 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Varga: Magyarország Európa élvonalához tartozik 2013. november 15., 08:19 MTI-fidesz.hu A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzeti össztermék gyarapodását tekintve Magyarország Európa élvonalához tartozik, a tárcavezető szerint jövőre két százalék fölötti is lehet a növekedés - írja a Magyar Nemzet pénteki számában. Varga Mihály a lapnak nyilatkozva elmondta: Magyarország a negyedéves adatok alapján az első helyen van a visegrádi négyek között, az éves adatok tükrében Lengyelország mögött a második helyen áll, az egész európai közösséget figyelembe véve negyedéves vetítésben negyedik, évesben pedig hatodik a 28 ország között. "Gyenge pontunk továbbra is az, hogy a magyar államadósság a nemzeti össztermék 80 százalékára rúg, azaz rendkívül magas" - fogalmazott a lapnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, érdemes volna elgondolkozni azon, hogy ha az építőipar ilyen nagymértékben tudta élénkíteni a gazdasági növekedést, akkor nemcsak az állami megrendelések oldaláról kellene érvényesíteni ezt a hatást, hanem magáncélú beruházások terén is. A tárcavezető szerint érdemes lenne kiterjeszteni a hitelezést élénkítő programokat a magáncélú építkezésekre, felújításokra is - írja a Magyar Nemzet pénteki számában. Kapcsolódó: Varga: Európai összevetésben is jók az adatok Bombameglepetés: Robog a magyar gazdaság Elegük van: a britek 40%-a el se menne szavazni  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Százezer tulajdonos jogait függesztheti fel az állam 2013. november 15., péntek HVG A jövőben senki sem lehet biztos abban, hogy az állam nem veszi el a magántulajdonát, ha hatályba léphet az a kihirdetés előtt álló törvényjavaslat, amellyel a kormány magasabb fokozatra kapcsolja a takarékszövetkezetek államosítását: a központi állami szervezet egy évre felfüggesztheti a takarékok tulajdonosait, és ami még veszélyesebb, azt is megtilthatja, hogy a szövetkezetek kifizessék a betétes ügyfelek pénzét. A jövőben semmilyen garancia nem véd meg senkit attól, hogy tulajdonát kisajátítja az állam egy személyre szabott törvénnyel, ha hatályba léphet a takarékszövetkezeti szektor államosításának újabb fázisáról szóló törvényjavaslat (pdf). Abban ugyanis az áll, hogy a szektor átszervezésével megbízott, állami irányítás alatt álló intézmény, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete akár egy évre is felfüggesztheti a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát a saját tulajdonukat képező takarékszövetkezetben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy tevékenységük vagy befolyásuk "veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését". Eszerint a takarékok jelenlegi 100 ezer tulajdonosa közül bárkitől ideiglenesen elveheti az állam azt a jogot, hogy rendelkezzen a tulajdonával, és a javaslat további szakaszai alapján ezt követően gyakorlatilag bármi történhet ezzel a tulajdonnal. A felfüggesztés ideje alatt ugyanis a többi tulajdonos és takarékszövetkezeti vezetők döntik el, mi legyen a sorsa a takaréknak. Akár az is megtörténhet, hogy a központi szervezet nem találja megfelelőnek a szervezet tőkéjét, és ha ezt nem rendezik, a takarékszövetkezetet felszámolhatják, betéteit pedig áthelyezhetik a Takarékbankba. Az Országgyűlés elnökének aláírására váró törvényjavaslatot, amely az alig több mint 4 hónapja elfogadott takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt módosítja, múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és az Országgyűlés kivételesen sürgős eljárásban kedden már el is fogadta. Felfüggeszthetik a betétek kifizetését A tulajdonosok megrendszabályozása mellett a javaslat egy ennél is veszélyesebb rendelkezést tartalmaz: az integrációs szervezet korlátozhatja, sőt meg is tilthatja, hogy egy takarékszövetkezet kifizesse a betétes ügyfelek pénzét, és a takarék egyéb tartozásait. Már nyáron, a szektor államosításának kezdetén is komoly kockázatként vetődött fel, hogy az átalakítás betétesi rohamot indíthat el, a takarékok átszervezése alapján ugyanis az ügyfelek úgy érezhették veszélybe kerül a pénzük. A betétesek bizalma egy jelentéktelennek tűnő esemény miatt is meginoghat, és ha megindul, semmi sem véd meg tőle.  Betétesek a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet előtt - Fotó: Túry Gergely Ez a takarékok mellett gyorsan megingatta volna az egész pénzügyi rendszert is, amelyben a betétesi bizalom egyébként sem a legerősebb. Az elmúlt három évben, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása után többször felröppent a rémhír, hogy a kormány a betéteket is elveheti, 2012 januárjában pedig volt is egy jelentősebb pénzkimenekítés külföldre, amiben szerepet játszhattak a gazdaságpolitikai bizonytalanságok. Ebből a kontextusból kiindulva érthető meg, hogy egy takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő munkatársa például úgy kommentálta az integrációs szervezet új jogosítványát, hogy egy betétzárolás a teljes bankágazat iránti bizalmat megrendítheti, és jelentős betétállomány-csökkenést idézhet elő a Magyarországon működő bankokban és takarékszövetkezetekben. A javaslat a betétek zárolásán kívül további komoly jogosítványokat is ad a központi integrációs szervezetnek: eszközeik eladását is előírhatja a takarékoknak, meghatározhatja a takarékszövetkezet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, emellett korlátozhatja és megtilthatja a takarékok és a tulajdonosaik közötti ügyleteket, valamint azt, hogy a szövetkezet adósságot vállaljon. Arra pedig már a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény első, június végén elfogadott változata is lehetőséget adott, hogy az integrációs szervezet felfüggessze a takarékok vezetőit. Az utolsó töltényig harcolnak "Az utolsó töltényig harcolni fogunk, és legelőször is arra kérjük a köztársasági elnököt, küldje normakontrollra a javaslatot" - mondta a hvg.hu-nak a javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet, és egyúttal a több mint 120 takarékot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Demján Sándor, aki már több alkalommal nyíltan bírálta a kormányt a szektor átalakítása miatt. Dávid Ferenc szerint a kormánynak az integrációs törvény nyári első változatával, és a jelenlegi változtatással is két fő célja van: a döntési jogosítványok központosítása, és olyan szabályok alkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a profitcentrum, a Takarékbank minden pénzt elszívjon a takarékoktól. Dávid Ferenc szerint az új javaslat már lehetővé teszi a szektor teljes körű bekebelezését, és a takarékszövetkezeteket egyszerű bankfiókokká fokozza le. Bármikor, bármiért büntethetnek A szigorú szankciók alkalmazására az integrációs szervezet a javaslat alapján bármikor találhat okot. A kihirdetés előtt álló jogszabály szerint ugyanis ezeket akkor alkalmazhatja, ha egy takarékszövetkezet szavatoló tőkéje az integrációs szervezet által meghatározott szint alá süllyed. Ezt a szintet azonban a szervezet bármikor, bárhol meghúzhatja, hiszen a javaslat azt írja elő, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az integrációs szervezet által "egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá". Egy másik ponton ehhez az a kiegészítő szabály kapcsolódik, hogy a szervezet a hitelintézetekre általánosan érvényesnél magasabb, egyedi tőkekövetelményt is előírhat bármelyik takaréknak. Ez a szabály nagyfokú szubjektivitásra ad alkalmat az integrációs szervezetnek minden esetben, és teljesen kiszolgáltatja neki a takarékszövetkezeteket (miközben azok a törvények szerint elvileg autonóm szervezetek). A javaslat még azt a groteszk szituációt is lehetővé teszi, hogy az integrációs szervezet felszólíthatja a takarék 5 százalékot elérő tulajdonosait a tőkehelyzet rendezésére. A takarékszövetkezetekben viszont az a főszabály, hogy mindegyik tagnak egy szavazata van, így az 5 százalékos tulajdonos ugyanakkora formális befolyással rendelkezik, mint bármelyik. Így az új szabály feleslegesnek tűnik, hacsak nem abba az irányba tett lépés, hogy az integrációs szervezet befizetésre kötelezze a takarékok nagyobb tulajdonosait. Jogi nonszensz Bekerültek a törvényjavaslatba azok a szabályok is, amelyeket augusztus végén a takarékszövetkezeteknek új alapszabályként már el kellett fogadniuk az integrációs szervezet által megfogalmazott formában. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nem kaptak volna működési engedélyt, és be kellett volna zárniuk. Ezzel úgy tűnik, a kormány utólag legitimálná az alapszabályokba foglalt, eddig csak a tagok által megszavazott kemény előírásokat, amelyekkel ténylegesen is elérte, hogy állami befolyás érvényesüljön az egész szektor felett. A most jogszabállyá váló előírások szerint a magánszemélyek tulajdonában álló takarékszövetkezeteknek gyakorlatilag mindent jelenteniük kell, és minden döntésüket jóvá kell hagyatni az állami többségi befolyás alatt álló Takarékbankkal és az integrációs szervezettel. A javaslat következtében az a nonszensz jogi helyzet áll elő, hogy a takarékszövetkezetek tulajdona, a Takarékbank (amely egy a takarékszövetkezetek által, a saját közvetítő szervezetükként létrehozott részvénytársaság) utasításokat adhat, amelyeket a takarékok (a tulajdonosok) kötelesek végrehajtani, és ha nem teszik, a Takarékbank és az integrációs szervezet szankcionálja őket. A Takarékbank például ellenőrzi, hogy az általa kiadott szabályzatoknak megfelelően működnek a takarékok, és még abban is az engedélyét kell kérni, ha a takarékszövetkezet be akar vásárolni egy cégben, vagy el akarja adni egy tulajdonát. Ezen kívül az integrációs szervezet kötelezheti a takarékok igazgatóságait a közgyűlések összehívására, és azt is meghatározhatja, miről szóljanak, illetve miről döntsenek a tulajdonosok a közgyűléseken. Ha az igazgatóság nem teljesítené a követeléseket, az integrációs szervezet a cégbíróság segítségével, vagyis kötelező erővel összehívhatja a takarék közgyűlését, és előírhatja annak napirendi pontjait. Az igazgatóság engedetlensége esetére a törvényjavaslat gyakorlatilag azt írja elő, hogy meg kell büntetni a tulajdonosokat: zárolni kell a betéteiket a takaréknál, fel kell függeszteni a vállalkozásaik hitelezését, és semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem lehet nekik nyújtani. Zárják a kaput a kilépők előtt A takarékok tulajdonosait egy másik ponton is bünteti a javaslat: ha ki akarnak lépni, csak a részjegyük névértékét kaphatják vissza (azt a pénzt, amennyiért részjegyet vásároltak). A törvény hatályba lépésével így bezárul az a kapu az eddigi tagok számára, amit a kormány nyáron nyitott ki nekik: az integrációs törvény jelenleg hatályos változatában a tagok kilépéskor nem csak a részjegyük névértékét, hanem annak a tőkenövekménynek a rájuk eső részét is megkaphatják, amellyel a takarék a tagságuk ideje alatt gyarapodott. Ez eredetileg egy veszélyes lehetőség volt, mert a tagok tömeges kilépése a betétesek bizalmát is megingathatta volna. A törvények felett Az átfogó kontrolláló és szankcionáló jogosítványok mellett az integrációs szervezetet a kormány komoly kiváltságokkal a törvények fölé emeli: a szervezet, valamint az új jogszabállyal létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire nem vonatkozik a közbeszerzési törvény, így például van esély arra, hogy titokban maradjanak azoknak a beszerzéseknek a kedvezményezettjei és pontos összegei, amelyeket az állam arra fordít majd, hogy a takarékszövetkezeteket és a Magyar Postát egy nagy bankká gyúrja. Ehhez képest az már csak színes részletkérdésnek tűnik, hogy az integrációs szervezet igazgatói, ciklusokon átívelően, 7 évre kaphatnak mandátumot. Az integrációs szervezet ezen kívül, a javaslat megfogalmazása szerint "intézményvédelmi céllal" tulajdont szerezhet a Takarékbankban és bármelyik takarékszövetkezetben. Ebben csak annyi biztosítékot rögzít a javaslat, hogy két éven belül el kell adnia ezt a részesedést, és a Takarékbank részvényeseinek, illetve a takarékok tagjainak elővásárlási joga van ebben az esetben. Kapcsolódó: Rendőr mondta: utasításra ítélték el az újságírókat is! Letartóztattak egy székesfehérvári bankfiók-igazgatót *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** "Minden idők egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni" 2013. november 15., péntek, 14:55 MTI - HVG Az LMP érdemi vizsgálatot követel abban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrzési koordinátora által kirobbantott ügyben, ahol Horváth András állítása szerint nagyvállalatok ezermilliárd forintos értékben csalnak adót a hatóság tudomásával. Vágó Gábor a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának otthont adó épület bejárata előtt tartott rendezvényen azt mondta, minden idők egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni, amelynek mérete csak az olajügyekhez mérhető. Vágó Gábor nevetségesnek tartja, hogy az adóhatóság két nap alatt ki tudott vizsgálni egy akár már több éve zajló ügyet, amelyik - állítása szerint - éves szinten több ezer milliárd forint elcsalásáról szólhat. Az LMP véleménye szerint az ügynek egyszer és mindenkorra a végére kell járni, mert miközben az adóhatóság "a kisvállalkozók vérét szívja folyamatosan", a kiemelt adózók ezermilliárd forintokat csalhatnak el - mondta.  Az ügy kirobbantója, Horváth András, kamerák kereszttüzében A párt által az ügyben indított parlamenti vizsgálóbizottsági kezdeményezés kapcsán felszólította az azt eddig nem támogató Fideszt és az MSZP-t, hogy "ne sumákoljanak". Vágó Gábor azt mondta, tisztánlátásra van szükség az ügyben, ezért a sajtótájékoztató alatt a párt négy kezeslábasba öltözött aktivistája - ezt demonstrálva - lemosta az épület néhány ablakát. Végül azt kérte, hogy minél többen csatlakozzanak az eset kapcsán szervezett jövő heti demonstrációhoz. Horváth András, aki már benyújtotta az adóhatósághoz a lemondását, egy november 8-i sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Ezt az állítását a csütörtöki sajtótájékoztatóján is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban tett feljelentését követően, egy sajtóhír alapján úgy tudja, hogy az ügyészség feljelentéskiegészítést kért. Ha ez így van, akkor szerinte az ügyészség hozzáállása időhúzó, mivel elmondása szerint ő több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn jelentette be, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, az adóhatóság az ezzel ellentétes nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen. Kapcsolódó: Védelmet kért magának és tanúinak a renitens NAV-os Családjáért reszket a kitálaló adóellenőr A vezetők dőzsöltek a daganatos gyermekek pénzén Vörösiszap-károk: elköltötték az összegyűjtött pénzt *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az EU izraeli tudósoktól várja a munkahelyteremtést - több százmillió eurót fizetnek nekik 2013-11-13. 19:27 Kuruc.info Izrael megszorításokkal elfogadta azt az elvet, hogy nem továbbíthatja telepeseinek az Európai Uniótól kapott támogatásokat, de ezt egyelőre csak a tudományos együttműködésre vonatkoztatja - tudta meg a Háárec című izraeli lap.  Az EU július 14-én hozta nyilvánosságra, hogy 2014-től kezdve minden Izraellel kötött megállapodásába be kell venni egy záradékot, amely szerint a megállapodás hatálya nem terjed ki az 1967-ben megszállt területekre. Az irányelvvel Brüsszel jelezni akarta: egyre inkább aggasztja, hogy Izrael folyamatosan bővíti a zsidó telepeket azokon a területeken, amelyeket a palesztinok majdani önálló államuk részének tartanak. A kormány már átadta az Európai Uniónak a javaslatát a "Horizon-2020" nevű tudományos együttműködésben való részvételére, és vállalta, hogy nem juttat kutatási pénzeket az 1967-es vonalakon túlra. (És persze a zsidók soha nem hazudnak, főleg ha pénzről, akkor pedig különösen nem, ha sok pénzről van szó - a szerk.) A Jeruzsálemben javasolt kompromisszum szerint azonban egy záradékkal látnák el az egyezményt, amely hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti a palesztin-izraeli tárgyalásokon létrejövő végleges határok előzetes meghúzását - írta az újság diplomáciai tudósítója szerdán. Egyelőre nem világos, hogy Izrael ajánlatát elfogadja-e az EU, de a válasz Jeruzsálem reményei szerint már ezen a héten megérkezik. A hétéves, nyolcvan milliárd eurós költségvetésű "Horizon-2020" nevű program az EU új munkahelyek teremtését célzó, kiemelt tudományos és kutatási együttműködése, amelyben központi szerepet vállaltak az izraeli tudósok. Az izraeli tudományos intézmények vezetői az utóbbi hónapokban komoly nyomást gyakoroltak a kormányra az EU-s együttműködés biztosításáért, mert az kulcsfontosságú a helyi kutatások anyagi alapjainak megteremtéséhez. A tervek szerint a zsidó állam több mint hatszáz millió euróval szállna be hét év alatt a programba, de mintegy másfélszeres kutatási támogatást kapna vissza. Izrael kutatóközpontként különleges helyzetet élvez a tudományos és fejlesztési együttműködésben, a projekt egyetlen olyan teljes jogú résztvevője, amely nem tagja az uniónak. A kérdés már csak az, hogy miért, az ugyanis, hogy az EU-ban nincsenek kiválóan képzett tudósok, elég gyenge magyarázat lenne... (MTI nyomán) Kapcsolódó: Térdig érő szennyvíz, rendszeres áramszünet - Izrael és Egyiptom lassan megfojtja a gázai palesztinokat Élesedik a hajtóvadászat: 120 napi büntetést szabatott ki a zsidó gárda egy kétsoros komment miatt Kanada befogadta Ákos Kertészt MVSZ: "A zsidóknak Kánaán volt Horthy Magyarországán élni" Gazdag István: A "kréta-arcok" etnomazochizmusa *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ferenc pápát az 50 legtekintélyesebb 'zsidó' személy sorába emelték - VIDEÓVAL 2013. 11. 16. 04:13 romereports.com/Magyar Kurír (vn) Bár tévedésnek tűnik, mégsem az. Ferenc pápát valóban az 50 legnagyobb hatású zsidó származású ember közé sorolták az Egyesült Államokban - tájékoztat a RomeReports.  A listát egy amerikai napilap, a Jewish Daily Forward adta közre. Az 50 jelölt közül kettőnek nem feltétlenül kell zsidó származásúnak lennie: elég, ha tisztelik és ismerik a zsidó kultúrát. Köztudott, hogy Ferenc pápa egyik legjobb barátja Abraham Skorka, argentin rabbi. Sőt: egy TV-műsort is vezettek együtt Buenos Airesben, melynek a vallások közti párbeszéd állt a középpontjában. Közös könyvük On Heaven and Earth (A mennyben és a földön) címmel jelent meg. Ferenc pápa határozottan felszólalt az antiszemitizmus ellen, és 2014-re tervezett szentföldi útjának egyik célja éppen a két vallás közötti feszültségek elsimítása. A listán 13 kategóriában - többek között vallásiban - lehetett jelöltet állítani, de Ferenc pápa nem oda került be: a Plus kategória két, nem zsidó származású személynek, ahova a pápa mellett Angelina Jolie-t is jelölték. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=VKCPiZMsIaM Kapcsolódó: Vajon mitől fél a katolikus egyház? Ferenc pápa ismét a zsidók lábai elé rogyott, és könyörgött nekik  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Németország hivatalosan is elismerte az interszexualitást Zsoldos Diána 2013. november 3., vasárnap Kitekintő Novembertől a német szülők regisztrálhatják újszülött gyermekeiket "meghatározatlan neműként". Ezzel Németország az első állam Európában, ahol engedélyezték a határozatlan neműség fogalmát, elismerve ezzel az interszexualitást.  A legtöbb kultúrában magától értetődő, hogy újszülött gyermekeink nemét kétféleképpen határozzuk meg: fiú vagy lány. Ám Németországnak sikerült egy magasabb szintre lépnie a kérdésben, hiszen mostantól az ifjú szülők ebben is szabad kezet kapnak. Feminista törekvések, és homoszexuális jogok után a gender, azaz a társadalmi nem ügyeinek egy újabb fejezetéhez érkeztünk, méghozzá a határozatlan nem fogalmához. "Én nem vagyok se férfi, se nő. Maradok ilyen fércmű, amit az orvosok kreáltak belőlem, sérült és sebhelyes" - nyilatkozta egy csecsemő korában műtéten átesett érintett. Ez a mondat is ékes bizonyítéka annak, amire a közelmúltban lezajlott kutatások rámutattak, és amin az új szabályozás is alapszik. A november elsején hatályba lépő törvénynek nem más az alapja, mint a német Etikai Tanács tanulmánya. A határozat szükségességét és létjogosultságát illetően már több éve folyamatosan végeznek ugyanis felméréseket interszexuális egyének és hozzátartozóik körében, és statisztikáik rámutattak az általános bizonytalanságra és boldogtalanságra az érintett egyének esetében, akiknek a száma nem is olyan elenyésző. Kevesen tudják, de minden kétezer emberből egyet érint a kérdés. Még számszerűbben megfogalmazva: egyedül Németországban évente mintegy 150 csecsemő jön a világra interszexuálisként. Sőt, az ügyet támogató csoportok meglátása szerint ez a szám sokkal magasabb annál, mint amit a kormány felmérései ki tudnak mutatni. Vannak bizonyos fizikai nehézségek és hormonális finomságok, amik megnehezíthetik a szám pontos becslését. Nem feltétlenül vannak ugyanis az interszexualitásnak külső jelei: gyakran csak mindkét nem kromoszómáival rendelkezik egy ember, amire csak később derül fény. Néha viszont azonnali műtétnek vetik alá a babákat, ezzel elősegítve, hogy egyik vagy másik irányba elinduljon a változás. Egy ilyen beavatkozáson esett át az a fentebb említett személy is, aki sérültként és sebhelyesként definiálta önmagát. A német Etikai Tanács azonban pontosan az ilyen esetek miatt megállapította, hogy az interszexuális egyének jogait jobban kell védeni a visszafordíthatatlan orv osi beavatkozásokkal szemben. A törvény célja továbbá, hogy levegyék a nyomást a szülők válláról, az újszülött babák nemének azonnali meghatározásával kapcsolatban, ugyanis a gyerekeket a hatóságok azonnal regisztrálni kötelesek. Európán kívül A német belügyminisztérium szóvivője világosan kifejtette: "Ha egy gyerek nem definiálható pontosan nőként, vagy férfiként, akkor az anyakönyvben ezt az állapotot is fel kell tüntetni" - ezt szolgálja az új törvény. Ezzel együtt azt is kimondták, hogy az útlevélben választható férfi, és női jelölés mellé ezután bekerül egy X is a választási lehetőségek sorába. "Ez az első alkalom, hogy hivatalosan is elismerik az olyan emberek létét, akik egyszerűen önhibájukon kívül nem férnek bele a hagyományos jogi kategóriákba" - mondta Konstanze Plett, a Brémai Egyetem jogi professzora. Az interszexualitás törvényes létjogosultsága azonban további lépéseket kell, hogy maga után vonjon. Mind a szülőket, mind pedig a tanárokat és pedagógusokat alaposan tájékoztatni kell a kérdésben. Az egyelőre nem világos, hogy például az iskolák, hogyan kezelik majd a meghatározatlan nemű gyerekeket, ezért az őket érintő hátrányos megkülönböztetéssel is külön foglalkozni kell a jövőben. A pszichológiai és társadalmi hatásokon kívül azonban olyan jogi ügyeket is megbolygat az új törvény, mint a partnerkapcsolatok, és a házasság kérdése. A német törvények szerint ugyanis jelenleg házasság csak egy férfi és egy nő között létesülhet, azonos nemű párok számára csak a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége van fenntartva. Kapcsolódó: Berlint megint piszkálják Washingtonból Meghallgathatja Snowdent a német parlament Ellenzi az államadósság növelését a német pénzügyminiszter Németországban a magyarok száma csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly Merkel a nemzeti szuverenitás újabb szeletét küldené Brüsszelbe A 2011-es buzivonuláson bekerítésük miatt a kordonra csúnyán néző hazafiak büntetőpere |
| |||||||||||||||||||||||
2013. november 16., szombat
[Lapszemle] Napi ennivaló: Magyarország Európa élvonalához tartozik - Százezer tulajdonos jogait függesztheti fel az állam - 1000 milliárdos NAV ügy: ''Minden idõk egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni'' - Az EU izraeli tudósoktól várja a munkahelyteremtést, több százmillió eurót fizetnek nekik - Ferenc pápát az 50 legtekintélyesebb 'zsidó' személy sorába emelték - Németország hivatalosan is elismerte az interszexualitást
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése