Legfeljebb egy mandátumot eredményezhetnek a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon az Erdélyben leadott szavazatok - állapították meg az erdélyi Kisebbségkutató Intézet munkatársai a közelmúltban végzett kutatások alapján.
A magyar állampolgárság erdélyi megítéléséről és az ottani magyarok választási részvételi hajlandóságáról a kisebbságkutató munkatársai, Horváth István, Kiss Tamás és Barna Gergő tartottak előadást Magyarország kolozsvári főkonzulátusán csütörtök este.
Barna Gergő elmondta, hogy 2014 májusára várhatóan 260 ezer felnőtt korú magyar állampolgár lesz Erdélyben, ezek 25-30 százaléka él majd szavazati jogával. Az Erdélyben leadott 65-80 ezer szavazat pedig legfeljebb egy képviselőt juttathat az Országgyűlésbe. A kutató hangsúlyozta, az adatokat egy sor tényező befolyásolhatja még. Ezek között említette azt, hogy megszervezik-e a szavazólapok begyűjtését, vagy a szavazóknak maguknak kell gondoskodniuk a szavazatuk eljuttatásáról.
A négy hónappal ezelőtti mérések lesújtók: az erdélyiek 64 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, 4,3 százaléka az MSZP-re, 3 százaléka a Jobbikra, 1,4 százaléka az Együtt 2014-re. A megkérdezettek 25,1 százaléka nem adott választ, vagy nem tudja még, hogy kire szavaz.
Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója egy egész Romániára kiterjedő felmérés adatait is ismertette, amelyek jelezték, hogy a romániai társadalom egészét foglalkoztatja az állampolgárság kérdése. Elmondta, Romániában nem jelentős a kettős állampolgárság intézményét ellenzők aránya, de létezésük folyamatosan mérhető.
A romániai társadalom mintegy harmadrésze azonban kettős mércével mér: nem talál kivetnivalót a moldovaiaknak biztosított román állampolgárságban, de ellenzi az erdélyieknek adott magyar állampolgárságot. "Ha etnicitás figyelembevételével tevődik fel a kérdés, van egy 35-40 százalékos réteg, amely szerint a kettős állampolgárságnak szankciókat kell maga után vonnia" - állapította meg a szakember.
Kiss Tamás hozzátette: ez az arány sem magas, ha a román állam által biztosított kisebbségi jogok elfogadottságához viszonyítják. A román társadalom nagyobb mértékben utasítja el az anyanyelvhasználat vagy az anyanyelvi oktatás jogát, mint az erdélyiek magyar állampolgárságát.
Kiss Tamás a magyarországiaknak és a romániaiaknak a kettős állampolgársághoz való viszonyulását is összehasonlította. Elmondta, hogy míg a román megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült román állampolgároknak, a magyarországi társadalom jóval visszafogottabb. Kijelentette: a magyarországiak viszonyulása a kettős állampolgárság kérdéséhez alig változott az állampolgárság kiterjesztéséről tartott, 2004 december 5-i népszavazás óta.
(MTI korrigálva)
This entry passed through the Full-Text RSS service — if this is your content and you're reading it on someone else's site, please read the FAQ at fivefilters.org/content-only/faq.php#publishers. Five Filters recommends:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése