügyben. Kapcsolódó: Echo TV - Riportjaink // 2013-11-21 Kartellbírság Orbán üzent Japánból - mellbevágtak a hazai hírek Kartell-ügy: védett tanú vallott a magyar bankok ellen Kiugrott bankárok viszik sikerre a pórul járt devizahiteleseket *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Pénztárgépmutyi: mennyit bukunk a kormány jóvoltából? A megénekelt előzmények után ma a sorstársakkal együtt elmentünk a meghirdetett helyszínre. A helyi pénztárgépes cég a lehetőségekhez képest korrektül felvázolta a helyzetet: az Alt Cash továbbra is szopóágon, a várt csoda elmaradt, egyelőre más lehetőség nincs a jogkövető kiskereskedő előtt, mint átírni a géprendelést egy másik cég által forgalmazott más típusra. Vészmegoldának azt találták ki, hogy egy másik forgalmazónál árkedvezményt kapva át lehet vinni a rendelést, arról határidőre megjön a visszaigazolás, amivel jogkövetőek lehetünk még határidőn belül. Ez - a körülményekhez képest - korrekt megoldás, mégis vannak itt alapvető bajok: 1: Az Alt Cashnél befizetett előlegek sorsa nem világos. Aki akart kitölthetett és aláírhatott egy jogfenntartó nyilatkozatot, miszerint ha valami csoda folytán a gépek engedélyt kapnak akkor az eredeti rendelésnek megfelelően az Alt Cash szállíthatja a gépét. Ők kockáztatják a NAV kiemelt ellenőrzését, mert csak. (tanulságos a videó, tessék megnézni) 2: Aki nem akart élni ezzel annak maradt két lehetősége: 1: megrendeli a felkínált árkedvezményes gépet, 2: felkeresi a NAV időközben rendelőssé vált oldalát, és megrendelhet ott egy másik típust, aztán a lekesselt előleg bekerül a majd lesz vele valami kosárba. Ez, kedves Feleim, a szabadpiaci verseny Magyarországon. A kormány a csókosai kedvéért belenyúl a piacba, visszavonja az engedélyét annak a gépnek amire állami támogatást is adott. A szopórollerre küldés a piacon a gyakorlatban azt jelenti, hogy jól felfogott anyagi érdekedből a választásod pusztán elméleti: a pénztárgépes ahhoz az árelőnyhöz amit ajánlani tud nyilván meg kellett állapodjon egy másik forgalmazóval, és ha nem szeretnél még nagyobbat bukni akkor megrendeled azt az egyféle gépet, amire az árkedvezményt érvényesíteni tudod. Vagy bevállalod a buktát és drágább árakat, és mást választasz a NAV felületén. Választás? Árverseny? Röhögtetsz? (varanus.blog) *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Kitálaló NAV-os: "Bólogató Jánosok ülnek az adóhatóságnál" 2013. november 21., csütörtök, 19:18 HVG Az országos adócsalásokkal foglalkozó szakembereket félreállítják a NAV-nál, a vizsgálatokat leállítják, a korrupciós ügyek pedig elakadnak az ügyészségen - fórumot tartott a Hallgatói Hálózat a NAV-gate kirobbantójával. "A leggyakoribb eset az a NAV-nál, hogy olyan embereket ültettek bizonyos pozíciókba, akik tudják, hogy bizonyos adózói köröket nem kell bántani. Le sem kell telefonálni nekik, ami súlyosabb annál, mintha leszólnának" - mondta Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa a Hallgatói Hálózat fórumán csütörtökön. Erre a korrupt rendszerre a legnagyobb veszélyt az önszerveződés jelenti a NAV volt munkatársa szerint. A kormány azt szeretné, hogy bólogató Jánosok kerüljenek ki az egyetemekről a közigazgatásba. Hasonló emberek vannak a NAV-nál is - mondta. A NAV-gate kirobbantója szerint ezt mutatja az is, hogy az ELTE rektora nem engedélyezte a rendezvény megtartását. Szerinte az a valószínűbb, hogy senki nem szólt le neki, hanem úgy működik a rendszer, hogy ha olyan ügyről van szó, ami egy nagy embernek nem tetszhet, akkor önként úgy tesznek. Félreállítják azt, aki szól Horváth András a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságára kitérve elmondta, hogy ezen az igazgatóságon belül volt egy osztály, ahol az országos láncolatú adócsalásokkal foglalkoztak 2007 óta komoly szakemberek. 2010-ben volt egy átszervezés, új vezetők kerültek pozíciókba, és ezt a területet 2011-től megpróbálták leépíteni.  Horváth András, a NAV-gate kirobbantója - Fotó: Stiller Ákos Horváth András szerint korrumpálhatatlan, nagy tudású embereket rúgtak ki, vagy fokoztak le, és 2012 végére ezt a területet végleg megszüntették. A NAV volt munkatársa úgy látja, ez az ügy is mutatja, milyen súlyos problémák vannak az adóhivatalban. Azokat a kollégákat, akik a közérdek érdekében tennének, kiváló eredményeket értek el a területén, félreállították - mondta. Ezeket jelezte az ügyészségnek tett feljelentésében, és a fórumon reményét fejezte ki, hogy az ügyészség megvizsgálja ezeket az ügyeket. Ha azt mondom a NAV hivatali visszaélésekkel terhelt vezetői hálózat, amely kormányokon átívelve lehetővé teszi, hogy a legnagyobb adózók kivételek legyenek, akkor finoman fogalmaztam - mondta Horváth András. Azért lépett a nyilvánosság elé, "mert minden más csatorna bedugult". Kérdésre válaszolva azt mondta, nem konkrét személyekkel volt problémája, amikor megkereste a kormánypártot a kormányváltás után. Azt jelezte nekik, hogy mely pozícióknál lehet probléma, és abban kért segítséget, hogy a rendszert megváltoztathassák. Konkrét személyekkel a kilépése előtt támadt gondja, amikor nem hagyták hogy befejezzen vizsgálatokat. Véleménye szerint az első reakciók a kormányzat részéről a szokásosak voltak: csúsztatás, tagadás, a kormánypárti média leállítása. Amikor a NAV azt mondta, hogy vizsgálatot tartott a szervezetnél, és nem talált semmit, valójában csak egy informatikai lekérdezésről volt szó, amivel egyébként sem lehet visszaéléseket kimutatni. Az elmúlt napok eseményei úgy tűnik rákényszerítették a kormányt arra, hogy mondjon valamit. Horváth András szerint ezért mondta azt a miniszterelnök, hogy cukorfronton nagy problémák vannak. Ez csak egy kis szelete a problémáknak, de csak így tovább - mondta. A nagy adózónál leállítják a vizsgálatot Horváth András a fórumon elmondta azt is, van olyan cég, amely havonta 10-20 milliárdos forgalmat bonyolít, és pár évente megállapítanak neki néhány milliós adóbírságot. A legnagyobb baj azonban az, hogy amikor a számlahálózatokat feltáró vizsgálat elér egy nagy adózóhoz, akkor vége a vizsgálatnak a NAV-nál. Ráadásul már annyira le van épülve az ellenőrzési szakterület, hogy amit letesznek az asztalra, az nem állja meg a helyét az Európai Bíróságon - mondta. Azok a korrupciós ügyek, amelyekkel a Fidesz megnyerte a 2010-es országgyűlési választásokat, mind megakadtak az ügyészségen, és nem nyerték el méltó büntetésüket - mondta a NAV volt munkatársa. Természetesen tart attól, hogy az ő feljelentésének is ez lesz a sorsa, de bízik abban, lesz eredménye ennek az egésznek - tette hozzá. Mindenütt van beépített ember és tartótiszt Horváth András szerint a sajtóban korábban megjelent 1700 milliárdos becslés, amely az áfacsalással eltűnik az adóbevételekből, csak alsó hangon ennyi. Ez körülbelül 25-30 százalékos feketegazdasággal számolva jön ki, de a vizsgálatai során sokkal nagyobb mértékű feketegazdasággal találkozott, és a tényleges elcsalt összeg a becsültnél sokkal nagyobb lehet. A NAV volt munkatársa elmondta azt is, hogy nyáron egy rendezvényen meghallgatta Ángyán József előadását, és minden egybevágott azzal, amit ő is tapasztalt. Nemcsak a NAV-nál, minden állami hivatalban van beépített ember, és van tartótiszt, aki mögött ott áll egy oligarcha. Horváth András úgy látja, a NAV a mostani szervezeti felállásban nem lenne képes behajtani azt az 1700 milliárdot, amit elcsalnak évente. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, jelentős változtatásokat kellene végrehajtani a rendszerben: jelenlegi munkatársakat kellene elbocsátani, és a jó szakembereket, akiket korábban kirúgtak, vissza kellene vinni a NAV-hoz. A NAV volt munkatársa szerint az adócsökkentés is megoldást jelenthetne a helyzetre nagyon sok területen, de az a probléma, hogy a kormány politikája az egykulcsos személyi jövedelemadó és vele szemben a jövedéki adó és az áfa emelése. A kockázatokkal tisztában van, azzal, hogy vannak bosszúszomjas érintettek, de arra is számít, hogy a nyilvánosság nyújthat neki védelmet - mondta a fórumon kérdésre válaszolva. Kapcsolódó: Így működik a százmilliárdos áfacsalás *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** A lengyelek száztizenkilenc Leopard tankot vesznek - nekünk lassan egyetlen darab sincs 2013.11.21. 15:12 MTI - Deres.tv  Lengyelország száztizenkilenc darab Leopard típusú harckocsit vesz Németországtól - jelentette be a varsói védelmi minisztérium pénteken. Az ügylet értékét 180 millió euróra, azaz 54 milliárd forintra becsülik. Tomasz Siemoniak lengyel és Thomas de Maiziere német védelmi miniszter a vásárlásról szóló szerződést a nyugat-lengyelországi Poznanban írta alá. Ennek értelmében a német fél 105 Leopard 2A5 típusú harckocsit, valamint 14 2A4-es típust szállít. A szerződés kiterjed a kiegészítő fegyverzetekre, logisztikai, műszaki és kiképzési támogatásra. A fegyvereket 2014-ben és 2015-ben szállítják. Siemoniak kijelentette, hogy a beszerzendő harckocsimodell sokáig lehet majd használatban anélkül, hogy korszerűsíteni kellene. A lengyel hadsereg már jelenleg is 128, a múlt század 80-as éveiben gyártott és Lengyelországban több mint 200 millió euróért korszerűsített Leopard 2A4 típusú harckocsival rendelkezik. A most vásárolt harckocsik leszállítását követően Lengyelország lesz ennek a harckocsi típusnak az egyik legjelentősebb használója a világban. Lengyelországnak, amely egykoron a Varsói Szerződés tagja volt, majd belépett a NATO-ba, jelenleg 900 harckocsija van. Ebből 128 a Leopard 2A4 típusú, a többi még szovjet gyártmányú. Deres: Érdemes hozzáfűzni, hogy Magyarországnak jelenleg körülbelül tucatnyi régi (még éppen használható) T-72-es harckocsija van. Még csak ötlet szintjén sem merül fel a honvédségnél, hogy fejlesszék, bővítsék a harckocsi állományt. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ébred Észak-Európa fehér ifjúsága: 12 ezer balti nacionalista vonult fel Rigában (videó) A litván függetlenség napján észt, lett és litván nacionalista hazafiak vonultak fel Lettország fővárosában, Rigában.  A résztvevők közös nyilatkozatban tettek ígéretet, hogy együttes erővel fognak harcolni a nemzetromboló globalizmus ellen és őrizni fogják a Nemzetek Európáját. A világ egyik legnagyobb fáklyás felvonulásán a három ország legjelentősebb nacionalista szervezetei vettek részt, hogy együttesen ünnepeljék meg Lettország 95 évvel ezelőtti függetlenné válását. Ezt a függetlenséget azután a Szovjetunió tiporta el és a szabadság reményét csak a balti hazafiak által emiatt is nagyra becsült Wehrmacht és Waffen-SS seregek adták vissza egy rövid időre a második világháború alatt. Mindhárom nemzet a Szovjetunió '90-es évek eleji összeomlása után nyerte vissza újra szabadságát. Kapcsolódó: Rasszista Tömörkény: "A cigányok letelepedtek, másnap megkezdődtek a nagymértékben való lopások" Felvidéki felmérés: a tótok egy része azt hiszi, a magyarok Trianon után kerültek "Szlovákiába" Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák II. rész A zsidók ellepik az országot - ettől retteg leginkább a magyar Herzl Tivadar: A Zsidó-Állam  |
| |||||||||||||||||||||||
2013. november 23., szombat
[Lapszemle] Többmilliárdos megszorítás: Zárolták az egyetemek pénzét - Betétzárolás: áll a bál a takarékszövetkezetek körül - Így szõtték a kartellt a bankok - Pénztárgépmutyi: mennyit bukunk a kormány jóvoltából? - Kitálaló NAV-os: ''Bólogató Jánosok ülnek az adóhatóságnál'' - A lengyelek száztizenkilenc Leopard tankot vesznek, nekünk lassan egyetlen darab sincs - Ébred Észak-Európa fehér ifjúsága: 12 ezer balti nacionalista vonult fel Rigában (videó)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése