Európai adatok szerint fejenként csaknem 100 kiló, vagyis egy mázsa élelmiszer-hulladékot dobunk a szemétbe évente. A hazai számok ennél jóval alacsonyabbak, de hogyan lehetne megállítani az emelkedő pazarlást? Hol kellene kezdeni, hogy ne vesszen kárba, ne a kukában kössön ki az életet jelentő, drágán előállított élelmiszer?
Második alkalommal hirdették meg az Esélyt az ételnek programot, amely egy lakossági szemléletformáló kampány. Célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszer-pazarlásra, amely nem csak anyagi kérdés, hiszen komoly környezetkárosító hatása is van az ételek kidobásának, ugyanis az azok megtermeléséhez felhasznált energia és víz is kárba vész – fejtette ki Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a Kossuth Rádió Napközben című hétfői adásában.
A teljes termelési láncot tekintve az Európai Unióban fejenként 180 kiló élelmiszer-hulladék jut minden főre, ez fogyasztói szinten átlagosan 70 kilót jelent, Magyarországon 40 kiló. A „pazarlásban" élen járnak az angolok, a németek és a franciák, a nyugat-európai országok ugyanakkor az ellene folytatott kampányban is elsők – mutatott rá dr. Aliczki Katalin, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa.
A szakértő hozzátette: minél fejlettebb egy ország, annál több tejet, húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, amelyből aztán a legtöbb kerül a kukába, ráadásul a legnagyobb víztartalommal bírnak. A számítások alapján az évente kidobott élelmiszer termeléséhez felhasznált öntözővíz elegendő lenne 9 milliárd ember háztartási vízigényének fedezésére – hangsúlyozta Aliczki Katalin.
Ami Magyarország helyzetét illeti, megfigyelhető, hogy az idősebb korosztály kevésbé dob ki élelmiszert, a kenyérhez pedig különleges ragaszkodás tapasztalható, hisz úgy nőtt fel a generáció, hogy az bűnnek számít. A fiatalok jóval könnyebben veszik ezen dolgokat – fűzte hozzá a szakember.
Néhány országban már vannak olyan kezdeményezések, hogy bevezessék a tantervbe az élelmiszer-pazarlás elleni oktatást. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület is rendelkezik egy kész programmal, amelyen részt vett már néhány iskola – hívta fel a figyelmet Cseh Balázs.
A szavatossági határidőre rátérve az egyesület elnöke kiemelte: egy termék esetében minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő is van. Előbbi esetében a dátum lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termékkel probléma van, csak a minősége nem olyan, amilyen eredetileg volt. Utóbbi esetében azonban a lejárat után már nem lehet elfogyasztani az élelmiszert.
A megmaradt, de fogyasztható étel feldolgozására számos praktikát és receptet kínálnak az élelmiszerbank tanfolyamain és weboldalán.
(Kossuth Rádió)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése