 | ||||||||||||||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  | ||||||||||||||||||
Vonalban levők száma  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az október 31.-i bomba Bábonymegyeren robban Tisztelt Szerkesztőség! 2013. november 21-én, csütörtökön 17:30 perckor a helyi Művelődési Házban Közmeghallgatást tart Bábonymegyer Önkormányzata, amelynek a mai napig tagja az az Ágh János önkormányzati képviselő, aki ellen a gazdák a 2013. október 31.-i Sajtótájékoztatón bejelentést tettek. http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/ket-hetet-adtak-a-miniszternek-az-elkeseredett-babonyi-gazdak-523168 A Bábonymegyeri Gazdatanács ezúton hívja meg az ország minden sajtószerkesztőségét a közmeghallgatás előtt fél órával 2013. november 21-én (csütörtök) 17 órakor a Bábonymegyeri Közösségi Ház előtt kezdődő Sajtótájékoztatójára és az azt követő Közmeghallgatásra, amelynek keretében további bejelentéseket tesznek a törvényesség helyreállítása érdekében. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - bombariadó miatt lezárt - budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztató óta több, mint két hét telt el anélkül, hogy a Bábonymegyeri Gazdatanács tagjai, avagy a Gazdatanácsok Szövetsége érdemi választ kaptak volna arra, hogy - milyen alapon tartja még mindig vissza a Gazdatanács pályázó tagjainak a törvény szerint már több, mint fél éve visszajáró letéti összegét?! - milyen alapon vehetett fel Ágh János önkormányzati képviselő évek óta egy helyi gazda, Balogh József földhasználati jogában álló földterület után AKG és terület alapú támogatást?! - miért nem indult a mai napig vizsgálat Ágh János ellen amiatt, hogy 2013-ban nem művelte az egyedi megbízási szerződésben az NFA által kezelésébe helyezett területek nagy részét?! Az MVH részéről érkezett egyetlen hivatalos válaszlevélben arról értesülhetett csupán a sértett bejelentő, hogy kérésének megfelelően beadványát továbbították a belügyi szerveknek kivizsgálásra, miközben Lengyel Szilvia független országgyűlési képviselő kérését, hogy adjanak választ, hogy az érintett területre ki vett és vesz fel támogatást, nyilvántartási képtelenségekre hivatkozva elhárították. Kérjük, biztosítsanak a lehető legnagyobb nyilvánosságot az eseménynek! Tisztelettel: Gazdatanácsok Szövetsége Sajtószolgálat "Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság."....Wass Albert Kapcsolódó: Érinthetetlenek: Ángyán Józseffel a földmutyiról beszélgettünk Ángyán: jön a dél-amerikai birtokmodell Történelmi családregény a Schiffer-Szakasits családról Hazaárulással vádolják a volt elnököt  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Horváth András már két éve milliárdos számlagyárakra figyelmeztette a Fideszt 2013. november 19. kedd atlatszo.hu Horváth András, az adóhatóságot feljelentő ex-adóellenőr már két éve megkereste Rogán Antalt és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy felhívja a figyelmüket az áfacsalások óriási mértékére, de figyelmeztetése süket fülekre talált. Az atlatszo.hu most közreadja Horváth 2011. novemberi, fideszes politikai vezetőknek eljuttatott feljegyzését, melyben már akkor milliárdos számlagyárakról, szervezett adócsaló hálózatokról, ellenőrzési hiányosságokról, kivételezett multikról és beépített emberekről beszélt a NAV-botrány későbbi kirobbantója.  ***** Horváth András: Kiút keresése az adóelkerülési vészhelyzetből Szerény becslések szerint is száz milliárdokban mérhető adóbevételek hiányoznak az állami költségvetésből, ami elsősorban az ÁFA területen jelentkező adóelkerülések, ill. adócsalások igen magas arányára vezethető vissza, miközben az adóhatóság - látszólag - tehetetlen. Különösen nagy a visszaélések aránya a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, tapasztalataink alapján itt az ÁFA bevétel kiesések és a fiktív ügyletekre alapozott kiutalási kérelmek együttes összege a teljes (valós) ÁFA vertikum 50%-át is meghaladhatja. Az adóelkerülést támogató területre új szereplőként belépő, s bizonyos fokú szervezői feladatokat is ellátó személyek néhány év alatt pazar kivitelezésű családi házakat építenek, nagy értékű autókat vásárolnak, luxus utakra fizetnek be. Revíziós tapasztalat, hogy az adóelkerülést segítő tevékenység az abban részt vevők körében mára már természetessé és rizikómentessé vált, s ha kizárólag csak számlázó és pénztovábbító tevékenységük eredményeként az adóhatóság jogkövetkezményeket állapít meg, ők újabb és újabb cégeket alapítva, esetleg további személyeket is bevonva folytatják ugyanazt mint addig. A fenti állapotok kialakulása a NAV bizonyos területeken tapasztalható helytelen ellenőrzési gyakorlatára, a kiválasztási rendszer problémáira, a tapasztalt személyi állomány évek óta tartó fokozatos leépülésére és a belső fluktuációra, valamint a bürokratikus terhek indokolatlan megnövekedésére vezethető vissza. Az adóelkerülő oldal cselekvőképességét erősíti a szélsőségesen liberális cégbejegyzési rendszer is. Mindezek mellett a költségvetési érdekek jelentős sérelmének egyik legfőbb oka, hogy egy kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásában az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket, különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően. Itt az úgynevezett kiemelt, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókról beszélünk, amelyekhez történő adóhivatali viszonyulást és a jelenlegi riasztó állapotokat a gabonakereskedelmi területen működő cégek vonatkozásában mutatjuk be, azzal a kitétellel, hogy az alábbiakban leírtak sajnos más frekventált kereskedelmi szektorokra (cukor, hús, liszt, számítástechnika) is érvényesek. A szóban forgó adózói kört érintően gyakorlatilag nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata. A havonta ÁFA bevallást benyújtó cégek esetében évente legfeljebb néhány alkalommal kerülnek elrendelésre bizonylat ellenőrzések, ahol a számlákat, bizonylatokat, nyilvántartásokat csak formai, számviteli szempontból vizsgálják, melyek lezárása után kiutalásra kerülnek a visszaigényelt ÁFA összegek. A kiemelt adózók felett illetékességgel rendelkező igazgatóság képviselőinek eddigi álláspontja szerint csak akkor tehetnének megállapítást ÁFA adónemben fiktív számlák befogadása miatt, ha arra vonatkozóan más szervezeti egységektől vagy igazgatóságoktól konkrét bizonyítékokat adnának át, lehetőség szerint adómegállapítást tartalmazó jegyzőkönyv formájában. (Visszaigénylést tartalmazó bevallás esetében azonban a kiutalásra nyitva álló 45 napos határidőn belül esély sincs arra, hogy a kiemelt adózó valamely számlakibocsátóját a jellemzően előforduló egy- vagy több számlázási láncolatra tekintettel levizsgálják, hiszen az rendkívül időigényes feladat.) Az előzőekben jelzett álláspont további nyomós érve a kamatfizetés lehetőségének a kizárása, ugyanis a bevallás benyújtásától számított 45 nap elteltével a jogosan visszajáró ÁFA összeg után az állami adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azonban szerintünk nem lehet mentség akkor, ha az adóhatóság bármely szervezeti egységétől olyan információk érkeznek-, vagy a hatósági adatbázis olyan adatokat tartalmaz, ami adóelkerülést segítő (adóminimalizáló) üzleti partner(ek)et jelez egy ÁFA visszaigénylő társaságnál, legyen bármekkora is a visszaigényelt adó összege. A fentiekkel szemben a megyékben, más adózók ellenőrzésénél - amennyiben a beszállítói hálózatban láncértékesítés(ek) gyanúja merül fel - az egész láncolatra kiterjedő alapos vizsgálatot kell lefolytatni, feltárva azt a kapcsolatrendszert, hogy valójában kik (mely vállalkozások) között jött létre a leszámlázott ügylet, ill. ténylegesen úgy zajlottak-e le a gazdasági események, ahogyan azokat lepapirozták. Amikor viszont az adóelkerülési céllal működtetett láncolatok egy kiemelt adózóig is elérnek (ez elég gyakori eset), az adó- és büntetőjogi felelősség megállapítása erős korlátokba ütközik, miközben a költségvetési érdekek a tovább nem vitt vizsgálatok miatt folyamatosan sérülnek. A kiemelt adózók adóügyeinek fenti módon történő kezelése (az ellenőrzések visszatartó erejének a hiánya) miatt mára rendkívül elfajult a helyzet: a multi nagykereskedők beszállítói hálózatában milliárdos számlagyárak tömege működik, így a láncolatok csúcsán állók korábban soha meg nem fizetett ÁFA összegeket helyeznek levonásba és/vagy igényelnek vissza. Közel húsz gabona nagykereskedő (köztük a legnagyobb visszaigénylőkkel) adatait összesítve megállapítható, hogy azok részére 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint ÁFÁ-t utalt ki az adóhatóság ellenőrzés nélkül, miközben a megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni. Kijelenthető, hogy ezekben az esetekben szervezett csoportok nyúlják le a közpénzeket, a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciált kihasználva, amit a költségvetési érdekek védelmében sürgősen le kellene állítani: az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók alapos, a láncolatok aljáig eljutó- valamint a külföldi kapcsolatokra is kiterjedő vizsgálatával, a valós kereskedelmi tevékenység és a visszaéléseket megalapozó fiktív ügyletek elhatárolásával, a különböző igazgatóságokon folyó ellenőrzések összehangolásával, az erőforrások összpontosításával és a nyomozási szakterület jelenleginél sokkal hatékonyabb közreműködésével. Annál is inkább sürgető a feladat, mert a legfrissebb havi ÁFA bevallási adatok rekord nagyságú, kiemelkedő összegű, 5-7 milliárd forintot is elérő adóvisszaigénylésekről szólnak. Ezek az adatok szerintünk irreális mértékű áruforgalmat feltételeznek, ezért-, s ismerve a legnagyobb kereskedők adózási környezetét, elengedhetelen a vallott ügyletek mélyreható vizsgálata. A fenti növekedés mögött valószínűsíthetően két fő ok húzódik meg. Az egyik az adózás rendjéről szóló törvény, a cégtörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény kilátásba helyezett módosítása (vagy már módosított rendelkezései), amelyek előreláthatóan visszaszoríthatják a feketegazdaság létfeltételeit, s ezáltal csökkenthetik az adókikerülésekből és a jogszerűtlen adóvisszaigénylésekből kinyerhető hasznot. A másik ok a gabona- és élelmiszer kereskedelmi piacon a fordított adózás rendszerének a közeli jövőben várható bevezetése, ami az adott területen kiiktatná az ÁFA visszaigénylésekre alapozott közpénz lenyúlásokat. Az államháztartás helyzetéből és az uniós gazdaság lassulásából adódó elemi érdekünk, hogy addig is, amíg pozitív irányú változások nem épülnek be a rendszerbe, az eddigieknél hatékonyabban lépjünk fel az adócsalások szervezői, ill. haszonhúzói ellen. Ez azt is jelenti, hogy a NAV-nak nem elsősorban (vagy kizárólag) a strómanokat, kívülről beépített embereket és azok vállalkozásait kell lefülelnie. A számlázási láncolatok feltárására, a felelősök felkutatására és a felelősség megállapítására az adóhatóságnak kidolgozott módszerei vannak, ezt kell alkalmazni az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók ellenőrzései vonatkozásában is, nem megállva az alattuk lévő szinteken, ahol a hatóság követelései általában már behajthatatlanok. A helyzet súlyosságát jól jellemzi az is, hogy miután 2011 júniusától Románia a mezőgazdasági termékértékesítések tekintetében engedélyt kapott a fordított adózás alkalmazására, már a következő hónaptól jelentősen megemelkedtek (korábbi évek azonos időszakához viszonyítva is) a szóban forgó magyarországi adózói körben a belföldi beszerzések és az Unióba irányuló értékesítések, s ezáltal az ÁFA visszaigénylések is. Olyan cégek is vannak közöttük, melyeknek Romániában is vannak érdekeltségei. Adózói kapcsolataikat is ismerve gyanítható, hogy a fiktív ügyleteket szervező csoportok Magyarországról kívánják pótolni a Romániában elveszített ÁFA hasznot. Munkánk során arra vonatkozó adatok is felmerültek, hogy a jelzett, folyamatosan magas összegű ÁFA visszaigényléseket benyújtó gabonakereskedő cégcsoport jellemzően külföldi tulajdonosi körű tagjainak jelentős része kartell szerűen működik együtt beszerzéseik és ÁFA visszaigényléseik összehangolása érdekében. Ez a működési mód azt is lehetővé teheti, hogy egy adott termékmennyiség - például caroussel csalás formájában - többször, s esetlegesen több adózónál is ÁFA levonási alapot képezzen. Mindezek bizonyítása az adó- és nyomozási szakterület szoros-, külföldi hatóságokat is bevonó együttműködését feltételezi. A fentiek miatt alapvető nemzeti érdek rendet tenni az adózási fronton: csak ha a felére sikerülne csökkenteni az adóelkerülésekből származó ÁFA hasznot, már az is száz milliárdokkal javíthatná az állami költségvetés pozícióit. Ehhez azonban a NAV-nál alapvető szemléletváltásra, az érdekeltségi rendszer új alapokra helyezésére, új proritások meghatározására, az erőforrások összpontosítására, az ellenőrzési szakterület megerősítését célzó átirányításokra, ill. az írásunk elején jelzett problémák megoldására lenne szükség. A célok eléréséhez a NAV felső vezetőinek a támogatása is elengedhetetlen. Az általános tapasztalat viszont az, hogy az újító jellegű kezdeményezéseknek nincs- vagy csak rendkívül korlátozott a támogatottsága minden vezetői szinten, az ugyanis az eddigi, hosszú évek óta fennálló irányítási, működési mód lényeges (az előzőekben már kifejtett) elemeinek a megváltoztatását eredményezheti, amitől nagyon sok kormánytisztviselő erősen tart, vagyis igen jelentős mértékű a rendszer ellenállása. Egyszerűbb és kényelmesebb látványos (de egyébként csak a felszínt kapargató) látványos akciókat lefolytatni, azt a politikának eladni, s a sajtóban kommunikálni, mint átállni egy olyan működési módra, ami hatékonyabb és jóval több adóbevételt hozó munkavégzés eredményeként egy régóta fenntartott rendszer gyengeségeit orvosolná, a mélyére ásva a szervezett adócsaló hálózatoknak. Egyenlőre azonban még ott tartunk, hogy egy közelmúltbeli, frekventált adózói területet érintő vezetői kezdeményezést konkrét elbocsátások követtek, olyan személyi állományt érintve, akik képesek lettek volna más irányt szabni a jelenlegi, elavultnak tekinthető ellenőrzési trendeknek. A helyzeten (a kialakult állapotokon és a költségvetésen is) segíthetne, ha az eddigieknél sokkal komolyabb ÁFA bevételi előirányzat növelés történne a döntéshozók részéről. A jelenleg több régióban is folyamatban lévő kisebb-nagyobb ellenőrzési projektek adatai arra mutatnak rá, hogy a multi nagykereskedők nem passzív, megtévesztett szereplői az adókötelezettséget jogszerűtlen módon csökkentő és/vagy ÁFA visszaigénylést eredményező ügyleteknek, hanem azok tudatos résztvevői, sőt aktív szervezői is. A fertőzöttség mértékét, a láncértékesítések igazi haszonhúzóit és a közreműködők tényleges szerepét az adó- és nyomozó hatóságnak együttesen kell feltárnia. Ez magában kell, hogy foglalja olyan korábbi bevallási időszakokban történteknek a feltárását is, amelyek vonatkozásában az ügyletek háttere nem lett levizsgálva, viszont a történeti tényállás megállapításához, a folyamatok pontos leírásához további bizonyítékul szolgálhatnak. S, hogy miért kellene azonnal lépnie a közigazgatásnak, a fentiekben jelzett káros folyamatok leállítása érdekében, ahhoz további adalékot szolgáltatnak a következők: Az előzőekben már hivatkozott, nagyrészt külföldi tulajdonosi hátterű nagykereskedői csoport (amelyekhez tehát számlagyárak sokasága kötődik) 2011. szeptember és október hónapok vonatkozásában összesen 37 milliárd forint kiutalási igényt jelentett be az adóhatóság felé. A kiutalások egy jelentős része napokon belül esedékes. Csak összehasonlításképpen: körülbelül két hónappal ezelőtt a kormányzat a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel 40 milliárd forint plusz bevétel teljesítését kérte az adóhatóság végrehajtási szakterületétől. Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy további, egyes megyékhez köthető helyi visszaigénylő társaságok országos összesítésben nagyjából megduplázhatják a kiutalásra váró ÁFA összeget, csak a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, s akkor még nem számoltunk a liszt-, cukor- és egyéb élelmiszeripari termékek értékesítései során felmerülő ÁFA igénylésekkel, ahol köztudottan ugyanolyan adózási anomáliák tapasztalhatóak, mint a gabonafélék esetében. Az is megfigyelhető, hogy a fordított adózás bevezetésének a meglebegtetése az utóbbi egy-két hónapban olyan adózókat is ÁFA visszaigénylésre sarkallt, amelyeknél ez nem-, vagy messze nem ilyen mértékben volt jellemző. A költségvetési érdekek védelme - különösképpen a jelenlegi gazdasági környezetben - azt kívánja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigieknél sokkal határozottabban lépjen fel azon személyek és vállalkozások ellen, akik elsőrendű haszonélvezői az ellenőrzési hiányosságokkal terhelt ÁFA piacnak, ehhez kérjük a segítségüket. 2011. november 28. Korábbi cikkeink és videóink a NAV-botrányról Horváth András: a pártok a korrupciót védik (video) Horváth András: Az adócsaló hálózatok elleni fellépés helyzete Magyarországon Betelt a pohár egy adóellenőrnél, feljelentette a NAV-ot (video) *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Ángyán: A maffia irányítja a magyar politikát 2013. 11. 18. 14:17 MTI - Origo Ángyán József és Schiffer András szerint nem véletlen, hogy sem az MSZP, sem a Fidesz nem akarja átvizsgálni a NAV-ot. Ángyán József szerint a Fidesz és az MSZP azzal, hogy nem támogatja az adóhatósággal kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítását, azt bizonyítja, hogy "egységes maffiahálózat irányítja a háttérből a politikát" évtizedek óta. A volt fideszes, jelenleg független képviselő Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével közösen a múlt héten kezdeményezte egy olyan parlamenti bizottság felállítását, amelyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) megjelent hírek miatt folytatna vizsgálatot. Egy korábbi sajtótájékoztatón ugyanis Horváth András, a NAV munkatársa - aki már benyújtotta lemondását - arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A hétfői sajtótájékoztatón Schiffer András ismertette: a kezdeményezésüket mindössze 50 képviselő írta alá, az LMP mellett a Jobbik frakciójának tagjai, valamint a független képviselők egy része. Az LMP-s politikus szerint sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nem érdeke az, hogy "az ország kiszabaduljon a maffiahálózatok szorításából". Schiffer András bejelentette, hogy közérdekű adatkéréssel fordulnak a nemzetgazdasági miniszterhez, hogy 15 napon belül megkapják az ügyben egy hétvége alatt lefolytatott minisztériumi vizsgálati jelentést és megismerhessék annak főbb megállapításait. Ángyán József úgy értékelte, a Fidesz-KNDP és az MSZP magatartása azt bizonyítja, hogy egy "néhány tucat gazdasági szereplő által irányított maffiahálózat kisajátította a politikát", és a két politikai oldal csak ennek a maffiahálózatnak a "délelőttös és délutános műszakjai". "Mi más indokolhatná, hogy egyik oldal sem támogatja ezt a vizsgálóbizottságot?" - tette fel a kérdést. Kapcsolódó: Nagykoalícióban tussolják el az áfacsalásbotrányt Volner János vs Puskás Imre: "Igazságtalan az adórendszer" - Az Este (2013-11-18) *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az Európai Unió - a világállam régiója Az EU alkotmányának nevezett megállapodás francia és holland elutasítása egy évek óta érlelődő mélyebb válság tünete. Az EU nem tudta megvédeni még Franciaországot és Hollandiát sem a pénzuralmi-globalizáció romboló hatásaitól, pl. a termelővállalatok elköltözésétől, a tartós munkanélküliségtől, a magas adóktól, az egyre növekvő eladósodástól, a szociális intézményrendszer gyorsuló ütemű lebontásától. Az emberek védelmet keresnek természetes közösségeiknél - a családnál, és a nagyobb családnál, a nemzetnél - de nem találnak. A nemzetállam ugyanis ma már eszköztelenné, csaknem cselekvőképtelenné vált. A legfőbb hatalmi eszköz, a monetáris szuverenitás közvetlenül a nemzetközi bankárokhoz került a Frankfurtban működő Európai Központi Bank révén, amely szuverén államként működik az Európai Unión belül. Sem az EU irányító szervei - a Tanács, a Bizottság és a Parlament -, sem az egyes tagállamok kormányai nem szólhatnak bele, miként gyakorolja a monetáris hatalmat . Ezért nem tudnak már az egyes tagállamok nagyarányú munkahelyteremtő programokat beindítani.  Az EU-ról egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy nem a benne társult népek szükségleteit és érdekeit képviseli, hanem az önös érdekeit hajszoló pénztőkének az engedelmes kiszolgálója. Az önrendelkezésüket megtartó, szociális piacgazdasággal rendelkező jóléti államok helyét, amelyek azért társultak, hogy egyes termelési és kereskedelmi feladataikat optimálisabban láthassák el, egy nemzetek feletti birodalmi struktúra és bürokrácia foglalta el, amely tervgazdasági technikákkal (kvótarendszerrel), valamint adminisztrativ eszközökkel történő újraelosztással kormányoz. Ebben a konstrukcióban nem érvényesül az egyenlő elbánás, a kölcsönösség és a viszonosság, valamint a valódi szolidaritás elve. A nemzetek Európája helyére a pénzvagyonosok önző uralma került. Ez a birodalmi struktúra azonban természetellenes. Egyrészt kiszolgáltatta Európát a globalizáció pusztító hatásainak, másrészt megakadályozza, hogy a nemzetállamok védekezhessenek ellene. Ha ugyanis a nem zetek, államok együttműködésének az elmélyítése, a kooperatív integráció hasznos és kívánatos, a nemzetek feletti birodalomba való beolvadást eredményező eltúlzott integráció már egyértelműen károsnak minősíthető. Onnan lehet tudni, hogy az EU a jelenlegi formájában szükségtelen, hogy nem volt képes megnövelni az egy főre és négyzetkilométerre eső teljesítményt. Ha pedig egy államszervezeti szuperstruktúra nem jár a teljesítmény és a versenyképesség növekedésével, akkor arra nincs szükség. Természetellenes képződménnyé vált, és ezért le kell bontani. Az Európai Unióról tehát fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem a benne résztvevő népek érdekeit szolgálja, hanem annak a világstratégiának a részét képezi, amelynek a célja a pénzdiktatúra világállamának a mielőbbi létrehozása. Az EU ennek a Globális Uniónak csak az egyik régiója lenne. A franciák és hollandok ráéreztek erre a problémára. Valószínűleg más népek is csatlakoznának hozzájuk, ha ez népszavazás formájában meg lenne nekik engedve. A nemzetközi pénzügyi közösség vezetői, vagyis "Azok" hozták létre az Európai Uniót a nagyhatalmú Bilderberg Csoport segítségével. Irányítását pedig az Európai Üzletemberek Kerekasztala (European Round Table of Industrialists) nevű zárt társaság végzi, amely szintén "Azok" szervezetének tekinthető. (...) Teljes írás: http://mek.oszk.hu/06800/06897/html/0805.htm Kapcsolódó: Ilkei Csaba: Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az SZDSZ még a rezsit sem fizette ki Horváth Csaba László 2013. november 19., kedd 05:20 Magyar Nemzet A villanyórát is leszerelték a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) gyulai irodájában, olyan jelentős villanyszámla-tartozást halmozott fel a megszűnt párt helyi szervezete. Itt a településnek 700 ezer forintjába került az önkormányzati iroda rendbe hozása a liberálisok távozása után. Emellett hét vidéki településről és öt fővárosi kerületről derült még ki, hogy az SZDSZ-esek a közüzemi és bérleti díjakat sem voltak hajlandók kifizetni maguk után, s tetemes tartozásuk rendezése nélkül távoztak - tudta meg a Magyar Nemzet. Örökség A szabad demokraták kifizetetlen számláinak összege így ismét több millió forinttal gyarapodott. Teljes tartozásuk mára meghaladja az 1,22 milliárd forintot, ebből a legjelentősebb az 1,1 milliárd forint - állami kezességvállalással folyósított -, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitel, ebből azonban egyetlen forintot sem törlesztett az SZDSZ. A kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanok vélhetően a tartozás töredékét jelentik csupán. A tartozások összegéből jól látszik, hogy a liberálisok, élősködő módjára, a legalapvetőbb költségeket sem voltak hajlandók fizetni maguk után. Veszprémben például másfél millió forintos közüzemiszámla-tartozást hagytak maguk után egy társasházban; a tulajdonosok most bírósági úton próbálják behajtani az elmaradt költségeket. Jelentős villanyszámla-tartozást nem fizetett ki a párt, s ezért még a villanyórát is leszerelték a gyulai SZDSZ-irodában, amit az önkormányzat adott bérbe nekik. Itt több mint 700 ezer forintba került az iroda rendbehozatala az önkormányzatnak a liberálisok távozása után. Nagykanizsán és Kaposváron sem fizettek a szabad demokraták: előbbinél 69 ezer forint, utóbbi esetében pedig 50 ezer forinttal maradtak adósok. Nem történt ez másként Debrecenben sem, ahol 40 ezer forintos számlatartozás kiegyenlítése nélkül vált köddé az SZDSZ helyi szervezete. Sok van az SZDSZ számláján Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója már korábban arra szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Kóka Jánost és Fodor Gábort, hogy fizessék vissza a Magyar Fejlesztési Banktól irodavásárlásra felvett 415 millió forintot, mely a kamatokkal együtt mára félmilliárd forint fölé duzzadt. Mint ismeretes a volt liberális pártot azonban nem csak ez a teher nyomja. A Pécsiholding.hu októberben arról írt, hogy bár Pécsett 2010-ben felmondta a székházhasználatra vonatkozó szerződést a párt, egy év alatt 1,4 millió forintos bérletidíj-tartozást halmoztak fel, amit a mai napig nem törlesztettek. Az ügyben jogerős bírósági ítélet született, amely végrehajtási szakaszba lépett. *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Az adófizetők fizetik az SZDSZ tartozását? 2013. augusztus 17. szombat 20:40 M1 Híradó Fél milliárd forintos tartozást hagyhat maga után a megszűnő SZDSZ; a pártvezetés a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezik az Legfőbb Ügyészségnél az önfeloszlatást.  A politikai szervezet nem fizeti a korábban felvett jelzáloghitelét, így ha jogutód nélkül megszűnik a Szabaddemokraták Szövetsége, akkor az államra száll át az adóssága is. Így végül - ahogy a Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász fogalmazott - az adófizetőknek kell kiegyenlíteniük a tartozást. 2009 júliusában választották meg Retkes Attilát az SZDSZ küldöttei pártelnökké. Ekkor még képes volt az akkori pártszervezet összehívni a küldöttgyűlését. Négy évvel ezután az atv.hu már arról írt, hogy ősszel megszűnhet a Szabaddemokraták Szövetsége. A már parlamenten kívüli pártot vezető Országos Tanács a legutolsó ülésén arról döntött: felhatalmazza a vezetést, hogy kérje az ügyészségtől önmaga feloszlatását. Az oldal úgy tudja, ősszel már nem tudták volna megtartani a kötelező küldöttgyűlést, mert nem lettek volna küldöttek. Az SZDSZ a megszűnésével azonban mintegy 500 millió forint adósságot is hátrahagy. Ennek nagy része egy jelzáloghitel, amit ingatlan vásárlásra vett fel a párt még Fodor Gábor elnöksége idején. Az Állami Számvevőszék a tavalyi ellenőrzése után arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonytalan miből törleszthet az SZDSZ, hiszen alig volt bevétele. "A párt húsz ingatlant vásárolt majdnem 415 millió forintos kedvezményes hitel felvételével pártiroda céljára. Ezek közül azonban már hat településen megszűnt a szervezet illetve négyben egyáltalán nem folytatnak párttevékenységet"- mondta Veress Tiborné, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetője. A Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint, ha jogutód nélkül szűnik meg egy párt, az adósságát az államon keresztül végül is az adófizetők egyenlítik ki. "Ha olyan tartozás, amely ilyen módon az államra száll, behajtható az államon, és ez által az adófizetők gyakorlatilag azok, akik fedezik ezeket a tartozásokat" - mondta ifj. Lomnici Zoltán. A Híradó kereste Kuncze Gábort, az SZDSZ korábbi elnökét az ügyben, de ő csak annyit közölt, hogy már évek óta nem tagja a pártnak, így nem kívánt a megszűnésről és az adósságról nyilatkozni. Ugyanígy nem akart nyilatkozni a párt másik egykori elnöke Kóka János sem. A milliárdos üzletember - aki az első és a második Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere is volt - azt mondta: három évvel ezelőtt ő kivonult a közéletből. "Mi szeretnénk teljesen távol tartani magunkat attól az értelmiségi fölénytől, amit sokan mellétettek az egykori SZDSZ-nek" - ezt Fodor Gábor mondta tavasszal, új pártjának bemutatkozásakor. A politikust most nem sikerült utolérnie a Híradónak. A KDNP úgy látja, a SZDSZ a liberális politikája miatt jutott oda, ahol most van. "A magyar társadalom számára bizony nem volt hasznos az a tevékenység, amely azokat az értékeket, közösségeket lazította fel, amelyek nélkül az egészséges társadalom nem létezik "- mondta Harrach Péter, a párt frakcióvezetője. A Fidesz szóvivője szerint a Szabaddemokraták felett az emberek mondtak ítéletet a legutóbbi országgyűlési választásokon. "Úgy gondolom, hogy a rendszerváltás egyik nagy pártja nyilvánvalóan nem az emberek érdekeit képviselte az elmúlt időszakban, úgyhogy arra a sorsra jutott, amire az emberek szánták. Kiesett a parlamentből és most véglegesen meg is szűnik. "- mondta Hoppál Péter. Az SZDSZ megszüntetését a legfőbb ügyészség kezdeményezheti, miután megkapta a párt erre vonatkozó kérelmét. Az egykori kormánypárt végét pedig - valószínűleg az ősszel- a bíróság mondja majd ki. Kapcsolódó: Négyszázmilliós tartozása maradt az SZDSZ-nek Egymillárdnál is nagyobb az SZDSZ adóssága MNO: Az adófizetők állják az SZDSZ milliárdos tartozását? *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Törvényben tiltaná Horthy-szobrokat az MSZP Köz- és nyilvános tereken szorgalmazza a párt a tilalmat 2013. november 18., hétfő MHO/MTI Az MSZP határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, azt kezdeményezve: a Ház kérje fel a kormányt, hogy egy hónapon belül terjesszen elő olyan indítványt, amely megtiltja Horthy-szobrok állítását közterületen és bárki számára nyitva álló nyilvános helyeken.  Mesterházy Attila pártelnök és Bárándy Gergely országgyűlési képviselő indoklása szerint egyre több településen állítanak szobrot Horthy Miklósnak, és az önkormányzatok ehhez "maguk mögött tudhatják a kormány ideológiai támogatását is". A szocialisták véleménye szerint ennek megálljt kell parancsolni, mert "a Horthy-rendszerben dúló a társadalmi igazságtalanság magyarok millióit taszította szegénységbe és hagyta cselédsorban, ezt a világot pedig csak avíttas konzervatív eszmék hirdetői kívánják vissza". Az MSZP határozottan elutasítja, hogy Horthy Miklós egykori kormányzó emlékét köztéri szobrok állításával pozitív színben tüntessék fel - olvasható a határozati javaslat indoklásában, amely ehelyett a Horthy-rendszer áldozataira emlékező emlékművek felállítását, oktatási anyagok elkészítését szorgalmazza. Kapcsolódó: Tiltakozás a CBA tulajdonosainak akciója ellen Nem jár Horthynak szobor Rogán Antal szerint *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Orbán kockáztathat - zsebben a pénz a választásokig 2013. november 19., kedd 10:35 Napi.hu Az áprilisban esedékes parlamenti választásig nem kell újabb hitelt felvennie a magyar kormánynak, így nagy a kísértés, hogy a biztos háttér tudatában további hangulatjavító lépéseket tegyen.  A befektetők sűrű, tömött sorokban özönlöttek tegnap a magyar kormány kétmilliárd dolláros, tízéves futamidejű kötvényeinek kibocsátására, az óriási befektetési étvágy segített a kormánynak abban, hogy a jövő év áprilisában esedékes parlamenti választásokig fedezze a magyar állam devizaadósságát - összegzi a tegnapi aukció tapasztalatait a Reuters. Az állampapírok a 2,7 százalékon álló tízéves amerikai államkötvény hozama felett 325 bázisponttal, azaz picit hat százalék alatt keltek el. A kormány eredendően bevállalt volna 350-360 bázispontos pluszt is. A nagy érdeklődésnek köszönhető, hogy ennél olcsóbban jutott forráshoz az ország, sőt a 3,25 milliárdos februári dollárkötvény-aukción kialakult 345 bázispontos felárnál is kevesebbel érte be a piac. A kormány ezzel kétségkívül megmutatta, hogy képes forráshoz jutni az IMF bármiféle hátszele nélkül is. Beintettek a Fednek A kötvénykibocsátás sikere azt mutatja, hogy ha az amerikai Fed elkezdi visszavonni monetáris enyhítését, a magyar kormány akkor sem jön zavarba, miután begyűjtötte azt a forrást, amelyből hónapokig törleszteni tudja lejáró adósságait - mondta a Reutersnek Török Zoltán, a Raiffeisen bank budapesti elemzője. A kötvény a másodlagos piacon drágábban cserélhet gazdát - tette hozzá ehhez Fórián szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Masszív kereslet volt a kedvező piaci hangulatban annak ellenére, hogy a hitelminősítők a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolják a magyar adósságokat. Más kérdés, hogy most, miután az állam finanszírozása fél évre biztosított, megerősödhet a kísértés a döntéshozókban, hogy váratlan lépéseket tegyenek a választások előtt - tette hozzá. Például a devizahitelesek A kormány elhalasztotta a döntést a bajban lévő devizahitelesek kisegítéséről. Egyelőre nem állt elő javaslattal, de bármilyen megoldás tovább növelheti az óriási adók alatt nyögő bankok terheit - emlékeztetett a Reuters. A Raiffeisen nem zárta ki, hogy kivonul Magyarországról, ahol 174 millió euró veszteséget szenvedett el 2012-ben és további mínuszra számíthat, ha a parlament elfogad egy új devizahiteles-törvényt. A most felvett hitel előfinanszírozza a januárban lejáró egymilliárd eurós (1,35 milliárd dollár) adósság törlesztését. Ezt követően májusban kell visszafizetni 500 millió fontot (800 millió dollár). A magyar adósság elmarad az Európai Unió átlagától, de a kelet-közép-európai régiói országainak tartozásaival összevetve a legmagasabb. A hitelminősítők az alacsony befektetések és a törékeny gazdasági kilátások miatt tartják a bóvli kategóriában magyar állampapírokra adott besorolásukat. Az S&P-nél és a Moody'snál ráadásul a további rontást előrevetítő negatív kilátásokkal. A Fitchnél stabil az osztályzat "előjele". Kapcsolódó: Orbán Viktor a Zsidó Világkongresszus előtt beszélt: Köszönet a világ zsidóságának A magánbanki pénzteremtés eladósítja a világot  *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Cserpes: "Nem hagyom tovább mérgezni az országot!" 2013.01.09. Szerda Heti Válasz - Pozitív nap A Cserpes-termékek sikerén felbuzdulva idén tejivóhálózatot alapított a kapuvári sajtműhely névadója. Cserpes Istvánnak egy titka van: nem fehér löttyben úszó adalékanyagokat, hanem igazi tejet árul. Következő feladatának a gyorsétkeztetés "méregtelenítését" tartja - írja a Heti Válasz. "Ha sivatagi akciókra alkalmas darabárut készítünk a tejből, óhatatlanul sérül. A multikereskedelem árat diktál, elvárja, hogy hosszan elálló folyadékok kerüljenek a szupermarketek polcaira, mert állítólag az kell a népnek. Szerintem meg a tej bizalmi termék; az a dolga, hogy friss legyen, nem pedig az, hogy tartós" - foglalja össze sikereinek titkát Cserpes István. Mint mondja, abból indul ki, hogy a boltok az élelmezés színhelyei - és a vevőknek kezd elegük lenni a "nem is vagy ember, ha nem nálunk vásárolsz" típusú pankrációkból.  Magyarország "legmerészebb újítója", Cserpes István. Kép: player.hu A Cserpes Sajtműhely Kft. minden éjszaka begyűjti a tejet a beszállítóktól (van, akitől ötven litert, és akad olyan is, akitől ötezret), majd reggel négykor kezdődik a műszak a kapuvári üzemben. A gyártás és a rendelések szerinti szortírozás estig tart, másnap hajnalban pedig már ott a friss áru az üzletekben. A joghurtokhoz használt gyümölcs mind hazai termék, az áfonya pedig "nagymagyar", utóbbit ugyanis Erdélyből és Felvidékről szerzik be. A kft. mint cégforma csak tavalytól él; 1992 és 2011 között Cserpes egyéni vállalkozóként űzte az ipart, ám miután a bevétel tartósan egymilliárd forint fölöttinek ígérkezik, "a könyvelőm unszolására beláttam, hogy nem hagyhatok mindent veszni, ha beüt egy krach". Krachról persze szó sincs, az idei év épphogy a kitörésről szólt. Budapesti lokálpatrióta blogok szüntelenül ünneplik a Deák téri metrókijárónál és a Corvin mozinál megnyitott tejivókat - illetve a jövőre további fővárosi üzletekkel bővülő hálózatot. Aligha csoda, hogy Cserpes István Az év üzletembere díjért felelős Ernst & Young mércéje szerint is Magyarország "legmerészebb újítója" lett 2012-ben. Tudatosan építette rá az első tejivót a Deák téri McDonald'sra? Az év elején még azt sem tudtam, hogy tejivót akarok nyitni. Egy ismerősöm szólt, hogy van itt egy üres üzlet. Rábeszéltem magam. Trendi helyeket nyit, pedig a Cserpesre eddig nem volt jellemző a csilivili dizájn. Kiváló dizájncsapattal dolgozom, de a termékeinket nem engedem felcicomázni. A vásárlónak azt kell látnia, hogy amit csomagolóanyagra, marketingre fordítottunk volna, az benne van a tejben, a sajtban vagy a joghurtban. Terjeszkedésre sem költünk; kínálóautókkal és saját boltokkal indultunk, ám elértünk egy kritikus tömeget, és ma már a piac keres minket. Amikor az első Lipóti pékség megnyílt Budapesten, az üzemeltető hölgy beszélte rá a márkatulajdonost, hogy Cserpest áruljanak. Azóta a Lipóti-hálózat mellett több CBA- és Coop-üzletben jelen vagyunk, de a multik központi beszerzési gyakorlatához nem asszisztálunk. Kizárólag önálló boltokkal állunk szerződésben - és általában a vevők szólnak rá a közértesekre, hogy tartsanak Cserpest. A tejivók esetében pedig egy vacak dizájn ugyanannyiba kerülne, mint a jópofa belső tér. A székeket sem aranyművesekkel gyártattuk, hanem a Balaton Bútorral.  A tejivó belülről. Fotó: Fülöp Ildikó Ön profi? Az a fajta profizmus, ahogy a nagy bevásárlóközpontok működnek, nekem nem fogadható el. Nincs benne sem az ember, sem a lélek. Diagramokat mutogatnak a befektetőiknek, és ha a táblázat akár csak néhány hónapig rossz számokat mutat, ők leállítják a finanszírozást. Régebben nekünk is volt mélyrepülésünk - de odafentről nem ok nélkül kapjuk sem az áldást, sem a terheket. A nehéz idők arra tanítottak, hogy a siker érdekében sem ronthatom el a terméket. A házastársunkat sem ilyen-olyan kalkulációk alapján választjuk, hanem "ráérzünk" egymásra. Arra sincs szakmai magyarázat, hogy miért annyira jó a tejfölünk. Értünk a szakmánkhoz, profi a technológiánk, de a "csettintést" nem az eszünk, hanem a szívünk adja hozzá a termékeinkhez. Az eladó-vevő viszony annyiban is hasonlít a párkapcsolatra - talán ennyi bölcselkedés még belefér egy ötgyermekes apa szájából -, hogy mindkettőt megrontja a sumákság. Mi abból élünk, hogy az emberek értékelik azt, ami egyenes. Nem fehér löttyben úszó tartósítószert, adalékanyagot és ízfokozót árulunk, hanem tejet. A kínálóautói anno a Boci, boci tarka zenéjével csábították a vásárlókat, aztán Trudi néven átmentette a Túró Rudi-ízt, most pedig sorra nyitja a tejivókat. Ekkora biznisz a retró? Ez akkor lenne retró, ha tudnék trendekben meg brandekben gondolkodni. Én csak normális próbálok maradni. Dühített, hogy a Túró Rudit "megreformálták", ezért megcsináltuk az igazit. Annak sem örültem, hogy miközben tárt karokkal vártuk a "hamburgergyárakat", nem minőséget kaptunk, hanem műanyag vattacukrot. Lettek hát a tejivók. Idén húszéves a Cserpes. Mi a következő húsz év nagy projektje? Ez erős lesz, de azért kimondom: az a feladatunk, hogy etessük a nemzetet - nem középiskolás fokon. A tejivó csak előfutára a gasztrós törekvéseinknek. Néhány év múlva Magyarország legnagyobb felvásárlói leszünk húsban, csirkében, zöldségben, gyümölcsben. Aztán egy központi "ételgyárban" mindent konyhakészre dolgozunk, és frissiben kiszállítjuk az éttermeinkbe. Nem hagyom tovább mérgezni az országot! Kapcsolódó: "A tejnek lelke van" - Cserpes István @ Cserpes Sajtműhely |
| |||||||||||||||||||||||
2013. november 19., kedd
[Dokumentum] Az október 31.-i bomba Bábonymegyeren robban - Horváth András már két éve milliárdos számlagyárakra figyelmeztette a Fideszt - Ángyán: A maffia irányítja a magyar politikát - Az Európai Unió a világállam régiója - Az SZDSZ még a rezsit sem fizette ki - Az adófizetõk fizetik az SZDSZ tartozását? - Törvényben tiltaná Horthy-szobrokat az MSZP - Orbán kockáztathat, zsebben a pénz a választásokig - Cserpes: ''Nem hagyom tovább mérgezni az országot!''
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése